Délmagyarország, 1990. augusztus (80. évfolyam, 189-218. szám)

1990-08-18 / 206. szám

HAGYOMÁNYAINKBÓL Szentistvánkivágás Kevesen tudhatnak arról, hogy Szent Istvánról olyan legendákat is óriz a szájhagyomány, amelyek Röszkéhez, illetve Diszkhez kapcsolódnak. Az előbbi legenda szerint István gyermekkorában kavicsokból épített magának várat és a kellős közepébe telepedett. Épp arra járt az akkori király, aki ügyet sem vetett a játszadozó gyerekre. István nem hagyta szó nélkül, hogy a király köszönés nélkül ment el „vára" mellett. A király visszafordult és megkérdezte a gyereket, mit zsörtölődik? „Semmit, semmit, csak hát én is úr, én is király vagyok a magam váraban" — mondotta István gyerkóc, utalva arra. hogy aki a vára elótt elmegy, illenék annak köszönnie. A deszki hagyomány pedig azt a történetet őrzi, amikor István édesanyja azt találta mondani _ Babilonra. hogy azt még a nagy Úristen se tudná összedönteni. Méregbe jött ezen erós szavak hallatán István. és nagy fölindultságában szájon verte az anyját. Nem sokkal később azonban meghasonult a gyerek, és levágta a verekedős jobb kezét, amely ma ereklye; a bölcsesség és szigorúság jelképe — a deszki legenda szerint. Parasztságunk Szent István névünnepét elsősorban mint az új kenyér ünnepét, vagy ahogyan más tájakon is hallható, kenyérszegó ünnepként tartja számon. Az új búzából őrletett lisztből sült, felvágott pilisű kenyérkalácsot nemzetiszín szalaggal kötötték át, s a falvak elsó emberei szegték meg, az egész falu ünneplőbe öltözött népe elótt. Az új kenyér ünnepe éppúgy ünnepi nagymise keretében történt, mint a Márk-napi. majd pedig az aratás megkezdésekor szokásos búzaszentelés. Aki most azt gondolja, hogy mindezen szokások már csak a múltban élnek, az téved! Igaz, negyven esztendőn át csak kevés helyen, s ott is a templom falain belül merték ezeket az ünnepeket megtartani] ám az idei évtől szinte minden hagyománytisztelő helységben ismét régi pompájával tartják meg mindegyiket, benne a kenyérszegó, vagy új kenyér ünnepet is. A hívő szegedi nép egyik leglátogatottabb búcsújáró helye a radnai búcsú volt, ahol a millennium évében a magyarság Szent István kápolnát épített, s ott miséztek. A szegedi csizmadiacéh, melynek patrónusa volt Szent István, a csizmák díszéül szolgáló, szív alakú elülső kiképzést szentistvánkivágásnak nevezte el. Az is szegedi följegyzés, hogy Szent István napján a szegedi búzaszállító bógóshajókat zöld ágakkal díszítették, mivel a molnárok is különös tisztelettel viseltettek — nem kevésbé a hajósok és vízen járók — Szent Istvánnal szemben. Mindezen megnyilvánulások mellett elég jelentós a templomi pasztorációnk is, hiszen megyénkben a bordányi, a domaszéki, a kübekházi. a szatymazi, illetve a kisteleki templomok patrónusa Szélit István király. Szegeden tér, s • talán nemsokára szobor (?) órzi emlékét. IFJ. LELE JÓZSEF DM 1990. augusztus 18., szombat Kultúra 36 magazin EGY NAP, EGY ÜNNEP Tündérmese helyett történelem kell a nemzetnek az egyházalapító. később szentté avatott királyt ünnepeljük inkább? — Ezt nehéz különválasztani. Az akkori európai szokások kegyetlenek voltak, és Istvánnak országot kellett teremtenie, hogy a nép el ne tűnjön az európai színről. A korabeli krónikákban mégis jámbor és szent embernek ábrázolják, ez azt jelenti, hogy netyi lehetett mindenáron szigorú, kérlelhetetlen és megszállott. párosítani tudta'ezt a kényszert a kereszténység megbocsátó filozófiájával. Azaz politikus volt. nagy politikus, és