Délmagyarország, 1990. augusztus (80. évfolyam, 189-218. szám)

1990-08-16 / 204. szám

Körkép 1990. augusztus 16., csütörtök —— Kötélhúzás az arab világban Rádiótelex Szerdán kora reggel megérkezett. . Washingtonba Iiusszeii) jordániai király, hogy George Bush amerikai elnökkel az öbölbeli válság megoldásáról tanácskozzék. Husszein és kísérete először a nap folyamán Brent Scowcroft nemzetbiztonsági tanácsadóval találkozik, majd ezután utazik Busíi elnök nyári rezidenciájára, a Mai ne állambeli Kennebunkportba Sajtóértesülések szerint Husszein, akiko-. rábban tallákozott Szaddán •Húszéin iraki elnökkel, üzenetet hoz az Iraki államfőtől Bagdad résziéről kedden közölték, hogy nem engedik meg az Irakban és Kuvaitban rekedt több imint 3 ezer amerikai állampolgár távozását mindaddig, amíg a válság meg nem oldódik — jelentette az ABC amerikai televíziós társaság iraki külügyi forrásokra hivatkozva. Moamer Kadhafi líbiai vezető kedden kijelentette, hogy az Öbölben nem ENSZüobogó alatt megjelenő egységeket „gyarmatosítóknak'1 kell tekinteni, és „harcolni kell'1 ellenük. A jordán vezetés felszólította az ország állampolgárait, hogy tartalékoljanak vizet, építsenek 'búvóhelyeket és halmozzanak fel megfelelő mennyiségű élelmiszert. A háborús készülődés erösödé6et jelzi az is, hogy a polgárvédelmi minisztérium vezetője közölte: a kormány gázálarcokat fog értékesíteni azt követően, hogy befejezték annak minőségi vizsgálatát. Izraelben hangnemet váltottak az Öböl menti válság ügyében, és kiváltképpen Jordániával szemben Benjámin Eliezer, a Kneszet (parlament) külügyi és védelmi bizottságának alelnöke egy kedd esti tv-interjúban óvta Husszein királyt attól, hogy a vöröstengeri Akábai-öbölt Irak rendelkezésére bocsássa. „Izrael nem fogja túrni, hogy az Akaba—Bagdad útvonal Irakba irányuló iermékszállítósra szolgáljon" — mondta a munkapárti politikus, aki szerint egyébként Husszein „mindinkább elveszti az ellenőrzést Jordánia fölött". Benjámin Eliezer véleménye az, hogy Izrael „ha tetszik, ha nem, Husszein lépései révén belekeveredett a válságba'1. Az izraeli televízió forrás megjelölése nélkül azt hangoztatta, hogy Jeruzsálemben úgy tartják: Jordánia voltaképpen Irak toldalékává lett Jasszer Arafat, a Palesztinai Felszabadítást Szervezet vezetője, a kikiáltott palesztin állam elnöke, a múlt héten mindössze harmadmagával — Irak képviselőjével és Kadhafi líbiai elnökkel — szavazott az iraki inváziót elítélő, kivonulást követelő és arab haderőt felállító arab csúcsértekezleti határozat ellen Kuvaitból 230 szovjet állampolgár tndult útnak közúton Bagdadba, hogy Ammanon keresztül térjen viszsza hazájába — jelentették be szerdán Moszkvában. A szóvivő elmondotta: Szityenko különleges megbízatású szovjet nagykövet kedden a Közel-Keletre indult, hogy Szíriában, Jordániában, Egyiptomban és más< országokban tárgyaljon a válságról. A szovjet közelkeleta szakértő Bagdadot is fel kívánja keresni. A KIS ORSZÁG NAGY NAPJA. Az ENSZ legújabb, 160. tagországa, Liechtenstein egy tekintetben sokáig rekorder lesz majd: a 28 ezer 500 latcosú, 158 négyzetkilométer területű hercegség a legparányibb a tagállamok közül. A lelvetel a tagok sorába ünnepi ajándéknak is tekinthető: II. János Ádám, Liechtenstein új hercege éppen az eskütételi ünnepség előtt kapott értesítést New Yorkból arról, hogy a Biztonsági Tanács egyhangúlag támogatta a kérelmet. A szeptember közepén történő közgyűlési jóváhagyás már csak formalitás. • Ú.ISAGIKOK ÉHSÉGSZTRÁJKJA. Nem jelent meg tegnap a Szmena című leningrádi ifjúsági napilap: munkatársai éhségsztrájkot kezdenek. Az újságírók amiatt tiltakoznak, hogy a városi tanács illetékesei megtagadták a lap demokratikus