Délmagyarország, 1990. július (80. évfolyam, 158-188. szám)

1990-07-08 / 165. szám

1990. július 8., vasárnap Hangsúly 3 Mózes Varga Mátyás díszlettervező Bécsi körúti Színháztörténeti kiállítóháza valódi idegenforgalmi csemege. A színház ihletésében fogant díszlettervek, grafikai lapok, festmények és kerámiaalkotások közelebb segítik a látogatókat ahhoz a világhoz, amit a „világot jelentő deszkáknak" neveznek. Képünk az egyik bemutatóteremben készült, előtérben Mózes szobra. A gettóparancsnok „túllépte hatáskörét"? Finta felmentve AZ EGYKORI SZEGEDI CSENDŐR PERE TORONTÓBAN A náci háborús bűnösök felkutatására alakult, bécsi székhelyű Wiesenthal-bizottság több. mint 200 olyan személyt tart nyilván Kanadában, akik háborús bűncselekmények elkövetésével gyanúsíthatok, közülük is 20 nagy halat, akik ellen a haladéktalan fellépést szorgalmazza. A kanadai törvények egészen a legutóbbi időkig nem tették lehetővé az ország területén kívül elkövetett bűncselekményekért történő felelősségre vonást. Hazai és nemzetközi zsidó szervezetek nyomására azután a konzervatív a Mulroney-kabinet beadta a derekat, s hozzájárult ahhoz, amitől elődei, a Diefenbaker-, majd Trudeau-kotmányok következetesen elzárkóztak. tudniillik a büntető törvénykönyv módosításához, amely végül is 1987 szeptemberében történt meg. Az utolsó akadály elhárultával — a háború után több. mint 40 évvel! — beindulhatott az igazságszolgáltatás gépezete a Kanadában mindaddig háborítatlanul élő gyanúsítottak múltjának felderítésére. A Finta-ügy volt a főpróba. A „különc" védő A hetvenhét éves visszavonult vendéglős elleni pert a megfelelő hangulati előkészítés érdekében intenzív sajtókampány vezette be. amely (mint rendesen) a gyanúsított számára elkerülhetetlen kísérőjelenségekkel járt együtt. (Adott esetben a halálos fenyegetések és egyéb atrocitások: házát megkísérelték rágyújtani, ablakait rendszeresen betörték. .,Feleségemet az állandó zaklatások a halálba üldözték" — vallotta később Finta.) A nyomozó szervek hozzáállására jellemző volt. hogy az egészségügyi okból rövidebb időre Floridába készülő aggastyánt bőröndjével együtt leszedték a buszról, és szökési kísérlet címén előzetes letartóztatásba helyezték. „Barátai" a magyar kolóniából, akik éveken át ingyen élvezték vendégszeretetét. a retorzióktól való félelmükben jórészt elfordultak tóle. Helyükbe viszont új támogatók léptek, akik valóságos lobbyt szerveztek védelmére, s feltételes szabadlábra helyezése érdekében letették a százezer dolláros óvadékot is. Ami azonban még ennél is nagyobb súllyal esett latba, az az volt, hogy védőügyvédül megnyerték számára Douglas Christie-t, a „rázós ügyek" híres-hírhedt specialistáját. A Kanada BritKolumbia tartományában praktizáló negyvenhárom éves agglegény, sajátságos tárgyalási stílusán és meglehetősen excentrikus viselkedésén túlmenően azáltal vált országszerte ismertté, hogy elószereNegyvenhat évvel ezelőtt ezekben a nyári napokban indultak útjukra azok a vonatok, amelyek Csongrád megye zsidóságát az auschwitzi koncentrációs táborba szállították. A transzportok összeállításával megbízott Finta Imre egykori szegedi csendőrkapitány elleni per néhány hete fejeződött be a kanadai Torontóbán. Az észak-amerikai országban első ízben emeltek vádat háborús és emberiség ellenes bűncselekmény miatt, s így méginkább érthető, hogy az eljárást a médiák élénk érdeklődése kísérte, miközben a közvélemény, főleg pedig a 28(1 ezres kanadai zsidó közösség fokozott várakozással tekintett az ítélet elé. A végkifejlet (?) tekintetében azután erősen megoszlanak a vélemények... tettel vállal olyan ügyeket is. tékokat. holott normál esetben amelyekért kollégái enyhén éppen a fordítottja