Délmagyarország, 1990. szeptember (80. évfolyam, 219-248. szám)
1990-09-11 / 229. szám
YARORSZÁG 80. évfolyam, 229. szám 1990. szeptember 11. kedd Havi előfizetési díj: 101+20 forint Ára 4,30 forint Félmegoldások kudarca Világvisszhang a helsinki csúcs után — Viták az Országgyűlésben Klinikaavatás, tanévnyitó — Rejtői táborsztori — Fekete krónika T öbb olyan hír és információ jelent meg a telexgépeken a nemzetközi politikai életből és a hazai eseményekről, melyek azt sugallják: egyre kevesebb esélyt adnak a félmegoldásoknak. Azoknak az immár elvtelen kompromisszumoknak, melyek elárasztották félmúltunkat itthon és a földkerekségen egyaránt. Ez természetcsen nem jelenti a merevség újbóli térnyerését, a tolerancia visszaszorítását, de határozott és következetes politikai képviseletet ígérnek az Öbölben, a Parlamentben és a szegedi közéletben egyaránt. Az MTI jelentése alapján jó eredménnyel zárult az MSZP megyei napilapjainak értékesítésére kiírt pályázat. Nyolc újság talált gazdára, további három — közöttük a Délmagyarország — esetében a pályázatot szeptember 12éig meghosszabbították. Reméljük csupán, hog^ pályázatunk elnyerését követően megszűnnek az immár szokásos hétfői telefonok: a posta kézbesítői ismét nem vitték házhoz a megrendelt hét végi újságokat. Erdei Sándor Zákány utcai nyugdíjas a 13-754-es telefonról elmondta, hogy sem a szombati, sem a vasárnapi és hétfői lapot nem kapta meg. Amikor reklamált a postánál, megígérték neki. ma egyszerre kézhez veheti mind a hármat. Merthogy napilapról van 6zó. Olyan sajtótermékről, mely a klasszikusok szerint is csak egy napig él. r Uj korszak kezdetén lás követelésével Bush és Gorbacsov nemcsak új korszakot kezdett a szuperhatalmi kapcsolatokban, hanem egyúttal latba vetette a két ország egyesített nemzetközi presztízsét is — írta a The Washington Post. Az eLső közös kísérlet egy válság elhárítására példa nélkül áll, de kérdéses, hogy milyen hatást gyakorol végül is Szaddám Húszéin iraki elnökre. A csúcstalálkozót ikísérő amerikai kommentárok általában igen elismerően szólnak arról a tényről, hogy a két vezető alkalmat talált a gyors tárgyalásra és — a második világháború óta először — lényegében közös álláspont alapján kísérelnek meg elháritani egy válságot Az amerikai lapok, a rádió és tv-állomások ugyanakkor rámutatnak arra is, hogy George Bush elnökkel ellentétben Mihail Gorbacsov határozottan ellenzi a katonai lépéseket, és az amerikai fél nem érte el azt a célját sem, hogy maradéktalanul vonják ki Irakból a szovjet katonai tanácsadókat Jóllehet maradtak lényeges különbségek az álláspontok között azok jelentősége elhalványodik, ha figyelembe vesszük, milyen mértékben értett egyet a két vezető — írta hétfőn a The New York Times. — AZ Egyesült Államok és a Szovjetunió 1945 óta nem állt ilyen közel egymáshoz egy regionális válság kérdésében, és amerikai elnök a hidegháború kezdete óta nem jelezte, hogy kész gazdasági segítséget nyújtani a Szovjetuniónak. Az újság szerint Helsinki jelszava a türelem és az együttműködés volt; időre lesz szükség, amíg a gazdasági embargó hatékonnyá válik, és időre, hogy az amerikai csapatok — szükség esetén — készen álljanak a cselekvésre, s hogy megszerezzék a katonai lépésekhez a szövetségesek és mások politikai támogatását. Bush és Gorbacsov helyesen hangsúlyozta reményeit a válság békés megoldására, ám — ugyancsak helyesen — nem adták fel a jogot, hogy az ENSZ alapokmánya keretében adott esetben katonai lépésekhez folyamodjanak. A teljes iraki visszavonuIngyenolaj a harmadik világnak Szaddám Húszéin iraki elnök — nyilvánvalóan a helsinki csúcstalálkozó nyomán — hétfőn váratlan ajánlattal lepte meg a harmadik világot: közölte, hogy kész. az öszszes arra igényt tartó fejlődő