Délmagyarország, 1990. szeptember (80. évfolyam, 219-248. szám)

1990-09-11 / 229. szám

Körkép 1990. szeptember 11. kedd Thürmer: Raffav és Horváth mondjon le! Á Munkáspárt kampánynyitója Tegnap délután egyene­sen a Virág cukrászdából, egy kedélyes baráti beszél­getésről érkezett meg sajtó­tájékoztatójára Thürmer Gyula, a Munkáspárt elnö­ke. A márciusi választások­hoz hasonlóan, a rendszer­váltást befejező helyhatósá­gi megmérettetésre való föl­készülést is megyénkben kezdi a volt MSZMP. A rö­vid alföldi körút célja — a pártelnök Szegeden kívül még Szentesre látogat — a kampánynyitó, első válasz­tási gyűlés megtartása, és a párt hétvégi központi bizott­sági ülésén elfogadott belpo­litikai állásfoglalás ismerte­tése. . Ebben a párt elemzi és értékeli a magyarországi változásokat, s igyekszik megtalálni új helyét a poli­tikai életben. A Munkáspárt belülről demokratikus, kí­vülről nyitott, nemzeti párt, amely a napi politikai am­bícióinak nem rendeli alá történelemszemléletét, s til­takozik a trianoni emlékmű helyreállítása ellen. Ez, mint Thürmer Gyula elmondotta, súlyosan veszélyezteti Ma­gyarország és a környező ál­lamok jószomszédi kapcso­latait, és nehezíti a határo­kon túl élő magyarság hely­zetét. Antall Józsefnek és kormányának címezve a pártelnök megismételte párt­ja követelését, történjen meg a személyi konzekvenciák levonása — Raffay Ernő mondjon le! De nemcsak ő, hanem Horváth Balázs bel­ügyminiszter is, mert az ön­védelmi fegyverek beszol­gáltatására vonatkozó utasí­tását a Munkáspárt válasz­tási időszakban alkalmazott megfélemlítő s egyben pro­pagandisztikus államhatal­mi eszközként értékelte. A helyhatósági választá­sokra a párt jól felkészült, Budapesten és vidéken majdnem valamennyi vá­lasztókerületben ringbe száll — a baloldaliság esz­merendszerével: mert enél­kül nincs nemzeti felemel­kedés. Ezzel kapcsolatosan a Ma­gyar Hírlap tudósítójának •kérdésére Thürmer Gyula eimonaia: a spartacusi ha­gyománytól a modern mun­kásmozgalomig terjed a bal­oldaliság skálája. A mai Magyarországon ez politikai értelemben a dolgozói ér­dekvédelmet jelenti. Ebben szövetségesük lehet az MSZP, az Agrárszövetség, a Néppárt és a szakszerveze­tek, sót az MDF, az SZDSZ és a Fidesz balszárnya is. A régi struktúra vezető beosztású emberei ma már nincsenek a párton belül meghatározó pozícióban — noha Grósz és Berecz is a tagok között vannak —, sem Csongrád megyében, sem pedig országosan — vá­laszolta a pártelnök a Ma­gyar Rádió szegedi tudósí­tójának felvetésére. Az átalakulás nemzetközi kereteiről szólva kiemelte a Szovjetuniónak, s személy szerint Mihail Gorbacsovnak e folyamatban betöltött sze­repét, s hangsúlyozta: párt­ja nem támogatja a balti vagy a kaukázusi kisállami szeparatizmust, semmiféle olyan törekvést, amely meg­szünteti, vagy destabilizálja a Szovjetuniót, mint világ­politikai tényezőt A Délmagyarország kérdé­sére: ha Gorbacsov, mint elnök országát és mint fő­titkár, pártját elveszíti, a Munkáspárt milyen erőkkel rokonszenvezne a birodalom romjain, Thürmer Gyula ki­fejtette, hogy a Szovjetuniót a jövőben is, csak mint egy­séges államot tudja elgon­dolni. amelyben rengeteg pozitív erő munkálkodik, úgy az apparátusban — itt példaként a moszkvai és a leningrádi tanácsi vezetést említette —, mint a hadse­reg felső vezetésében, de ugyanez elmondható a Bor risz Jelcin környezetében tömörült hatalmas szellemi potenciálról, vagy akár a KGB-ről is. Odor József Ipartestületek szövetsége Az iparosok, az egyéni és társas vállalkozók is a teljes, körű piacgazdaság, a magántulajdon követelmé­nyeinek megfelelő szövetséget kívánnak létrehozni a Kiosz helyeit — erről a hétfőn Budapesten megkezdett alakuló közgyűlésen volt szó, ahol az új érdekvédelmi szexvezet alapszabálya vitájára is sor került. Hosszas vita volt arról, hogy milyen nevet válasszon az új