ifjúsági kiadványként való bejegyzését. Mivel a Szmenát a Komszomol városi szervezete, a lap eddigi gazdája is be akarta jegyeztetni, s a leningrádi városi tanács halasztja a kérelmek újratárgyalását, az újságírók éhségsztrájkkal akarták kierőszakolni az azonnali döntést. HATVANHAT KOLERAS. Julius 19-e é& augusztus 14-e között hatvanhat kolerás megbetegedést jelentettek be Romániában. A betegek közül még harminchárem embert kezelnek kórházban. A megbetegedések s Duna menti megyékben fordultak elő, s Románia fekete-tengert üdülőhelyeiről egyetlen kolerás esetet sem jelentettek. JEGYRENDSZER SZÓFIÁBAN. Jegyrendszert vezetnek be szeptembertől Szófiában a cukorra, és fontolóra vették, hogy más, hiánycikknek számító élelmiszert, is' iegyre árusítanak a jövőben — jelentette be tegnap a polgár hírügynökség. Bulgária nagyobb városaiban már hetek óta csak jegyre adják a cukrot, az étolajat és a mosóport. Sokszor viszont még ez sem segít, ugyanis több helyen egyáltalán nem lehet kapni e cikkeket. HELYSZÍNI ELLENŐRZÉS. A nyugatnémet hadsereg, a Bundeswehr ellenőrei kedden nem találtak vegyi fegyvert az NDK-beli hohenleipischi szovjet katonai támaszponton. Annak jeleire sem bukkantak, hogy a katonai egységnél a közelmúltig ilyen fegyvert tároltak volna. Ez az újabb nyugatnémet helyszíni ellenőrzés eredménye, amelyről az ellenőrök kedden este Lipcsében számoltak be. JELCIN MEGSZAKÍTOTTA VIDÉKI ÜTJAT. Megszakította vidéki útját és szerdán visszatért Moszkvába Borisz Jelcin, az oroszországi föderáció parlamenti elnöke mivel gondok merültek fel a gazdasági reform meggyorsításáról a központi vezetéssel folytatott tárgyalásokon. Jelcin Szverdlovazkban jelentette be, hogy egy napra Moszkvába utazik, azonban nem szólt arról, hogy milyen oroblémákról van szó. Az oroszországi föderáció legfelsőbb tanácsúnak elnökévé májusban megválasztott Jelcin, a központi szoviet vezetésnél radikálisabb programot hirdetett a piacgazdálkodásra való áttérésre. Az ötszáz napos átmenetre vonatkozó program egyebek közt a köztársaság gazdaságának rendbe hozatalát és a központi irányítás felszámolását célozza. A múlt hónapban Mihail Gorbacsov és Borisz Jelcin között létrejött megállapodás alapján közös bizottságot hoztak létre, amelynek célja a gazdasági .reformok meggyorsítása. Uram, a dolgok rosszul állnak A Földművelésügyi Minisztériumban kedden tartott sajtótájékoztató nyugodt hangulatban, állapotrögzítéssel kezdődött. Az újságírók megtudhatták, hogy 1983 óta a legsúlyosabb aszályos esztendő az idei, hogy a károk csak tízmilliárdokban mérhetők, tudomást szerezhettek az átszervezések hasznáról, rendszeréről az adminisztrációban. A tájékoztató kényesebb és időben terjedelmesebb részét a még gyakorlatban nem tapasztalható elképzelésekről, a földtörvény tervezetéről szóló vita, illetve az annak mélyebb megértését firtató kérdések és feleletek adták. Ennek hangulatát az újságírók sűrű hümmögése, kétkedő megjegyzései, s időnként — mit tagadjuk — cinkos összekacsintása határozta meg. Olyannyira, hogy az egyre melegedő helyzetben — dél felé járt már az idő — a közigazgatási államtitkár úr szükségit érezte, hogy a megjelent és még ottmaradt tollnokok szivet figyelmét felhívja arra, milyen nagy szüksége lenne az illetékes kormányzati szerveknek a jelen, még kusza helyzetben, az írott szó bajnokainak támogatására. Kérése jogosságát megkérdőjelezni nem ildomos. Hanem az államtitkár úr szavain elgondolkodni nem haszontalan, és különösen nem tanulságok nélküli. Az államtitkár úr arról beszelt, erőfeszítéseik fő célja, hogy a föld privatizációját a lehető legszélesebb körben oldhassák meg, csúnya szóval élve: „globális megoldást" keresnek Ezen