ország számára — ingyen — biztosítani kőolajszükségletének kielégítését. Az antiimperialista, nagyhatalom-ellenes szolidaritásra apelláló hétfői üzenetben az iraki elnök a harmadik világ országainak az arab ügy iránti rokonszenvét hozta fel érvnek, és ezúttal is összekapcsolta saját ügyét a palesztin problémával, mondván, hogy a fejlődők szívükön viselik e gondot. Elszámoltat a Parlament tek vagyonának elszámolásáról szóló törvényjavaslatot. A napirenden szereplő előterjesztések sorában, tegnapi ülésén az Országgyűlés elsőként a társadalmi szervezetek kezelői jogának megszüntetéséről szóló törvényjavaslatról határozott. Kettőszázötvenegy szavazattal 3 ellenében 9 tartózkodás mellett hagyta jóvá a törvényhozás. Az újonnan elfogadott törvény intézkedik arról, hogy kártalanítás nélkül megszűnik a társadalmi szervezeteknek az állami tulajdonú ingatlanokra vonatkozó kezelői joga. E jog ezentúl a Pénzügyminisztérium Zárolt Állami Vagyont Kezelő és Hasznosító intézményét illeti meg. A képviselőház hétfőn végre pontot tett e — úgymond a nép nevében megfogalmazott — követelések végére: számos módosítást figyelembe véve elfogadta az elmúlt rendszerhez kötődő egyes társadalmi szervezeA nincstelenség állomásai Állattartók között járva az ember csak a panaszt hallja. Drága a takarmány, s „mondják a népek", hogy az is lesz. A homokvidéken ezt még megfejelik azzal a ténnyel, hogy a sertésért ennek ellenére 2-3. a vágómarháért 8-10 forinttal kevesebbet kapnak újabban. így nem lesz az a bolond, aki jószággal bajlódjon. Eladják a malacot, tia akad rá vevő, a szokásos ár feléért is. Többen az anyakocákat is hízóra fogták. Forró Sándort, a Szegedi Szalámigyár és Húskombinát termelési és felvásárlási osztályvezetőjét arra kértem, világítsa meg e felemás helyzet hátterét. Ugyanis a jelekből ítélve ölhetett kézzel nézik, hogy leépül a termelés. — Mi nem vettünk vissza az év elején meghirdetett árainkból. A homoki termelő azért kap most kevesebbet, mert megnyirbálták a kedvezőtlen termőhelyi adottságú szövetkezetek támogatását. Így ezek az integrátorok a nincsből nem tudnak kiegészítést fizetni. Eddig sem volt túl magas a nyereségünk, így mi nem tudjuk a termelók növekvő költségeit árainkban elismerni. Azok a vállalatok is, amelyek nálunk magasabbra tették az ármércét, viszszakoznak. A sonkasertéseket nagyban feldolgozók a húszszázalékos exportszubvenció-csökkentés miatt mérsékelték a kiszállításaikat. így most azok a termelők is nálunk szerződnének, akik eddig más megyéből korábban jobb ajánlatot kaptak. — Ezek szerint a szokásosnál nagyobb a megyei kínálat. Megbirkóznak vele? — A sertésfelvásárlás egy éven belül mindig is hullámzó, s a harmadik negyedév a leggyengébb. Ezért nem jelent problémát a pluszfelajánlás! — Akkor most minden rendben? — Csak pillanatnyilag, de az anyakoca-kivágások roszszat sejtetnek. A sertések száma évek óta mérsékelten csökkent, s most ez vett erőteljes lendületet. A napokban került a kezembe egy levél, amelyet a megyei agrárkamara és a (Folytatás a 2. oldalon.) Ennek lényege, hogy az MSZP-nek, a Demisznek, a Társadalmi Egyesülések Szövetségének, a Magyar Nők Országos Szövetségének. mint az MSZMP, a KISZ és az Úttörőszövetség, a HNF, a nőtanács utódszervezeteinek, továbbá az MSZBT-nek, a MEASZ-nak és az MHSZ-nek, illetve utódszervezeteiknek el kell számolniuk ingatlanaikról, az 50 ezer forintot meghaladó beszerzési értékű felszereléseikről, berendezéseikről, védett műalkotásaikról, a saját maguk alapította, vagy részvételükkel működő gazdálkodó szervezetekről, alapítványokról, értékpapírokról, pénz- és bankszámlákról. Az elszámolás kiindulási dátuma 1949. január l. (Az összeállítás a 2. oldalon folytatódik.) DM-célprémium Kemenes 8 ponttal „megugrott" A