Délmagyarország, 1990. augusztus (80. évfolyam, 189-218. szám)

1990-08-08 / 196. szám

0 DÉLM A GYAR0RSZÁ6 80. évfolyam, 196. szám 1990. augusztus 8., szerda Havi előfizetési díj: 101+20 forint Ára 4,30 forint Ki szavatolja biztonságunkat ? Evakuálják a magyarokat — Silózni kell a kukoricát — Tőkés László balesetet szenvedett — Önkormányzat, több nézőpontból Ha vesszük, hogy az újság, mint tükör viselkedik (ez az ambíciónk), nincs okunk azt mondani, hogy az életünk kellemes. Sajnos, a világ kénytelen tapasztalni, hogy Irak nem vonja ki csapatait Kuvaitból — csak a zsákmányolt harci eszközöket; kuvaiti egyenruhába öltöztette katonáit, akiket a lerohant kis ország önkénteseinek nevez; kiderült, hogy Irak líbiai katonai attaséja volt a hatvanas években Húszéin Ali, az „ideiglenes kuvaiti kormány" miniszterelnöke... Itthon az aszálykárok hallatán okkal aggódunk: menynyivel kevesebb devizát tudunk „kitermelni", ha a takarmányhiány miatt csökken az állatállomány?, mennyivel vesszük majd drágábban a heti húsadagot? A Baranya megyei rendőrfőkapitány tegnapi sajtótájékoztatója szerint amott, délnyugaton, valamivei „előbbre" tartanak, mint itt: a határmegyei helyzet egyik következménye a szervezett külföldi bűnözés, pénzhamisítással, fegyvercsempészettel, kábítószer-kereskedelemmel. Maffiózók fenyegetik a jómódú vállalkozókat, és valutában kérnek váltságdíjat az üzletek és családtagok épségéért. Szicília itt van? Végül egy jó hír: az Aerocaritas magyar légimentő szolgálat helikoptereket kapott, ingyen, egy bizonyos országtól. írtuk július 29-i számunkban; tegnap közölte a TASZSZ, hogy az ajándékot a szovjet déli hadseregcsoport adta. Aszály — takarmányhiány — kevesebb állat dam Húszéin elnök támadással fenyegette volna meg Szaúd-Arábiát, ha az elzárja az országon átvezető, Irak számára létfontosságú kőolajvezetéket. A kormány szóvivője szerint az ilyen állítások csak az arab országok közötti viszony megzavarását célozzák. Irak amúgy sem hiszi, hogy Szaúd-Arábia ilyen lépésre készülne — mondta a szóvivő. A The Washington Post egy másik értesülése szerint az amerikai védelmi minisztérium javaslatot tett a Perzsa-(Arab-) öböl nemzetközi blokádjára, amelyben szovjet erők is részt vennének. A javaslat fogadtatásáról egyelőre nincsenek hírek, de korábban már Párizs, London és Ottawa is jelezte, hogy nem zárják ki egy haditengerészeti zárlat lehetőségét Egyébként amerikai források szerint Franciaország, Nagy-Britannia és az Egyesült Államok újabb hajókat küld a térségbe, és már megérkezett az Öbölbe egy szovjet hajókötelék is. A Biztonsági Tanács által meghirdetett szankciók nyomán kedden Svájc is korlátozó intézkedéseket hozott Irak és Kuvait ellen. A kormány rendelkezése értelmében megtiltanak mindén kereskedelmi és pénzügyi akciót ezzel a két országgal, kivéve a humanitárius jellegű ügyleteket Ez a lépés megfigyelők szerint fordulatot jelez Bern politikájában, korábban ugyanis a semlegességére kínosan ügyelő Svájc nem vette figyelembe a BT által hozott szankciókat. Hasonló döntést bozott Ausztria is. (Beuter/AFP/AP) A háborúban eltűntek Tovább tart az aszály, vigasztalan képet mutat a hátát; a termelőszövetkezetekben jelentős bevételkieséssel számolnak — erről tájékoztatta az MTI munkatársát Horváth