Délmagyarország, 1990. augusztus (80. évfolyam, 189-218. szám)

1990-08-29 / 216. szám

DÉLMAGYARORSZÁG 80. évfolyam, 216. szám 1990. augusztus 29., szerda Havi előfizetési díj: 101+20 forint Ára 4,30 forint Veszélyes vizeken hajózunk •a Olt az elit—Beszedték a fegyvereket — Á keresztény jelölt Á színházi szabadság ára — Áz adriai „emelt szint" Bérgyilkos kommandósok Sokkol a cím: Bérgyilkos rendőrök! És a másik: Karambolozott a püspök szállítására kirendelt Mercedes. És a harmadik: Sütő Andrást Pestre költöztették, mert a Vatra... A külügyi bizottság a második bécsi döntés évfordulójára sajátosan készülődő szomszédainkkal alakult viszony miatt nyilatkozatot adott ki: „...Magyarország kizárja a fennálló európai határok erőszakos úton történő megváltoztatásának gondolatát." A továbbiakban: vita dúlt a tegnapi parlamenti ülésen úgy, mint máskor. A társadalmi szervezetek kezelői jogának megszüntetéséről szóló, valamint „az elmúlt rendszerhez kötődő egyes társadalmi szervezetek vagyonelszámoltatására vonatkozó" javaslatok egymással szoros összefüggést mutatnak. Mindkettőben erősen érintett a szocialista párt. A frakciójából Pozsgay Imre ellen magán vád as eljárás folyik, valószínűleg a ..gombgate '-ügyből kifolyólag... Isteni szerencse A püspök most nem ült a karambolozó kocsiban Kedden reggel 7 óra után néhány perccel Mezőkövesd belvárosában karambolozott a Budapesti Rendőr-főkapitányság egyik kocsija; a Budapestről Miskolcra haladó Mercedes a Tőkés László nagyváradi püspököt szállító mentőautót kísérte volna a miskolci megyei kórházból a budapesti Orfiba. Fatális véletlen; éppen három héttel ezelőtt, augusztus 7-én kedden karambolozott Szerencsen a kormányőrség Tőkés Lászlót szállító kocsija; a nagyváradi püspök súlyos, a kormányőrség két taeia (a gépkocsivezető és egy kísérő) könnyebb sérülést szenvedett. A mostani balesetet az okozta, hogy egy Nysa típusú gépkocsi — amelyet egy kisiparos vezetett — szabálytalanul, hirtelen irányt változtatott, s a rendőrségi gépkocsi vezetője már nem tudott úgy fékezni, hogy a balesetet elkerüljék. A két gépkocsi frontálisan ütközött; személyi sérülés nem történt, a Mercedesben 250 ezer forint; a Nysa-ban mintegy 30 ezer forint kár keletkezett, A Nysa vezetője nem tudta megmagyarázni, miért változtatta meg hirtelen az általa vezetett kocsi irányát, csupán figyelmetlenségre hivatkozott. A baleset nem akadályozza, hogy Tőkés Lászlót Miskolcról Budapestre szállítsák további gyógykezelésre. A mezőkövesdi frontális ütközés körülményeit a rendőrség szakértők bevonásával vizsgálja. (MTI) Göncz Árpád üzenete „Honfitársaim! Barátaim! Hazánk elérkezett a társadalmi és politikai rendszerváltás talán legjelentősebb állomásához, a helyhatósági választásokhoz. Népünknek oly sok évtized után lehetősége nyílik rá, hogy szűkebb pátriája felelős gazdáit, közvetlen elöljáróit — rátermettségük, szakértelmük és emberségük alapján — maga válassza meg. Magyarország (Folytatás a 2. oldalon.) Bérgyilkosságot követett el a rendőrség elitalakulata, a Komondor-csoport két tagja 200—200 ezer forint ellenében 1990. augusztus 7én, a rendőri nyomozás adatai szerint. Az eddig példa nélkül álló bűncselekmény részleteiről kedden tartottak sajtótájékoztatót az Országos Rendőr-főkapitányságon. Bodrácska János alezredes, a BRFK bűnüldözési