Délmagyarország, 1990. augusztus (80. évfolyam, 189-218. szám)

1990-08-16 / 204. szám

1990. augusztus 16., csütörtök Hirdetés 3 A felhívás túl nagy visszhangot nem keltett, akik viszont eljöttek, igyekeztek megadni a módját, s a kívülálló is észrevehette; átérzik a pillanat — s ezt maguk mondták így _ történelmi jelentőségét. elnökségi asztalról a magyar zászló omlott alá. a fehér abroszon átlátszó, nemzeti pántlikás nyakú üvegben vörösbor (első ránézésre nagyburgundi, de a világosabb fajtából) s gyönyörű barnára sült terebélyes cipó vonzotta a tekinteteket. s mielőtt még bárki is szólhatott volna, az egyik ablakmélyedésben megbúvó magnóból felcsendült a Himnusz. Az ezt kővető, s szinte ünnepi csend után elsőként Mádi György, a helyi római katolikus plébános szólt néhány szót. Később sikerült néhány szót váltanunk. Dorozsma távolodili A BUSZ ABLAKABÓL NYOMAT SEM LEHETETT UGYAN LÁTNI. ROZSMAN HÁROM LAKODALMAT IS TARTOTTAK. AZ ASSZONYOK HOGY MEGLEHETŐSEN GYÉR SZAMŰ KÖZÖNSÉG JÖTT ÖSSZE A M HELYI KISGAZDAPART SZERVEZTE, AZZAL A CÉLLAL, HOGY UGY ELSŐSORBAN AZ ÉRTELMISÉGET A TESPEDTSÉTGBÖL: MERT IGENIS ROZSMA 17 ÉV UTAN ISMÉTT ÖNÁLLÓVÁ VALJON! 1973-BAN ERŐSZA ÖTA A 12 EZER EMBERÉRT SEMMIT SEM TETTEK! LEGALÁBBIS EZ BEJÁRATNÁL ÉS AZ ELŐTÉRBEN ACSORGÖ EMBEREK KÖRÉBEN. DE KÉSŐBB KIDERÜLT. AZNAP DOSZERINT EZ IS OKA VOLT ANNAK. ÜVELÖDÉSI IIAZBAN. A GYŰLÉST A MOND. FELRÁZZA A KÖZSÉGET. S ELÉRKEZETT AZ IDEJE, HOGY DOKOSAN CSATOLTAK SZEGEDHEZ. AZVOLT AZ ÁLTALÁNOS VÉLEMÉNY A Egyház és politika — Plébános úr; Tömör felszólalásában kifejtett gondolata, nevezetesen, hogy csak az érzi magáénak a hazát, s csak az tudja igazán szeretni, aki egy szűkebb földdarabot a sajátjának mondhat, akár az önkormányzatiság eszméjének rövid foglalata is lehetne. S ha már itt tartunk, kérem árulja el, ön és egyháza miért tartják szükségesnek és hogyan képzelik el a részvételt a helyi önkormányzati testületben? — Egyrészt azért lenne fontos ez, mert az önkormányzatok részérói szzeretnénk információkat kapni; másrészt az egyháznak mint ténylegesen élő közösségnek vannak bizonyos igényei is, legyen az az iskolai oktatásban való részvétel joga, vagy a helyi élet bármely más területéről vett dolog. Ha ezeknek érvényt kívánunk szerezni, akkor nyilvánvalóan ott kell lennünk valamiképpen az önkormányzati testületben. Nemcsak itt és most lenne ez szükséges. Ha kitekintünk, azt tapasztaljuk, hogy az egyházak valamilyen módon mindenütt ott vannak e testületekben. Nem feltétlenül személy szerint a plébános, lehet annak egy világi munkatársa is. A teremben eközben szakadatlanul folyik a vita a földről és az önkormányzatról. Előbbi azért jöhetett szóba, mert meghívott vendégként jelen volt Juhász Gábor, a FKgP Csongrád megyei szervezeténele alelnöke is, aki felszólalásában erre is kitért. Elmondta, hogy pártja nem szövetkezetellenes s elképzelhetőnek tartja a két gazdálkodási forma békés egymás mellett élését Nagy helyeslés közepette hívta vissza Dorozsmára az iparosembereket, a henteseket, a pékeket, sőt még a sintért is. Hitelszövetkezet és más — Ez így nagyon relatív. Attól függ, mit termelnek rajta. Ekkora földterületen már meg tud élni egy család, ha nagy jövedelmet biztosító növényeket termel rajta. Például fóliázik, paprikázik, vagy gyökeret termeszt, esetleg fokhagymát. Ügy gondolom, hogy a háztáji gazdálkodásban már eddig is magas szintet értünk el, sok tapasztalatot szerezve az úgynevezett intenzív növénytermesztés, vagyis a kertgazdálkodás területén. De ki fogja a kenyérgabonát megtermelni? Aligha ezek a miniüzemek. Ezeket is meg fogja termelni a magángazda, mint ahogy '45 előtt is megtette ezt. De ehhez nagyobb fölkészültség kell, gépek, s ezek segítségével a talaj magasabb megművelése; meg kell oldani továbbá a vetőmagproblémát is —de semmi kétség, hogy ez meg is történik. — Igen ám, de a földosztással nem lesznek egyszeriben gépeik a gazdáknak, s akkor még a föltétlenül szükséges tökéről nem is szóltunk. — Reméljük, hogy erre a hitelkeret meglesz. Máris van Nyugatról kínálat, de elfogadása csak akkor lehetséges, ha a kamat 10 százalék alatt marad, mert a mezőgazdaságban nem lehet kigazdálkodni a 20-30 százalékot. Űj hitelformák és -intézmények kellenek. Ilyen volt például régen a hitelszövetkezet. De én azt javaslom minden magángazdálkodásba kezdő parasztembernek, hogy eleinte a saját erejére