Délmagyarország, 1990. augusztus (80. évfolyam, 189-218. szám)

1990-08-26 / 213. szám

2 Körkép 1990. augusztus 26., vasárnap A HET... ...KRÓNIKÁJA Hát. ezek a gagatizok*. önálló köztársaságot kiáltottak ki a szovjet Moldova területen, tekintve, hogy török származásúak, s így nyilvánvaló nem kívántak együtt élni a Moldovában honos népekkel, többek közt a románokkal. Mindez a múlt vasárnap történt, azon a napon, amikor Szaddam Húszéin iraki elnök teljesíthetetlen feltételeket szabott a külföldiek elengedéséért; amikor Horvátországban nemhivatalos népszavazást tartottak az ott éló szerbek területi és kulturális autonómiájáról: amikor amerikai kongresszusi küldöttség érkezett Albániába, az NSZK elnöke december 2-ára kiírta a parlamenti választásokat, a keletnémet szociáldemokraták pedig kiléptek a kormánykoalícióból: s amikor fegyencek Pakisztánba térítettek egy szovjet belföldi utasszállító repülőgépet... Szomorú vasárnap. Hétfőn a (jelenleg) Nyugat-Szlovákiában elhelyezkedő Szcncen magyar emlékművet gyaláztak meg szlovák nacionalisták: ugyanezen napon hatvanezer munkás sztrájkolt Brassóban. Kedden az ENSZ BT meg nem egyezett meg arról, hogy az Irak elleni büntetőszankcióknak akár katonai eró alkalmazásával is érvényt szerezzenek. Szerdán G. Bush elnök tartalékos katonák mozgósítását rendelte cl. Csütörtökön a keletnémet parlament képviselői úgy döntöttek, hogy a (volt) NDK október 3-án csatlakozik az NSZK-hoz. A szovjet-moldovai kormány — természetesen — alkotmányellenesnek minősítette a Gagauz Köztáraság kikiáltását. Ugyanezen a napon kiengedték börtönéből Nicu Ceausescu diktátorfit. s e döntését a nagyszebeni bíróság azzal indokolta, hogy a kiskirálynak sürgós gyógykezelésre van szüksége. Az orvosok szerint ugyanis a néhai román diktátor fia májzsugorban és nyclócsóér-tágulatban szenved. (Kevesebb whiskyt és konyakot kellett volna fogyasztania az úrnak: végül az ügyész kérésérc a bíróság felülvizsgálta döntését...) Pénteken magasrangú magyar vendéget fogadtak Moszkvában: Thtirmer Gyulát, az MSZMP fótitkárát. Kuvaitban az iraki megszállók körülzárták a magyar, a norvég és a brit nagykövetséget Tegnap pedig az ENSZ Biztonsági Tanácsa blokád alá helyezte a harcias Irakot. ...SZENZÁCIÓJA Inog-e a magyar miniszterelnök alatt a szék. s ha igen. milyen mértékben? Igen élesen vetődött fel a kérdés a múlt héten annak ellenére, hogy a diktatúra utáni első magyar kormány által kért száznapos türelmi idó még nem járt le. Nem a Magyar Hírlap az egyetlen, amely nem tartotta be ezt a kérést, sót. Kétségtelen azonban, hogy ezen lap múlt keddi számában Hegyi Gyula — néhai (?) filmkritikus — „Antall"címú publicisztikájában meglehetősen odacsördít a 15 millió magyar miniszterelnökének. Antall József, meglehet, hibát követett el. araikor felvette a kcsztyút, s terjedelmes interjút adott a Magyar Hírlap csütörtöki számában. Az interjút olvasván úgy túnik, nem „Hegyi szerkesztő úrnak" szól a hegyi beszéd, hiszen Antall úr de Maiziét keletnémet miniszterelnök'órrnt folytatott tárgyalásáról beszél, illetőleg beszélne, ha többrendbeli sorcscrék miatt interjúja ezen elsó része nem volna olvashatatlan. (Bármennyire is ellenzéki lap a Magyar Hírlap, arra nem merek gondolni, hogy a malőr szándékosan történt: persze ilyenkor legegyszerűbb egy nyomdászon vagy egy korrektoron elverni a port.) Nem vall