Délmagyarország, 1990. augusztus (80. évfolyam, 189-218. szám)

1990-08-06 / 194. szám

1990. augusztus 6., hétfő Pártporta — visszhang 3 Pártemberek a kerekasztalnál Rúzsán nem várnak... Az MSZP és az Agrárszövetség rúzsai szervezetének közös kezdeményezésére a községben működő pártok (FKGP. Nemzeti Kisgazdapárt, MSZMP, SZDP), a római katolikus plébános, valamint a társadalmi és gazdálkodó szervezetek (Népszabadság Tsz. HNF, áfész. takarékszövetkezet, Kiasz, Pofasz, Defag. községi tanács) megállapodást kötöttek arról, hogy kéthetente kerekasztal-megbeszélést tartanak. Céljuk: a községi önkormányzat megalakulásáig, s még azután is a helyi problémák közmegegyezéses kezelése, rendezése. A meg. beszéléseken felmerült az, hogy a kerekasztal kapjon bizonyos jogosítványokat, növelvén ezzel önmaga komolyságát és hatékonyságát, de ezt a javaslatot végül is elvetették. A konszenzus csak a pártokra érvényes, s ezek befolyása révén a kerekasztal érvényesítheti akaratát (annak ellenére, hogy határozathozatali joga nincs); vagyis mintegy jelképezve a közhangulatot, alkalomadtán a politikai nyomás eszközével élhet A kerekasztal önmaga feloszlatásáig működik. Az elsó megbeszélésen témaként a leendő önkormányzat szerepelt, az elkövetkezendő időben tárgyalni kívánnak a földkérdésről ós a közbiztonság helyzetéről is. A legutóbbi összejövetel célja a helyi oktatás jövőjének megvitatása volt. Erre meghívták az iskola vezetőit isHabár az ülések nyilvánosak, a rúzsai émberek eddig még távoltartották magukat ezektől. Rúzsa nem Öttömös A személyi és tárgyi feltételek hiánya a nyelvoktatás területén a legszembeszökőbb. A szervezeti rendszer a komoly szakmai munka benyomását kelti, hiszen például az orosz nyelv oktatása már az óvodában megkezdődik, az alsó tagozatban szakkörökben folytatódik, negyedik osztálytól kezdve pedig kötelező. Az iskola most megpróbálja fokozatosan felváltani a némettel, de nem állnak rendelkezésre megfelelően képzelt nyelvtanárok. A pártok képviselői elmondották: ha az életszínvonal azonos a városéval, a tudásszint miért marad mégis alatta? Lehet-e mindent a felszereltségre fogni? Miért van az, hogy ha Szegeden megtudják egyegy középiskolában a jelentkezőről, hogy rúzsai, csak legyintenek? Nem biztos, hogy mindenki buta, aki a várostól 30 kilométerre lakik. Tapsot aratott az a közbeszólás, hogy régen, a tanyoí iskolában a tanítónő csak arra kérte a szülőt: engedje a gyereket az iskolába, a többi az ő dolga. A helyenként szenvedélyessé váló vita nem .egy esetben az igazgatónő elleni személyes támadássá fajult. Szakmai hozzáértését tiszteletben tartva, vezetési stílusát támadták. S noha hangsúlyozták. Rúzsa nem Öttömös, szemére vetették, hogy elmarja az iskolából a már végleg letelepedett házaspárokat. Mert ez itt a fő kérdés: Miért mennek el ezek a tanáremberek a faluból? Kellenek a férfiak Elég baj az is, hogy ide csak fiatal, frissen diplomázott, vagy érettségizett nők jönnek tanítani, s csak átmeneti ideig: vagy visszatérnek a városba, vagy szülni mennek. Olyan nagy a mozgás, hogy a gyerekeknek nincs is módjuk megszokni egy-egy tanárt. — Kérem, nekem két fiam jár ebbe az iskolába. A nagyobbiknak eddig hét a kettőnek együtt pedig már több mint tíz osztályfőnöke