osztályvezetője elmondta: augusztus 8-án tarlótűzhöz vonultak ki a tűzoltók a Debrecen melletti szepesi öri-dűlőbe. Az oltási munkálatok során egy ismeretlen, félig megégett férfiholttestet találtak. A Hajdú-Bihar Megyei Rendőrfőkapitányságnak az áldozatról készült rajz alapján sikerült azonosítani a halottat Vécsei Henrik 34 éves, budapesti lakos, fuvarszervező személyében. Miután az áldozatot lakása, munkahelye, ismeretségi köre a fővároshoz kötötte, ezért a nyomozást a Budapesti Rendőr-főkapitányság augusztus 15-én átvette. Megállapították, hogy Vécsei augusztus 7-én reggel taxival vidékre indult, volna, de mielőtt az autóba beszállt, két személy odalépett hozzá, s az egyik rendőrigazolványt mutatott föl. Ezt követően Vécsei beült egy 1500-as Ladába, s azután már sehol nem bukkant fel. A rendőrség azt vizsgálta, hogy kinek állt érdekében a gyilkosság. A szálak Horváth Mihály 33 éves büntetett előéletű budapesti lakoshoz vezettek. Horváth egy Horimpex nevű, fuvarozással foglalkozó magyar— NSZK kft. vezetője, és a cégnek tagja volt Vécsei is. Horváth és Vécsei között anyagi viták támadtak, mivel Vécsei ki akart lépni a kft.-ből, ám ugyanakkor nem akart lemondani a ráeső 60 ezer nyugatnémet márka haszonról. Ekkor Horváth 200—200 ezer forintért felbérelte Csáki István 28 éves büntetlen előéletű rendőr őrmestert és Szabó János, szintén büntetlen előéletű rendőr törzsőrmestert, budapesti lakosokat. Azt kérte tőlük, hogy Vécseivel írassanak alá a nyereségről lemondó nyilatkozatot, majd tegyék el láb alól. A két rendőr a bérgyilkosságot augusztus 7-én, a kora reggeli órákban végrehajtotta. A Komondorcsoport két tagja karateütéssel, illetve nuncsakuval végzett áldozatával. Ezt követően Horváthnak bemutatták a holttestet, illetve átadták a megrendelt nyilatkozatot. Ezután a holttestet, a rendőrség félrevezetése céljából, a Debrecen melletti szepesi öri-dűlőbe vitték, ahol benzinnel leöntötték, és felgyújtották, abban a reményben, hogy a holttest teljesen megsemmisül. A hirtelen támadt erős szél következtében azonban a szalmakazalnak támasztott holttest mégsem égett össze annyira, hogy ne lehetett volna felismerni. A BRFK bravúros nyomozása során augusztus 23án a bérgyilkossággal alaposan gyanúsítható két rendőrt elfogta, akik a házkutatások során előkerült bizonyítékok hatására tettüket beismerték. A gyilkosságra felbujtó Horváth Mihályt augusztus 27-én vették őrizetbe, s cselekményét lényegében ő is beismerte. A sajtótájékoztatón Szabó Győző országos rendőrfőkapitány hangsúlyozta, hogy mindent elkövetnek a rendőrök élet- és munkakörülményeinek javítása érdekében, de ugyanakkor megtisztítják soraikat az oda nem illőktől. (MTI) Á jogokat védeni kell Tegnapi lapszámunkban fejeztük be az .Emberi Jogok Nemzetközi Szövetségének bizottsági jelentését a Marosvásárhelyen, 1990 márciusában történtekről. Most. augusztus 30-a előestéjén, különösen időszerű két megállapításuk (figyelmeztetésük!) fölidézése: ,.A románoknak annál is inkább meg kellene érteniük a kisebbségi jogok biztosításának szükségességét, mivel ők maguk rendkívül érzékenyek a Szovjetunióban élő moldáviai honfitársaik problémáival kapcsolatban ..." Nagyon jól tudjuk: mindezt román lapokban is illett volna közzétenni; egy semleges — francia és belga állampolgárok alkotta — niunkacso. port