szövetség, végül nagy szavazati többséggel az Ipar­testületek Országos Szövetsége (Iposz) változat mellett döntöttek. Az új szövetség céljairól elhangzott: a vállal­kozókat támogató és segítő bank létrehozására, vállalko­zásbarát adó-, hitel, és vámviszonyok megteremtésére to­rekednek. Az utolsó vébe Kisteleken Rádiótelex Hétfőn délután a végre­hajtó bizottsági ülés végén Ott József tanácselnök meg­köszönte a tagok munkáját, ez volt ugyanis az utolsó al­kalom, hogy a régi összeté­telben ültek össze az ügye­kért felelős városatyák. A napirenden — többek között — a Kistelek és Kör­nyéke Ipartestület megala­kulásáról is szó esett. Az ipartestület az egyéni és társas vállalkozók érdek­képviseletét látja el. Tevé­kenységükben emellett he­lye van az oktató-nevelő munkának is. A lakossági szolgáltatá­sokról megállapították, hogy nagyrészt még mindig "kon­tárok végzik. Az sem ked­vező, hogy növekszik a hi­ányszakmák száma: cipészt, bognárt, kádért, kovácsot, férfiszabót, cukrászt, . ház­tartásigép-szerelőt nehéz ta­lálni a környéken. Választási egyszeregy A kisebbségek „védelme" A nemzeti vagy etnikai kisebbségek esélyei milye­nek az önkormányzati vá­lasztásokon ? Ha ilyen minőségben ajánlanak valakit képvi­selőjelöltnek, akkor ezt be kell jelenteni az ajánlóív megnyitásakor, illetve ta­nácsos jelezni az ajánlócé­dulán, mert ezt a szavazó­lapon is feltüntetik majd. A jelölt kívánságára a sza­vazólapon nevét anya­nyelvén js fel kell tüntet­ni. (Ugyanígy kell eljárni a jelöltet állító, illetve lis­tát indító nemzeti és etni­kai kisebbségi szervezet nevével.) Ha a kislistás választá­son (a 10 ezer vagy ennél kevesebb lakosú települé­seken) a szavazás eredmé­nye alapján a kisebbségi jelöltek egyike sem szerez­ne mandátumot, akkor megállapítják azt a szava­zatszámot, amely meg­egyezik a kislistán legke­vesebb szavazattal mandá­tumhoz jutó jelöltre le­adott érvényes szavazatok kétharmadával, és az a ki­sebbségi jelölt, amelyik ezt eléri, mandátumhoz jut. Az ilyen módon elnyert man­dátummal megnövekszik a település képviselőtestüle­tének eredetileg meghatá­rozott létszáma. A kétszavazatos válasz­tási rendszerben (így Sze­geden) a listás választáson az egyéni választókerüle­tek nemzeti és etnikai ki­sebbségi jelöltjei kisebb­ségként egy közös, függet­len listán is indulhatnak. A listán induló jelöltek közül az lesz képviselő, aki az egyéni választóke­rületben a legtöbb szava­zatot kapta. Ha a szava­zás eredményeként a füg­getlen kisebbségi lista nem szerezne mandátumot, a fentebb leírt módon szer­zi meg azt, s ezáltal meg­növekszik a település kép­viselő-testületének eredeti létszáma. Önkormányzati programvázlatok Áz FKgP javaslatai (1.) Országunk egyik gazdasági, szelle­mi központjai s egyik legnépesebb városa Szeged. Hatalmas kisugárzása van szűkebb környezetére, s a szom­szédos három megyére. Hatóköre ki­terjed határainkon túlra is. A nagy árvíz utáni töretlen fejlődését erősen visszavetette az elmúlt 40 év. Jelen­tős lépéshátrányba került Budapest­tel szemben, de sokkal kedvezőbb helyzetben van, mint falvaink és kis­városaink. Igazi nagyvárossá fejlő, dött, számos új létesítménnyel gya­rapodott. Viszonylag Jól ellátott üz­letekkel. iskolákkal. kórházakkal, kulturális és szórakoztató intézmé­nyekkel. A haza) és külföldi turiz­mus egyik célpontja, 6 ebben föltét­lei\ szerepet játszanak kulturális rendezvényei, szép műemlékei, ked­vező fekvése. Lakói általában lokál­patrióták, szeretik és becsülik a vá­rost A közeljövő fontos szegedi íelada. tai: a gazdaság szerkezeti átalakítása, a lakáskérdés megoldásai a közleke­dés. az egészségügy és szociálpolitika javítása, a környezet fokozott védel­me, hogy csak néhányat említsek. * Szeged meglehetősen jő mezőgaz­dasági vidéken fekszik. Ez meghatá­rozza, hogy ir»ara is elsősorban a me­zőgazdálkodásra épüljön. Vagyis azo­kat