Délmagyarország, 1990. szeptember (80. évfolyam, 219-248. szám)

1990-09-11 / 229. szám

YARORSZÁG 80. évfolyam, 229. szám 1990. szeptember 11. kedd Havi előfizetési díj: 101+20 forint Ára 4,30 forint Félmegoldások kudarca Világvisszhang a helsinki csúcs után — Viták az Országgyűlésben Klinikaavatás, tanévnyitó — Rejtői táborsztori — Fekete krónika T öbb olyan hír és információ jelent meg a telexgépe­ken a nemzetközi politikai életből és a hazai ese­ményekről, melyek azt sugallják: egyre kevesebb esélyt adnak a félmegoldásoknak. Azoknak az immár elv­telen kompromisszumoknak, melyek elárasztották félmúl­tunkat itthon és a földkerekségen egyaránt. Ez természe­tcsen nem jelenti a merevség újbóli térnyerését, a toleran­cia visszaszorítását, de határozott és következetes politikai képviseletet ígérnek az Öbölben, a Parlamentben és a szegedi közéletben egyaránt. Az MTI jelentése alapján jó eredménnyel zárult az MSZP megyei napilapjainak értékesítésére kiírt pályázat. Nyolc újság talált gazdára, további három — közöttük a Délmagyarország — esetében a pályázatot szeptember 12­éig meghosszabbították. Reméljük csupán, hog^ pályáza­tunk elnyerését követően megszűnnek az immár szokásos hétfői telefonok: a posta kézbesítői ismét nem vitték ház­hoz a megrendelt hét végi újságokat. Erdei Sándor Zá­kány utcai nyugdíjas a 13-754-es telefonról elmondta, hogy sem a szombati, sem a vasárnapi és hétfői lapot nem kapta meg. Amikor reklamált a postánál, megígérték neki. ma egyszerre kézhez veheti mind a hármat. Mert­hogy napilapról van 6zó. Olyan sajtótermékről, mely a klasszikusok szerint is csak egy napig él. r Uj korszak kezdetén lás követelésével Bush és Gorbacsov nemcsak új kor­szakot kezdett a szuperha­talmi kapcsolatokban, ha­nem egyúttal latba vetette a két ország egyesített nem­zetközi presztízsét is — írta a The Washington Post. Az eLső közös kísérlet egy vál­ság elhárítására példa nél­kül áll, de kérdéses, hogy milyen hatást gyakorol vé­gül is Szaddám Húszéin ira­ki elnökre. A csúcstalálkozót ikísérő amerikai kommentárok ál­talában igen elismerően szólnak arról a tényről, hogy a két vezető alkalmat talált a gyors tárgyalásra és — a második világháború óta először — lényegében közös álláspont alapján kísérel­nek meg elháritani egy vál­ságot Az amerikai lapok, a rá­dió és tv-állomások ugyan­akkor rámutatnak arra is, hogy George Bush elnökkel ellentétben Mihail Gorba­csov határozottan ellenzi a katonai lépéseket, és az amerikai fél nem érte el azt a célját sem, hogy maradék­talanul vonják ki Irakból a szovjet katonai tanácsadó­kat Jóllehet maradtak lénye­ges különbségek az álláspon­tok között azok jelentősége elhalványodik, ha figyelem­be vesszük, milyen mérték­ben értett egyet a két vezető — írta hétfőn a The New York Times. — AZ Egyesült Államok és a Szovjetunió 1945 óta nem állt ilyen kö­zel egymáshoz egy regioná­lis válság kérdésében, és amerikai elnök a hideghá­ború kezdete óta nem jelez­te, hogy kész gazdasági se­gítséget nyújtani a Szovjet­uniónak. Az újság szerint Helsinki jelszava a türelem és az együttműködés volt; időre lesz szükség, amíg a gazda­sági embargó hatékonnyá válik, és időre, hogy az ame­rikai csapatok — szükség esetén — készen álljanak a cselekvésre, s hogy megsze­rezzék a katonai lépésekhez a szövetségesek és mások politikai támogatását. Bush és Gorbacsov helyesen hang­súlyozta reményeit a válság békés megoldására, ám — ugyancsak helyesen — nem adták fel a jogot, hogy az ENSZ alapokmánya kereté­ben adott esetben katonai lépésekhez folyamodjanak. A teljes iraki visszavonu­Ingyenolaj a harmadik világnak Szaddám Húszéin iraki elnök — nyilvánvalóan a hel­sinki csúcstalálkozó nyomán — hétfőn váratlan ajánlattal lepte meg a harmadik világot: közölte, hogy kész. az ösz­szes arra igényt tartó fejlődő ország számára — ingyen — biztosítani kőolajszükségletének kielégítését. Az antiimperialista, nagyhatalom-ellenes szolidaritásra apelláló hétfői üzenetben az iraki elnök a harmadik világ országainak az arab ügy iránti rokonszenvét hozta fel érv­nek, és ezúttal is összekapcsolta saját ügyét a palesztin problémával, mondván, hogy a fejlődők szívükön viselik e gondot. Elszámoltat a Parlament tek vagyonának elszámolá­sáról szóló törvényjavaslatot. A napirenden szereplő előterjesztések sorában, teg­napi ülésén az Országgyűlés elsőként a társadalmi szer­vezetek kezelői jogának megszüntetéséről szóló tör­vényjavaslatról határozott. Kettőszázötvenegy szavazat­tal 3 ellenében 9 tartózkodás mellett hagyta jóvá a tör­vényhozás. Az újonnan elfogadott törvény intézkedik arról, hogy kártalanítás nélkül megszűnik a társadalmi szervezeteknek az állami tulajdonú ingatlanokra vo­natkozó kezelői joga. E jog ezentúl a Pénzügyminiszté­rium Zárolt Állami Vagyont Kezelő és Hasznosító intéz­ményét illeti meg. A képviselőház hétfőn végre pontot tett e — úgy­mond a nép nevében megfo­galmazott — követelések vé­gére: számos módosítást fi­gyelembe véve elfogadta az elmúlt rendszerhez kötődő egyes társadalmi szerveze­A nincstelenség állomásai Állattartók között járva az ember csak a panaszt hallja. Drága a takarmány, s „mondják a népek", hogy az is lesz. A homokvidéken ezt még megfejelik azzal a ténnyel, hogy a sertésért ennek ellenére 2-3. a vágómar­háért 8-10 forinttal kevesebbet kapnak újabban. így nem lesz az a bolond, aki jószággal bajlódjon. Eladják a ma­lacot, tia akad rá vevő, a szokásos ár feléért is. Többen az anyakocákat is hízóra fogták. Forró Sándort, a Szegedi Szalámigyár és Húskombi­nát termelési és felvásárlá­si osztályvezetőjét arra kér­tem, világítsa meg e fele­más helyzet hátterét. Ugyan­is a jelekből ítélve ölhetett kézzel nézik, hogy leépül a termelés. — Mi nem vettünk vissza az év elején meghirdetett árainkból. A homoki terme­lő azért kap most keveseb­bet, mert megnyirbálták a kedvezőtlen termőhelyi adottságú szövetkezetek tá­mogatását. Így ezek az in­tegrátorok a nincsből nem tudnak kiegészítést fizetni. Eddig sem volt túl magas a nyereségünk, így mi nem tudjuk a termelók növekvő költségeit árainkban elis­merni. Azok a vállalatok is, amelyek nálunk magasabb­ra tették az ármércét, visz­szakoznak. A sonkasertése­ket nagyban feldolgozók a húszszázalékos exportszub­venció-csökkentés miatt mérsékelték a kiszállításai­kat. így most azok a terme­lők is nálunk szerződnének, akik eddig más megyéből korábban jobb ajánlatot kaptak. — Ezek szerint a szoká­sosnál nagyobb a megyei kí­nálat. Megbirkóznak vele? — A sertésfelvásárlás egy éven belül mindig is hul­lámzó, s a harmadik ne­gyedév a leggyengébb. Ezért nem jelent problémát a pluszfelajánlás! — Akkor most minden rendben? — Csak pillanatnyilag, de az anyakoca-kivágások rosz­szat sejtetnek. A sertések száma évek óta mérsékelten csökkent, s most ez vett erőteljes lendületet. A napokban került a ke­zembe egy levél, amelyet a megyei agrárkamara és a (Folytatás a 2. oldalon.) Ennek lényege, hogy az MSZP-nek, a Demisznek, a Társadalmi Egyesülések Szövetségének, a Magyar Nők Országos Szövetségé­nek. mint az MSZMP, a KISZ és az Úttörőszövetség, a HNF, a nőtanács utódszer­vezeteinek, továbbá az MSZBT-nek, a MEASZ-nak és az MHSZ-nek, illetve utódszervezeteiknek el kell számolniuk ingatlanaikról, az 50 ezer forintot meghala­dó beszerzési értékű felsze­reléseikről, berendezéseik­ről, védett műalkotásaikról, a saját maguk alapította, vagy részvételükkel műkö­dő gazdálkodó szervezetek­ről, alapítványokról, érték­papírokról, pénz- és bank­számlákról. Az elszámolás kiindulási dátuma 1949. ja­nuár l. (Az összeállítás a 2. oldalon folytatódik.) DM-célprémium Kemenes 8 ponttal „megugrott" A DM-célprémium kiírásakor jeleztük: a Szeged SC labdarúgói — bár gólt érnek el — döntetlen vagy ve­reség esetén a pontozásos rendszerben lesznek minő­sítve (a legjobb az őszi idény végén, négy győzelem után, 10 ezer forintot vehet át). Ily módon a Ferencvá­rosnak az Üllői úti pályán lőtt gólért Takács Zoltán 3 pontot kap, míg az átadásért Kemenes Zoltán 2 pont. ra jogosult. Ez utóbbi tény jelzi: a középpályás „meg­ugrott" a versenyben... de nem utolérhetetlenül! Négy forduló után: 6000 forint: Apró István, 3000 forint: Kovács József. Gólt érő átadások táblázata. 