Délmagyarország, 1990. augusztus (80. évfolyam, 189-218. szám)

1990-08-16 / 204. szám

1990. augusztus 16., csütörtök Hirdetés 3 A felhívás túl nagy vissz­hangot nem keltett, akik vi­szont eljöttek, igyekeztek megadni a módját, s a kí­vülálló is észrevehette; átér­zik a pillanat — s ezt ma­guk mondták így _ történel­mi jelentőségét. elnökségi asztalról a magyar zászló omlott alá. a fehér abroszon átlátszó, nemzeti pántlikás nyakú üvegben vörösbor (el­ső ránézésre nagyburgundi, de a világosabb fajtából) s gyönyörű barnára sült tere­bélyes cipó vonzotta a tekin­teteket. s mielőtt még bárki is szólhatott volna, az egyik ablakmélyedésben megbúvó magnóból felcsendült a Him­nusz. Az ezt kővető, s szin­te ünnepi csend után első­ként Mádi György, a helyi római katolikus plébános szólt néhány szót. Később si­került néhány szót válta­nunk. Dorozsma távolodili A BUSZ ABLAKABÓL NYOMAT SEM LEHETETT UGYAN LÁTNI. ROZSMAN HÁROM LAKODALMAT IS TARTOTTAK. AZ ASSZONYOK HOGY MEGLEHETŐSEN GYÉR SZAMŰ KÖZÖNSÉG JÖTT ÖSSZE A M HELYI KISGAZDAPART SZERVEZTE, AZZAL A CÉLLAL, HOGY UGY ELSŐSORBAN AZ ÉRTELMISÉGET A TESPEDTSÉTGBÖL: MERT IGENIS ROZSMA 17 ÉV UTAN ISMÉTT ÖNÁLLÓVÁ VALJON! 1973-BAN ERŐSZA ÖTA A 12 EZER EMBERÉRT SEMMIT SEM TETTEK! LEGALÁBBIS EZ BEJÁRATNÁL ÉS AZ ELŐTÉRBEN ACSORGÖ EMBEREK KÖRÉBEN. DE KÉSŐBB KIDERÜLT. AZNAP DO­SZERINT EZ IS OKA VOLT ANNAK. ÜVELÖDÉSI IIAZBAN. A GYŰLÉST A MOND. FELRÁZZA A KÖZSÉGET. S ELÉRKEZETT AZ IDEJE, HOGY DO­KOSAN CSATOLTAK SZEGEDHEZ. AZ­VOLT AZ ÁLTALÁNOS VÉLEMÉNY A Egyház és politika — Plébános úr; Tömör fel­szólalásában kifejtett gondo­lata, nevezetesen, hogy csak az érzi magáénak a hazát, s csak az tudja igazán szeretni, aki egy szűkebb földdarabot a sajátjának mondhat, akár az önkormányzatiság eszmé­jének rövid foglalata is le­hetne. S ha már itt tartunk, kérem árulja el, ön és egy­háza miért tartják szükséges­nek és hogyan képzelik el a részvételt a helyi önkor­mányzati testületben? — Egyrészt azért lenne fon­tos ez, mert az önkormány­zatok részérói szzeretnénk információkat kapni; más­részt az egyháznak mint tény­legesen élő közösségnek van­nak bizonyos igényei is, le­gyen az az iskolai oktatásban való részvétel joga, vagy a helyi élet bármely más terü­letéről vett dolog. Ha ezek­nek érvényt kívánunk sze­rezni, akkor nyilvánvalóan ott kell lennünk valamikép­pen az önkormányzati testü­letben. Nemcsak itt és most lenne ez szükséges. Ha kite­kintünk, azt tapasztaljuk, hogy az egyházak valamilyen módon mindenütt ott van­nak e testületekben. Nem feltétlenül személy szerint a plébános, lehet annak egy világi munkatársa is. A teremben eközben sza­kadatlanul folyik a vita a földről és az önkormányzat­ról. Előbbi azért jöhetett szó­ba, mert meghívott vendég­ként jelen volt Juhász Gá­bor, a FKgP Csongrád me­gyei szervezeténele alelnöke is, aki felszólalásában erre is kitért. Elmondta, hogy pártja nem szövetkezetelle­nes s elképzelhetőnek tartja a két gazdálkodási forma bé­kés egymás mellett