volt — eddig! — mondta az egyik résztvevő. — Tessék férfiakat beállítani osztályfőnöknek! — így a másik. — Férfiakat? Honnan? Igaz. egyszer már volt egy férfi Rúzsán — gondolkodik el az igazgatónő —, de ő is elment Szegedre, mihelyt ott gimnáziumi állást ajánlottak ' neki. Vannak ugyan szolgálati lakások, de ez nem elég vonzerő. Aki egyedül jön, az rövid időn belül el is megy. — Ezért kéne nagyobb becsben tartani a házaspárokat! A tanárok együtt lélegezzenk a faluval, ne a szegedi busz után rohanjanak! — hangzik fel ismételten a vita hevében. — És a fiatal tanárnők! Kérem, nekem az egyik nap azzal jött haza a lányom, hogy képzeld, anyu, a tanár néni fülében ekkora (s itt mutatja, hogy mekkora) a karika, s a körme kékre van festve. Van-e így tekintély? — kérdezi egy anyuka a takarékszövetkezettől, Hiányzik az egyház — A '60-as években én még áldoztam, bérmálkoztam, tanultam hittant is. de az elmúlt 20-25 éves tiltás ugyancsak látszik. Elég bemenni Szegedre, az ifjúsági napokra; szakadtan, italosan, piszkosan mászkálnak a gyerekek. Ezek lennének a mi fiaink? Nagyon hiányzik az egyház. S bizony, hiányzott a plébános úr is, pedig biztosan sok érdekes dolgot, mondhatott volna. Itt, Rúzsán, már tavaly óta ismét van hittanoktatás, az iskola és a plébánia jószomszédi kapcsolatban vannak egymással A hitet nem órakeretben tanulják a gyerekek, noha az iskola a délutáni foglalkozásra ajánlott termet, a plébános úr ezt megköszönte, mondván, elég nagy az ő plébániája. A hittan két korosztályt érint elsősorban: az elsőáldozókat és a bérmálkozókat. Mindkettőre jelentős az igény (s talán nemcsak az ilyenkor szokásos arany fülbevaló miatt). A hitoktató nem nevelőtestületi tag (nem is les?, az — legalábbis egy darabig biztosan nem), de osztálytermet minden további nélkül a jövőben is biztosít az iskola. Ez már a helyi rendszerváltás egyik első jele. De lesz-e átfogó oktatáspolitikai koncepció, és struktúraváltás? (Minden bizonnyal kevés az, hogy a történelemtanításban szabad kezet kapott az iskola.) Szeptembertői iskolaszék? — Antall Józsefek sem vártak arra, hogy lebontja helyettük valaki a pártállamot! Lássunk hozzá mi is! — At lehetne alakítani a szülői munkaközösségeket is! Üj szemlélettel, más célokkal működtetni, de ez már talán kevés... — ősztől álljon fel Rúzsán az iskolaszék! A fölső jóváhagyást majdcsak megkapjuk! — Szeptember 1-jéig ki kell dolgozni a részleteket: hogyan működjön együtt a nevelőtestület, a szülő és a diákok; hogyan történjen az igazgató megválasztása; milyen jogosítványokat kapjon az úttörő romjain létrejött, osztálykeretben működő diákönkormányzat és az iskolaszék; utóbbi milyen viszonyban legyen az iskolával és a községi önkormányzattal? Teljes az egyetértés. A megvalósítás egyik igazolója lehet a kerekasztal létének. Akadémikus zárszó helyett a ruzsaiak konkrét lépésre szánják el magukat: a pártok alapítványt tesznek. A legjobb tanulók ezentúl pénzjutalomban részesülnek. A megszervezés gondja az Agrárszövetségé. * A vidék politizál. Hiba lenne azt állítani, hogy ez nem így van. Rúzsán az országos politikához hasonlítva példa nélküli (példa értékű?) konszenzus született meg: itt azt mondják, nem a pártok, hanem Rúzsa érdeke az elsó. Ahogy