a szokásos szólva nemigen törik magukat, (és megengedett) módszer: Eddigi legnagyobb visszhangot először nyomozást indítanak a kiváltó fellépése egy torontói gyanúsított ellen és csak az szamizdat-kiadó. Ernest Zün- összegyűjtött bizonyítékok del ellen indított per volt, akit elégséges volta esetén kerül sor egy régi. ám Kanadában még a vádemelésre. Campbell bíró mindig érvényben lévő jogsza- mindazonáltal a per folytatása bályarchaizmus alapján rémhírterjesztés vádjával állítottak bíróság elé. Bűnéül azt rótták fel, hogy „Valóban hatmillió halott?" címmel kiadta egy angol szerző — az USA-ban és mellett döntött.. Tanúk Szegedről A majd hat hónapig tartó Angliában egyébként szaba- monstre per több millió dollárt don terjesztett — tanulmányát, emésztett fel. A tanúkihallgaaki lényegében kételyeinek ad tásokat Kanadában, az Egyehangot a második világháború sült Államokban. Ausztráliázsidó áldozatainak számát ille- ban. Izraelben és Magyarorszátöen. Az ügyvéd úr számára ez gon foganatosították. Clarence persze nem hatott az újdonság Lovenuk nyomozó őrmester erejével, hiszen évekkel koráb- 1988 februárjában Szegeden ban ő védte azt az albertai isko- hallgatta ki Haltn Margit, laigazgatót, James Keegstra-l Vajda Julianna és Lipták Eva is. akit hasonló értelmű kitéte- egykori deportáltakat, akik egy lei és a zsidók világuralmi aspi- 1956-ban készült fotó alapján a rációit taglaló megnyilatkozá- téglagyári gettó volt parancsnosai miatt, a faji gyűlöletkeltést kaként azonosították Fintát. Tatiltó törvényhely alapján ítéltek núvallomásukat videoszalagra el és függesztettek fel állásából, vették és a tárgyaláson leját(Az esetet feldolgozó kanadai szották. Láttukra Christie nem tévéfilmet nemrég a magyar té- mulasztotta el megjegyezni, vénézók is láthatták.) hogy ezek alapján a legsúlyosabb vád, amivel védencét iíleNuiicezcr halszázti/enhét zsidó tik, az lehet, hogy ..kiabált" a zsidók bevagonírozásakor és Ilyen „előtanulmányok" ..pálcájával a csizmaszárát után nem meglepő, hogy Chris- csapkodta " (sic) tie és csinos segítői, a szóké Randolph fíraham. New Kcltie Zuhko és a fekete Bar- York-i egyetemi tanár. „A mabara Kulaszka valóban rendkí- gyar Holocaust" című, nálunk vüli vehemenciával vetették is megjelent mű szerzője az álmagukut a Finta Imre felmen- lamügyész szakértőjeként vett téséért folytatott küzdelembe, részt a perben, noha Christie A védelem, illetve a vád ren- kifogást emelt ellene elfogultdelkezésére állóeszközök per- súg miatt, azzal érvelve, hogy S2e korántsem voltak egyen- hogyan is várható objektív vésúlvban. Amíg a vád százezre- leménynyilvánítás olyasvalakiket költött a terhelő tanúk fel- tői, aki a háború alatt maga is kutatására, addig a védelem- egy náci koncentrációs tábor nek összehasonlíthatatlanul foglya volt. A köztük folyószószerényebb összegekkel kellett párbaj alkalmanként a süketek beérnie. Fintát, akit 1945-ben a párbeszédére emlékeztetett. népbíróság távollétében öt évi Az ügyvéd szerint például a börtönre ítélt a zsidók deportá- magyar zsidók összegyűjtése lásában játszott szerepéért, ezúttal 8617 zsidó fogvatartásával, kifosztásával cs deportálásával, valamint halált okozó gondatlansággal vádolták. Christie nem abból a célból történt, hogy megsemmisítsék óket, Braham viszont cáfolta ezt a verziót. Teljes erővel folyt az esküdtek „megdolgozása": rögtön a tárgyalás elején fel- Braham a deportálások lebohívta a bíróság figyelmét arra a nyolításának technikai részlesúlyos eljárásjogi hibára, ame- teit ecsetelte, míg Christie a lyet a vádhatóság nagy buzgal- kommunista vezetők zsidó mában elkövetett. Az történt származását kihangsúlyozva ugyanis, hogy Fintát előbb he- igyekezett