Gábor, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének (MOSZ) titkára. Arról, hogy a szövetkezetekben milyen helyzet alakult ki, elmondotta: a területi érdekképviseleti szervek erőteljesen kezdeményezik, hogy a kormányzat már most hozza meg a szükséges intézkedéseket a minden bizonnyal bekövetkező tetemes károk, a természeti csapásnak minősíthető szárazság következményeinek ellensúlyozására. A Parasztszövetséget is kéri a MOSZ, hogy lépjen fel kezdeményezően, és nyújtson hathatós támogatást a parasztságnak a szükséges takarmánybázis megteremtésében, illetve az aszály hatásának ellensúlyozásában. A kistermelők és a nagyüzemek egyaránt súlyos hátrányba kerülhetnek már az őszi hetekben, hónapokban. A MOSZ júliusban feliratban hozta a földművelésügyi miniszter tudtára, hogy állami segítségre lesz szükség á várható károk ellensúlyozására, és . kormányintézkedést is sürgettek. Arról, hogy mit kezdeményez a MOSZ, a titkár kifejtette: a mezőgazdasági termelés 5 százalékos jövedelmezősége mellett az ilyen mértékű természeti csapást, mint az idei aszály, amely több éves folyamat tetőzéseként jelentkezik, és ráadásul a téli csapadékhiánnyal párosul, a termelők jelentős része nem tudja elviselni, és amennyiben nem történik központi intézkedés, egész ágazatok Kuvait kerülnek igen nehéz helyzetbe. Gondot okozhat az állatok takarmányozása, hiszen bizonyos, hogy máris legkevesebb 28 ezer hektáron le kellett silózni az elértéktelenedett kukoricát. Ez a folyamat semmiképpen sem áll meg, az országban sok helyen a határ képe máris azt mutatja, hogy a kukorica nem hozhat egészséges és valóban megfelelő termést. A Jászságban, a Nagykunságban, Szolnox megyében, Bács—Kiskun megye északi részén, Pest megye déli részén, Csongrádban, valamint Fejér megyében és Komárom—Esztergom megyében a termőterület jelentős részén elsárgult a kukorica, jeléül annak, hogy a növény már nem tudja elviselni a kánikulai forróságot és a légköri aszály minden következményét. A termelőknek eb ben a helyzetben például földadókedvezményre van szükségük, ezt sürgeti a MOSZ, ugyanúgy, mint a bankok hitelezési gyakorlatának átmeneti felülbírálását. A hitelezés ugyanis jelenleg nem számol a£ ilyenfajta aszálykárral és annak minden következményével, így hát a mezőgazdasági nagyüzemek jelentős része finanszírozási gondokkal kerülhet rövid távon szembe, abban az esetben, ha a bankok nem alkalmaznak méltányos elbírálást Szükség van állami forrásokból is a környezeti katasztrófának minősíthető károk ellensúlyozására. Arról van szó, hogy amennyiben aZ állatok takarmányozását biztosítani helyi erőből nem tudják, úgy a jelenleginél lényegesen nagyobb mértékű állománycsökkenés következhet be. A magyar Külügyminisztérium tudomása szerint öt magyar állampolgár eltűnt Kuvait iralci megszállásakor — közölte az MTI kérdésére a tárca illetékese. Nagy Imre elmondta, hogy négyen a Budavox dolgozói, valamennyien telefonszererelók. Ketten éppen Inakban jártak, hogy lejárt vízumukat meghosszabbítsák, két társuk pedig Kuvaitból autóval értük indult, de azóta egyikőjükről sincs hír. Az ötödik eltűnt személy egy kamionsofőr, aki hűtött élelmiszereket szállított Kuvaitba. Autója előkerült, de a vezető még nem. Kuvaitban jelenleg 200 magyar állampolgár tartózkodik. Villany és