korrektségre ama szerkesztői „ötlet" sem. mely háromhasábos fotót közöl a lap címoldalán, s mely Antall József fejének alsó háromnegyed részét orrpiszkálás közben ábrázolja. A magyar miniszterelnök egyébként meglehetős nagyvonalúsággal mosta össze a kcrcszténydcmokráciát a liberalizmussal és a nemzeti elkötelezettséggel; ráadásul külpolitikai támadás is érte: J. Gremitszkih szovjet külügyi szóvivő kissé „leteremtettc" Szent István-napi beszéde miatt. E beszédében egyébként Antall József teljes joggal hasonlította a szovjet birodalom hét évtizedét a bizánci és az oszmán török birodalom egykori viselkedéséhez. Ez az elsó eset. hogy „az oroszok" hivatalos úton adták jelét: megelégelték magyarkodásainkat. Lássuk, mily mértékig lehet a keleti birodalommal tengelyt akasztani... ...KOMMENTÁRJA Amikor e sorokat írom. még nincs új háború a KözelKeleten, mire megjelennek, lehetséges, hogy rakétalövedékek csapódnak be békés emberek által lakott városrészekbe, s tankok, és lövegek szántják a sivatagot. Botorság volna a jelenlegi pattanásig feszült helyzetet, vagy az esetleges háborút teljesen egy „gózösfcjú" diktátor, jelen esetben Szaddám Húszéin nyakába varrni. Egy. a The Washington Po.wban megjelent cikk szerint Kuvait lerohanásában aktív szerepet játszottak a szovjet katonai szakériók: az újság arról értesült, hogy Irakban három-négyezerre tehető ügynökeik'száma, s Bagdadban jelentós befolyása van a KGB-nck. (A már fentebb is idézett szovjet külügyi szóvivő természetesen határozottan cáfolta az értesülést.) S egy másik hír: az Öböl-menti válság kitörése óta Bush elnök népszerűsége jelentősen nő; honfitársainak 76 százaléka úgy véli — egy közvélemény-kutatás szerint — .hogy az elnök megfelelően látja cl teendőit. Az amerikaiak 60százaléka azt tartaná helyesnek, ha az USA támadást indítana Irak ellen. A Szovjetunió saját belső súlyos problémáival foglalatoskodik; túlnyomórészt feladta közel-keleti pozícióit. Több más hatalom — legfőképpen Japán — nagymértékben függ az Öbölbeli olajtól. Az Egyesült Államok"tehát gyakorlatilag (a Biztonsági Tanács által is szentesítve) szabad kezet kapott az Araböbölben. melyre régóta, a perzsiai válság kirobbanása óta vágyakozott. s melyet sosem érhetett volna cl. ha Irak nem rohanja le Kuvaitot. Választ kaptunk tehát a kérdésre, hogy melyik hatalomnak állt érdekében Kuvait annektálása... Ne felejtsük cl. Irakban is emberek cinek, s azt sem. hogy Hitler ártatlan németek millióit. Rákosi pajtás pedig ártatlan magyarok millióit tudta demagógiával megnyerni magának... Ha az Öbölben háború lesz. több millió főleg iraki, mezopotámiai ember élete bánja. A kibicnek persze, semmi sem drága. Sandi István Öböl-helyzet Blokád, BT-szentesítéssel Fórum az önkormányzatokról Az ENSZ Biztonsági Tanácsa szombaton elfogadta a szükséges haditengerészeti eró alkalmazását lehetóvé tevó határozatot, hogy érvényt szerezzen az Irakkal szembeni gazdasági szankcióknak. A BT tagjai egész éjszaka tanácskoztak, hogy egyetértésre jussanak a határozattervezet megszövegezését illetően. A BT 15 tagja köziil 13-an szavaztak a határozat elfogadása mellett. Jemen és Kuba tartózkodott. Az iraki erók péntek éjszaka körülvettek néhány Kuvaitban lévő nagykövetséget, köztük a magyar nagykövetséget is. így a követségek diplomatái is túszokká váltak. Egy iraki hivatalnok szombaton jelezte, hogy nem