Délmagyarország, 1990. augusztus (80. évfolyam, 189-218. szám)

1990-08-09 / 197. szám

2 Körkép 1990. augusztus 9., csütörtök (Folytatás az 1. oldalról.) részt, méltatják az egy évvel ezelőtt történtek, a határok megnyitásának jelentőségét. A fórum meginvitálta azt a csaknem 20 ezer, egykori NDK-menekültet is, aki a pán-európai piknik nyújtot­ta lehetőséggel élve jutott az NSZK-ba. A szervezők ugyanakkor reményüket fe­jezték ki, hogy a Szovjet­unió is toleráns lesz e na­pon, s megnyitja Beregsu­ránynál a határt. (MTI) Ma műtik Tőkés Lászlót Várhatóan csütörtökön délelőtt kerül sor Tőkés László medencecsont egye­sítő műtétjére a miskolci megyei kórház baleseti sebé­szetén — közölte dr. Bárány István főorvos szerdán dél­után az MTI munkatársával. Mint ismeretes, a nagyvá­radi püspök kedden délután Szerencs belterületén Sáros­patakról Budapestre tartott, amikor gépkocsibaleset ér­te. Súlyosan megsérült, me­dencetörést, mellkasi és fej­sérüléseket szenvedett. Ugyancsak megsérült a gép­kocsi vezetője és Tőkés László kísérője, a kormány­őrség tagjai. Sérülésük köny­nyebb, a gépkocsivezetőnek bokazúzódása, a kísérőnek pedig bordatöréses mellkas­sérülései vannak. A balese­tet okozó — és könnyű sérü­léssel átvészelő — kerékpá­ros már nem szorul kórházi kezelésre. (A szakértők foly­tatják a baleset részleteinek alapos vizsgálatát.) Tőkés László igen fegyel­mezetten, pihenéssel, alvás­sal töltötte a keddről szer­dára virradó éjszakát, szer­dán már készült a csütörtö­ki műtétre. A püspök igen fáradt, s mint elmondta, az elmúlt hetek igen zsúfolt programjai miatt keveset aludt, s hozzá jött a nem várt súlyos baleset, ami ezt a fáradtságot még fokozta. Nagy örömére szerdán meg­érkezett a miskolci kórház­ba felesége és fivére, akik segítenek neki elviselni a súlyos megrázkódtatást. Göncz Árpád köztársasági elnök táviratban kívánt mi­előbbi jobbulást és teljes gyógyulást Tőkés Lászlónak. Az elnöik személyesen is ér­deklődött a kezelőorvosnál, és közölte, hogy amikor a püspök állapota mór lehető­vé teszi, szeretné megláto­gatni betegágyánál. (MTI) Mától hatályos a törvény Kialakítják az önkormányzati választókerületeket Oj szakaszához érkezett az önkormányzati választá­sok előkészítése: ma megje­lenik a Magyar Közlöny, s ezzel hatályba lép az önkor­mányzati képviselők és pol­gármesterek választásáról szóló törvény. Ezen a napon — a belügyminiszter rende­lete szerint — megkezdődik a választókerületek és sza­vazókörök kialakításának előkészítése. Az egyéni vá­lasztókerületek sorszámát és területét augusztus 16-ig, a szavazókőrök számát, sor­számát és területi beosztá­sát pedig augusztus 21-ig kell megállapítani. A mintegy 1600 tanácsot csaknem 2000 önkormány­zati képviselőtestület váltja fel. Az önkormányzati vá­lasztási törvény olyan vá­lasztási rendszert tartalmaz, amely az állampolgárok ön­szerveződő közösségeinek — a pártoknak, az egyesüle­teknek, a nemzeti és etni­kai kisebbségeknek — és az egyes választópolgárok­nak is lehetőséget ad az ér­demi döntésben való rész­vételre, s emellett a telepü­lések eltérő politikai tagolt­ságához Igazodik. A választókerületek száma és területe jelentősen eltér majd az országgyűlési vá­lasztásokéitól. A tizezer la­kosú vagy ennél kisebb te­Nem kíván bábpolgármester lenni István