a jó politikusság maga is a szilárdság és elhatározottság. meg a rugalmasság és tapintat egyesítésének a művészete. — Eddigi kérdéseim a történész véleményét kutatták. Az utolsót mostani munkájához kapcsolódva a politikusnak teszem fel. Nem kell-e félnünk attól, hogy a megerősödő magyarságtudatunkat a szomszédos országok, — mint ahogyan ez előfordult már a történelem során — félreértik, félremagyarázzák, s ez új ellentétek forrása lehet a régióban? — Kelet-Közép-Európa új forradalmaiban a hosszú időn át elfojtott Szent István-napi program Ópusztaszeren Az államalapító Szent István király tiszteletére Ópusztaszeren a Nemzeti Történeti Emlékparkban a megyei tanács és az emlékbizottság augusztus 20-ára gazdag programot állított össze. Délelőtt: ÖKUMENIKUS ISTENTISZTELET az Árpád vezér szobornál (8.30-tól 9.30-ig). a római katolikus egyház, a magyarországi református egyház szegedi egyházközösségei, a magyarországi evangélikus egyház szegedi egyházközsége, a görögkatolikus egyház, a szegcdi magyar ortodox egyházközség, a szegedi baptista gyülekezet, a magyarországi metodista egyház szegcdi gyülekezete, a Hetedik napot ünneplő adventista egyház, a Krisztus követói szegedi gyülekezete részvételével. Az istentisztelet programja: A szegedi Dóm énekkara: Áldjad én lelkem... (ökumenikus ének. szövegét és kottáját holnapi számunk egyházi oldalán közöljük); A Hetedik napot ünneplő adventista egyház — vers: Páskujné Kovács Erzsébet: Közbenjáró ima. (Előadja: Széli András református presbiter.): Krisztus követói — Jer. 31. 1—4., és ima — Pusztai László; Methodista egyház — 46. zsoltár — Szabó Pál; Dóm énekkara; Áldott legyen az Úr neve — (görög ökum. ének); Görögkatolikus egyház — Jn. 10.1 — 10..éselm. — Szokira János; Magyar orthodox egyházközség — Nagy Szent Vazul imája — dr. Imrényi Tibor; Baptista gyülekezet — Juhász Gyula: Tápéi Krisztus — dr. Szili Mihály; Dóm énekkara — Viadana: Örvendező zsoltár; Református egyház — 90. zsoltár és ima — dr. Bartha Tiborné; Római katolikus egyház — Mt 7, 24—29.. és elmélkedés — Ábrahám István; Evangélikus egyház — Rákóczi Ferenc imája és személyes ima — Ribár János; Dóm énekkara'— Kodály: Ah. hol vagy magyarok...; Befejezés — Magyar Himnusz — Szózat. TÉRZENE (9.30-tól 10.00-ig). közreműködik: a MH kalocsai helyőrségi fúvószenekara, vezényel Filus Antal; ÜNNEPI NAGYGYŰLÉS (10-tól 12-ig): Músor: Himnusz: DR. GÖNCZ ÁRPÁD, a Magyar Köztársaság elnökének ünnepi beszéde. Szózat, kulturális műsor a Szeged és az Üllési Fonó Táncegyüttes közreműködésével; Térzene (12-tól 12.30-ig). Délután: NÉPZENEI MŰSOR. (13-tól 14-ig). a zákányszéki Parasztkórus és Citerazenckar. a sándorfalvi Budai Sándor Citerazenekar. és a brassói Bokréta Népzenei Együttes közreműködésével: NÉPTANCBEMUTATÓ (14.30-tól 16-ig) közreműködnek: a deszki Bánát, az Ilzi (osztrák), a Hydrostav (szlovák) és a Brassói Bokréta (román) Táncegyüttesek; SPORTBEMUTATÓ (12.30-tó! 13.30-ig): karate, társastánc és zenés torna a Combat „D" SC Szeged részvételével; POP-ROCK HANGVERSENY (i5-tól 16.30-ig). fellép a Gózerö egvüttes: LOVASBEMUTATÓ (11-töl 18-ig). az emlékpark területén lévő lovaspályán, rendező a DATE Állattenyésztési Főiskolai Kara sportegyesületének Bercsényi Lovasszakosztálya Katona Tamás tanár úr egy időre elhagyta a szegedi egyetem katedráját. Munkáját ntost Budapesten, külügyminisztériumi államtitkárként végzi. Talán nem is véletlenül szakított a Délmagyarország számára időt az interjúra. „Milyen az élet Szegeden?" — ez volt találkozásunkkor az első kérdése. „Nagyon hiányzik a város" — tette hozzá. Első kérdése azt firtatta, mit jelent augusztus 20-a ünnepének napjainkban tapasztalható átértékelése. — Nem átértékelni kell. hanem visszatérni az ünnep tényleges mondandójához. 