pontokat gyűjteni. lyezték vád alá. (nyilvánvalóan a Wiesenthal-bizottság sugal utazására) és csak utána kezdték el gyűjteni ellene a bizonyt Dr. Blazovich László egyetemi docens, a Csongrád Megyei Levéltár vezetője több héten át Torontóban időzött a kunadui kormány költségén — azaz inkább az adófizetőkén, jegyezte meg Christie némi impertinenciával —. ám 6 sem tudott döntő bizonyítékkal szolgálni Finta bűnösségére nézve. Pedig az ügyvéd szerint részrehajlóim válogatták ki a levéltári dokumentumokat. A hosszadalmas bizonyítási eljárás után került sor a vád-, illetve védőbeszédre. majd a bíró összegezte az elhangzottakat. Amerasinghe, a szingaléz származású ügyész Finta bűnössége mellett érvelt, s bár a negyvenhárom tanú közül csak hat ismerte fel a vádlottban az egykori csendőrtisztet, mégis büntetés kiszabását kérte. Mindezt azon az alapon, hogy a csendőrség részvétele a deportálás lebonyolításában álláspontja szerint hatásköri túllépésnek minósülk és ezt Fintának is tudnia kellett. Hol az igazság? Három napig tartó védőbeszédében Christie a tanúvallomásokban megmutatkozó bizonytalanságokat. torzításokat és ellentmondásokat boncolgatta. kijelentve, hogy a terhelő tanúkat a bosszú vezérelte. A háborús viszonyok véleménye szerint kellő magyarázatul szolgáltak azokra a körülményekre. amelyek között a zsidók deportálása folyt, s egyébként sem került elő nyilvánvaló bizonyíték a különösen kegyetlen vagy embertelen bánásmódra nézve. Finta Imre csak parancsra cselekedett, s itt Christie egy sajátságos okfejtéssel párhuzamot vont a második világháború folyamán a japán és német származású kanadaiakat összegyűjtő kanadai lovasrendórök. illetve magyar csendőr kollégáik között, akik a zsidókkal tették ugyanezt. Ugyanaz a tett ugyanazon megítélés alá kell, hogy essen! Egyébként is a háború után majd fél évszázaddal hogyan képzelhető el igazságos ítélet valakivel szemben — fejezte be kétségtelenül hatásos beszédét a védő. A példátlanul hosszú ideig tartó per végén a tizenkét esküdt példátlanul rövid (alig húsz perces) tanácskozás eredményeképpen hozta megjtéletét. mely szerint Finta Imre nem bűnös az ellene emelt vádpontokban! Az ítélet, amely a kanadai közvélemény nagy részének egyetértésével találkozott, ugyanakkor érthetően nem nyerte meg bizonyos zsidó körök (B'nai B'rith, Zsidó Védelmi Liga. Kanadai Holocaust Emlékszövetség, Kanadai Zsidókongresszus, Simon Wiesenthal Központ. Toronto) tetszését. Csalódottságukat nem rejtik véka alá, s igyekeznek nyomást gyakorolni az államügyészre az ítélet megfellebbezésé érdekében — elkerülendő, hogy a Finta-ügy precedens értékűvé váljon, s hátráltassa a további felelősségre vonásokat Gazdag Ishin Egérfogó Itt tessék aláírni! — szólított meg a múltkoriban Szeged belvárosában egy fiatal lány. s már nyújtotta is az ívet. melyen ncv. személyi szám. lakcím és aláírás rovatok szerepeltek. Nem az elnökválasztási kampányhoz kérték aláírásomat, hanem valami fiatalos akció támogatásához remélték kézjegyem segítő támogatását. Kicsit megrémültem — nem attól, hogy nevemmel élnek vissza, hanem attól, hogy olyan ügyekben számítanak az aláírásomra, sezzel együtt. — mert a kettő aligha választható el egymástól. — együttérzésemre, tudásomra cs felelőssegemre. amiről tán semmit nem tudok. Nevem csak áruvédjegy, s nem meggyőződésem és állásfoglalásom hitelesítő pecsétje. De hát mit ér a nevem manapság, amikor annyian számítanak, vadásznak, csábítanak arra. hogy adjam. írjam: álljak be a sorba, véssem a taccpaokra. kanyarítsam az ívekre. S aztán a közjegyzői hitelesítésekkor kiderül, hogy például a köztársasági elnök megválasztásának módjára szervezett aláírásgyújtó mozgalom keretében tízezrével kellett