víz van, élelmiszer is kapható, de a jelentős felvásárlás miatt megugrott az infláció. A magyar követség azonban megfelelő élelmiszer-tartalékokkal rendelkezik. Nagy Imre arról is beszá mólt, hogy felkészülnek a részleges evakuálásra. Főként a nőket és a gyermekeket szeretnék elszállítani Kuvaitból. Gondot jelent azonban, hogy külföldi repülőgépék egyelőre nem kapnak leszállási engedélyt, bár az fis elképzelhető, hogy szárazföldi úton, vagy akár vöröskeresztes hajó segítségével szállítják majd el a magyarokat * Az iraki invázió Kuvaitban érte a Siófoki Kőolajvezetéképítő Vállalat 16 dolgozóját. A vállalat vezetősége a harci cselekmények kezdete óta sikertelenül próbálkozik közvetlen kapcsolatot teremteni a munkacsoporttal. Csupán a diplomáciai képviselet közvetítésével sikerült megtudniuk, hogy a dolgozók telephelyükön tartózkodnak és valamennyien sértetlenek. (MTI) Nem jegyezzük a dinárt A Magyar Nemzeti Bank szerdától ideiglenes jelleggel felfüggeszti a kuvaiti dinár jegyzését. A hírrel kapcsolatban Sándor Béla, a Magyar Nemzeti Bank főosztályvezetője elmondta az MTInek: a lépést az indokolta, hogy a nemzetközi pénzpiacon gyakorlatilag megszűnt a kuvaiti nemzeti valuta jegyzése, illetve a kuvaiti bankok és a külvilág kapcsolata technikailag lehetetlenné vált. Néhány kuvaiti bank hitelt nyújtott az MNB-nek, a pénzt azonban kivétel nélkül nemzetközi bankkonzorciumok tagjaként adták, és hazánk a hiteleket dollárban vette fel. A főosztályvezető hangsúlyozta, hogy a kuvaiti dinár jegyzését csupán ideiglenesen függesztették fel, amennyiben a nemzetközi pénzpiac újra megindítja jegyzését, a magyar jegybank is hasonlóan intézkedik. (MTI) (Az összeállítás a 2. oldalon folytatódik.) Privatizáció az egészségügyben Varázsütésre nem megy Már-már unalomig ismételtük az elmúlt években: beteg a magyar egészségügy. Sajnos, az eddigi tüneti kezelések ellenére, továbbra is gyengélkedik, sőt... Vannak, akik a társadalombiztosítás új rendszerétől és az egészségügyben, a szociális ellátásba is tért nyerő vállalkozásoktól várják a gyógyulást Hogy látszanak-e előjelei a lehetséges jobbulásnak? A megyei tanács vb tegnapi ülésén kiderült: a beteg állapota — az újabb receptek ellenére — változatlan. Mert hogy a frissen fölírt gyógyszereket nem is igen akarja bevenni. Novemberben lépett hatályba az a rendelet, amely az egészségügyi és szociális vállalkozásokat szabályozta. Eszerint bármely természetes és jogi személy egészségügyi és szociális szolgáltatótevékenységet folytathat egészségügyi és szociális intézményt, szolgálatot létesíthet és tarthat fenn. Kimondja a jogszabály azt is, hogy efféle vállalkozásban nem lehet olyan munkát végezni, amely az állami egészségügyi szolgálat valamely szervének kizárólagos hatásköre. Az engedély kiadása, a szakmai ellenőrzés, a megyei vagy megyei városi tanács vb illetékes osztályának a feladata. A rendelet tehát létezik, s így — gondolhatnánk — adott az egyik feltétele annak, hogy megtörténjék a csoda az egészségügyben. A várva várt változás azonban nem következett be az elsó varázsütésre, s a privatizáció se tűnt hathatós varázsszónak. Mert egyelőre a megyében nem alakult olyan egészségügyi magánvállalkozás, amely egyenértékű lenne bármelyik állami intézménynyel. (Az orvosi