Délmagyarország, 1990. augusztus (80. évfolyam, 189-218. szám)

1990-08-27 / 214. szám

2 Olvasószolgálat 1990. augusztus 27„ hétfő (Folytatás az 1. oldalról.) forint a szocdemektől származó jövedelme? Sz. Gy.: — Furcsa dolog, de mint OPV-tag sem tudtam soha pontos adatokat a pártalkalmazottak fizetéséről. — Hogyan folyt le a tegnapelőtti választmányi ülés, melyen mindkettőjüket felfüggesztették SZDP-tagságából? Sz. Z.: — Jómagam részt vettem ezen az ülésen, amely délelőtt 10 órakor a párt jogászának, dr. Borbély Endre alelnöknek azon javaslatával kezdődött, hogy először is a választmány hatalmazza fel önmagát arra, hogy az alapszabályt módosítsa. Ez az önfelhatalmazás végül is nem történt meg, mégis megváltoztatták a párt — kongresszus által alkotott — alapszabályát. Az eredeti alapszabály szerint ugyanis kizárólag az alapszervezeteknek van joga kétségbe vonni bárki tagságát. A választmány általi módosítás viszont azt tartalmazza, hogy erre a választmány is jogosult, sőt, az alapszervezet köteles törölni tagnyilvántartásából azt a személyt, akit a választmány kizárt. — Mi történt ezután? Sz. Z.: — Ezután „21rendbeli" szavazás történt; mind a huszonegyünknek felfüggesztéséről egyenként szavaztunk. Érdekesség: mintegy hatvanan voltunk jelen; általában 35-40-en a felfüggesztés mellett, 8-10en ellene voksoltak; 10-15 fő tartózkodott. Azon személyek, akiket már felfüggesztettek, e döntés után is ugyanúgy szavaztak tovább, mint korábban, sőt, szavazatainkat figyelembe is vették. Ebből az következik, hogy volt égy olyan fordulópont, amikor a választmány határozatképtelenné vált, hiszen, akit előtte egy perccel felfüggesztettek, már eleve nem dönthetett volna másik tagtársa felfüggesztéséről... Mi, a leginkább érdekeltek, jót mosolyogtunk ezen. Azt hiszem, Petrasovits Anna még sosem emel\e fel kezét — amely szombaton pontosan huszonegyszer lendült a magasba — ennyiszer, mint ez alkalommal. — Szavaikból úgy veszem ki, hogy e tegnapelőtti események azt jelzik: Petrasovitsék most leszámoltak a párt belső ellenzékével. Igaz ez? Sz. Z.: — A választmány annak a 21 embernek a tagságát függesztette föl, aki a május 21-én kelt — sajtóban is megjelent —petíciót aláírták, s amelyben felszólítottuk Petrasovits Annát, hogy mondjon le elnöki tisztéről. Nevetséges, hogy akkor ők arra hivatkoztak: Annát a kongreszszus választotta, ő is hívhatja vissza. De hát bennünket, OPV-tagokat is a kongresszus választott!... A múlt csütörtöki Népszabadság-cikk tehát csak ürügy volt a leszámolásra. Sz. Gy.: — A második Internacionálé által támasztott egyik feltétel — amikor felvették pártunkat — az volt, hogy az SZDP-nek kongresszuson, titkosan választott vezetősége legyen. Petrasovits Anna és a választmány vele szimpatizáló tagjai tulajdonképpen „lefejezték" a párt kormányát, így kérdéses, hogy a feltételnek a továbbiakban eleget tudunk-e tenni. — Mennyire szegte kedvüket e budapesti döntés? Visszavonulnak-e a politikai élettől? Sz. Z.: — Az SZDP Csongrád megyei szervezete eddig is belső ellenzéke volt a pártvezetésnek. Ügy gondoljuk: az a tény, hogy nem értünk egyet a párt elnökével, s most nyilvánosan is napvilágra jutottak ellentéteink, nemhogy csökkenti, hanem inkább növeli esélyeinket a Csongrád megyei helyhatósági választásokon. Sandí István Parlamenti időjárás-jelentés Viharos viták várhatók A parlamenti pártok frakcióvezetőit, illetve vezető képviselőit arról kérdeztük, hogy mit várnak a Parlament ma, hétfőn kezdődő rendkívüli ülésétől, milyen törvények meghozatalát tartják a legfontosabbnak, illetve milyen hangulatra számítanak a tanácskozáson? Kónya Imre MDF frakcióvezető: — Most elsődlegesen arra van szükség, hogy a gazdaság megélénkülését, a tulajdonviszonyok megváltoztatását szolgáló törvényeket hozzunk. A kormány már beterjesztette az ún. élőprivatizációról szóló törvénytervezetét, s átdolgozás alatt