élését Nagy helyeslés közepette hív­ta vissza Dorozsmára az ipa­rosembereket, a henteseket, a pékeket, sőt még a sintért is. Hitelszövetkezet és más — Ez így nagyon relatív. Attól függ, mit termelnek rajta. Ekkora földterületen már meg tud élni egy család, ha nagy jövedelmet biztosító növényeket termel rajta. Például fóliázik, paprikázik, vagy gyökeret termeszt, eset­leg fokhagymát. Ügy gondo­lom, hogy a háztáji gazdál­kodásban már eddig is ma­gas szintet értünk el, sok tapasztalatot szerezve az úgynevezett intenzív nö­vénytermesztés, vagyis a kertgazdálkodás területén. De ki fogja a kenyérgabonát megtermelni? Aligha ezek a miniüzemek. Ezeket is meg fogja termelni a magángaz­da, mint ahogy '45 előtt is megtette ezt. De ehhez na­gyobb fölkészültség kell, gé­pek, s ezek segítségével a talaj magasabb megművelé­se; meg kell oldani továbbá a vetőmagproblémát is —­de semmi kétség, hogy ez meg is történik. — Igen ám, de a földosz­tással nem lesznek egyszeri­ben gépeik a gazdáknak, s akkor még a föltétlenül szükséges tökéről nem is szóltunk. — Reméljük, hogy erre a hitelkeret meglesz. Máris van Nyugatról kínálat, de elfogadása csak akkor le­hetséges, ha a kamat 10 szá­zalék alatt marad, mert a mezőgazdaságban nem lehet kigazdálkodni a 20-30 szá­zalékot. Űj hitelformák és -intézmények kellenek. Ilyen volt például régen a hitelszövetkezet. De én azt javaslom minden magán­gazdálkodásba kezdő pa­rasztembernek, hogy elein­te a saját erejére támasz­kodjon és lehetőleg kicsiben induljon el, s csak utána bővitsen, ahogy és amikora termelés sikere ezt lehetővé teszi. Mert mit tettek apá­ink azelőtt? Ügy gazdálkod­tak, hogyha az illető évben hozott a föld, akkor növel­ték a gazdaságot: gépet, földet vettek; ha rossz a termés, akkor pedig egyálta­lán nem ruháztak be, ha­nem megpróbálták átvészel­ni az előttük álló esztendőt. A régi parasztemberek azt mondták, ha bőven termett: ezt az Isten nem egy eszten­dőre adta; ha pedig gödör­be kerültek: jövőre többet vetünk, hogy behozzuk ezt az évet is. — Ha kialakulnak a pa­rasztgazdaságok, ezek megfe­lelő vagyoni alapot biztosi­tanak-e, mint adózó egysé­gek? stabil anyagi hátterét képezhetik-e egy leendő fa­lusi önkormányzatnak? — Föltétlen olyan adózást kell bevezetni, amely ser­kentőleg hat a gazdálkodás­ra. A termelési kedvet nem szabad csökkenteni sem a kisiparosnál, sem a gazdá­nál, s akkor biztosan élet­ben tartják a falu önkor­mányzatát, amelynek, csak­úgy mint a múltban, szin­tén meg kell adni a gazdál­kodás lehetőségét. Elég itt pl. a volt községföldek­re utalni. Ezen maga gaz­dálkodott, vagy bérbe adta a falu szegényebbjeinek, de a jómódú parasztoknak is, így húzott hasznot belőle. A teremben eközben az iskolaigazgató, Atlasz Hen­rik úr beszél. — Van Dorozsmán egy húzóerő, egy kemény mag, amelyik a helyi hagyomá­nyokra építve megkísérli keresztülvinni az elszaka­dást. Ha a hozzánk hasonló adottságú települések köré­ben szétnézünk, mit látunk? Mórahalom, Kistelek