Délmagyarország, 1990. augusztus (80. évfolyam, 189-218. szám)

1990-08-30 / 217. szám

2 Körkép 1990. augusztus 30., csütörtök (Folytatás az 1. oldalról.) Az igazgatótanács döntött arról, hogy a Vagyonügynök­ségnek az Ipari és Kereske­delmi Minisztériummal egyetértésben készített ja­vaslatai alapján mely önkor­mányzó állami vállalatok ke­rüljenek államigazgatási fel­ügyelet alá. Ennek megfele­lően a súlyos pénzügyi, érté­kesítési és kooperációs gon­dokkal küszködő Ikarus Ka­rosszéria- és Járműgyárat, illetve a Csepel Autógyárat államigazgatási felügyelet alá vonták. Az Ajkai Üveg­gyár esetében is ugyanilyen döntés született, annak érde­kében, hogy az Állami ' Va­gyonügynökség befolyásolni tudja a spontán privatizáció további folyamatait. Szintén államigazgatási felügyelet alá került a Szegedi Kon­zervgyár. A döntést az indokolja, hogy a magas hitelállomány, és a szovjet exportlehetősé­gek szűkülése megoldhatat­lan gazdasági helyzetet te­remtett a vállalatnál. A Le­hel Hűtőgépgyárat is állam­igazgatási felügyelet alá vonták, intenzív tárgyaláso­kat folytatott nyugati part­nerekkel; értékesítéséhez fű­ződő nemzetgazdasági érde­kek szükségessé tették, hogy a tárgyalások záró szakaszá­ba bekapcsolódhasson a va­lós tulajdonost megtestesítő vagyonügynökség. Az ÉL­GÉP körmendi gyáregységé­nek sikertelen önállósodási törekvései végletesen meg­rontották az Élelmiszergép­ipari Vállalat belső egységét, s vállalatközi kacsolatait. Az emiatt működés képtelenné vált gyáregység helyzetének rendezése érdekében az Álla­mi vagyonügynökség igazga­tótanácsa az ÉLGÉP állam­igazgatási irányítása mellett döntött. (MTI) vásban felsorolt projektek finanszírozása hitelnyúj­tás formájában semmikép­pen sem történhet, a ma­gyar kormány hitelvissza­fizetési garanciát nem vál­lal. Az Expo közvetlen hely­színén a beruházási költsé­gek becsült összege 486 mil­lió dollár és emellett 1498 millió USA-dollár szüksé­ges az alap infrastrukturá­lis és idegenforgalmi fej­lesztési programhoz. (MTI) r Thürmer tájékoztatta Gorbacsovot Képviselő nem, miniszter igen A képviselők tegnap a polgármesteri tisztség ellá­tásának egyes kérdéseiről szóló törvényjavaslatról tár­gyaltak. Morvay István bel­ügyminisztériumi államtit­kár a törvényjavaslat alap­vető céljának nevezte, hogy mind a jelöltek, mind pe­dig a rövidesen hivatalba lépő polgármesterek számára világosan szabályozza azo­kat a jogi feltételeket, ame­lyek között • az első számú településpolitikusoknak fel­adataikat teljesíteniük kell. Az önkormányzati bi­zottság kisebbségi álláspont­ját Kóródi Mária (SZDSZ) ismertette. Az ellenzéki kép­viselő szerint a törvényja­vaslat a tárgyalásra teljes­séggel alkalmatlan, mert nem kellően kidolgozott fel­tételrendszer alapján ké­szült. Semmi biztosíték nincs arra, hogy a polgármesterek mandátumuk lejárta után visszatérhessenek korábbi munkájukhoz. A leghevesebb vitát a ter­vezet vitájának ütemezése váltotta ki. Amikor ebben dűlőre jutottak, az elnökbe­zárta az ülést. Hétfőn az ellenzék várhatóan össztüzet zúdit az összeférhetetlenségi szabályokra: a kormány azt akarja, hogy parlamenti képviselők ne lehessenek polgármesterek, az ellenzék nem érti, miért? És minisz­terek miért lehetnek? A vá­lasz: mert a minisztériumok Pesten vannak ... Expo '95 Ki ad pénzt? Bár az Országgyűlés vég­legesen csak az önkormány­zati választások után, vagyis október végén, november elején dönt