áll a földtörvény is. Eddig az alkotmányos rend megszilárdításával, a stabil állam és kormány megteremtésével összefüggő törvényeket, illetve a helyhatósági választásokhoz szükséges önkormányzati törvényt alkottuk meg. Nagy. szócsatákra, heves vitákra számítok. Pető Iván SZDSZ frakcióvezető-helyettes: — A Parlamentnek most mindenekelőtt a gazdasági törvények megvitatásával kellene foglalkoznia. Az Országgyűlés csak akkor végez majd érdemi munkát, ha lesz földitörvény. Ogy tudjuk, hogy a földtörvénytervezetet most visszaadták a minisztériumoknak, hogy ahol a kormány úgy látja, módosítsák azt. Jobban lehetne dönteni a különböző gazdasági jellegű törvényekről, ha már magunk előtt látnánk a kormány hároméves gazdasági programját teljes egészében. Ami a földtörvényt illeti, jelentős1 különbség van a koalíciós pártok és az ellenzék között. Ügy látom ugyanakkor, hogy a kormánypártok között is vannak nézeteltérések különböző részletkérdésekben a földtörvényt illetően. A pártok között már kialakult nagyjából egy megállapodás arra vonatkozóan, hogy a választási kampány záróidőszakában ne ülésezzék a Parlament. Tartok attól, hogy ha a kisgazdák tovább folytatják eddigi gyakorlatukat, vagyis nem tartalmi megállapodásokat tesznek, hanem csak mdnósítenek, akkor ez hátráltatja imajd a Parlament munkáját. Deutsch Tamás Fídeszkép viselő: — Mindenekelőtt azt várom, hogy a politikai törvények után most már a gazdasági törvények megvitatására fordítsa figyelmét a Parlament. Ügy érzem, hogy továbbra is nagy különbség van a kormányzás és a rendszerváltozás között. A Parlamentben ugyanis a kormány szilárd többséget élvez, míg a rendszerváltozáshoz elengedhetetlenek a gazdasági törvények. Nem lenne jó, ha ez utóbbiakat is kétharmados többséghez kötnék. Azt szeretném, ha a privatizáció, vagy a földtörvény elfogadása egyszerű többséggel történne. Máskülönben a kormányzás instabil lesz. Vitákra számítok, de tárgyilagos vitákra. Az nem zavar, ha a hozzászólások élesek, az zavar, ha nem a szóban forgó tárgyról beszélnek a képviselők. Katona Béla iMSZP-képviselő: — Az állampolgárok most már egyre inkább azt várják, hogy a Parlament a gazdasági törvényekkel foglalkozzon. Mindenekelőtt a privatizációra és a földtörvényre gondolok. Ez utóbbiról hatalmas vita várható. A kormányon belül is v»nffl> e kérdés^™*1 nézeteltérések, még inkább az el. ic.izeit es a jtonmanykoalício között. A Parlament eddigi munkája zaklatott időszakban folyt, s gyakran nem volt idő a törvények érdemi előkészítődére. Füzessy Tibor (a Kereszténydemokrata Néppárt frakcióvezetője): — Azt óhajtanám, hogy a rendkívüli ülés programjára felvett javaslatokat sikeresen megvitassuk. Mindenekelőtt a földtörvényre gondolok, amely körül viharos viták kerekednek imajd. Még nem ismerem a földtörvénytervezetre vonatkozó végleges kormányjavaslatot. Olyan híreket hallottam, hogy már volt egy hárompárti megállapodás a koalíciós partnerek között az alapvető elveket illetően. Az ellentét e kérdésben elsősorban a koalíció és az ellenzék között van, de még a kormánypártokon belíll is elképzelhetők nézeteltérések a földtörvényt illetően. Böröcz István, az FKGP frakcióvezető-helyettese: — A független kisgazdák mindenekelőtt azt várják a hétfon folytatandó üléstől. hogy megvitassák a földtörvény tervezetét. Tudomásom szerint a kormány visszaadta a tervezetet a Földművelésügyi Minisztériumnak. Arról van csak szó, hogy néhány szóhasználati és stiliszti kai változást hajtsanak rajta végre, nem pedig tartalmi módosítást. Azt hiszem, hogy a földtörvény körül óriási, ha úgy tetszik, még viharosabb vita várható, mint annak idején az önkormányzati töiVények megvitatásakor. P. L. A válasz A magyar Külügyminisztérium augusztut 25-«i közleményével kapcsolatban vasárnap válasznyilatkozalot left közzé a román külügyminisztérium. A nyilatkozatot a Rompres hírügynökség ismertette. A