tézisnek kissé ellentmondani látszott az a — szintén e fórumon elhangzott — bejelentés, hogy a földtörvény javított tervezetét mar tárgyalja a kormány, míg az ehhez szervesen tartozó szövetkezeti törvény „remélhetőleg még az idén az Országgyűlés elé kerül". Átfogó rendezési terv, félévente benyújtott törvényjavaslatokkal? Hm. Az államtitkár úr arról is szólt — minisztériumi főelőadók meglepetését is kiváltva —, hogy az állami gazdaságok átalakítás előtt állnak, azokból egy „nyugati mintájú, szolgáltatási szövetkezeti forma létrehozása szükséges". Túl azon, hogy a szép kifejezés közelebbi jelentését — egy konkrét kérdés ellenére — meghatározni nem tudta, újra csak elgondolkodásra késztetők az ehhez kapcsolható újabb megjegyzések. E szerint az önkormányzati tulajdonú földek kialakítása, összetevőik meghatározása még bizonytalan. Epp ezért, bizonyos, a privatizálások révén szabaddá váló földtulajdont iidvösebb lenne állami tulajdonba — kvázi az átalakítás előtt álló, s Így természetesen még tisztázatlan jogállású volt állami gazdaságok tulajdonába venni. Hm. ' Az államtitkár úr saját szavai szerint a privatizáció sikere elképzelhetetlen egy „agrár" — vagy ..paraszti bankrendszer" létrehozása nélkül. A kereskedelmi bankok iszónyúan magas kamatai ugyanis teljesen lehetetlenné teszik azok működő tőkeként történő alkalmazását. (Ez annyit jelent, hogy a gazdálkodók nem merik igénybe venni azokat.) E megjegyzés után feltétlenül diszszonáns hangú a következő, mely arról tájékoztatta az egyre elkeseredettebb hallgatót, hogy a 'lehetőségek egyelőre legfeljebb odáig terjednek, hogy egyetlen ilyen bankot állítsanak fel — állami támogatással, ami garantálja az alacsony ka? matlábat — de annak megnyitásából is „majd csak lesz valami". Hm. Figyelemre méltó adalék a kiragadott — de rendkívül tanulságosnak tűnő — példákhoz. Létezik egy belső használatra készült minisztériumi jelentés, ami az első földtörvénytervezet országos megvitatása után az azzal kapcsolatos fő kérdéseket és kétségeket tartalmazza, a bizonytalan pontokat tükrözi. Ennek ismeretében a figyelmes olvasó könnyen rájöhet, a tervezet összes sarkalatos megállapítása ellenérzéseket szült a lakosság — a gazdálkodó, abból megélni kivánó lakosság — körében. Ezek után nem csoda, fia azt írom: nem tudom, államtitkár úr, kérése ellenére sem tudom támogatni erőfeszítéseiket. A koncepciótlan kapkodás, a valódi lehetőségekkel. a privatizáció megvalósításának konkrét akadályaival nem számoló elképzelések nem lehetnek szímpa* tikusak. A kérdés, melynek megoldásán fáradoznak, nagyon fontos. Avatatlan kezek általi babusgatása rendkívül veszélyes Czégény József Hogyan csökkenthető az államadósság Az államháztartás a bankrendszerrel szemben jelenleg nrir több mint 1300 milliárd forinttal tartozik. Az elmúlt években az államadósság viszonylag gyorsan nőtt. Míg két évvel ezelőtt az államháztartás adóssága 950 milliárd forintot tett ki, tavaly az év végén már elérte az 1235 milliárd forintot. A folyamat úgy tűnik, megállíthatatlan. Ezért is keltett figyelmet Hagelmayer Istvánnak, az Állami Számvevőszék elnökének az a javaslata, hogy a privatizáció során nyert bevételt lehetne az adósságcsökkentésre fordítani. Hagelmayer Lstván az MTI (munkatársának elmondotta: véleménye szerint semmiképpen sem lehet megoldás, ha az adósságcsökkentés kiadásai a folyó költségvetést terhelik. Ebben az esetben nagyon hosszú időre nyúlna a folyamat. s csak lassan csakkenne az államháztartás összegyűlt tartozása. Ráadásul nagymértékben megterhelné minden esztendőben az éves költségvetést, amely jelenleg is meglehetősen feszített, s valószínűleg az elkövetkezendő időszakban sem lesz másként. Az