1949-ben elfelejtették. hogy ez vallási ünnep, ezért kapta meg az „új kenyér" és az „alkotmány ünnepe" elnevezést is. Az ünnep eredeti tartalma ma is időszerű, hisz Szent Istvánnak köszönhető európai kötődésünk. Most, amikor mindenkinek Európa csorog a szájából, sokan elfelejtik, hogy István már felmutatta nekünk a korabeli Európa erkölcseit és szokásait. Letelepített egy nomád népet. megajándékozta óket egy addig ismeretlen érzéssel, a hazaszeretettel. a szülőföldhöz való kötődéssel, olyannal, ami nem nacionalizmus, hanem éppen egységes, európai gondolat alkotóeleme. A híres István-i mondás, hogy „az egynyelvű ország esendő", arra a ma is fennálló igazságra figyelmeztet, hogy a magát az európai folyamatokból kizáró. elszigetelt ország az esendő igazán. — Én úgy érzem, hogy az „új kenyér" megnevezést azért még sokan a magukénak érzik, hiszen ez a dátum valóban a gabona betakarításának, az élet jelképe kenyérré alakulásának az ideje is. A vidék gazdaemberei génjeikben hordozzák, hogy ez a munkafázis életük egy fontos pillanata, a jövő évi megélhetés biztosítéka. — Az új kenyér ünnepének kap csán megnyilvánuló érzések jogo sak. amennyiben azt aratási ünnepe* ken tartják. Ezek fontos, és szép napok a vidéki parasztság számára. Én csak azt mondom, nem szabad összekeverni bizonyos dolgokat. Legyen meg mindenfajta ünnepnek a maga ideje. — Augusztus 20-a kapcsán bátran beszélhetünk a nemzeti identitástudatról is. — Legfőbb dolgunk, hogy történelmünkkel szembenézzünk. Meg kell szabadítani minden rárakódott sallangtól. legyen az akár tulipiros. akár nemzeti szín. Meg kell szabadítani ezt a történelmet a hazug, önáltató. a külföldről importált, vagy ránk kényszerített legendáktól. Jászi Oszkár Görgei védelmében írt könyvében teljes joggal mondja: „A tündérmese gyermeknek való. egy nemzetnek történelem kell". És Istennek hála. ennek az országnak egészen hosszú, komoly és szép történelme van. — Az államalapító Istvánt, vagy nemzeti érzés az egyik legfontosabb mozgató eró volt. Magyarországon, ahogy egy nagykorú európai országhoz illik, a nemzeti önismeretre való törekvés ez idő alatt egyetlen pillanatra sem öltötte egy idejét múlt. más nemzeteket megvető vagy lenéző. szűk látókörű. vagy szűkkeblű nacionalizmus arcát. Szembenézünk történelmünkkel, tanulunk belőle. A történelem ismerete óvhatja meg egyedül a politikust attól, hogy újra meg újra elkövesse ugyanazokat az öngyilkos politikai ostobaságokat. Néhány szomszédos államban a nemzeti érzés még viruló kamaszkorát éli. még miiitáns. még ellenséges, mindenáron a dicsőséget keresi, és ez azzal a veszéllyel jár. hogy összekeveri az álmokat a tényekkel. vagyis állandóan beleesik a saját maga által állított csapdába. Ezen nemzetek sorsa attól függ. mikor ismerik fel. hogy kiút csak az európai irányba létezik. Ez az európaiság nem jelenti a nemzeti értékek. színek és ízek feladását, de megköveteli az emberi jogok és a legszélesebb értelemben vett kisebbségi jogok, politikai, vallási, nemzetiségi jogok ószinte tiszteletét. S mert az emberek — egyetlen országban sem eredendően ostobák. elóbb-utóbb felismerik ezt az egyszerű igazságot CZÉGÉNYJÓZSEF Katona Tamás Horváth Balázs belügyminiszterrel az Országgy űlésen