az iparágakat kell leginkább fej­leszteni. amelyek a növényi és állati termékek földolgozását végzik (példá­ul könnyűipar, textilipar, élelmiszer, ipar, húsipar stb). illetőleg kiszolgál­ják az eredményes mezőgazdasági termelést (például a gépipar és vegy­ipar bizonyos ágai). Már régen eldőlt, hogy nem leszünk a vas és acél or­szága, hiszen a nehézipar főleg nyers­anyagot és energiát igényel, amikben mi nem dúskálhatunk. Hagyománya­ink is ellene szólnak, kiváltképpen Szegeden. Viszont komoly jövőt lá­tunk a sok élőmunka-ráfordítást igénylő precíziós műszerek, elektroni­kák. finommechanikai termékek elő. állításában. A szolgáltatás még gye­rekcipőben jár, ezért kikerülhetetlen széles körű fejlesztése, illetve a szük­séges háttéripar megteremtése. El is jutottunk a lényeghez vagy­is a vállalkozásokhoz. A kisgazda­párt a? ipar döntő részét e formában kívánja működtetni, nem pedig a ráfizetéses mamutvállalatokban. Ké­zenfekvő tehát a privatizáció, azzal a megkötéssel, hogy lehetőleg min­denütt ragaszkodunk az eredeti tu­lajdonjog visszaállításához, vagy a tu­lajdonosok kárpótlásához. A nagy. üzemeket, esetenként kisebb részekre bontva, a dolgozók tulajdonába kí­vánjuk juttatni (például munkásrész­vényekkel). Ellenezzük a nyugati tő­ke túlzott falánkságát. Inkább az új beruházásoknál számítunk rá. A he­lyi adók mellett a privatizáció egy­úttal az önkormányzatok legfontosabb bevételi forrása lehet Meg kívánjuk szüntetni a monopó­liumokat, a lánckereskedelmet a fö­lösleges adminisztrációt Törvényes garanciákkal adócsökkentéssel sze­A PÁPA ELEFÁNTCSONTPARTON. Tíznapos afrikai körútjának utolsó állomására, az Elefántcsontpart Köz­társaságba érkezett vasárnap este II. János Pál pápa. A katolikus egyházfő hétfőn felszenteli az omszág elnöke, Fé­lix Houphouet-Boigny által 150 millió dollár költséggel építtetett bazilikát, amely a világ legnagyobb temploma lesz. A hatóságok az ünnepségre mintegy 300 ezer részt­vevőt várnak. PAPGVILKOSSÁG. Gyilkosság áldozata lett Alek­szandr Meny ortodox főpap. Holttestére a Moszkva kör­nyéki zagonszki területen levő lakhelyének közelében buk­ltantak rá. A rendőrség azonnal) megkezdte az ügyben a nyomozást Annyit sikerült, kideríteniük, hogy vasárnap a főpap szokásához híven reggel fél hétkor indult el hazul­ról, és az ismeretlen tettes (vagy tettesek) támadása egy erdei ösvényen érte. Az orvosok megállapították, hogy Alekszandr Meny a fejére mért csapás miatti vérveszte­ség következtében halt meg. Tanévnyitó a SZOTE-n retnénk a vállalkozásokat és a szabad kereskedelmet élénkíteni. Így meggá. tolhatjuk az inflációt, s leszoríthat­juk a jelenlegi magas árakat Valódi szociális piacgazdaságot akarunk, amelyben csak nyereséges vállalatok működhetnek. Megvalósítjuk Szeged önálló bel- és külkereskedelmét s ehhez újabb piacokra is be kell tör­nünk. A beruházások, az új munka­hely teremtés támogatást kell, hogy él­vezzen. A vállalatok korlátozás nél­kül vehessenek fel devizahitelt, ami nem terheli az ország adósságállo­mányát A város további bevételi forrása lehet a szomszédos bevásárlóturiz­mus, illetve az idegenforgalom. Mind. ez azonban kulturált körülmények közt történjen, & ne háborgassa a la­kosságot. Ehhez új bevásárlóközpon­tok, olcsó szállodák, kempingek lét­rehozása szükséges, lehetőleg a vá­roson kívül. Szeged tömegközlekedése nem mondható rossznak, de bizonyos ósz­sterűsítésekkel tovább javítható. Az átmenő forgalmat a városon kívülre kell terelni, mert a gépkocsik erő­sen szennyezik környezetünket. Eh­hez nélkülözhetetlen egy új úthálózat építése. A tömegközlekedésben a vil­lamosok és trolibuszok előnyasebhek az autóbuszoknál, különösen a Bel­városban. Igen elmaradott a város telefonhá­lózata és a hozzá kapcsolódó számí­tógépes szolgálat. Ennek korszerűsí­tése egyik legfontosabb feladatunk. Fejlesztenünk kell a csatornázást