magángyakorlat nem tévesztendő össze a vállalkozással, az más jogszabályok alapján űzhető!) Mindössze két új, szegedi kezdeményezésről tudunk beszámolni. A Mentái Munkaközösség, amelynek céljairól lapunkból is értesülhettek a város lakói, családsegítő humán szolgáltatás, s mint ilyen, nem nyereségérdekelt vállalkozás. Működését a Gondoskodás alapítvány, valamint pályázatok útján elnyert pénzösszegek biztosítják. Hogy az efféle központokra manapság milyen égető szükség lenne, aligha szorul bővebb magyarázatra. A napokban adtunk hírt a Forrás Gyógyüdülőben megnyílt CURE bőrgyógyászati és plasztikai sebészeti vállalkozásról, amelynek gazdája egy bőrgyógyász és egy sebészorvos. Tudomásunk szerint mögöttük alapítvány, amely támogatná őket, nem áll. Mindössze egy magángyógyszertár megnyitásának előkészületei kezdődtek el: az Országos Gyógyszertári Intézet állásfoglalása után jelenleg a hitelezés és a beruházás munkálatai folynak. Hogy mi lehet az eddigi gyér érdeklődés oka? A piaci törvényeken alapuló egészségügy nálunk jelenleg működésképtelen — tartja a hivatal szakembere —, mert hogy hiába is lenne kínálat, ha egyszer nincs kereslet. Azazhogy fizetőképes kereslet. Amikor a kenyérrevalót is alig tudja összekaparni az emberek egyre népesebb tábora, aligha maradnának súlyos ezreseik, a magáncMvosi szolgáltatás megfizetési. Másféle vélemények is elhangzanak ezzel kapcsolatban, olyanok, amelyek az okokat a kinálát oldalán látják. Ugyan miért sietne kockázatot, sok nyűgöt és adóterheket a nyakába venni az az orvos, aki állami épületben, állami eszközökkel, fizetésért végzett munkájáért — megengedetten — fogadhatja el a hálapénzt, s ha ambíciói hajtják, emellett még magánpraxist is folytathat. Vajon neki megéri-e, ha vállalkozóvá lesz? Valamennyien jól járnánk, ha a magyar egészségügy lábra állna, ha betegségcentrikusság helyett a betegcentrikusság jellemezné. Ha a bajokkal küszködő emberre is lenne egy kis ideje, figyelme a betegséget kezelő orvosnak. Ha vállalkozóként sikerül ezt megtennie, hát akként. S akkor szolgálatai fejében fizessen is neki, aki tud. Kétségtelen, így ellenőrizhető, adóztatható, erkölcsileg és gazdaságilag tiszta helyzet teremtődne. Ahhoz azonban, hogy valami elmozduljon az egészségügyben is a holtpontról, számos új jogszabály megszületésére van szükség, egyebek között arra, hogy a társadalombiztosítás anyagilag támogassa a magánvállalkozásokat, hogy meghatározzák a nem nyereségérdekelt vállalkozások kereteit. A kezdeti, bátortalan próbálkozások máris jelzik: az olyannyira fontos, nonprofit vállalkozások, mint a Mentái munkaközösségé, csak akkor életképesek, ha alapítvány áll mögöttük. Márpedig, úgy tűnik, ha valamire szüksége van ennek az elszegényedő országnak, az éppen az efféle humán szolgáltatások létfontosságú segítsége. Cta. A. Haditengerészeti zárlat? Bagdad kedden engedélyezte, hogy a Kuvaitban vagy Irakban élő összes külföldi szárazföldi úton, Jordánián keresztül elhagyhassa a két országot. Ezt jordániai tisztségviselők közölték, hozzátéve; hogy már meg is kezdték az előkészületeket az érintettek fogadására. Az iraki invázió nyomán több ezer külföldi rekedt Kuvaitban. Bagdadban mellesleg cáfolták a The Washington Post értesülését, hogy SzadRÖSZKÉNÉU DÉLUTÁN. Somogyi Ktfroüyne !MSc