megsemmisíteni az aláírásokat, mert csaltunk. Voltak, akik többször odakanyarították a nevüket, akadtak akik azt sem tudták, mit írnak alá, kiskorúak voltak, mások külföldi állampolgárok. Ez hát az egyik gondom a manapság divatos aláírásgyűjtési akciókkal. Mert gyűjteni hivatássá, rosszabb esetben foglalkozássá vált. mert jobban hasonlít némelyik egy szellemi guberáláshoz, politikai zsaroláshoz, közéleti kéjclgcshez. mint a tömegek spontán és felelősen — ncvvcl hitelesített — tudatos állásfoglalásához. Úgy vagyunk ezzel, mint a marcipánnal: vágyunk utána, de ha csak a2t ehetjük, hamar mcgcsömörlünk. Mert hovatovább az aláírásgyűjtés válhat a demokrácia gyakorlásának egyetlen üdvözítői?) módszerévé. Néhány napja a szerkesztőségben felhívott egy olvasónk, és számon kérte: egyik cikkünket hány ember nevében írta alá a jegyzett két szerző. Töredelmesen be kell vallanom, nem tudtam megmondani. Egy szervezet nevében (képviseletében vagy csak hovatartozást jelzendó) két aláírással érkezett az írás. nem végeztünk nyomozó munkát, nem kezdtünk aláírásgyújtó akciót, közöltünk két névvel hitelcsítetthazzá* szólást. A szervezet harmadik tagja másként látta a dolgokat: az 6 nevében nc fogalmazzon cikket a másik kettő! Manapság jókorát fordult a kocka. Hányan, de hányan érzik úgy. nem beszámolni szeretnének dolgaikról, nem elmondani az újságírónak gondjaikat, nem a tollforgatónak felhívni a figyelmét véleményére, egyes problémákra, nem. Saját névvel saját írásokat, leveleket, memorandumokat, felhívásokat, cikkeket és ellencikkeket megjelentetni. Hol van ez a nyitott és demokratikus közélet a néhány évvel ezelőttitől, amikor úgy kellelt vadászni az interjúalanyokat egy-egy kényesebb témában. s akkor is név nélkül, „a hegyekkel övezett kisvárosban"... (Az anonimitás persze dívik a most is divatos feljelentő és mocskoló népi társasjátékban). Az aláírásgyűjtés is metamorfózison ment át. Pár éve még egy-egy aláírásért kerek összeget vagy százalékot lehetett kapni a házasságkötő termekben vagy az OTP-kölcsönök pultjainak közelében. Tetemesebb összeget tett ki egy aláírás a hamis tanúvallomás alatt. A hetvenes években a börtönnel kacérkodott, ki bizonyos fogalmazványókat aláírt, még régebben azonosított aláírásokért halál vagy munkatábor járt. Akkor tétje volt a névjegynek! Egy marosvásárhelyi festő ismerősöm mesélte, hogy rémületében szokott le az italról vagy tíz esztendeje. Akkor, amikor egy átmulatott, részeg éjszaka után a szekusok színész barátja orra alá nyomtak egy feljelentést a saját aláírásával. A zsarolás vége halál lett. Hogy azért-e. mert a színész képtelen volt az aljasságra, s végeztek vele. vagy maga döntött így becstelenség vagy halál között, ki tudhatja? •Néhány éve. még az erjedés előtti hónapokban, egy munkahelyi konfliktus során a helyettes mellett kiálló munkatársak aláírásokat gyűjtöttek. Az illető kérte, hagyják ezt a zsaroló módszert, az igazság olyan egyértelmű, annyira világos, kétség nem férhet a központ döntéséhez. Amikor néhány hét múlva kirúgták a helyettest —. illetve európaibbnak nevezett módon „racionalizálás" címén megszüntették munkakörét — a fővárosi nagyfőnök kezét széttárva mondta: Bezzeg, ha elengeded azt az aláíráscsomagot, nekünk is megkönnyítetted volna a helyzetünket... Hát akkor aláírni vagy nem írni alá?! (Tépelődhettünk szerdáig, amikor is a Parlament döntött: munkahelyen nem!) A kérdés sokszor és egyre többször felmerül napjainkban. Csakhogy az aláírás nem automatizmus, mint a gazra lépés, ha zöldre vált a lámpa, s nem szükséglet, mint a levegővétel. A betűk mögött emberi személyiségek döntését feltételezzük! Nekem sem maradt más. mint az aláírás: 1SPo^cL^ VINKLER LÁSZLÓ RAJZA