használnak erót a diplomatáknak a követségek épületéből történő evakuálására. Bagdad péntek este bejelentette, hogy lehetővé teszi azon diplomaták házastársai és gyermekei számára a távozást Irakból, akik nem engedelmeskedtek a kuvaiti nagykövetségek bezárására vonatkozó iraki követelésnek. Kurt Waldheim osztrák kancellár és Alois Mock osztrák külügyminiszter szombaton Jordániából Bagdadba érkezett, hogy az Irakban és Kuvaitban rekedt külföldiek érdekében járjon közbe. Nyugati államférfiak közül a két osztrák politikus látogat elóször Irakba Kuvait lerohanása óta. Az iraki tankok — amelyek szombatra virradóra vették körül a brit nagykövetséget — elhagyták az épület környékét, és csak a katonák maradtak a helyszínen — jelentette a londoni külügyminisztérium. A szovjet védelmi minisztérium közleménye szerint Moszkva tájékoztatta Washingtont az általa „Irakba szállított katonai felszerelések és fegyverek típusáról" anélkül, hogy pontosan meghatározta volna a fegyverek mennyiségét és jellemzőit. Egy Egyesült Arab Emirátusok-beli napilap szombati számában közölte, hogy Irak Scud típusú föld-föld rakétákat küldött Szudánba, hogy Szaúd-Arábiát a Vörös-tenger felől is sakkban tartsa. Egyiptomi katonai források azt közölték szombaton, hogy irak stratégiai tartalékkénf vadászgépeket vezényelt Jemenbe és Szudánba arra az esetre, ha az Egyesült Államok lerombolná az iraki légitámaszpontokat. Megbízható öbölbeli források jelezték: iraki repülőgépek érkeztek Jemenbe, hogy élelmiszerekkel megrakva repüljenek vissza Bagdadba. Irak pénteken hangoztatta, hogy Jaszszer Arafat, a Palesztinai Felszabadítási Szervezet elnöke támogatásáról biztosította „igazságos harcában" Szaddám Huszeint. Pénteken egy szaúdi tisztségviselő közlése szerint a Kuvaitban rekedt szaúdiakat az iraki katonák összegyűjtötték és ismeretlen iraki helyekre szállították óket. (Reuter (AFP/AP) A szeptember 30-at önkormányzati választások alkalmával a választópolgárok lecserélik majd azt a 40 éve bevezetett túlcentralizált, az adminisztratív intézkedéseket előnyben részesítő tanácsrendszert. amelynek már egyébként a kialakítása is az előző rendszer egyik alapvető tévedése volt — állapította meg Honáth Balázs belügyminiszter szombaton, a Konrád Adenauer Alapítvány által rendezett nemzetközi önkormányzati szimpóziumon. A kormánykoalícióban részt vevő három párt önkormányzati kérdésekkel foglalkozó aktivistái elótt. a kétnapos tanácskozás zárónapján felszólaló belügyminiszter részletesen elemezte a tanácsrendszer működési anomáliáit, s hangsúlyozta, hogy az adott területi MSZMP-szervek elvi, politikai irányítása alatt álló monolit jellegű , irányítás „eredményeként" feloldhatatlan ellentmondások alakultak ki a tanácsok működésében, s ezzel együtt az önkormányzatiság psírái is elhaltak. A most megszűnő igazgatási gyakorlat helyébe lépó önkormányzati rendszer tartalmi megújulást jelent majd. Az új helyzetben teljes döntési önállósággal rendelkeznek majd a helyi önkormányzatok — állapította meg á miniszter. A tanácsi és az önkormányzati rendszer összehasonlítása során Horváth Balázs kiemelte azt is, hogy ezután alapvetően megváltozik majd a területi és az országos szervek kapcsolata. Az önkormányzatok létét befolyásoló döntést még maga a köztársasági elnök sem hozhat. Ugyancsak fontos kérdésnek tartotta a miniszter azt is, hogy megszűnik