Délmagyarország, 1990. augusztus (80. évfolyam, 189-218. szám)

1990-08-06 / 194. szám

2 Olvasószolgálat 1990. augusztus 6., hétfő A köztársasági elnök alkotmányos jogköre A köztársasági elnök, képviseli az állánrtót; a Magyar Köztársaság nevében nemzetközi szerződéseket köt, ha a szerződés tárgya a törvényhozás hatáskörébe tartozik, a szerződés megkötéséhez az Országgyűlés előzetes hozzájárulása szükséges; megbízza és fogadja a nagyköveteket és a követeket; kitűzi az országgyűlési és tanácsi választásokat; részt vehet és felszólalhat az Országgyűlés és az országgyűlési bizottságok ülésein; javaslatot tehet az Országgyűlésnek intézkedés megtételére; kinevezi és felmenti — külön törvényben meghatározott szabályok szerint — az államtitkárokat; külön törvényben meghatározott személy vagy szervek javaslatára kinevezi és felmenti a Magyar Nemzeti Bank elnökét, alelnökeit és az egyetemi tanárokat; megbízza és felmenti az egyetemek rektorait; kinevezi és előlépteti a tábornokokat; megerősíti tisztségében a Magvar Tudományos Akadémia elnökét; adományozza a törvényben meghatározott címeket, érdemrendeket, kitüntetéseket, és engedélyezi viselésüket; gyakorolja az egyéni kegyel mez és jogát; dönt az állampolgársági ügyekben; dönt mindazokban az ügyekben, amelyeket külön törvény a hatáskörébe utál. A köztársasági elnök intézkedéséhez és rendelkezéséhez — néhány kivételtől eltekintve — a miniszterelnöknek. vagy az illetékes miniszternek az ellenjegyzése szükséges. (A köztársasági elnök jogköréröl az alkotmány 30. paragrafusa rendelkezik.) vezérőrnagy arról is, hogy az előző évihez képest mintegy 10 százalékkal, 46,5 százalékra csökkent az eredményes nyomozások száma. Legkisebb az eredményesen felderített ügyek száma a fővárosban, ahol a 30 százalékot is alig érte el. Tovább csökkent az ismeretlen tettesek elleni nyomozás eredménye is. Több, mint 50 százalékkal nőtt az ismeretlen tettesek ellen Indított nyomozások száma, a tettesek személye azonban az esetek mintegy 80 százalékában ismeretlen is maradt. A bűnözés mértéke katasztrofális — A bűnözés évék óta tártó növekedése különösen szembeszökő tavaly óta, s mára egyenesen katasztrofális méreteket öltött — hangzott el az Országos Rendőrfőkapitányság péntek délutáni sajtótájékoztatóján. Ldposi Lőrinc vezérőrnagy a bűnözési adatókat ismertetve elmondta, hogy az idei év első felében 146 ezer bűncselekmény ügyében rendeltek el nyomozást; ez mintegy 40 százalékkal több a múlt év hasonló időszakánál. Ugyanakkor még hátra van az őszitéli csúcsidőszak, s így könynyen előfordulhat, hogy újabb negatív csúcsot döntve, az év végéig akár a 300 ezret is meghaladja majd az ismertté váló bűncselekmények száma. A bűncselekmények különböző típusai között jelentősen, több, mint 50 százalékkal nőttek a vagyon elleni károkozások, és közel 30—30 százalékkal a közlekedési és a gazdasági bűncselekmények. A bűnesetek területi megoszlására az jellemző, hogy számuk valamennyi megyéiben jelentősen emelkedett. Kiugróan, több, mint 5Ú százalékkal több bűncselekményt követtek el HajdúBihar, Szolnok, Veszprém, Baranya és Szabolcs—Szatmát—Bereg megyében, a fővárosban pedig mintegy 40 százalékkal nőtt a bűnözés nagysága a múlt évhez képest. A