a Budapest­Bécs Világkiállítás magyar­országi részének megrende­zéséről, az előkészítés — az idő rövidsége miatt — fo­lyamatos. Ennek jegyében a Budapest—Bécs Világkiállí­tás magyar programirodája közzétette az Expo '95-tel összefüggő magyarországi infrastrukturális és idegen­forgalmi fejlesztések finan­szírozására és megvalósítá­sára hirdetett nemzetközi pénzügyi felhívást. Mindezt Baráth Etele, a világkiállítás előkészítésé­Mihail Gorbacsovval, va-1 lamint más politikai szemé-* lyiségekkel folytatott meg­beszélést az utóbbi napok­ban Thürmer Gyula, az MSZMP elnöke, aki az SZKP meghívására tartózko­dott a Szovjetunióban. Ha­zatérése után szerdán, a párt székházában a sajtó képvi­selőinek elmondta: az SZKP támogatja az MSZMP jelen­legi politikai irányvonalát, kész minden területen együttműködni az MSZMP­vel és jelenlegi vezetésével. Thürmer Gyula elmondta: tájékoztatta Gorbacsovot ar­ról, hogy az MSZMP nem­zeti párt, amely politikáját a magyar társadalmi viszo­nyoknak megfelelően alakít­ja. Kész együttműködni az SZKP-val és a szovjet tár­sadalom más politikai erői­vel. A mostani megbeszélé­sek az SZKP és az MSZMP kapcsolatában új viszony, két nemzeti és internaciona­lista párt új alapokra he­Katasztrófa lyezett együttműködésének i kezdetét jelenti. Az MSZMP parlamenten kívüli pártként is a nemzet sorsáért érzett felelősségtu­datában tárgyalt Moszkvá­ban — hangsúlyozta Thür­mer Gyula —, a magyar— szovjet kapcsolatok fejlesz­tése megfelel a magyarnem­zet érdekeinek, a szovjet pi­acról nem kivonulni kellene, hanem megőrizni, mi több, bővítent pozícióinkat. Kérte Gorbacsovot: ne folytasson olaj háborút, tegyenek meg mindent a magyar—szovjet gazdasági kapcsolatok fej­lesztéséért. Gorbacsov kész­ségét fejezte ki arra, hogy megőrizzék a magyar—szov­jet gazdasági kapcsolatok szintjét, és új lehetőségeket tárnak fel. Éreztette azon­ban azt, hogy a politikai kapcsolatok légköre az utób­bi hónapokban megromlott, a politikai feszültség viszo­nyai között nehéz a gazda­sági kapcsolatok fejlesztésé­re is gondolni. A fekete betűs hely nek kormánybiztosa jelen­tette be szerdán az újság­íróknak. A felhívást — amely részletesen ismerteti a finanszírozási szándékokat — a magyar kereskedelmi kirendeltségeken, nagykövet­ségeken keresztül juttatják el a külföldi befektetőknek, bankoknak, pénzintézetek­nek és lehetséges partnerek­nek, illetőleg közvetlenül is elküldik a felhívást a szóba jöhető befektetőknek. A magyar kormány a külföldi töke bevonását adó- és vámkedvezménnyel ösztönzi, és már készül a preferenciákat biztosító vi­lágkiállítási tőrvény és kon­cessziós törvény. A felhí­Tizenhárom halálos áldo­zata van annak a légika­tasztrófának, amely szerdá­ra virradóra következett be a nyugat-németországi Ram­stein közelében. A szerda délelőtti jelentések szerint négy embert s-'lyos sérülé­sekkel a landstuhli katonai kórházban ápolnak. A sze­rencsétlenség az amerikai légierő egyik Galaxy típusú szállítógépét érte, amely Ka­liforniából a Perzsa- (Arab)­öböl felé tartott, fedélzetén katonákkal, műszerekkel és szanitéceszközökkel. Ramstein neve eddig is fekdte betűkkel szerepelt a repülési évkönyvekben. Pon­tosan két évvel ezelőtt egy Az asszonyok és gyerekek hazamehetnek Az Irakban és Kuvaitban kében, hogy segítse hazain­rekedt minden külföldi asz- dulásukat — közölte szer­Választási egyszeregy Az ajánlás i A hely1 önkormányzati képviselők és