visszalépett Korábban már hírt ad­tunk arról, hogy a Magyar Demokrata Fórum Borven­dég Bélát, a Szabad De­mokraták Szövetsége pe­dig — közösen a Fidesszel — dr. Lippai Pált jelöli Szegeden a polgármesteri posztra. Nemrégiben el­terjedt a hír, hogy egy ne­gyedik párt jelöltje is pályá­zik e cím elnyerésére, így az érdekeltet, dr. Bába István ügyvédet arra kértük: erő­sítse meg, vagy cáfolja ezt az értesülést. — Valóban indulni kí­vántam a szegedi polgár­mester-választáson, még­pedig a Nemzeti Kisgaz­da és Polgári Párt „színei­ben." — Miért tett le erről a szándékáról? — Azért léptem vissza, mert időközben bizonyos­sá vált: Szegeden is, s a nagyobb városokban is köz­vetett módon választanak polgármestert — így ren­delkezik az önkormányza­tokról szóló törvény. — Ha közvetlenül vá­laszthatnánk meg a vá­ros első emberét, vállalná a megmérettetést? — Igen. Mivel azonban nem ez történik, s az ön­kormányzati testület dönt majd a polgármester sze­mélyéről, arra az elhatá­rozásra jutottam, hogy nem vállalom a jelöltséget. Nem kívánok ugyanis a többpártállamban, pártok által irányított bábpolgár­mester lenni. Ha a polgár­mestert a pártok jelöltjei közül az önkormányzati testület választja — ahol szintén a pártok képviselői alkotják a túlnyomó több­séget —, a város első em­bere nem tud a saját lel­kiismerete szerint irányí­tani. — Eszerint az önkor­mányzati testületbe sem próbál meg bejutni? — Erről nem mondok le; indulok a helyhatósági vá­lasztásokon, de nem pol­gármesterjelöltként. Amennyiben bejutok, meg­próbálom csökkenteni a pártok túlzott befolyását, túltengését. Az egypárti diktatúra után nem szabad többpárti diktatúra alá vetni a népet! Ne a pártok irányítsák az önkormány­zatot, hanem azok a lakók, akik a város adófizető pol­gárai. (sandi) Rádióielex lepülések önmagukban al­kotnak egy-egy választóke­rületet. Ezek száma 2923. Ezeken a településeken ösz­szesen 20 394 képviselőt vá­laszthatnak majd meg. Az országban 141 olyan település van, amelynek la­kossága meghaladja a 10 ez­ret (ezek között Budapest nem szerepel.) Ezeken a he­lyeken 1714 önkormányzati képviselőt egyéni választó­kerületben, 1573-at pedig listán választanak meg így az egyéni választókerületek száma országosan 5054. A szavazókörök száma nagyság­rendileg azonos lesz a ta­vaszi országgyűlési képvise­lő-választásokon kialakított szavazókörökével, akkor a számuk 10 990 volt. Az önkormányzati válasz­tási törvény meghatározza az egyes településeken vá­lasztható képviselőtestületek tagjainak számát — az ott éló lakosság száma szerint. Eszerint 300 lakosig 3, hat­száz lakosig 5, ezerhárom­száz lakosig 7, háromezer lakosig 9, ötezer lakosig 11, tízezer lakosig pedig 13 ta­gú képviselőtestületet vá­laszthatnak a szavazásra jo­gosultak. A 10 ezer lélek­szám feletti településeken az önkormányzati képviselő­ket két szavazatos választá­si rendszerben választják. Ennek megfelelően 25 ezer lakosig 10 egyéni választó­kerületet alakítanak ki és listán 9 mandátum szerez­hető meg, 50 ezer lakosig ez az arány 14/13, 60 ezer lakosig 15/14, 70 ezer lako­sig és a fővárosi kerületek­ben legalább 16/15. Minden további 10 ezer lakos után kettővel nó a képviselőtes­tület létszáma. Az önkor­mányzati képviselőtestületek összlétszáma országosan 24 487 tag. A településen belül az