vagyon elleni bűncselekmények egyébként több, mint 3 milliárd forint kárt okoztak, ez közel 90 százalékkal több az előző évinél. A bűntetőeljárások során ebből csak mintegy 240 millió forint térült meg. Aggasztó tényként szólt a GORBACSOV LEMOND? Eduárd Sevardnadze szovjet külügyminiszter pénteken a CNN amerikai televíziós társaságnak nyilatkozva, valószínűnek nevezte, hogy Mihail Gorbacsov szovjet elnök előbb-utóbb feladja az SZKP élén betöltött funkcióját. Sevardnadze szerint a jelenlegi helyzetben fontos volt, hogy Gorbacsov egyaránt megőrizhesse az állami és pártvezetői tisztét, az utóbbi megtartása azonban inkább csak ideiglenes lépésnek tekinthető. IRAK — ÖSSZEFOGLALÓ. Irak vasárnap kettős stratégiával válaszolt a fokozódó nemzetközi nyomásra. A bagdadi vezetés közölte az ENSZ Biztonsági Tanácsával, hogy megkezdte csapatainak kivonását Kuvaitból, Szaddam Húszéin elnök ugyanakkor újabb 11 hadosztály felállítását rendelte el, összesen 140 ezer katonával, úgymond a „politikai és katonai fejlemények miatt". A bagdadi rádió és az INA inaki hírügynökség által is közölt hírt a csapatkivonás megkezdéséről a Fehér Ház kétkedéssel fogadta, az irakiak által megdöntött kuvaiti kormány washingtoni nagykövete pedig úgy fogalmazott, hogy Bagdad asak játszadozik, katonái egy tapodtat sem mozdultak Kuvaitból és a szaúd-arábiai határról. A JAPÁNOK NEM FELEJTENEK. Gyászolók, özvegyek ezrei harangzúgás mellett emlékeznek meg hétfőn Hirosima borzalmas évfordulójáról: negyvenöt évvel ezelőtt, augusztus 6-án az amerikai légierő atombambával támadta meg, s tette csaknem teljesen a földdel egyenlővé a 344 ezer lakosú várast Azon az egyetlen napon kétszázezer ember vesztette életét a gombafeíhö pusztításában. A hirosimaiak az évek alatt kialakult szokás szerint, e szí*morú évfordulón új nevekkel egészítették ki a halottak névsorát, mert az atomtámadás még közel fél évszázad után is szedi áldozatait. Az atomfegyver romboló hatásának jeliképévé vált Hirosima nem akar megfeledkezni a rettenet napjáról: tavaly közadakozásiból két éá fél millió dollárnak megfelelő összeget költöttek egy. a bamba robbanási helyének közvetlen közelében levő, csalt vázában megmaradt, épület karbantartására. „Ezt a romot meg kell őrizni, mert arna a veszélyre figyelmeztet, hogy az emberiség az atomfegyverrel saját magát pusztíthatja el" — mondta a város polgármestere. KOVÁSZNA: MAGYAR PREFEKTUS. Hosszas vita után magyar nemzetiségű prefektust neveztek ki a többségében magyarok lakta Kovás ma megye élére. Fodor Ferenc szombaton megjelent nyilatkozatában nyomatékosan hangsúlyozta: a legfontosabbnak azt tartja, hogy Kovászma magyar és román nemzetiségű lakói egymásnál békében éljenek és dolgozzanak. VITA A NÉMET VÁLASZTÁSOK KÖRÜL. Az NDKban meglehetősen nagy kavarodást okozott Lothar de Maiziere miniszterelnöknek az a javaslata, hogy az össznémet választásokat az eredetileg tervezett december 2-a helyett október 14-én tartsák meg. Az új időpontot és annak előterjesztési módját különösen a szociáldemokraták (SPD) tartják elfogadhatatlannak. Megy ám itt a kótyavetye Azt már valamennyien tudomásul vettük, hogy magántulajdon nélkül nem lesz itt igazi piacgazdálkodás. Elfogadtuk, hogy bérmunkássá züllesztették