8 pont: Kemenes Zoltán, 3 pont: Sallai Tibor, 3 pont: Takács Zoltán. A pénteken este. az Űjpest ellen 19 órakor műsorra tűzött találkozó előtt a kérdés: mennyiben módosul a DM-célprémium táblázata? ért egy szeptember 10-én — dr. Ke­lemen András, a Népjóléti Minisztérium államtitkára és dr. Szilárd János egyetemi tanár, a SZOTE rektora ün­nepélyesen is felavatták a Délép legnagyobb és leg­szebb építményét. fejezet Az egymilliárd 140 millió forint költséggel elkészült, az ország egyik legmoder­nebb röntaendiaanosztikai műszereivel félszerelt, min­den tekintetben európai színvonalú klinika a Dél­alföld korszerű betegellátá­sát és orvosképzését szolgál­ja mostantól, — s hisszük —, eleget tesz annak a fel­adatának, amit Szent-Györ­gyi Albert ötven évvel ez­előtt, rektori székfoglalójá­ban hangsúlyozott, és amit Szilárd János rektor úr ava­tóbeszédének zárómondatá­ban idézett: „Legyen a sze­gedi egyetem a Dél-alföld szellemi központja!" Kalocsai Katalin A magyar építőipar szin­te valamennyi kóros tünetét produkáló építkezés gyakran adott témát szűkebb pátri­ánk újságíróinak. Egy kötet­re való riportot, interjút, tu­dósítást irtunk — az el­múlt hat esztendő alatt — a sok viszontagsággal épülő klinikai tömbről. Ez alka­lommal képzeletbeli Klini­kai eset című kötetünk be-' fejező része következik, merthogy tegnap az ünne­pélyes átadással — a klini­ka történetében — véget ért egy fejezet. Egy drámai for­dulatokban bővelkedő feje­zet, amit az ünneprontás szándéka nélkül, csupán a tények tisztelete okán szük­séges feleleveníteni. * A hajdanvolt libalegelőn 1984 októberében kezdődött el az utóbbi évtizedek leg­nagyobb magyar egészség­ügyi intézményének építé­se. A kivitelezés példátlan gyorsasággal haladt, míg­nem 1986 júliusában süllye­désre utaló elváltozásokat észleltek. A szakértői vizs­gálatok tanúsága szerint az épület süllyedése meghalad­ta az előre számított mér­téket. A kivitelezést felfüg­gesztették, s megkezdték a mikrocölöpös megerősítést az épület további süllyedésének megállítása érdekében. Míg a Dutép munkásai a Klinika: véget mikrocölöpöket sulykolták, addig a fővállalkozó Medin­vest igazgatója, az akkori szociális és egészségügyi mi­niszter asszony, valamint az építési tárca legfőbb embere kötbéren, határidő-módosí­táson, milliós nagyságrendű többletköltségeken vitázott. S ez idő tájt kezdődött az a bírósági per, amely mind a mai napig nem talált fe­lelősöket a nem kívánt épü­letmozgásért, azaz, a süllye­dés okozta 150 milliós több­letköltségért. Az épülő klinika történe­tének következő fontos dá­tuma: 1989. augusztus 4-e, amikor is az ötnapos próba­üzemet követően a SZOTE nem vette át az épületet, lé­vén az rendeltetésszerű mű­ködésre alkalmatlan. A második próbaüzemet követően — 1989 szeptembe­rében — már elfogadott bi­zonyos részlegeket, s az új épületbe költözött az ideg­osztály, a gyermek- és ser­dülőpszichiátria — majd egy hónappal később — az el­meosztály. A műtéti szak­mák — az ideg- és baleseti sebészet, valamint az orto­pédia — ekkor még nem foglalhatták el helyüket, ré­szint a légkondicionáló be­rendezés hibája, részint a nővérhiány miatt. E szak­mák képviselői csak ez év júniusában vehették bir­tokba az épületet. * Tegnap, hétfőn — 1990.

Next

/
Thumbnails
Contents