dokumentum bevezetőjében azt hangoztatja, hogy az 1940. augusztus 30-i II. bécsi döntés nyomán Románia elcsatolt északnyugati területein a magyar hatóságok példátlan népirtást hajtottak végre az erdélyi békés lakosság körében, és ennek románok és zsidók ezrei estek áldozatul. Ezzel kapcsolatban a Külügyminisztérium azt állíja, hogy fél évszázaddal az esemény után ismét revansista és revizionista erők próbálják felelőtlenül megzavarni a román nép ny ugalmát, és veszélyeztetni a kontinens békéjét. Határozottan visszautasítjuk e politika támogatóinak nyilvánvaló szándékát, ami nem más, mint a történelem kerekének visszafordítása, valamint az, hogy az államközi kapcsolatokban megőrizzék a fasiszta, horthysta és sztálinista tipusú eiavull totalitárius rezsimek magatartását és céljait. Mindez akadályozza a szuverén országok közötti szabad együttműködés Európájának megteremtésére irányuló jelenlegi törvényes erőfeszítéseket, amelyek az egyenlőségen és egymás méltóságának tiszteletén alapulnak — hangoztatja a dokumentum. A közlemény szerint Románia sajnálattal veszi tudomásul, hogy a magyar Külügyminisztérium legutóbbi nyilatkozata szerint a magvar kormány igyekszik elterelni a figy elmet ezekről a lépéseiről: másokra hárítva a felelősséget, miközben — állítja a dokumentum — feny egeti a román kormányt. A román külügyminisztérium hangoztatja, hogy a magyar kormány által folytatott politika a mult beidegződéseit tükrözi. A magyar kormány ezen lépései egyre nyilvánvalóbban azt célozzák, hogy a bizonytalanság légkörét keltsék Európának ezen a részén, oly módon, hogy a világ figyelmét mesterségesen az úgynevezett területi kérdésekre irányítsák. Ez nem segíti elő sem a kétoldalú kapcsolatok javítását, sem pedig az Egyesölt Európa tervének megvalósítását. Románia — noha megérti a közös nyelven és szellemiségen alapuló természetes kapcsolatokat a romániai magyar kisebbség és Magyarország között — nem fogadhatja el, hogy politikai téren a magy ar állam képviselje őket, és még kevésbé a soviniszta pszichózis szítását és fenntartását — aminek Románia-ellenes célja nyilvánvaló — a romániai magyar kisebbség és a román közvélemény között — hangoztatja a dokumentum. A román külügyminisztérium határozottan visszautasítja a magy ar hivatalos személyek kísérletét, aminek célja megakadályozni a román nép törvényes óhqját. hogy békésen megemlékerien ar 1940-es tragikus eseményekről, amelyek során Románia területét megcsonkították, és békés lakóit lemészárolták. Románia — állítja a dokumentum - kitart amellett, hogy tartós, a két nép alapvető érdekeinek megfelelő kapcsolatokat epítsen ki Magyarországgal, továbbá, hogy a földrajzi közelséget jószomszédi kapcsolatokká változtassa. Felhívja továbbá Magyarországot arra, hogy adja fel a feltételek, a diktátumok, a rágalmak és a beavatkozás politikijját, és a nemzetközi jog alapelvein, a kölcsönös tiszteleten és megbecsülésen alapuló együttműködés ű(ját válassza — fejeződik be a román külügyminisztérium nyilatkozata. 1900. május 23-án a kormányalakító parlamenti ülésen letette az esküt az új magyar koalíciós kormány, Antall József miniszterelnök vezetésével. A független, felelős magyar kormányban ekkor 16 miniszter kapott megbízást, közülük három tárca nélküli. Az MTI összeállítása az eltelt csak. nem 100 nap kormány tevékenységének tényeit idézi feL A hivatalba lépő kormány az. új szervezet kialakításával létrehozta a Miniszterelnöki Hivatalt és a 13 minisztériumot A kormányzati szervek munkáját a miniszter, a politikai és a közigazgatási államtitkár, valamint a helyettesi államtitkárok irányítják. A miniszterhelyettesi beosztás megszűnt Az új kormány a strukturális átalakítás során szűkebb körű gazdasági és nemzetbiztonsági kabinetet valamint a küigazda. sági feladatok összehangolására tárcakőzi bizottságot hozott létre. A privatizációs kormánybizottság a