az ipari és mezőgazdasági dolgozókat, az alkalmazottakat, s mivel éppen a tulajdon hiánya miatt olyan nagy a kiszolgáltatottság Is, félve a kenyérkereseti lehetőség elvesztésétől, a mindennapi viselkedés és életforma fő szabályozója: a ne szólj, szám, nem fáj fejem-szemlélet. Tulajdonképpen ez is vezetett az elmúlt négy és fél évtized totális csődjéhez, mert a szánk és a szemünk akkor is csukva maradt, amikor a saját érdekünkben és a köz boldogulása érdekében bizonybizony alaposan kinyithattuk volna. Am ki tehette az egzisztenciája kockáztatása nélkül? Viszont a független, saját tulajdonnal rendelkező egyén, gazda, részvénytársasági tag nem megy bele az őt megalázó, javaiból kiforgató helyzetekbe. így tehet már mindjárt nagyobb lesz a haszon, gyorsabb a boldogulás. Ma az az állapot jellemző, amikor tervgazdálkodás már nincs, piacgazdálkodás pedig még nincs. Viszont mindenki, mindenáron, a lehető leggyorsabban gazdulni akar. Dehogy érne rá holnapig! Majd éppen ő, amikor a szomszéd, a másik ember mér megszedte magát, micsoda nyaralója, autója van, közel ül a tűzhöz, hát lophatott eleget, ne mondja már senki, hogy a napidíjából építette fel a Balaton-parti polotáját Éppen ezért szépen, ha lehet, a fű alatt megy a kótyavetye. Gazdag példatárral rendelkezem. ám csupán néhány jellegzetes esetet említek. Az egyik jeles kisgazda legfőbb fájdalma, hogy soha egyetlen fillért nem kapott földjáradék Címén a tsz-be vitt földjéért (Ezzel nincs egyedül, anyám az Abádszalóki Lenin Tsz-től szintén nem kapott egy petákot sem.) Mivel ez a pénz törvényesen jár(na), az is elképzelhető, valamelyik ügyeskedő fölszedi, vagy éppenséggel másik tsz-teg jövedelmét gyarapítja, de tény, a jogos tulajdonost megrövidítették. S ez még csak hagyján, de mit szóljunk ama dunántúli történethez, amely arról szól, hogy egy vagon műtrágya szőrén-szálán eltűnt a vasúti állomásról. Már ahogy az eltűnhetett S mit csinál az eladó vállalat? Simán leírja a tételt; a műtrágya érvényességi határideje lejárt s így nem hiányzik tovább senkinek. Fuccsba ment az érték. Pedig kevéske utánjárással kideríthette volna, melyik élelmes termelőszövetkezet szórta ki földjére a drága szállítmányt Abban is sok igazsága van a kisgazdáknak, némelyik tsz igen drága pénzen árulta a földeket Nagy üzlet volt az, helyenként eladni a sivatagot a bevételből meg toldoznl-foldozni az esedékes beruházásokat fejlesztéseket. Már ahol így cselekedtek. Ugyanis az élelmesebb tsz-vezetők vérszemet kapták, s a befolyt összegéket dehogy gépekre, építményekre fordították, inkább árbevételként szerepeltették, s így ugye (mintha kitűnően gazdálkodnának), igen vastag nyereségre, prémiumra tehettek szert Durván leegyszerűsítve, ők már akkor felfedezték azt a játékot amelynek ma virágkorát éljük: a magad hasznára add el az állami vállalatot menekítsd a vagyonát részvénytársaságba, és örök életre gazdag, részvényes leszel. Ettől rafináltabb módszer azé a pesti mezőgazdasági intézményé, amelyik azzal hívja fel mostanság magára a figyelmet százezer forintokat utal át egy nem létező kft-nek. Pontosabban a kft.