innen látszik. Rúzsa immár a ruzsaiaké. Az agyakba már bevésődött az új potitikai terminológia es argumentáció. Az emberek vitatkoznak, kezdeményeznek, látszik a tenniak'arás. Az emberek a partokból. Mert a többi rúzsai azért még nagyon hiányzik innen. Odor József — Mit jelent a legkisebb kormánypárt helyi szervezetének lenni? — kérdeztük Simor Ferencet, a Kereszténydemokrata Néppárt Csongrád megyei elnökét. — Magabiztosságunkhoz hozzájárult, hogy pártunk tagja lett a kormánykoalíciónak. Am a helyi adottságokból fakadó választási eredménnyel nem vagyunk elégedettek, mert pártunk azóta se olyan súllyal szerepel a helyi közéletben, mint azt reálisnak tartanak Mindenesetre részt venni a kormányzati munkában, fokozott felelősséget jelent, hogy az általunk helyesnek tartott követeléseket érvényre juttassuk. Szervezetünk életében fellendülést jelentett az új szerepkör. Makó környékét leszámítva minden város vonzáskörzetében több csoportunk is működik. Taglétszámunk megyei szinten még nem éri el az ezret, de nem is törekszünk a belépők számának növelésére. A célunk az, hogy a megyében kiteljesedjék az a szervezeti hálózat, amellyel az eszmeiségünkkel szimpatizáló embereket mozgatni tudjuk. — A képviselőválasztás után mennyire újult meg pártjuk ebben a régióban? — Az országos vezetőség kicserélődéséhez hasonlatos „Keresztényi sajátosság a nyitottság" váltásra megyei szinten nem volt szükség, mert a „középszinten" korábban is dinamikus vezetők dolgoztak. Természetesen történtek személycserék és az apparátus bővült. A szegedi szervezet elnöke dr. Farkas László — A Kereszténydemokrata Néppártnak milyen a vtszonya a keresztény eszmekörből táplálkozó civil szervezetekhez — például a Keresztény Értelmiségi Szövetséghez — és az egyházakhoz? — Az a véleményem, hogy pártszerű tevékenységet folytat minden olyan társadalmi szervezet, amely részt akar venni a közéletben. Ezért a civil társadalom különböző szerveződéseivel való együttműködésünk is pártközi kapcsolatnak tekinthető. Az egyházak küldetése és funkciója más. Pártunk minden történeti egyházat és felekezetet — mint a nép komolyan veendő erőterét — tisztel, de szervezetileg nem kapcsolódunk ezekhez. Á KÉSZ helyi szervezetével sincs szoros együttműködésünk, de bázisunk azonos. Ezért számítunk rájuk például a helyhatósági választásokon való sikeres szereplést ösztönző, ezután létrehozandó tömörülésben A KDNP célja a dialóguskészség fenntartása, a nyitottság, — Mondjak, ennek a partnak. helyi és országos szinten sincsenek jelentős politikus-személyiségei. — Ez valótlan állítás. Nem volt fórumunk és pillanatnyilag sincs lehetőségünk, hogy ismertebbé váljanak politikusaink, szakértőink. Nyitottságunkból adódik, hogy egészen szűk kört jelentenek azok a politikusok, akik nem kötődnek eszmeiségünkhöz .... — Nem gondolja, hogy az ilyen típusú kijelentésekből is táplálkozik a félelem; új keresztény-nemzeti kurzus következik? — Ennek emlegetése teljes mértékben alaptalan félelem vagy rosszindulatú hisztériakeltés. Egy ilyen veszély elhárításában egyébként a Kereszténydemokrata Néppárt — mint a haladás elkötelezettje — lenne a legfőbb szövetséges. — A helyhatósági választásokra hogyan készülnek? — Azt tartjuk, a legfontosabbnak, hogy