megállapításai a legfőbb emberi kincsre, az értelemre apellálnak. hosszú vizsgálódásuk eredményeképpen ... Mi a teendő abban az esetben, ha a fogadókészség csak egyik oldalon jelentkezik? Ha "az ellentétek elmélyítésének óhaja állampolitika rangjára emeltetik — az immár elkerülhetetlenül jelentkező belső gondokról való figyelemelterelés jegyében? Tovább idézünk: .Magyarországnak és Romániának egyaránt tartózkodnia kell mindennemű nacionalista megnyilvánulástól, az olyanoktól amelyek képesek a múltbéli keserűségek újjáélesztésére és a feszültségek fenntartására." Tiszta beszéd... Erre a legutóbbi, magyar-román külügyminisztériumi pengeváltás még inkább elmérgesítette a helyzetet; gyakorlatilag oda jutottunk (újfent), mint a kondukátor idejében: a jó indulatú, építő jellegű, a diplomácia szabályai szerinti eljárás alkalmat ad a szóvirágok (bizánci hagyomány) birtokosainak és ,+er. tészeinek". hogy Erdély kapcsán revíziót emlegessenek, összemosva a horthy-sztálini örökséget augusztus 30-i félelmeinkkel. Mindebből a támadás, majd — ennek következtében — a kétbalkezes védekezés jut ki nekünk. Nem is csoda — ha a jogos érdek- és értékvédelem (mennyiségi, tehát egyoldalú megítélés folytán) a „trianoni döntések kaparászásának" tűnik (Tanács István megfogalmazása) hazai pályán is... Gazdaság, politikai döptéseket helyettesítő, a „korhadt nacionalizmust" felelevenítő áíiumnak... Persze, tetten érhető a másik véglet is. Olyanszerű spekulációk révén, mint a Tamás Gáspár Miklósé. Aki logikusan levezeti: Hitler győzelme (!) esetén, bizony, ÉszakErdélyt visszajuttatta volna a románoknak. hiszen a magyar gabonát igencsak lehúzta a román kő. olaj a háborús mérleg nyelvén. Persze, az emberi tényező másodrangú ebben az esetben. A spekuláció (mindennemű ..mi lett volna, ha...?") sántít; a bánsági svábok és az erdélyi szászok léte, népi német erényeik bizonyára az, össznémet kondukátor terveiben módosulást eredményeztek volna: Erdély se román, se magvar területként nem szerepelne... Ez „saját" spekuláció! A mai Németország más. A kegyébe való férkőzés mindkét államnak érdeke. Mégsem léphet föl döntőbíróként vitánkban. Egyelőre ez kelet-európai ügy. Az azonban nem mindegy, hogy a pillanatnyi pártérdekek („elemzők", vagy „szakértők" tollából) miként tálalják az Erdély-teherrel küszködő közembernek a nyilvánvaló tényeket. A bizottsági figyelmeztető mellé Illyés Gyula fölemelt ujját illik párosítani. A jogokat védeni kell. Pataki Sándor Szeged harmadik egyeteme Menedzserek brit mintára Nemcsak az eseménynek helyet adó Forrás Szálló, de széles e határban más épület nem látott még olyan évnyitót, mint amilyet tegnap tartottak Szegeden. A brit Open University, vagyis nyitott egyetem vállalkozó- és menedzserképző oktatási tananyagát, módszereit fölhasználva, s a szigetországi iskola támogatását élvezve, Magyarországon is nyitott vállalkozóképzö iskolák indulnak. Elsőként Gyulán, Szeged másodikként csatlakozott a sorhoz, de további tíz magyar városban tervezik hasonló iskola megnyitását. Szügyi György, a szegedi menedzserképző frissen kinevezett igazgatója a helyi vállalatok nyitottságát dicsérte — itt nemcsak optimizmus, hanem célirányos tenni akarás is van, mondta; aminek köszönhetően több mint negyven jelentkezővel megindulhat a képzés. Az összességében négyéves képzés során