DM-célprémium kiírásakor jeleztük: a Szeged SC labdarúgói — bár gólt érnek el — döntetlen vagy vereség esetén a pontozásos rendszerben lesznek minősítve (a legjobb az őszi idény végén, négy győzelem után, 10 ezer forintot vehet át). Ily módon a Ferencvárosnak az Üllői úti pályán lőtt gólért Takács Zoltán 3 pontot kap, míg az átadásért Kemenes Zoltán 2 pont. ra jogosult. Ez utóbbi tény jelzi: a középpályás „megugrott" a versenyben... de nem utolérhetetlenül! Négy forduló után: 6000 forint: Apró István, 3000 forint: Kovács József. Gólt érő átadások táblázata. 8 pont: Kemenes Zoltán, 3 pont: Sallai Tibor, 3 pont: Takács Zoltán. A pénteken este. az Űjpest ellen 19 órakor műsorra tűzött találkozó előtt a kérdés: mennyiben módosul a DM-célprémium táblázata? ért egy szeptember 10-én — dr. Kelemen András, a Népjóléti Minisztérium államtitkára és dr. Szilárd János egyetemi tanár, a SZOTE rektora ünnepélyesen is felavatták a Délép legnagyobb és legszebb építményét. fejezet Az egymilliárd 140 millió forint költséggel elkészült, az ország egyik legmodernebb röntaendiaanosztikai műszereivel félszerelt, minden tekintetben európai színvonalú klinika a Délalföld korszerű betegellátását és orvosképzését szolgálja mostantól, — s hisszük —, eleget tesz annak a feladatának, amit Szent-Györgyi Albert ötven évvel ezelőtt, rektori székfoglalójában hangsúlyozott, és amit Szilárd János rektor úr avatóbeszédének zárómondatában idézett: „Legyen a szegedi egyetem a Dél-alföld szellemi központja!" Kalocsai Katalin A magyar építőipar szinte valamennyi kóros tünetét produkáló építkezés gyakran adott témát szűkebb pátriánk újságíróinak. Egy kötetre való riportot, interjút, tudósítást irtunk — az elmúlt hat esztendő alatt — a sok viszontagsággal épülő klinikai tömbről. Ez alkalommal képzeletbeli Klinikai eset című kötetünk be-' fejező része következik, merthogy tegnap az ünnepélyes átadással — a klinika történetében — véget ért egy fejezet. Egy drámai fordulatokban bővelkedő fejezet, amit az ünneprontás szándéka nélkül, csupán a tények tisztelete okán szükséges feleleveníteni. * A hajdanvolt libalegelőn 1984 októberében kezdődött el az utóbbi évtizedek legnagyobb magyar egészségügyi intézményének építése. A kivitelezés példátlan gyorsasággal haladt, mígnem 1986 júliusában süllyedésre utaló elváltozásokat észleltek. A szakértői vizsgálatok tanúsága szerint az épület süllyedése meghaladta az előre számított mértéket. A kivitelezést felfüggesztették, s megkezdték a mikrocölöpös megerősítést az épület további süllyedésének megállítása érdekében. Míg a Dutép munkásai a Klinika: véget mikrocölöpöket sulykolták, addig a fővállalkozó Medinvest igazgatója, az akkori szociális és egészségügyi miniszter asszony, valamint az építési tárca legfőbb embere kötbéren, határidő-módosításon, milliós nagyságrendű többletköltségeken vitázott. S ez idő tájt kezdődött az a bírósági per, amely mind a mai napig nem talált felelősöket a nem kívánt épületmozgásért, azaz, a süllyedés okozta 150 milliós többletköltségért. Az épülő klinika történetének következő fontos dátuma: 1989. augusztus 4-e, amikor is az ötnapos próbaüzemet követően a SZOTE nem vette át az épületet, lévén az rendeltetésszerű működésre alkalmatlan. A második próbaüzemet követően — 1989 szeptemberében — már elfogadott bizonyos részlegeket, s az új épületbe költözött az idegosztály, a gyermek- és serdülőpszichiátria — majd egy hónappal később — az elmeosztály. A műtéti szakmák — az ideg- és baleseti sebészet, valamint az ortopédia — ekkor még nem foglalhatták el helyüket, részint a légkondicionáló berendezés hibája, részint a nővérhiány miatt. E szakmák képviselői csak ez év júniusában vehették birtokba az épületet. * Tegnap, hétfőn — 1990.