tulajdonreform és a privatizáció koncepciójának kidolgozásával foglalkozik. Határozatot hozott a kormányszintű bizottságok, kollégiumok és tanácsok új miniszteri felügyeletére, egyesek fenntartására. mások átalakítására vagy megszüntetésére. (Megszűnt például a Minisztertanács Gazdasági, valamint Tanácsi Kollégiuma, az Országos Vallásügyi Tanács stb.). Módosította a különböző minisztériumok hatáskörét: a titkosszolgálat felügyeletét kijelölt miniszter látja el. a Munkaügyi Minisztériumhoz tartozik az egész szakoktatás, a középfokú intézmények koordinációja, az építőipar az Ipari, és KereskedeL mi, a területfejlesztés központi igazgatási féladatai pedig a Környezetvédelmi Minisztériumhoz. A vízügyi államigazgatási feladatok a közlekedési és hírközlési tárcához kerültek. A tárca nélküli miniszterek, feladat- és hatáskörét a kormány rendeletben határozta meg'. Á kormány 100 napja Új hatáskörök Parlamenti jóváhagyással a miniszterelnök felügyelete alá került a privatizációban fontos szerepet játszó Állami Vagyonügynökség. új vezetővel. Kormányhatáskörbe tartozik a Magyar Televízió, a Magyar Rádió és a Magyar Távirati Iroda, valamint a Pallas Lap-és Könyvkiadó és a Hírlapkiadó Vállalat A három tömegtájékoztató média vezetőjét a köztársasági elnök nevezi ki, a miniszterelnök ellenjegyzésével. Az átszervezések új vezetők kinevezésével, illetve pályázat meghirdetésével jártak együtt A kormány több új kormányintézményt ls létrehozott. A Kárpótlási (Kártalanítási) Hivatal az 1945 és 1963 közötti időszakban személyes szabadságukban politikai okokból korlátozottak erkölcsi és anyagi rehabilitációjával foglalkozik, szeptember l-jétől. Tervezik egy kártérítési hivatal felállítását is, a tulajdonsérelmek felülvizsgálatára. A felállítandó gazdasági verseny-hivatal. kartellhivatal feladata: ügyeljen a tisztességtelen versenyhelyzetek elkerülésére, és akadályozza meg a monopóliumok kialakulását A Nemzeti és Etnikai Kisebb, ségi Hivatal a hazai nemzeti és etnikai kisebbségekkel kapcsolatos kormányzati feladatokat látja el: döntés-előkészítő tevékenységet végez, kapcsolatot tart a kisebbségi szervezetekkel, valamint Információs és jogsegélyszolgálatot működtet Törvények nyelvén A türelmi időszak alatt a kormány által beterjesztett javaslatok alapján 23 törvényt és törvénymódosítást fogadott el a Parlament Közülük az önkormányzati törvény az ország működéséhez, a helyhatósági választások lebonyolításához volt elengedhetetlenül szükséges. Döntés született ál. lamiságunk jelképiéről, a koronás címerróL A közkegyelem gyakorlásáról szóló törvény által biztosított amnesztia 12 ezer, jogerősen szabadságvesztésre elítéltet és 120 ezer, elzárással sújtott szabálysértőt érintett Várhatóan a termőföld tulajdonjogi, de általában a tulajdonviszonyok rendezésének egyik sarkalatos jogszabálya lesz a földtörvény, melynek tervezetét a kormány szöveg-felülvizsgálatra a gazdasági kabinetnek visszaadta. A termőföld tulajdonjog gának rendezéséig annak megművelése a jelenlegi földhasználó kötelessége. A folyamatos szervezeti átalakítások és személycserék mellett az új kormány a törvényjavaslatokon kívül — saját hatáskörében — számo* intézkedést tett, amelyek lényegében a július elején ismertetett gazdasági gyorsprogram szellemében történtek. A gyorsprogram a privatizációra, a hitelezők sorban állásának rövid időn belüli felszámolására, a kis. és középvállalatok ösztönzésére, a költségvetés egyensúlyának gyors javítására és a szociális védőháló kiépítésének megkezdésére helyezi a hangsúlyt. Az eddigi intézkedések: a korengedményes nyugdíjazást csak különösen indokolt esetben engedélyezik; a kamatadóról szóló törvényt — bevezetésének napjától kezdve — hatályon kívül helyezték; módosították a külföldön fogledkoztatott dolgozók egyes járandóságairól szóló rendelkezést; korlátozták a vállalati vezetők keresetét; 5 ezer 600 