támaszkodjon és lehetőleg kicsiben induljon el, s csak utána bővitsen, ahogy és amikora termelés sikere ezt lehetővé teszi. Mert mit tettek apáink azelőtt? Ügy gazdálkodtak, hogyha az illető évben hozott a föld, akkor növelték a gazdaságot: gépet, földet vettek; ha rossz a termés, akkor pedig egyáltalán nem ruháztak be, hanem megpróbálták átvészelni az előttük álló esztendőt. A régi parasztemberek azt mondták, ha bőven termett: ezt az Isten nem egy esztendőre adta; ha pedig gödörbe kerültek: jövőre többet vetünk, hogy behozzuk ezt az évet is. — Ha kialakulnak a parasztgazdaságok, ezek megfelelő vagyoni alapot biztositanak-e, mint adózó egységek? stabil anyagi hátterét képezhetik-e egy leendő falusi önkormányzatnak? — Föltétlen olyan adózást kell bevezetni, amely serkentőleg hat a gazdálkodásra. A termelési kedvet nem szabad csökkenteni sem a kisiparosnál, sem a gazdánál, s akkor biztosan életben tartják a falu önkormányzatát, amelynek, csakúgy mint a múltban, szintén meg kell adni a gazdálkodás lehetőségét. Elég itt pl. a volt községföldekre utalni. Ezen maga gazdálkodott, vagy bérbe adta a falu szegényebbjeinek, de a jómódú parasztoknak is, így húzott hasznot belőle. A teremben eközben az iskolaigazgató, Atlasz Henrik úr beszél. — Van Dorozsmán egy húzóerő, egy kemény mag, amelyik a helyi hagyományokra építve megkísérli keresztülvinni az elszakadást. Ha a hozzánk hasonló adottságú települések körében szétnézünk, mit látunk? Mórahalom, Kistelek elhúztak, ma már önálló városok, mi pedig lemaradtunk. A leendő önkormányzatnak tulajdonképpen a nulláról kell indulnia. Kérdezem én, ki fogja megfizetni mindezt Do rozsmának? S ha már szóba került a pénz, s általában az anyagiak: Kókúti Attila, a dorozsmai Tornádó Kft. főmérnöke nagyon határozottan kiállt a kisvárosnyi lakosságú helység önállósulásának, s egyszersmind a leendő önkormányzat gazdasági támogatása mellett. A polgárőrségtől az utcaseprőkig — Hogyan képzelik a megvalósítást? — Amit hiányolok, nemcsak erről az összejövetelről, hanem általában a pártok nyilvános szerepléseiről, az a konkrét, határozott program, olyan, amellyel meg lehetne mozgatni Dorozsma lakosságát és el lehetne indítani a falut az önállósodás irányába. Vaktában hangzanak el a különböző kijelentesek: sintér lesz, húsbolt lesz, helyi rendőrség lesz. De kérdezem- én: " mi bői ? Hogyan? Mennyibe kerül? Ki szervezi meg? Ki ért hozzá? Én azért voltam itt, hogy pontosan -körvonalazott programokra reflektáljak. Ilyen nem hangzott el. Pedig már kevés idő van az , önkormányzati választásokig. Én úgy gondolom, hogy annak a pénznek, amelyet a cégünk befizet adóba, egy része itt kell hogy maradjon az önkormányzatnál, s ha egy felelős testület alakul, amelyik tudja mit akar, az a pénzt jóra tudja használni. Ebből lehetne finanszírozni a községi polgárőrségtől az utcaseprőkig mindenkit. Szűnjön meg egyszer és mindenkorra a támogatósdi-könyörgósd i, amely a múltra annyira jellemző volt. Legyen mindennek -konkrét ára és neve. A cég fizet ennyi adót, ebből ennyi az önkormányzatnál marad, tgy képzelem én. — Vannak még az önéhez hasonló 'cégek Dorozrmdn, amelyek el tudnák tartani a leendő önkormányzatot? — Én nem tudok Dorozsmán olyan céget, amelyik a mi nagyságrendünkbe esik, kisebb cégek, takarékszövetkezet, mezőgazdasági szövetkezet vannak. Nyereségi mutatóikat én nem ismerem, de elképzelhetőnek tartok egy, a részükről jövő támogatást is. A 'beszélgetésbe bekapcsolódott Földi István helybeli vállalkozó, az MDFtagja is. — Alelnök úr; A* önkormányzat melletti állásfoglalását aforizmatikusan fogalmazta meg: minden terület önállósága egyben új gazdálkodási lehetőséget Is jelent. Az új forma, az önálló parasztgazdaság hogyan illeszkedik majd az önkormányzati törvényben körvonalazott rendszerbe? Ezzel összefüggésben: a földtulajdon alsó határa, a 3 hektár túlságosan alacsonynak tűnik, Nyugaton a 10—IS—20 hektáros birtokok vannak túlsúlyban. Eletképes-e egyáltalán egy ekkora gazdaság? — A dolog véleményem szerint nagyon egyszerű A befolyt adok egy része maradjon itt. Ez mindennek az alapja. Azután: ha Dorozsmán a szennyvíz-csatornázási program beindul, az nagyon sok embernek teremt munkahelyet — helyben. S ez a két dolog, az adó és a munkahely már a valódi önállóság felé tett nagyon komoly lépést jelentene. (A fotókat Somogyi Károlyné készítette) Odor Józsrf