államháztartás adósságának csökkentése azért fontos, mert évente a költségvetésnek — a viszonylag alacsony kamatokkal számolva is — 08— 70 milliárd forintot kell fordítania kamatköltségek kifizetésére. Kézenfekvő, hogy az államadósság csökkentésében szerepet vállaljanak azok a vállalatok, amelyek hozzájárultak a nagymértékű tartozás kialakulásához. Ezeknek az állami vállala. toknak a vagyona az elmúlt 40 esztendő során —a juttatott állami támogatások révén — jelentősen bővült. így amikor sor kerül privatizációjukra, indakelt, hogy az ebből származó állami bevétel egy részét a tartozások csökkentésére fordítsák. Az államháztartás adósságainak egy bizonyos hányadát már most fel lehetne osztani az érintett vállalatokra. Tény, hogy eddig még viszonylag kevés bevétele származott az államnak a privatizálásból. Ha azonban a folyamatok felgyorsulnak, és sor kerül a jól múködó, jövedelmezően gazdálkodó cégek magantulajdonba adására is, várhatóan az állami bevételek növekedni fognak. De egyéb intézkedések is szükségesek az államháztartás helyzetének rendezésére. Jelenleg ugyanis szabályozatlan az, hogy a GDP-hez (bruttó hazai termék) viszonyítva mekkora lehet az államháztartás eladósodása. Rövid időn belül ezt is szabályozni kell. Az sem helyénvaló, hogy a tartozások finanszírozására az állam 7 százalékos kamatozású Magyar Nemzeti Banki hitelekhez jut. Ilyen körülmények között nem tükröződik reálisan, hogy mennyibe is kerül az államháztartás nagymértékű hiányának finanszírozása, s ez nem ösztönzi kellóképpen a kormányt a megoldás keresésére. Ezért fontos, hogy ezt a kérdést a készülőben lévó jegybanktörvény rendezze, s a jogszabályt még az idén a Parlament elfogadja. Ugyancsak lényeges a kedvezményes kamatozású lakáshitelek ügyének rendezése. A lakosság t—3,5 százalékos kamatot fizet e hitelek után, azért csak ilyen keveset, mert a piaci kamatokhoz viszonyított különbözetet a költségvetés kipótolja. Ez azonban egyre elviselhetetlenebb terhet jelent, A Pénzügyminisztériumban már dolgoznak a megoldáson, valószínűleg szeptemberre elkészül a javaslat. (MTI) Autósorszámok Tmhani I4m Hyp. (Bp l 114 Trabant Combf Hyc. (Bp.) 1SŰ Trabant Ltm. <Sp (Be.) 14 BOT Trabant Lim. Sp. (Debr.) 22 978 Trabant Lim Sp. (Sa»ed) 1818 Trabant combi sp. <Bp.) íoooi Trabant Combi Sp. (Debr.) • joa Wartburg standard (Bp.) 7 387 Wartburg Standard (Debr.) 5 214 Wartburg Sp. (Bp.) 7 998 Wartburg Sp. (Debr.) C Ml Wartburg Tourlst (Bp.) (920 Wartburg TbuiUt (Debr.) 4 060 Lada 1808 6 (Bp ) 84 188 Lada 1200 S (Debr ) » 791 Lada 1300 S (Bp.) 26 0S9 Lada 1300 s (Debr.) >1 440 Lada samara 2108 ((Bp.) 10Ml Lada Samara 2108 (Debr.) 7 014 Lada Samara 2108 (Bp.) l 333 Lada Samara 31M (Dote.) 1*11 Lada 1808 L (Bp.) 21*84 Lada 1600 L (Debr ) 21883 Lada Combi (Bp.) 2 886 Lada Combi (Debr.) 1 629 Lada Niva (Bp.) SKODA m L (Bp.) Skoda 108 L (Debr.) Skoda 130 L (Bp.) Skoda 180 L (Debr.) Polski FIAT 138 (Bp.) POMki FIAT 138 (Debr.) Dacia TLE 1310 (Bp.) Dada TLE 1910 (Debr.) Dacia TLE 1310 (Szeged) Dacia Combi 1310 (Bp.) Dada Combi uio (Debr.) Daota Combi 1310 (Szeged) 1 933 13 387 11 109 37 799 19 803 17 012 9 106 353 247 108 10 081 6 777 28 Dada TLE 1318 (Bp.) 22 273 Dacia TLE 1310 (Debr.) 13 394 Zastava Ju*ó SOtala (Bp.) 3 140 ZaaWrva Jugó skata (Debr.) 258* 87 82 1 575 823 1 T1S 822 votwa Volga Comba Opel Kadett Volkswagen Golf Marub Moszkvics MEDIÁTOK KÖZVETÍTŐ ÉS SZERVEZŐ IRODA BT Hirdetésfelvétel közületek és vállalkozók részére. A Délmagyarországba, a Déli apróba, és a Danubius Rádióba Szegeden, a Dugonics tér 12. szám alatt. Telefon és fax: 24-326. Munkanapokon 9-16 óra között. Kívánságára munkatársunk felkeresi önt Állunk rendelkezésére! MEDIÁTOK