-nek van neve és címe, de a cégbíróságon még hírét sem hallották, és színét sem látták, nemhogy bejegyezték volna. Azon aztán már csodálkozni sem lehet hogy a szebb napokat látott intézményben egyremásra fúrják-faragják egymást gyártják ám a papírmunkát, a feljelentéseket És mint a mesében, megérkezik a megváltás, egy Nyugatra szakadt hazánkfia személyében. Vadonatúj fehér Mercedes kocsijával furikázik városról városra, megyéről megyére, s igér ám fűt-fát vegyes vállalatot nyugati tőkét, mindent, mi szem-szájnak ingere. Egyik-másik vállalati, gazdasági Igazgató, aki éppenséggel szolgálati lakásban él, vendégül látja hetekig, hónapokig, fizeti az üzletkötő számláját, amíg kiderül a turpisság. Nincsen boldogult hazánkfia mögött sem tőke, sem komoly vállalkozás. Mit iehet ilyenkor csinálni, amikor elúszott a nagy lehetőség, a rendszerváltás pedig itt van a nyakunkon? Legjobb hát potom pénzért megvenni a szolgálati lakást, mielőtt kifaroltatnak belőle. Nincs igazam? Kedves Olvasók! Önök is szolgálati lakásban élnek? Ss. Lukács Imre Új közlekedés- és hírközléspolitikai elképzelések Készülőben van — és várhatóan a jövő év elején az ország asztalára is kerül — az az új közlekedés- es hírközlés politikai csomagterv, amelynek néhány gondolatát a napokban tette közzé a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium. A tervezet a közlekedésről szólva megállapítja: a jelenleg még érvényben levő, 1968-han elfogadott, majd 1979-ben megerősített és kis mértékben módosított közlekedéspolitikai koncepció már régen elavult. Az új koncepció kidolgozásának szükségességét azonban nemcsak ez a tény indokolja, hanem az is, hogy a közlekedés területén az elmúlt években több alapvető változás is bekövetkezett. A ^megváltozott feltételek között az első helyen.mindenképpen a környezetvédelmet kell megemlíteni. A másik fontos változás az önkormányzatok szerepének növekedése. Fokozatosan ki kell alakítani azt a gazdasági környezetet, amely lehetővé teszi, hogy a helyi és területi önkormányzatok valódi gazdá)Vá váljanak területük közlekedésének és a minisztérium jogkörében csak a közlekedéspolitika általános irányítása, valamint a törzshálózat egysége érdekében elengedhetetlenül szükséges kezelői feladatok maradjanak. A postai szolgáltatások teTületén a Magyar Posta régi hírnevének visszaszerzése a fő feladat. Az ehhez szükséges feltételeket a jelenleg még kidolgozás alatt levő új postatörvény teremti meg. (MTI) Kikapcsolódás? Szegediek hétvégéje Hétvége, nyár és kánikula. Szabadságolások és pihenések ideje. Lenne egy normálisan működő világban. Szegednek népe azonban — miként az ország legtöbb részén —, leginkább, kényszerből dolgozik. Még csak délelőtt van, de a városhoz vetető főút mellett máris tűrhetetlen a hőség. Tűrhetetlen? A Makra család tagjai szerint elviselhető. Illetve el kell viselni, ráadásul kapálás közben, mert a másfél holdnyi paprika, mint keresetkiegészítés, elengedhetetlenül szükséges. A tanyavilág a kővetkező megállónk. Hiába nő a hőség, az embereket itt is kapával, sarlóval, kalapáccsal a kézben láthatjuk az udvarokon. — Kigyüvök a tanyára, mert pótolni köll a nyugdíjat — válaszol kérdésemre a magát megnevezni nem akaró, de rendkívül készséges, idősebb asszony. — Mindennap dolgoznunk köll, mert hiába szolgáltam meg becsülettel a nyugdíjamat a textilben, abból megélni, a