félévenként kell megújítani a továbblépés szándékát. A „nyitott" egyetem azt jelenti: mindenféle előfeltétel nélkül bárki jelentkezhet, s az alapozó első év végén a hallgató menedzseri bizonyítványt kaphat. Aki bírja türelemmel, lelkesedéssel — no meg pénzzel —, a második év végén hivatásos vállalkozói diplomát kaphat, s aki a teljes kurzust teljesíti, egyetemi szintű, diplomás menedzser lehet Az első félév 67 ezer forintos tandíját nagyrészt a hallgatók munkahelye fizeti, van, ahonnan teljes csoport — 10-12 fő — állt össze, s az illető vállalatnál „kihelyezett" oktatás lehet. Ketten a kábelgyárból Két leendő hallgatóval —, akik a Kábelgyárban épp ilyen kihelyezett csoport tagjai lesznek — a szálló folyosóján beszélgettem. — Miért jelentkeztünk? — kérdez vissza Bede György. — Amiért mindenki érdeklődik manapság az ilyen tanfolyamok iránt: ha egyszer kilépünk a nagyvilágba, tudjuk, hogy merre induljunk el. — Milyen munkakörben dolgozik? — Kereskedelmi igazgató vagyok. — S mit remél ettől az iskolától? — A tájékozódás lehetőségét, az alkalmazásmód tudását. Mert a magyar egyetemeken is sok mindent oktattak már a hetvenes években, csak a tudás alkalmazására nem volt meg a lehetőség. — ön milyen reményekkel vág neki a tanulmányainak? — fordultam Bere Zsigmondhoz. — Üzemvezetőként dolgozom, s úgy gondolom, a saját vezetői munkámban, az emberekkel való kapcsolattartásban hasznosítani tudom az ismereteket. — A vállalatvezetés hogyan támogatja a tanulásukat? — Maximálisan. Fizetik a részvételünket. A kérdezési technika Az angliai iskola igazgatónője, Rosemary Smith megnyitóbeszédében arról szólt, hogy hazájában nagy olajtársaságok, autógyárak, légitársaságok vezető munkatársain kívül a rendőrség is hasznosnak látja, ha emberei részt vesznek ilyesfajta kurzusokon. Az évnyitón megláttam Olasz Józsefet, a megyei rendőrfőkapitány megbízott helyettesét. — A rendőrség milyen lehetőséget lát az iskolában? — Sorolom a tananyag célkitűzéseit: kapcsolatteremtés, problémafeltárás, kérdezési technika javítása, személyzet, beosztottak megfelelő kiválasztása, emberekkel való bánásmód — kell magyaráznom, hogy mindez hasznos-e a rendőrség vezető munkatársainak? — Mindezen képességek kifejlesztése nem szerepel a rendőrtisztek képzési anyagában? — Nem. Mivel csak nemrég hallottam ezen egyetem létezéséről, most tapasztalatgyűjtés céljából jöttem, de szeretném, ha országos vezetésünk is fantáziát látna ebben, és biztosítaná az anyagi hátterét néhány szakemberünk ilyen jellegű oktatásának. Nem a haszonszerzés... Az Open University dékánja, Andrew Thomson professzor megnyitóbeszédében azt hangoztatta: tudják, hogy Magyarországnak szüksége van menedzserekre, a menedzserszemlélet erősödésére. Amikor a hivatalos ceremónia után beszélgettünk, azt kérdeztem a professzortól: miért tartják ők fontosnak, hogy Magyarországon is nyíljon iskolájuk? — Két okból fontos számunkra — válaszolta Andrew Thomson. — Egyrészt, mert alapvető célunk minél több országban terjeszteni ezt a menedzselési módszert, amit mi jónak tartunk. Másrészt viszont ez az az ország, ahol például a General Motors is gyárat létesít; fontos, hogy ne csak a gyár feleljen meg a követelményeknek, hanem az ott dolgozók is képesek legyenek azzal a szellemiséggel menedzselni, vezetni, ahogy (Folytatás az 5. oldalról.)