egyéni választókerületet úgy kell kialakítani, hogy vá­lasztókerületenként a lakos­ság száma megközelítően azonos legyen, s figyelem­mel kell lenni a nemzetisé­gi, vallási, történelmi és más helyi sajátosságokra is. A szavazóköröket 600—1000 lakosonként alakítják majd ki. (MTI) GORBACSOV HATRAARCOT CSINÁL? A Pravda szerdán beismerte, hogy a szovjet elnöknek a fegyverek leadására és az Illegális fegyveres csoportok feloszlatására kiadott rendelete, amelynek határideje csütörtökön jár le, eddig teljesen eredménytelen volt. Egyetlen esetben sem forduLt elő a fegyverek önkéntes leadása, illetve a fegy­veres csoportosulások feloszlatása. A vezető szovjet párt­lap közvetlenül az után ismerte el a központi szovjet kor­mányzat kudarcát, hogy az örmény parlament kedden fel­szólította a köztársaságban illegálisan létrejött félkatonai alakulatokat: tegyenek hűségesküt az örmény legfelsőbb tanácsnak. A jereváni törvényhozás egyúttal úgy foglalt állást, hogy szükségesnek tartja saját nemzeti haderő lét­rehozását. A Pravda adatai szerint Örményországban az ellenzéki fegyveres csoportok, vagy ahogy az örmények nevezik őket, szabadcsapatok, 6 ezer 700 különféle lőfegy­vert zsákmányoltak a hadseregtől és a rendőrségtől. Az örmény fegyveresek egymással háborúznak befolyási öve­zeteik kiszélesítéséért. (MTI) A LENGYELEK FOKOZATOSAN. Piotr Kolodziejczyk altengernagy, lengyel nemzetvédelmi miniszter, a Rzecz­paspolita című kormánylap szerdai számában nyilatkozott a hadsereget érintő kérdésekről. Kifejtette, hogy Lengyel­ország a Varsói Szerződés katonai szervezetéből való fo­kozatos kivonulás hive. és azt szeretné, ha a VSZ politikai konzulitatív jellegű szerződéssé válna. Nem kívánják Ma­gyarország példáját követni, mert véleményük szerint fo­kozatosságra van szükség a destabilizáció elkerülése érde­kében. A lengyel hadseregben uralkodó az a nézet, hogy egyelőre a Szovjetunió jelenti a lengyel függetlenség ga­ranciáját — mondta. (MTI) NÉMET—NÉMET VALASZTAS. A nyugatnémet szö­vetségi gyűlés (Bundestag) szerdán rendkívüli ülésén el­ső olvasásban tárgyalta a német—német választást tör­vényt, azaz ajánlások megtételére bizottságok elé utalta a tervezet formájában előterjesztett dokumentumot Szava­zás ma, az általános Németország-politikai vita után vár­ható. A törvény választásokat ír elő egész Németon>zág területén, a nyugatnémet választási törvény érvényét — módosításokkal — az NDK területére is tóterjeszti. Az ismét egységes Németországban 60 millió lenne a válasz­tásra jogosultak száma. Egy pártnak körülbelül 'három­millió szavazatot kell szereznie ahhoz, hogy parlamenti képviselethez jusson, A kisebb partok azonban nagyobb pártok segítségevei — Berlin kivételével —, úgynevezett listakapcsolás útján, bejuthatnak a Bundestagba, még ha nem is szavaznak rájuk hárommillióan. Az öeszhémet szö­vetségi gyűlésben (a kétkamarás parlament alsóházában) összesen 656 képviselő foglalna helyet. (MTI) MAGYAR SZÓ — PERELI A VAJDASÁGI KOR­MÁNYT. A Magyar Szó című újvidéki lap szerkesztősége és Csorba Zoltán főszerkesztő pert indított a vajdasági legfelsőbb bíróságon, kérve, hogy semmisítsék meg a fő­szerkesztő Leváltására hozott kormányhatározatot. Erről július 18-án hozott döntést a tartományi kormány, amely hosszú parlamenti vita után