elhúz­tak, ma már önálló váro­sok, mi pedig lemaradtunk. A leendő önkormányzatnak tulajdonképpen a nulláról kell indulnia. Kérdezem én, ki fogja megfizetni mindezt Do rozsmának? S ha már szóba került a pénz, s általában az anya­giak: Kókúti Attila, a do­rozsmai Tornádó Kft. fő­mérnöke nagyon határozot­tan kiállt a kisvárosnyi la­kosságú helység önállósulá­sának, s egyszersmind a le­endő önkormányzat gazda­sági támogatása mellett. A polgárőrségtől az utcaseprőkig — Hogyan képzelik a meg­valósítást? — Amit hiányolok, nem­csak erről az összejövetelről, hanem általában a pártok nyilvános szerepléseiről, az a konkrét, határozott prog­ram, olyan, amellyel meg lehetne mozgatni Dorozsma lakosságát és el lehetne in­dítani a falut az önállósodás irányába. Vaktában hangza­nak el a különböző kijelen­tesek: sintér lesz, húsbolt lesz, helyi rendőrség lesz. De kérdezem- én: " mi bői ? Hogyan? Mennyibe kerül? Ki szervezi meg? Ki ért hozzá? Én azért voltam itt, hogy pontosan -körvonala­zott programokra reflektál­jak. Ilyen nem hangzott el. Pedig már kevés idő van az , önkormányzati választáso­kig. Én úgy gondolom, hogy annak a pénznek, amelyet a cégünk befizet adóba, egy része itt kell hogy marad­jon az önkormányzatnál, s ha egy felelős testület ala­kul, amelyik tudja mit akar, az a pénzt jóra tudja hasz­nálni. Ebből lehetne finan­szírozni a községi polgárőr­ségtől az utcaseprőkig min­denkit. Szűnjön meg egy­szer és mindenkorra a tá­mogatósdi-könyörgósd i, amely a múltra annyira jel­lemző volt. Legyen minden­nek -konkrét ára és neve. A cég fizet ennyi adót, ebből ennyi az önkormányzatnál marad, tgy képzelem én. — Vannak még az önéhez hasonló 'cégek Dorozrmdn, amelyek el tudnák tartani a leendő önkormányzatot? — Én nem tudok Dorozs­mán olyan céget, amelyik a mi nagyságrendünkbe esik, kisebb cégek, takarékszö­vetkezet, mezőgazdasági szövetkezet vannak. Nyere­ségi mutatóikat én nem is­merem, de elképzelhetőnek tartok egy, a részükről jövő támogatást is. A 'beszélgetésbe bekap­csolódott Földi István hely­beli vállalkozó, az MDF­tagja is. — Alelnök úr; A* önkor­mányzat melletti állásfogla­lását aforizmatikusan fogal­mazta meg: minden terület önállósága egyben új gazdál­kodási lehetőséget Is jelent. Az új forma, az önálló pa­rasztgazdaság hogyan illesz­kedik majd az önkormányza­ti törvényben körvonalazott rendszerbe? Ezzel összefüg­gésben: a földtulajdon alsó határa, a 3 hektár túlságosan alacsonynak tűnik, Nyugaton a 10—IS—20 hektáros birto­kok vannak túlsúlyban. Elet­képes-e egyáltalán egy ek­kora gazdaság? — A dolog véleményem szerint nagyon egyszerű A befolyt adok egy része ma­radjon itt. Ez mindennek az alapja. Azután: ha Dorozs­mán a szennyvíz-csatornázá­si program beindul, az na­gyon sok embernek teremt munkahelyet — helyben. S ez a két dolog, az adó és a munkahely már a valódi ön­állóság felé tett nagyon ko­moly lépést jelentene. (A fo­tókat Somogyi Károlyné ké­szítette) Odor Józsrf

Next

/
Thumbnails
Contents