polgármes­terek választásáról szóló törvény alkalmazásával kapcsolatos kérdőjeleii) k­re adunk választ Válasz­tási egyszeregy soroza­tunkban. A választási tőrvény szerint személyesen vagy a helyi tanácshoz megküldött levélben lehet ajánlani. Értelmezhető-e ez úgy, hogy a pártok (társadalmi szervezetek) összegyűjtik a választópolgár által kitöl­tött ajánlószelvényt, és be­viszik a tanácshoz, vagy­több ilyen szelvényt borí­tékba tesznek és postán el­küldik a hivatalba, hogy ott csatolják az ajánlóív­hez? A jelöltek, pártok, tár­sadalmi szervezetek a tel­jesen kitöltött ajánlásokat a választópolgároktól ösz­szegyűjthetik és bevihetik, vagy postán elküldhetik a helyi tanácshoz. A vá­lasztási törvény ezzel kap­csolatos tilalmat nem tar­talmaz, s ezzel összefüg­gésben a formanyomtat­vány (ajánlószelvény) hasz­nálatát sem teszi kötelező­vé. Így egy vagy együtte­sen több választópolgár­nak is joga van ahhoz, hogy nevének, lakcímének, személyi számának és sa­ját kezű aláírásának egy­idejű közlésével jelöltet ajánljon. Rádióíelex légibemutató alkalmával itt ütközött össze három repü­lőgép és lángolva a nézőse­reg közé zuhant. Hetven ember meghalt, 450-en meg­sebesültek. 1981-ben egy Hercules típusú szállítógép is összetört a támaszpont kö­zelében, akkor kilencen hal­tak meg. Ramstein az ame­rikaiak legnagyobb nem amerikai területen fekvő lé­gitámaszpontja a NATO-n belül. A szerencsétlenség színhe­lye mindössze nyolc kilo­méterre fekszik Miesautól, attól a helytől, ahol az ame­rikaiak elszállítandó mér­gesgáz-készleteket tárolnak. (MTI) szony és gyermek azonnal elhagyhatja az országot, és a bagdadi kormány mindent dán az iraki fővárosban Nadzsi Al-Haditi, a tájékoz­meg fog tenni annak érde- tatási hivatal igazgatója. HELYETTESEK. A Magyar Közlöny 85. számában megjelent a miniszterelnök és a miniszterek helyettesitése rendjének átmeneti szabályozásáról szóló rendelet. Esze­rint a miniszterelnököt — ha másként nem rendelkezik — a belügyminiszter helyettesíti. Ha a belügyminiszter a helyettesítésben akadályoztatva van, akkor a külügymi­niszter helyettesíti a kormányfőt. Ha a külügynüniszter is akadályoztatva van. a pénzügyminiszter következik a sorban, majd a honvédelmi miniszter, s végül az igazság­ügy-miniszter. A kormány ülésén a belügyminisztert az igazságügy-miniszter, a külügyminisztert dr. Mádl Ferenc tárca nélküli miniszter, a pénzügyminisztert a nemzetközi gazdasági kapcsolatok minisztere helyettesíti, és viszont. Ha a kormány ülésén a helyettesítő miniszter sem vesz részt, akkor a miniszterelnök helyettesíti a távollevő mi­nisztert. (MTI) TÖRVÉNYEN KlVÜL. Rendkívüli állapot bevezetésé­ről döntött az örmény parlament szerdán egy képviselő meggyilkolása miatt. Azerbajdzsán kormányfője szerdán közzétett nyilatkozatában az Örményországhoz fűződő politikai viszony rendezése tői tette függővé köztársasága és a szövetségi rendszer viszonyának jövőjét. Az ügy előz­ménye az volt, hogy szerdán reggel a parlament együc tagja kísérőjével együtt a legnagyobb örmény fegyveres szervezet, az örmény Nemzeti Hadsereg (ÖNH) székházá­hoz érkezett, ahol tárgyalásokat akart folytatni egy vi­szály elsimítása érdekében. A kocsijából kilépő törvény­hozót gyilkos lövés terítette le. Törvényen kívül helyezték az ÖNH fegyvereseit. (MTI) EL A BIRODALOMBÓL. Kétszer annyian vándorol­tak ki a Szovjetunióból az idén. mint tavaly ugyanebben az időszakban — közölte