Délmagyarország, 1990. augusztus (80. évfolyam, 189-218. szám)

1990-08-27 / 214. szám

1990. augusztus 27.,hétfő ÖiÚO 1171(111}'Züt — GüZdílSÚg 3 Ismét választflioQunk (Folytatás az 1. oldalról.) hatja, hol szavazhat. Más­részt a jelöltállításhoz szük­séges nyomtatványt is kéz­besíti a posta. Képviselő­jelölt ugyanis csak az a sze­mély lehet, akit a választó­kerület választópolgárainak egy százaléka erre ajánlott. Ajánlani — szeptember 12-éig — a következő módo­kon lehetséges. A választó­polgár 1. az értesítőhöz mel­lékelt ajánlás valamennyi rovatát kitölti, zárt boríték­ba helyezi, s ezt a levelet elküldi a Szeged Városi' Tar nács címére; 2. ha azt akar­ja, ne kerülhessen nyilvá­nosságra, kit támogat, ak­kor az értesítőhöz mellékelt ajánlást kettévágja, s a sa­ját adataira vonatkozó részt a városi tanács ügyfélszol­gálati irodájában átadja, a jelöltre vonatkozó szelvényt pedig bedobja az ott elhe­lyezett urnába; 3. ha nem akarja ezt a „titkosságot", akkor az ott elhelyezett ajánlóíven személyesen te­heti meg ajánlását. A tanács ügyfélszolgálati irodája na­ponta 8—16 óra között várja a választópolgárokat. A hi­vatalhoz megküldött levél, illetve az ajánlóív tartalmaz­za az ajánlott személy nevét és hogy a település melyik választókerületében jelölik képviselőnek. illetve az ajánló személy nevét, lakcí­mét, személyi számát, saját kezű aláírását. Minden vá­lasztópolgár csak egy jelöl­tet ajánlhat választókerüle­tének képviselőjeként. A 3. pontban említett ajánlóívet a hivatalban a jelöltnek aján­lott választópolgár, vagy an­nak megbízottja személye­sen nyithatja meg. Listát az a. párt, társadal­mi szervezet indíthat, amely az egyéni választókerületek egynegyedében (Szegeden legalább 7 helyen) saját egyéni jelöltet indított. A nemzeti és etnikai kisebbsé­gek jelöltjei kisebbségként egy közös, független listán is indulhatnak. Az egyéni és listás jelölteket szeptember 13-áig kell bejelenteni a vá­lasztási bizottságnál. A választási kampány augusztus 27-étöl szeptember 28-áig tart. A választási bi­zottság szeptember 17-éig hozza nyilvánosságra, kik az adott településen a képvise­lőjelöltek, s azok független­ként vagy valamely part, társadalmi szervezet színei­ben indulhatnak a választá­son. Amennyiben a választó­polgár lakóhelye időközben megváltozott, szeptember 25-éig kérheti, hogy nem ott akár szavazni, ahol eredeti­leg a választók listájára vet­ték. Szavazni szeptember 30-án 6-tól 18 óráig, kizáró­lag személyesen lehet. Egy­egy választókerületben több szavazókört is kijelöltek a tumultus elkerülése érdeké­ben. Szegeden az egyik sza­vazólappal az egyéni jelöl­tekre, a másikkal a listákra szavazunk. A szegedi polgármestert az új képviselőtestület ala­kuló ülésén választják meg. Ü.I. Semmi se vesszen kárba Samotfyt KáiroJyfnié fejvétele! Volt u idén keletje a baracknak, s így a szezon végén is érdemes gondosan osztályozni a termést. A lucernát ka­szálóknak egyszerűbb a dolguk, az egytallóra vágott ta­karmányt válogatás nélkül falják a jószágok város polgárai által megválasztott önkor­mányzati testület a különféle politikai pártok és más szervezetek jelöltjei közül választja majd meg Szeged polgármesterét. Jelenlegi ismere­teink szerint négyen pályáznak a közjogi méltó­ságra: Borvendég Béla, dr. Lippai Pál, dr. Simor Ferenc és Takács János. Sorozatunkat, amelyben bemutatjuk őket, azzal a szándékkal közöljük, hogy kinek-kinek segítsünk válasz­tani: melyiküket támogatja? A neveket alfabe­tikus sorrendbe állítottuk, elsőként tehát Bor­vendég Béla építésszel, az MDF által támoga­tott polgármesterjelölttel készített beszélgetést adjuk közre. „Türelmesen és makacsul" Borvendég Béla — Vannak-e az ifattás­kájában példányok az ön­életrajzából? — Nincsenek. De ha az új­ságírók jobban szerelnek pa­pírból dolgozni, szerkeszthe­tek egy önéletrajzot. — Elég, ha szóban „be­mutatkozik". — Budán nőttem fel — kényes vagyok erre: Budán, nem Pesten! —, az Árpád gimnáziumba jártam, majd a Műegyetemre. A család anyai ágon szegedi. Amikor — 1955-ben — elvégeztem az egyetemet, ide jöttem dol­gozni, a szegedi tervező vál­lalathoz. Apró 'megszakítás­sal azóta, vagyis 35 éve ez a munkahelyem. 