elfogadtatta, hogy három hó­napra a kormány felügyelete alá tartozzon a vajdasági sajtó. F-zt a felhatalmazást kérdőjelezi meg keresetében a Magyar Szó, amely szerint a vajdasági parlament egyik kamarája seim fogadta el a záróhatározatot, a ezért a dön­tés jogi alapja hiányzik, annál is inkább, mert nem lap­alapításról, vagy lapkiadásról van szó, hanem egy olyan leváltásról, amely még a főszerkesztő mandátumának le­járta előtt történne meg. A Magyar Sző szabályzata értel­mében ezt csak a főszerkesztő súlyos mulasztásai esetén tehetnék meg, ez pedig nem áll fenn — állapítja meg a kereset. A vajdasági főszerkesztő leváltásáról hozott dön­tést. nemcsak a Magyar Szó támadta meg. A kormányha­tározatot elítélte a képviselőház küldötteinek egy csoport­ja is. Július 18-án a Magyar Szó főszerkesztőién kívül egyébként felmentették tisztségéből az újvidéki rádió és televízió több vezetőjét, az újvidéki szerb, szlovák, román nyelvű lapok főiszerkesztőit is (MTI) AUSZTRIA AGGÓDIK. Az Ausztriába bevándorló ro­mánok rohamos növekedése aggaszt ia az osztrák kormánvt — fejtette ki Bécsben Franz Vranitzky osztrák kancellár Petre Román román minisztere'möknek. A két kormányfő megállapodott: kormányaik együttműködnek a probléma megoldásában. (Ez ügyben Magyarország is érdekelt any­nyiban, hogv sok román államnolgár illegálisan lépi át a magyar-osztrák határt.) Az osztrák kancellár a bevándor­lások ügve kapcsán azt ie szóvá lette, hogy Bécs megíté­lése szerint aggasztóan lassan halad a román politikai élet a demokrácia felé. (MTI) Pártporta „Áz elmúlt fél évben eltűnt a baloldal" — Az egykori állampárt, az MSZMP többsége bééből és fizetésből élő, ez adja utolsó kongresszusa után mikor talált ön- munkáspárt-arculatunkat. magara az azonos nevet használó utódpárt. — a párt belső működésében leképez­a Munkáspárt (MSZMP)? — kérdeztük ték-e az egykori MSZMP-t? Bl-e a de­dr. Krajkó Gyulát, a szervezet szegedi mokratikus centralizmus elve? koordinációs bizottságának elnökét. — A hatalomvesztéssel együttjárd sok­— Politikai platformunk és irányvona- kot a tagságunk előbb átélte, mint az lünk kezdettől egybeesett az országossal, MSZP^tábor. így a párt újjászervezését is azaz, elhatároltuk magunkat a Ribánszky- a konstruktív ellenzék szerepköréből kezd­féle szerveződéstől. Legnagyobb problé- tük. Az új MSZMP-ben az alapszervezetek mánk az eszmei arculat kimunkálása. Na- és a központ közötti koordinációs központ. pi ügyekben — példáu) a földkérdésben, nak nincs utasítási jogköre „lefelé", az a a privatizáció ügyében — határozott az feladata, hogy az alapszervezetek munká­álláspontunk, de néhány jelentős témában ját összehangolja A koordinációs bizott­— így például a gazdaság jövőjéről — ságok tagjai az alapszervezeti titkárok és nincs tudományos alapossággal kidolgo- az intézőbizottság (ez egy gyakrabban ülé­zott programunk. Ujjászerveződésünk fo- sező testület) tagjai. A mi pártunkban lyamata tart: a volt MSZMP-tagokon kí- csak két függetlenített pártmunkás van: vül régebben párton kívüli személyek — Thürmer Gyula és egy munkatársa. Azért Szegeden félszázán — is jelentkeztek so- van így, mert anyagi helyzetünk siralmas: rainkba. Jelenleg a megyeszékhelyen 23 csak a tagdíjakból (fejenként 10—100 fo­alapszervezetben 550 tagot számlálunk. A