gyerököket támogatni nem lehet. Mert a gyerököknek már csak anynyi föld köll, ami a körmük alatt elfér, én mög, mint tanyán nevelkedött, nem állom mög, hogy parlagon hevertessem a pénzt ígérő területet. Mögszoktam az állandó munkát, 34 év alatt csak eccő vótam nyaralni. — Nem is érné meg másképp dolgozni — kiált át a kertszomszéd. — Csakhát, ott a hat unoka, őértük műveljük látástól vakulásig ezt az őszibarackost. Persze, nem mindenkinek adatik meg, hogy a városon kívül, a saját birtokon töltse a hétvégét. A szolgáltató iparban a szombat és a vasárnap jelenti a munka dandárját, s ez különösen igaz a vendéglátóhelyekre. A Bárka étterem ismert pincére, Gyuri úr, szerencsés helyzetben van. A két napból csak az egyiket kell bent töltenie, a másikon várja a kert, ahol kiszellőztetheti dohányfüsttől elkínzott tüdejét. — Én már kora reggel rárántottam! — hivalkodik a kocsma előtt vasárnap reggelén egy zavaros tekintetű férfi. — Most nemsokára jól berúgok, aztán alszom holnapig. Utána kezdődik minden élőiről, mindegy melyik napját írjuk a hétnek. Egy lángosért a Szent István téri piacra nézek ki. Míg reggelimet falom, az egyik elárusítóhoz fordulok, aki épp portékáját pakolja össze. — Ha van kihozható áru, persze, hogy itt vagyok' — mondja Dokto lllésné. — Dolog amúgy is mindig van, csinálni kell, ki nézi itt a napokat? Elköszönve óriási bakot lövök. — Viszlát, és jó pihenést! — mondóm meggondolatlanul. — Nincs nekünk arra időnk, kedves — válaszol a néni, s átfut rajtam valami furcsa érzés-szégyenérzet? Tehertaxi parkol a piac mellett, fiatal sofőrje nevét nem adja szavaihoz. a — Ügy másfél havonta kerül rám az ügyelet, ilyenkor munkával telik a hétvége. Máskor inkább pihenek, kirándulok, a családommal töltöm a szabadnapokat. Hűvösen és apadton kígyózik a Tisza vonala, az úszőházakon ráérőnek tűnő emberek süttetik hasukat a nappal, motoros vagy evezős csóhakba szállnak. Kovács Zoltán, főiskolai tanár, fürdőnadrágban sütkérezik, élvezi a pihenés perceit. — Bár születésemre nézve debreceni vagyok, de az itt eltöltött 27 év megszerettette velem Szegedet, — avat be életének apró titkaiba. — Csónaktulajdonos vagyok, szívesen kölcsön adom azt, ha elkérik, s ha nem a szegedi napot élvezem, a Debrecen^ melletti szőlőmben múlatom, leginkább munkával az időt. Hatvanévesek, tehát fiatalok vagyunk feleségemmel, szeretjük a nyaralást, s így, hétvégeken, két-három naponként éljük meg. Egy épp érkező hajóból száll ki Somogyi Norbert, egyetemi hallgató. Gyakori vendég a vízen, szeret evezni, és szereti ha szabadidejét a Tisza környékén töltheti. — Lehet, hogy nem megy rá az egész nap, de kis odafigyeléssel az ember hódolhat pihentető szenvedélyének — vallja, miközben a csónakot húzza tárolóhelyére. Vannak persze, akik nem élvezhetik, munkával sem ünnepelhetik a nyári időt. Fekszenek kórházban emberek, sokan ágyhoz kötötten, otthonukhoz szögezve élnek. A lakótelepek kies környékéről jónéhányan nem szakadhatnak el. Nekik a reggeli fűnyírás is öröm. természetközelség, nyugtató cselekvés. Kezdeti ijedelem után mégis van bennem némi öröm, hogy találtam olyan embereket, kik a parancsolt robot helyett e megérdemelt pihenéssel töltik napjalkat, legalább kétszer egy héten. Cségény .lómét