az egész országban olyan képviselőtestületek jöjjenek létre, amelyekben a tagok feddhetetlenek, jót akarnak. Ezt nem ölbe tett kézzel várjuk, de minden kerületben nem akarunk önálló jelöltet indítani. Pártállásra tekintet nélkül minden olyan személyt támogatunk, aki szerintünk megfelel a fenti elvárásunknak. Nyitottak vagyunk a szövetségek megkötésében is; akik elfogadják eszmeiségünket. azokkal együttműködünk. A jó program kidolgozásának alapja a megfelelő személy kiválasztása. — Lesz-e önálló polgármesterjelöltjük? — Tekintettel arra, hogy valószínűleg a Szeged nagyságú városokban közvetett választás lesz, ezt most nem tartjuk exponálandó kérdésnek ... A községekben viszont — ha találunk alkalmas személyt — indítunk önálló jelöltet a polgármesterségért. (üjszászi) Tisztelt Kiss Ferencnél A DM július 31-i számában megjelent levelét ön kifejezetten a Kisgazdapárt vezetőségének írta, így szeretnénk rá nyilvánosan válaszolni. A független kisgazdapárt programjában meghirdette, hogy .minden jogtalanul elvett tulajdont (közte a földet, gazdasági és lakóépületeket, műhelyeket stb.) vissza akar származtatni eredeti tulajdonosának. illetve örököseinek, vagy ha ez már nem lehetséges, úgy megfelelő kártérítést kíván adni helyette. Ez egyszerűen elvi kérdés, enélkül ugyanis nem képzelhető el semmiféle igazságtétel és rehabilitáció. Természetesen, mi sohasem akartunk „ajtóstól rontani a házba", vagyis mindezt csak fokozatosan szeretnénk végrehajtani. Legfontosabb és elsődleges célunk a földkérdés lépcsőzetes rendezése, hiszen itt termelő (illetve termő) ingatlanról van szó. Azonban nem áll fönn (amitől ön fél), hogy bárkire rá akarnánk erőszakolni a földet, illetve annak művelését. De a tulajdonjog mindenképpen megilleti. Így a földet eladhatja, bérbe adhatja, vagy megfelelő haszonbérért akár a téesz kezelésében is hagyhatja. Nincs szó tehát a téeszek „szétveréséről" (az efféle tévhitek csak a rosszindulatú ellenpropaganda eredményei!); az életképtelen téeszek bizonyára maguktól is megszűnnek. Nem kerülhet veszélybe a mezőgazdasági termelés sem, hiszen a magángazdaságok már fényesen bizonyították fölényüket a jelenlegi téeszekkel szemben Természetesen a szövetkezés új, korszerűbb formáit (pl. vetőmag-szövetkezet, gépszövetkezet, értékesítési szövetkezet stb.) — teljesen önkéntes társulási alapon — magunk is támogatjuk. Abban igaza van. hogy megfelelő hitelnyújtásra, agrárbankok felállítására, megbízható szerződésekre van szükség. Ezen munkálkodik jelenleg a Kisgazdapárt. Meggyőződésünk, hogy a jövő mindenképpen igazolja elképzeléseink helyességét, s akkor egycsapásra eloszlanak az önéhez hasonló aggályok. Válaszunkat önnek címezzük, de reméljük, mások is értenek belőle. Tisztelettel az FKGP szegedi vezetősége Tudatlan ember — a kultúráról A külföldi diákokról írt Szegedi Tamás. A nevükben szólok az olvasóknoz, es tajekoztatom a tényékről Szegedi Tamást, hogy ne maradjon tudatlan ilyen kulturált társadalomban . Tamás első panasza, hugy a szórakozóhelyeken a vendégei* 70 szazaleka külföldi diak. A szórakozóhely üzlet, már csak ezen sem lehet elkülöníteni ott az emDereket, fekeie vagy feher. magyar vagy külföldi egyaránt elmehet oda. Tamas talan azt szeretné, hogy legyen