az önkormányzatok életébe történő operatív beavatkozás lehetősége a kormány és a belügyminiszter részéről is. Nem lesz majd függőségi mviszony a különbözó önkormányzatok között. Vatra: „Magyarország kérjen bocsánatot" „Magyarország kérjen nyilvánosan és hivatalosan bocsánatot a román néptói az 50 évvel ezelőtt Erdélyben elkövetett atrocitásokért" — egyebek közt ezt követeli a második bécsi döntés 50. évfordulója alkalmából Kolozsvárott terjesztett közleményében a Románok Nemzeti Egységpártja, a Vatra Romaneasca politikai szervezete. A Rompres-hírügynökség által ismertetett dokumentum aláírói — a párt vezetó testületének tagjai — követelik,a román kormánytól, hogy sürgősen tárja az ügyet a Szocdem-dilemma világközvélemény elé, és kérjen erkölcsi és anyagi kártérítést Magyarországtól. „mindazért, amit Erdély egy részének ideiglenes megszállása idején elkövetett a román néppel szemben..." A román mezőgazdasági és élelmiszer-ipari minisztérium cáfolja, hogy Romániából hurcolták volna be Magyarországra a Békés megyében észlelt sertéspestist és „tendenciózusnak" minősíti az erről szóló magyarországi sajtójelentéseket. (Rompres) Thürmer: Az MDF tisztogat Most elnök, vagy nem elnök — az asszony? : Magyarországon összpontosított támadást indítottak a „Kádár-kórszak" káderé! ellen — jelentette ki a Pravda szombati számában megjelent interjújában Thürmer Gyula: Az MSZMP elnöke a szovjet pártlap hasábjain hangsúlyozta. hogy az MDF - korábbi ígéretei ellenére — megkezdte az államapparátus tisztof

utását: mindenekelőtt az egyori MSZMP-apparátus. a KB munkatársait üldözik, sőt. még a KB-ban dolgozott takarítónő sem tud munkát találni. Az MSZMP pontosan nyilvántartja az emberi jogok megsértését, a politikai meggyőződés miatti üldözések eseteit. s jogorvoslásért az Alkotmánybírósághoz és nemzetközi jogvédő szervekhez fordul — mondta a magyar politikus. Thürmer Gyula értékelése szerint Magyarországon megkezdődött a kapitalista viszonyok restaurálása. Az MSZMP úgy látja, hogy a szocializmus még nem elveszett ügy Kelet-Európában. A baloldali erók együttműködésére, összefogására van szükség — hangoztatta Thürmer Gyula a Pravdának nyilatkozva, s végezetül síkraszállt a magyarszovjet kapcsolatok megszilárdításáért. hiszen ez felelne meg Magyarország nemzeti érdekeinek is. (MTI) „Minden-pontjában törvénytelennek és érvénytelennek" nyilvánította szombati ülésén a Magyarországi Szociáldemokrata Párt országos választmánya azt a néhány, napja megjelent közleményt, amelyben a párt országos vezetősége felmentette Petrasovits Annát, valamint az elnökség több tagját és fegyelmi felelősségre vonást kezdeményezett. A mostani választmányi ülésen elfogadott nyilatkozat szerint ezt a határozatot az MSZDP „szakadár belsó ellenzéke" hozta, s az alapszabály szerint az elnök és az elnökség leváltására csak a pártkongreszszusnak van hatásköre. A választmány felfüggesztette mindazoknak a tagságát, akik az elnökaszszony elleni döntésben részt vettek. azzal, hogy tagságukról véglegesen az MSZDP novemberi kongresszusa dönt majd. (MTI) Francia a Kremlben Mihail Gorbacsov szovjet elnök szombaton a Kremlben fogadta Roland Dumas francia külügyminisztert, aki nem sokkal korábban érkezett rövid munkalátogatásra Moszkvába. A TASZSZ jelentésében nem közölt részleteket a találkozóról, de feltételezhető, hogy a két politikus