rint, melynek fele az. alapszervezetnél, 20 legerősebb ée legaktívabb egységünk a százaléka a koordinációs bizottságnál ma­Belvárosban dolgozik. A párt összetételé- rad. 30 százaléka a központba kerül) lé­vel viszont távolról sem vagyunk elége- tezünk. A demokratikus centralizmus elve dettek: tagjaink fele nyugdíjas, nagyon annyiban maradt, hogy a központi veze­kevés kőztünk a fiatal; az aktív dolgozók tőség döntései kötelezőek az alapszerveze­tekre. Am a mi pártunk felépítése az összes többinél demokratikusabb: a köz­ponti szerveket kétharmad részben az alapszervezetek delegálják, így a vidék túlsúlya jellemző. — Mégis nehezen találnak szövetséges­re — vidéken is. — Egyedül vagyunk, annak ellenére, hogy politikánk nyitott. Fájlaljuk, hogy az elmúlt fél évben eltűnt a baloldal: semmiféle együttműködés sincs a pártok, szövetségek, csoportok között, nincs kap­csolatunk a centrumpártok balszárnyával sem. Szegeden valamennyi párttal érint­kezünk. A egyik legfontosabb feladat: va­lamilyen baloldali együttműködés kiala­kítása. A népszavazás kérdésében spontán együt'működésről volt szó, de például a földkérdésben a téeszek szövetségének, az Agrárszövetségnek, az MSZP-nek és az MSZMP-nek egységes álláspontot kellene kialakítania. — A helyhatósági választásokra is iiyen szellemben készülnek? — A szervező- és propagandamunkát választási bizottság irányítja. Hamarosan véglegesen eldöntjük, kiket jelölünk az önkormányzati testületbe. Minden szegedi választási kerületben indítunk önálló je­löltet, de nem föltétlenül tagjaink sorá­ból. A községekben nem lesz minden ke­rületben munkáspárti jelölt, mert függet­len, vagy baloldali érzelmű személyekel támogatunk. Polgármester jelültünk Sze­geden nem lesz. Valamelyik független je­löltet támogatjuk majd Azt, amelyik szakember és nem antikommunista Ta­nácsnokjelöltjeinket augusztus közepétől előadás-sorozatunkon készítjük fel a hely­hatósági választásokra. Szeretnénk, ha a város önkormányzata nem válna a pártok csatározásának színhelyévé, nem lenne olyan, mint a Parlament. Reméljük, hogy a városi lakosságának összetételét tükrözi az új testület — nem úgy, mint a Par­lament, ahol a képviselőknek csak 3 szá­zaléka munkás. Számítani lehet arra, hogy a kampánnyal megindul a btöffára­dat, mert a többieknek nem állt össze a koncepciójuk az önkormányzatokról, az urbanizáció térbeli folyamatáról. — A tudományegyetem ön által vezetett gazdaságföldrajzi tanszékén az urbanizá­ció itteni sajátosságaival is foglalkoznak. — Nem elég tudni, milyen irányban kellene fejlődnie Szegednek A fő kérdés: honnan teremthetők elő ehhez az anyagi erőforrások- Szeged valamennyi gondját felterképezve indu'unk a választási küzde­lembe. Hogy csak a legégetőbbet említ­sem: öt éven belül ötezer új munkahely­re lenne itt szükség. Remélem, arra fog­nak a választók figvelni, hogy milyen el­képzeléseink vannak, s nem arra, hogy ezt a Munkásoárt mondia! — A választók szemszögéből ez úgy néz ki. hogy ..most azok az okosak, akik a ko­rábbi rendszerben elszúrták a dolgokat". Nem gondolja? — A tudomány eredményeit korábban hiába mondtuk, nem vették figyelembe. Bízom abban, hogv most rákényszerül a vezetés: az számit, mit, s nem az. ki mondia a megalapozott javaslatot a jó megoldást! (újszásn)

Next

/
Thumbnails
Contents