1961—62-ben volt a megszakítás, amikora londoni tanács lakásépítési osztályán dolgoztam. Min­denki legnagyobb meglepe­tésére — visszajöttem. 1965-ben neveztek kí fő­mérnöknek, a legutolsó idő­kig ebben a munkakörben dolgoztam, pillanatnyilag fóépítész vagyok. Viszony­lag hamar, 1959-ben Ybl­díjat kaptam. Ami terve­zőként nem, főépítészként megadatott: „Valakinek felelősnek kell lenni azért, hogy előre menjünk" minden vállalati munkában részem volt. SS^meíV^ Harmincötezer lakás, a "szalámigyár rekonstrukció­ja, a biológiai központ... Azt szoktam mondani, ha a térképen bepöttyöznék, hogy Szeged mely utcáinak, épületeinek alakításában vettem részt, bizony nagyon pöttyös lenne a térkép. Ugyancsak hamar beleke­rültem az Építőművészek Szövetségének „véráramá­ba", ahol az elmúlt 28 év alatt mindig valamilyen ve­zető funkciót töltöttem be; 8 éve megválasztottak el­nöknek — egy ciklus 4 éves —, s mit tagadjam, erkölcsi elégtételt éreztem, amikor újra fölkértek. Manapság ritkán szoktak az ántivilág­ból származó embert még egyszer visszakérni a pó­diumra. Megtiszteltetés, hogy ez év júniusában a szövetség aranyérmét is ne­kem ítélte oda a vezetőség. Most a szövetség is átmeneti helyzetben van, mint min­den és mindenki. Amíg el­dől, hogy a szövetség és a kamara különválik-e, to­vábbra is ügyvezető elnök­ként tevékenykedem, ez év végéig. Mivel korábban 3 ciklus­ban is alelnök voltam, azt mondhatom, va­önkor­mányzatok újbóli felépítése akkor válik az ország hasz­nára, ha koncepciók fognak versenyezni. A koncepció­hoz természetesen művé­va: mit fed az ön számára a szó: polgármester? — Az az érzésem, kicsit sokat beszélünk erről a posztról. Kétségtelenül fele­lős és nehéz vállalkozás, de hát itt önkormányzatról van szó. Lehet egy polgármester akármilyen alkalmas, ha a képviselő-testület nem azok­ból áll, akik valóban képe­sek képviselni a közösséget. Kis, cselekvő közösségek nélkül nem tudok elképzelni önkormányzatot. A közössé­gek persze átfedik egymást, mert beleértem a vallási csoportokat, a kisebbsége­ket, a bélyeggyűjtőket, a Ló utcai lakosokat... Az önkormányzatnak ezeknek az érdekeit kell integrálni, összekapcsolni, hogy a sok kis egyéni érdekből valami­fajta közérdek jöjjön ki. A polgármester azért felelős hogy ez a transzformáció korrekt módon menjen vég­be. Ez nem jelenti, hogy a polgármester egy passziv személy, akj időnként meg­nyomja a piros és időnként a zöld gombot; kell, hogy legyen koncepciója, hiszen a közjó megfogalmazása el­sősorban az 6 feladata. De közjó csak akkor lehet, ha a sok cselekvő — nem be­leszóló, hanem cselekvő — közösségnek a konszenzusá­val találkozik. Az a jó pol­gármester, akinek szeme és vezetői tapasztalatok tekintetében jó iskola volt. Nyilván nem azért, mert én lettem az elnök, hanem, mert 8 éve már mu­tatott valamit a barométea* a várható változásokról, igen mozgalmas időszak volt ez a szövetség életében. Először Bős—Nagymaros ügyében, aztán a Nemzeti Színház építése, majd a világkiállí­tás kapcsán keltettünk ál­lásfoglalásainkkal elég nagy figyelmet, s kezdemé­akarva-akaratlan belecsöp­pentem a nagypolitikába is, nemzetközi kapcsolatokat építettünk — viszonylag jól beszélek angolul. Van tehát egyszer egy vállalati hátte­rem, és egy szűkebben vett politikai praxisom. — A Magyar Demokra­ta Fórum kérte föl, hogy vállalja a jelöltséget. Be­lép a pártba? — Nem gondoltam szet, sót művész kell, de füle van. hogy meghallja a nem lenne jó, ha a polgár- sok. gyakran egymassal üt­mester-választás egyfajta köző nézetet, ebből kihá­saépségverseny lenne. Ak- mozza mindazt, ami össze­kor nyilván kegyedet vá- egyeztethető, és szembesíti lasztanák meg ... azzal a szakmailag is meg­— Köszönöm a bókot, támasztótt közjóval, amit bar nem kellemes, ha az, . ember szép lehel, de