mindenekelőtt a német újraegyesítés problémáiról és az öbölben kialakult válságról folytatott eszmecserét. (MTI) SZOMSZÉDOK Autonómiák függőben Önrendelkezés, függetlenség, szocializmus. A jugoszláv államszövetség népeinek és nemzetiségeinek egysége... Az 1943 utáni közel sem önkéntes összefogás jelszavai, a Titolegények közbenjárásával kitaposott közös út a balkáni történelem sülylyesztójébe veszett. Merre, hogyan tovább? A meganynyi sorsfordulót megélt, együtt- és különélésre egyaránt kényszerített népcsoportok ismét feltehetik maguknak e kérdést. Most. mint mindanynyiszor, az autonómiák és a délszláv egység, vagy ezzel szemben az Európai Házba igyekvés újdonsült alternatívája közül választhatnak. A diktatúrát megelégelő és a nemzeti létüket mégis diktatórikusán féltő köztársaságok azonban úgy összeakaszkodtak évszázados (vélt és valós) sérelmeik orvoslása ürügyén, hogy politikai mozgásterük az egymás sérelmére kinyilvánított autonómiák belharcává silányult. Mintha egyetlen mérvadó elvük a kővetkező lenne: „Ha már együtt nem megy. essünk egymás torkának, majd kiderül, melyikünk az erósebb". Hogy végül ki kit. s milyen mértékben gyűrhet maga alá, az európai egyensúly szempontjából sem lényegtelen. akár a felbomlófélben lévó Szovjetunió politikai erőtérmódosulásai. Horvátország és Szlovénia eddig azzal gyengítette Szerbiát, hogy a területén éló albánok autonómiára törekvését támogatta, elsősorban a demokrácia játékszabályaira hivatkozva. Szerbia ezen játékszabályok látványos felrúgásával, pontosabban saját érdekei szerinti értelmezésével válaszolt: Szerbiában csakis a szerbek formálhatnak jogot az önrendelkezésre, éppúgy, mint a horvátok, vagy a szlovének saját köztársaságaik határain belül. Más nemzetek és nemzetiségek pedig legfeljebb kisebbségi jogokat élvezhetnek. (Eszerint a Szerbiában éló horvátokra ugyanaz vonatkozik, mint a horvátországi szerbekre.) Hogy ezt az érvelést — kompromisszumként — a Szerbiától tartó Horvátország miért nem fogadta el, az az azóta történt események tükrében végül is lényegtelen, mindenesetre többet vesztettek, mint amennyit nyerhettek volna. Horvátország ugyanis piros fehér kockás nemzeti címerének sakktábláján olyan sakkot kapott, amelyet nehéz lesz kivédenie, ha nem hátrál vezére. A horvátországi Knin környékén 80-90 százalékos többségben éló szerbeket feltüzeló szerbiai nacionalista pártok elérték céljukat. A knini szerbek autonómiájukat kikiáltva (aláírásokat gyújtve, fegyveres önvédelmi osztagokat toborozva, falvaikat elbarikádozva) hasonló nyűgöt jelentenek a horvát állam vezetése számára, mint az albánok törekvései a szerbek számára Koszovóban. Mivel a horvát parlament nem kívánja elismerni a knini szerbek önrendelkezési jogát, gyakorlatilag szentesíti Szerbia koszovói (és vajdasági) politikáját. Ráadásul, mivel a horvát belügyi egységek — a konkrét polgárháborús veszélytói tartva — nem léptek fel hatóságilag a szerb önvédelmi egységekkel szemben, tovább növelték Szerbia önbizalmát. Az autonómiák kérdésére kihegyezett jugoszláv belpolitikai játszma ezzel a szerb sakkal az utóbbi hét eseményeit tekintve egyelőre függőben maradt. Innen, a határ túlsó oldaláról csupán annyit kívánhatunk: legalább a képzelt sakktáblát ne rúgják fel a nemzeti érzéseik által jócskán túlfűtött felek, mert akkor az egymás torkára kést fenóké lesz a terep. Varga Iván