és a vízgazdálkodást is Egyelőre .még szükségünk van a „KGST-piacra", de ez csak a megfelelő biztonsági ellen­őrzés és közművesítés megoldása ese­tén működtethető (Folytatjuk) „Rendhagyó a tanév, a tanévnyitó, a környezeti, társadalmi helyzet — mond­ta dr. Szilárd János egye­temi tanár, a SZOTE rek­tora tegnap az oktatási in­tézmény ünnepélyes tanév­nyitóján, majd így folytat­ta: „.. . Orvosoknak és jö­vendő orvosoknak különö­sen figyelnie kell a történe­lem útvesztőire és lépés­tévesztéseire, mert — bár nagyon sokan épp a gyó­gyítókat tartják a legapoliti­kusabb értelmiségnek —, a gyökértelenség, a történelem csapásai, frusztrációi, a tár­sadalmi csapdák eredményei éppen az ö munkájukban ér­zékelhető közvetlen közel­ségben a népbetegség-mére­tű pszichoszociális gondok, stresszek, a hibás életmód által korai megrokkanásra kerülő páciensek révén ..." A rektor kitért az egyetemet érintő rendszerváltás min­den bizonnyal szükséges lé­péseire is, melyek miatt a légkör az átlagosnál való­színűleg zaklatottabb lesz, „mégis ez a zaklatottság vé­gül is elő fogja segíteni az azt követő gyorsabb meg­nyugvás és stabilizálódás." A tanévnyitó vendége volt dr. Kelemen András, a Nép­jóléti Minisztérium állam­titkára is. A Rektori Tanács 1988-ban határozatot ho­zott, hogy a Szegedi Nem­zeti Színház fiatal énekesei közül egy művésznek Szent­Györgyi Albert Emlékérmet adományoz, melyet a tava­lyi évadban nyújtott telje­sítményért most Szilágyi Er­zsébet magánénekes vehet­te át Bár ebben az évben a kü­lönböző kitüntetések ado­mányozását jelentősen mér­sékelték, az egyetem okta­tói közül számosan kaptak magas állami elismeréseket. A Magyar Köztársaság Csil­lagrendje kitüntetést kapta dr. Sas Mihály professzor és dr. Minker Emil tanszékve­zető egyetemi tanár, ál­talános és oktatási rektor­helyettes. Kiváló gyógysze­rész kitüntetésben részesült dr. Erős István egyetemi do­cens. Pro Universitate'. ki­tüntetést kapott Valkóné Dévai Zsuzsanna, a Népjó­léti Minisztérium főosztály­vezetője. Apáthy István Emlékérmet kapott Babar­czy Emese szigorló orvos. A SZOTE Kiváló Nevelője ki­tüntetésben részesült dr. Janka Zoltán és dr. Iván Já­nos. Az 1990/91-es tanévben 491 első éves hallgató kezdi meg tanulmányait az egye­temen, közülük 395-en a magyar nyelvi képzés, 96­an pedig a devizás képzés keretében Dal A nincstelenség állomásai (Folytatás az 1. oldalról.) szalámigyár vezetői írtak a Magyar Agrárkamarának. Ebben kormányintézkedése­ket sürgetnek az anomáliák feloldására. „A megyében a kukoricatermés a korábbi évek átlagának 50-60 szá­zalékára tehető, s ez hely­ben 100-150 ezer tonnányi hiánynak felel meg. A bi­zonytalan takarmányellátás az állatállomány drasztikus csökkenését vonja maga után. Sajnos a baromfite­nyésztés sem kivétel. A vár­ható magas kukoricaár el­sősorban a magángazdálko­dókat sújtja, mivel azok­nak nem telik jelentősebb készletek felvásárlására. Ugyanakkor a forgalmazók a 30-35 százalékos kamat­terhek és a várhatóan ma­gas árak miatt képtelenek nagyobb készletek finanszí­rozására. Szükség lenne er­re kedvezményes kamatú célhitelt folyósítani. Lehe­tővé kellene tenni, hogy a szerződő termelő a vágóál­lat leadása után kapott ösz­szegből fizesse ki a takar­mányt. A kellő mennyiségű importkukorica beszerzésé­hez szükséges intézkedéseket mielőbb meg kell tenni, s nyilvánosságra hozni. Biz­tonságérzet nélkül a terme­ló nem vállalkozik állat­tartásra." E sajátos helyzetből nem könnyű kiutat találni. Ab­ban kevesen bíznak, hogy újabb húsáremelés nélkül megoldható a képlet. Lehet, hogy az fog majd jól járni, aki az olcsó malacból egy­kettőt meghizlal magának a ház körüli maradékot is feletetve, s hűtőládába te­szi. A többség számára ez nem járható út, nem tud mást tenni, mindennap fi­gyeli a híreket, s egy idő után csüggedni kezd T. Sí. I. I

Next

/
Thumbnails
Contents