okos más vonalon, a szakértőnél nem... Komolyra fordít- kialakított. Végül: tudja elhitetni, hogy ez a közjó. Ilyen értelemben keserves összegyűjteni, amit éppen szolgálat az övé. Keserves, most, ebben a funkcióban mert nem biztos, hogy min- jól lehet hasznosítani — ha dig az a gondolat győz, a lakosság ezt igényli. Ah­amelyik a szívéhez a leg- hoz már túl öreg vagyok, közelebb áll, s mégis felelős hogy ezt a tapasztalatot a azért, hogy az értéktudatos- magam számára használhas­ság általánossá váljon. — Miért és hogyan dön­tött úgy, hogy elvállalja a jelölést? Miért akar pol­gármester lenni? nyeztük az erdélyi örökség ^ ^^^ pótnak megmentését is. Visszatérve a szűkebb ön­életrajzra: kétszeresen is szegedi vagyok, ide szület­tem — 1931-ben — és ezt választottam. Feleségem, Szathmáry Gyöngyi, Mun­kácsy-díjas szobrászmű­vész. Ö docens az itteni fő­iskolán, én címzetes egye­temi tanár vagyok a Mű­egyetemen, s a művészethez kötődésünk a jelek szerint a lányainkban folytatódik: az idősebb ötödéves építész­hallgató, a kisebbik most érettségizett a Tömörkény­ben, díszlet- és jelmezterve­ző szeretne lenni. Az is igaz, hogy én gimnazista korom­ban hegedültem és nem épí­tésznek, 'hanem zeneszerző­nek készültem. — Mint polgármester­jelölt hátránynak, vagy előnynek gondolja, hogy sok évet vezetői posztokon töltött? — Mint ember, gondolom előnynek. A vezetést én kreatív tevékenységnek tartom, A szövetség élén nem voltam a tagja, önálló­an szeretek gondolkodni. Bár a fórum célkitűzései közlött sok van, amivel egyetértek , sose gondoltam rá, hogy belépjek. Mivel ók kértek, a támogatásukkal vállalom ezt a megmérette­tést. — A programjáról más alkalommal már kérdez­tem; most annyit áruljon el: MDF-koncepeló, vagy saját? — Készül az MDF-nek egy részletes, gondolom szak­szerű programja a városfej­lesztésre, -működésre; ez csapatmunkát igényel. A magam számára azt tartom fontosnak, hogy megjelöl­jem a határköveket, hogy leszúrjam a mezsgyekarókat, amelyeken belül a város jö­vőjét elképzelem. Nyilván­való, hogy ezzel nemcsak az MDF-nek, hanem minden politikai erőnek egyet kell sam, ennek egy része köz­hasznú tudás. A funkció mindig valamilyen helyzet­hez kötődik. Lehet, hogy 4 év múlva Szeged egy pros­peráló város lesz, akkor biztos, hogy más típusú pol­— Ügy érzeim, hogy éle- gármesterre lesz szükség, tem során sok olyan tapasz- De most még más a hely­ti latot és ismeretet tudtam zet. Nekem előnyöm, hogy építész vagyok, aki nem specialista, viszont körülmények, hogy csak a mindenhez konyítania kell. holnapig gondolkodjon. A A tervet nem elég csak meg- vezetőnek azonban el kell csinálni; ki kell hámozni, engednie a fantáziáját, és mit akar az építtető, rá kell 10-15 évre előre kell gon­beszélni, hogy fogadja el, dolnia. Ha valaki a lába elé amit én tudok — és így to- űéz, az jó, mert nem botlik vább. Építészként az ember meg. Csak az a veszély, óhatatlanul belebonyolódik hogy nem tudja: egyáltalán a társadalomtudományok- halad-e, vagy csak körbe­ba; engem mindig érdekelt jár. Valakinek felelősne* a szociológia, a politika, kell lenni azért, hogy előre Nem vagyok közgazdász, de menjünk, pontosan tudom,, mikor kell — Ha két szóval kelle­egy közgazdászt megkérdez- ne jellemeznie jövendő ni. Vagy egy jogászt. Ahogy nem lenne jó, ha a beteget csak egyetlen szakorvos ke­polgármesteri működését, mit mondana? — Türelem és makacsság. zelné, ugyanúgy rossz lenne, Beszéltem arról, hogy integ­ha a várost egyetlen szak- ráini kell az érdekeket és területen jól képzett, de a értékeket, kihámozni a leg­dolgok átfogó érzékelésére blődebb ötletekből is a jó képtelen ember Irányítaná, gondolatokat Ehhez kell a Említettem már, hogy a ve- türelem. Ha azután megvan zetést kreatív tevékenység- a jó cél,' a közhasznú gon­nek tartom — magamat dolat, nem kell hagyni, hogy kreatív embernek. Ebben eltérítsenek a megvalósítás­az országban a többséget tői. most arra kényszerítik a (sulyok)

Next

/
Thumbnails
Contents