keddi sajtóértekezletén Rudolf Kuznyecov, a szovjet belügyminisztérium vízum- és nyil­vántartási osztályának vezetője, hozzátéve, hogy a beadott kérelmeknek csak töredékét utasították el. Január és jú­lius között 234 ezer kiutazási engedélyt adtak ki. (Reuter) BRIT ANTISZEMITÁK. Súlyos aggodalmat keltenek az utóbbi időben elszaporodott antiszemita megnyilvánu­lások, a kormány a maga részéről ismételten megerősíti elkötelezettségét arra, hogy tevőlegesen fellép a fajgyű­lölettől táplált mindennemű erőszakkal szemben — jelen­tette id a BBC rádiónak adott szerdai nyilatkozatában Dávid Waddington brit: belügyminiszter. A miniszter ab­ból az alkalomból adott rádióinterjút, hogy kedden este — néhány nappal azután, hogy horogkereszteket és anti­szemita jelszavakat mázoltak a londoni holocaustemléfkmű­re — fogadta a brit zsidó szervezetek küldöttségét, amely kormányzati lépéseket sürgetett a mind szélsőségesebbé váló antiszemita hullám leküzdésére (MTI) Az utolsó 100 nap A cím nem szójáték: a kormány sok­szor emlegetett „türelmi idejéről" lesz szó. A több mint 100 napja kötött „pak­tum"-ot kell mérlegre tenni, mert — végre! — nagyjából teljesült, és így múlttá vált. Ném szabad persze elfelej­teni. Azt sem. hogy az utóbbi hónapok­ban sokan minősítették rossznak: az SZDSZ országos tanácsának egyik tagja szerint „egy tál lencséért" adták el ve­zetőink az ellenzék jogainak egy - részét, és a hétfői Délmagyarországban Tanács István is hasonlót írt: „Túl sokat, és fő­leg viasza nem vonható dolgokat adtak a miniszterelnöknek." Lehetséges, hogy ez igaz. Lehetséges, hogy a tárgyilagos XXI. századi történészek szerint az SZDSZ felelősségét is ki tudják majd mutatni, ha Magyarországnak megint nem sikerül a nagy kísérlet: nem az ideál­ként emlegetett, virágzó „európai" or­szágok egyikében, hanem a függő hely­zetű „félperiférián" élünk majd. A lehetséges alternatívák fölsorolása he­lyett azonban (most utoljára) érdemesebb egy eddig nem említett, konkrét kérdéssel foglalkozni. Hogyan kötötték meg a „pak­tumának bélyegzett szerződést? Tanács István ls hivatkozik szóbeszédek­re: „A múlt év második felében (...) volt egy titkos paktum az akkori MSZMP re­formszárnya és az MDF között egy majda­ni kormánykoaliciórót" Ez is lehetséges. De annyi bizonyos', hogy nem tudjuk, volt-e „Poesgay—Bíró-paktum". Az Antall—Töl­gyessy-paktum"-nak viszont a teljes szö­vegét ismerjük, csak azt nem tudja a szé­lesebb közvélemény, hogyan született. Azt gondolom, hihetek saját jegyzeteimnek és az egyik aláírónak, aki május végén több mint száz ember előtt mondta el egy ta_ nácskazáson a szerződés előtörténetéit. (Tu­dom, most olyan részletek következnek, amelyeikről — valami torz illemszabályt követve — nem szokás írni. De engem jobban érdekel az igazság, mint az etikett.) A megállapodás alapötlete Antall Jó­zseftől származik, éss ragaszkodott az elő­készítés lehető legnagyobb titkosságához. A „személyi kérdésekben" kötött kompromdsz­azum lényege már az Ellenzéki Kerekasz­tal mellett kialakult. 