egy szórakozóhely csak a külföldi diákoknak, ahova a magyarok nem mehetnek be? Tamás az európai kultúráról beszélt. Márpedig a kulturált Európában nincs elkülönítés egy külföldi és a házigazda között. A színhelyeken kellene megkerdezni: miért a külföldiek a törzsvendégek. Bizonyára nem „rossz" magatartásuk miatt. Biztosan előfordulnak kirívó esetek — ugyanúgy, mint a magyar vendégek között. Egy-két ilyen ember miatt azonban nem lehet egy egész népet, a becsületesen dolgozókat és tanulókat is elítélni. Az egyetemi képzésről is keveset tud, Tamás. Tudja-e, hogy előfordul: mi, devizás hallgatók, a késő délutáni órákban tanulunk az egyetemen, mert kora délelőtt a magyer egyetemisták hasznalják a tantermekef Az orvostudományi egyetemen — sajnos — hiányoznak a legkorszerűbb oktatástechnikai eszkőzök, de ami van. az minden — legyen magyar vagy külföldi — diák rendelkezésére ál!. Ezek az eszközök nemhogy a legkorszerűbbek, hanem a legegyszerűbbek (például tükrös mikroszkóp). Az orvostudományi egyetemen a magyar hallgatók eddig sohasem miattunk küzdöttek tankönyvhiánnyal, ugyanis a devizások angol nyelven tanulnak, es külföldről veszik a tankönyveket. Ha ugyanatzt a jegyzetet használjuk, akkor a magyar diák néhány forintért, mi viszont néhány száz forintért vásárolhatjuk azt meg. A devizás hallgatók képzéséből az orvostudományi egyetemnek nem hátránya, inkább előnye van. Többek között azért, mert a külföldiek jelentette követelményszint miatt fejlődött az oktatás 'színvonala. A tudományegyetem jogi karán tanuló külföldi diákok pedig azért tanulhatnak magyar jogot, és azért használhatják később is ismereteiket, mert a jogtudomány és minden tudomány kultúra, mert a magyar jog az európai kultúra része. Gondolom, Tamás egyetért velem, hogy ugyanilyen ok miatt nem „fölösleges", hogy a magyar diákok például orosz történelmet, vagy idegen nyelvet tanulnak. Továbbá, mi, külföldi diákok kilenc hónapig ismerkedünk a magyar nyelvvel s azután kezdjük meg egyetemi tanulmányainkat. El lehet képzelni, hogy a nyelv nehézsegei miatt nehezebben megv a tanulás, de mi nem adjuk fel. mert a szótár segítségével megoldjuk a feladatokat Szegedi Tamás végül azt irta: „Nem a bőrük színével van problémánk, hanem azzal az európainak cseppet sem nevezhető kultúrával, amellyel .megörvendeztetnek' bennünket." Tamástól kérdezem: hol a kultúra,' amikor lebecsüli a külföldi diákokat? Hol a kultúra, amikor egy „kulturált európai nép" bántja vendégét, gyűlöli az idegent? Az ön által leírtak alapján, mely európai kultúrához csatlakozik? Tamás, nem jár nyitott szemmel, elfogultan és általánositóan fogalmaz. A nemzetközi előkészítő intézetben, ahol a magyar nyelvet tanultuk, jól emlékszem, tanáraink úgy beszéltek saját néoükről. hogy „a magyarok vendégszeretők". Akkor ezt éreztük is. Persze, azóta vannak rossz tapasztalataink — ezek közé tartozik Szegedi Tamás cikke is —. de az ittenitől valóban különböző társadalmunkban úgy neveltek minket, hogv szeressük a vendéget Ezért nem fogjuk sokáig emlegetni azt a tudatlan cikket, és szeretettel fogadunk hazánkban mindenkit, s ha a mi pioharunkba beleesik az utolsó csepp, hozunk másikat, a vendég kedvéért Imad Eldin Osman, angol nyelven tanuló orvostanhallgato