forintra emelték a minimálbéreket • Előkoncepciőt dolgoztak ki a tanácsi fel. ügyelet alatt működő kórházak-rendelőintézetek kollektív testületi vezetékére, annak megpályázására. A kormány elrendelte, hogy szeptember 15-éig az állami vállalatoknál ismételten létre kell hozni a vállalati tanácsot, mely legitim munkahelyi testületként bírálja el a vezetői munkakörre pályázókat. A nehéz: helyzetű iparvállalatok ügyében kezdeményezéscsomagot készített. A kormány augusztus végén nyilvánosságra hozta a tulajdonreformra és a pxri. vatizációra vonatkozó tézisgyűjteményt az átfogó koncepció elkészültéig. A koncepció több lépcsős, viszonylag gyors privatizációt Irányoz elő. Árak az égben A 100 nap alatt jelentós áremelések történték a költségvetési egyensúly javítása érdekében. Július közepéig átlagosan 25 százalékkal emelkedett a cigaretta, a dohányáru és az égetett szeszes italok ára, a benzin ára 20, a gázolajé pedig 30 százalékkal nőtt Augusztus elsejétől a háztartást energiahordozók átlagosan 29,7 százalékos áremelésére került sor. Ezzel egy időben erőteljesen csökkentették az állami támogatások körét, illetve mértékét. A kormány számos egyéb ügyben ls döntött többek között elhalasztotta a gyógyszeráremelést a búza termelői árát nem emelte fel; megszüntette a soron kívüli gépkocsi-kiutalásokat; határozott arról, hogy január l-jétől a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási rendszert felújítja, a biztosítás költségeit mind a magánszemélyeknek, mind a közületeknek magliknak kell fedezniük. Módosította a kitüntetések rendszerét. Felfüggesztette az. újrakezdési kölcsön folyósítását, « ezzel egy időben hozzákezdett az új vállalkozásélénkítő intézkedéseik kidolgozásához is. Jóváhagyta a telefonfejlesztés tízéves, hosszú távú programjának; alapelveit, melynek' során az első három évben 520 ezer új vonallal bővül a jelenlegi hálózat. A kormány irányelveket fogadott el a 3 éves gazdasági program kidolgozásához, melynek célja a piacgazdasági rendszerre való áttérés. Ennek főbb jellemzői: a szigorú pénzpolitika, az import szabaddá tétele, a szabad árak körének kiterjesztése, az állami támogatások jelentős részének megszüntetése. Intézkedéseket dolgoz ki a versenyszférába tartozó állami tulajdon hatékony működtetésére. A kormány szükségesnek tartja, hogy a központi költségvetés egyensúlyát az adórendszer biztosítsa. (Vizum)kényszer nélkül Az új kormány alakuló ülésének másnapján álláat foglalt nagykövetek visszahívásáról, illetve felmentéséről. A közeljövőben több mint húsz új misszióvezető foglalja el állomáshelyét. A 100 napot élénk diplomáciai élet jellemezte: magasi szintű külföldi tárgyalások és szakminiszteri megbeszélések folytak, amelyeken a magyar gazdaság adottságairól, a külső források bevonásának lehetőségeiről ls szó esett. Július 18-án Antall József Brüsszelben hivatalosan felvette a NATO-val a kapcsolatot Számos országgal — Dánia, Franciaország, Norvégia, Spanyolország. Svájc — a' vízumkényszer kölcsönös eltörléséről szóló megállapodást írtak alá. Júniusban átadta megbízólevelét Angelo Acerbi apostoli nuncius, a Szentszék nagykövete, s ezzel 45 év után ismét van képviselete ». Vatikánnak Magyarországon. Az Országgyűlés június 26-án határozatot fogadott el arról, hogy a. kormány indítson széles körű tárgyalásokat a Varsói Szerződésből a bécsi konvenció 63. cikkelye alapján való kilépésünk érdekében, és addig is szüneteltessük részvételünket a VSZ katonai szervezetében. A magyar kormány tárgyalásokat folytatott a dunai vízlépcső ügyében az- érdekelt felekkel, azonban az ellentétek az osztrák féllel a kártérítés ügyében, valamint a csehszlovák féllel az erőmű felépítése kérdésében továbbra is fennállnak. A szovjet csapatkivonások az előírt ütem szerint folynak, fennakadások nélkül, viszont az anyagi-technikai kérdéaelcben a nézeteltérések a két kormány között fennmaradtak.