1989 nyarán néhány hétig úgy tűnt, hogy elkerülhetetlen a ko­rai elnökválasztás, és akkor Antall meg­beszélte Tölgyessyvel, hogy a legjobb kö­zös jelölt Gönz Árpád lenne. Amikor áp­rilisban az MDF elnöke végigtekintett párt. ja tisztikarán, keresve, ki is lehetne a köz­társaság ideiglenes elnöke — eszébe jutott a tavalyi ötlet, és azonnal fölhívta régi beszélgetőtársát... Persze, mindketten tud­ták, hogy annél sokkal fontasabb kérdés a „kétharmados törvények" ügye. Tölgyessy 32 kérdéskörben tartotta volna fönn. Antall csak egyben — húsznál találkoztak. Már készen votí a szerződés tervezete, amikor Antall azt az addig a tárgyalások megkez­déséről sem tudó MDF-elnökség elé terjesz­tette, A Bem téri tanácskozás délután ket­tőkor kezdődött, és éjfél után egy órával (miután Antall bejelentette, hogy a terve­zet elutasítása esetén az, elnökség sürgősen keressen egy másik miniszterelnök-jelöltet) jóváhagyták a szerződést. (Az MDF három­menetes IIL országos gyűlése idején ezt a módszert kifogásolhatták a „petúrok" ...) De Antall úr valószínűleg nem tehetett mást. (A megállapodás melletti érveimet már májusban leírtam, most nincs lehető, ségem megismétlésükre.) Tagadhatatlan, hogy a szerződés előké­szítésének módja miatt sikeresen lehetett az SZDSZ-t támadni. A „hatalomban való részesedés" miatti vádak azonban szerintem értelmetlenek. Ha egy csoport azt állítja, hogy nem akar részesedni a hatalomból, akkor ne induljon a választáson. Akik in­dultak, és bejutottak a Parlamentbe, azok részt kaptak a „hatalom"-ból — de nem mind a végrehajtó hatalomból. Már többen azt állították, hogy az SZDSZ ,külső koa­líciós partnere" lett a kormánynak. Szerin­tem ez alapvetően téves fölfogás — ugyan­is ez akkor következett volna be. ha min­den törvényt „kétharmadossá" minősítettek volna. Csak az utóbbi esetben lenne az el­lenzéknek a kormányéhoz mérhető befo. lyása a döntésekre. Ébben a helyzetben sokkal érdemesebb kérdés azt vizsgálni, hogy a megszerzett hatalom nagyjából ará­nyos-e a pártra adott szavazatokkal. Ez ügyben, inkább a kisgazdapárt körmére kellene nézni... A mai helyzetet a szavazati jogukkal élő honfitársaink megfontolt döntése (vagy pillanatnyi szeszélye) határozta meg. El kell fogadnunk. Jó lenne, ha az Országgyű­lés legalább 2-3 évig működőképes marad­na. Az MDF—SZDSZ-nagykoalíciónak egy pillanatig sem voltam híve, remélem, a jövőben sem kényszerülünk rá. Ha Ma­gyarország az Antall-kormány(ok) hivatali ideje alatt megteszi a működőképes parla­mentáris demokrácia felé vezető út első mérföldjeit, akkor az augusztusi közepén le. telt 100 nap, „a paktum 100 napja", nem­csak az első. de valóban az utolsó 100 ilyen nap lehet. Remélem, a jövőben nem lesz szükség efféle, kormányalakítás előtti kü­lönszerződésekre. Jankó Attila (SZDSZ) * A* Igazság a DM szerkesztőségét is job­ban érdekli, mint az etikett, akár csak Jan­kó Attilát. írását ezért is adtuk közre; bár a paktum már 'valóban a múlt része, s a közvéleményt újabb és újabb súlyos témák foglalkoztatják. Am bajaink okát mindig érdemes a lehető legpontosabban megismer­ni, ha másért nem. hogy tanuljunk belőle. Nos, nevezett paktumnak valóban nem annyira a tartalma volt annak idején (és ma) idegesítő, sokkal inkább létrehozásának módja. Jankó Attila hitelesnek tetsző in­formációi a; akkor rossz érzéseinkről utó­lag sajnos azt mondják, hogy nem voltunk érzékcsalás áldozatai. Korántsem a minisz­terelnök személyes magatartását tartjuk kritikára Ingerlőnek; hanem azt a hatalmi berendezkedést, amelyben a túl széles jog­kört kapott kormányfői hivatal mögül — némely, azóta történtek tanúsága szerint — hiányzik a megfelelő, kikezdhetetlen szak­mai, szellemi háttér, és ami rendszerint ez­zel jár, a kormányzati önbizalom és erő. S. E„

Next

/
Thumbnails
Contents