Délmagyarország, 1990. július (80. évfolyam, 158-188. szám)

1990-07-08 / 165. szám

2 Sport — Rejtvény 1990. július 8., vasárnap A HET... ...KRÓNIKÁJA A régi szép békeidőkben, mondjuk a hatvanas és hetvenes években, amikor senki sem merészelte kétségbe vonni, hogy a viliig ilyetén felosztása — szovjet és amerikai övezetekre — igen helyenvaló. s az így kialakított világpolitikai rend működőképes, nos. ezekben az időkben júliusban mindig uborkaszezon volt a világpolitikában: meg egyes gőzös fejű afrikai katonatisztek sem merészeltek e hónapra puccsot időzíteni. Úgy tűnik, e hagyománynak végérvényesen vege szakadt, s ezt nemcsak az jelzi, hogy Zambiában — hűs-vér afrikai tisztek — hatalomátvételt kíséreltek meg. Hétfőn kezdődött, s ki tudja meddig tart a keleti (megszovjet) birodalmi kommunisták 28. kongresszusa. A tét: lészen-é pártszakadás?. valamint: milyen pozíciókat szereznek a./. Ligacsov vezette konzervatívok? fi. Jelcin szerint a Szovjetunió válságát csak a többpártrendszerre épülő jogállamiság létrehozása oldhatja meg. „Akik más variációkban gondolkoznak, tekintsenek Kelet-Európa kommunista pártjainak sorsára. E pártok elkülönültek a néptói és a partvonalon kívülre kerültek." ígyen az orosz elnök, a volt moszkvai első titkár. Talán jól jött Gorbacsovnak a litvánok döntése is. akik száz napra felfüggesztették márciusi függetlenségi, nyilatkozatuk érvényét, mely döntésük lehetővé tette, hogy Moszkva presztízsveszteség nélkül feloldhassa a Litvániával szembeni blokádot. Hétfőn a szlovén parlament kinyilvánította a köztársaság teljes szuverenitását; csütörtökön a szerb parlament pedig feloszlatta a koszovói tartományi törvényhozást. (E jugoszláviai eseményeket részletesen elemzi „Szomszédok" című írásában munkatársunk.) Bolgár egyetemisták ülösztrájkba kezdtek Szófiában. P. Mladenov elnök lemondását követeíve. akinek — szerintük — bocsánatot kell kérnie a bolgár néptől. ..Az ülősztrájkot néhány tucatnyian folytatják az elnöki hivatal épülete előtt, néhány százan pedig nézik őket" — szól az MTI tudósítása. Akárhogy is van. bátorkodom emlékeztetni arra a tapasztalatra, hogy az egyetemista tüntetőket — igaz. sajnos csak utólag — Párizsban. Budapesten. Varsóban. Prágában, a másutt is előbb-utóbb igazolja a történelem. ...Mladena lemondott! ...SZENZÁCIÓJA Egy hete vasárnap este négy albán férfi Tiranában átmászott a magyar nagykövetség kerítésén. (Kívülról-befelé.) Hasonló eretnekséget cselekedtek más albán állampolgárok is. az olasz és a görög követségen. Ezzel új időszámítás vette kezdetét az utolsó despotikus, még sztálini ideológiai alapokon álló európai országban. A helyzet olyannyira élessé vált. hogy a legutóbbi (tegnap délutáni) jelentések szerint 18 külföldi ország tiranai nagykövetségén összesen mintegy ötezer ember kért menedéket, ennek fele az NSZK külképviseletén. Minden jel szerint a hét elején az albán rezsim brutálisan lépett fel saját, „lábukkal szavazó" állampolgárai ellen: golyózáporral árasztották el őket. egves becslések szerint a halottak száma 20és 50 közötti. Igaz. az albán külügyminisztérium cáfolni igyekezett c híreszteléseket, s többször hangsúlyózta: huligán és bűnöző elemek akcióiról van szó. (A hatalom ilyetén logikája Bukarestből ismerős.) Nem kicsiny nyomás nehezedik jelenleg Albániára, amely nemrégiben kijelentette: csatlakozni kíván Európához... (Puskákból lövöldözve bizony nehéz lesz.) A görög kormány már kedden aggodalmát fejezte ki. s rámutatott: különleges figyelemmel kíséri a szomszédjában zajló eseményeket, ahol egyébként jelentós (az albán hatóságok szerint 60 ezer. az epiroszi görögök szerint 400 ezer fós) görög nemzeti kisebbség él. Szerdán a franciák kérették magukhoz Albánia párizsi nagykövetét, s figyelmeztették a helsinki záróokmányban foglaltakra óket. Albánia ugyanis 1975-ben nem irta alá az egyezményt, nemrégiben azonban vállalta, hogy tiszteletben tartják az emberi jogokat. Naponta, sót óráról órára változik a tiranai magyar nagykövetségen „ideiglenesen állomásozó" albánok száma. A rendörök immár nem akadályozzák meg az albánokat abbéli szándékukban. hogy a nagykövetségen keressenek menedéket, holott néhány napja még lövések dördültek ily esetekben. Megnyugodhatunk: albán barátaink jó kezekben vannak, hiszen az ottani magyar nagykövet egy sokat próbált, nagy tapasztalatokkal rendelkező férfiú: Kornidesz Mihály. ...KOMMENTÁRJA Ezt is megértük: M. Gorbacsov elnök urat és a Varsói Szerződés tagállamainak többi vezetőjét meghívták a soron kővetkező NATO csúcsértekezletre. Erről — G. Bush amerikai elnök javaslatára — az Észak-Atlanti Szövetség londoni csúcsértekezletén döntöttek. A szovjet elnök hamar reagált: jelezte, hogy elfogadja a személyes meghívást. A részletek kidolgozására a szovjet kormány hivatalos látogatásra invitálja M. Wörner NATO-fótitkárt — Moszkvába. A főtitkár egyébként így nyilatkozott: „a Szovjetunióra. Közép-és Kelet-Európa országaira űgy tekintünk, mint lehetséges partnerekre és barátokra". Bush azt mondta: a Szovjetuniónak nem kell tartania sem a NATO-tól. sem pedig az egyesülő Németország NATO-tagságától. „Mi lenne a válasza, ha mondjuk Magyarország a NA TO tagja kívánna lenni — nemet mondana?" — kérdezték tőle. „Nem örökre" — válaszolta. A NATO e huszárvágását a világban mindenütt a hidegháború végpontjának tekintik. A szovjet külügyi szóvivő. G. Geraszimov fontos belpolitikai aktualitásra hívta föl a figyelmet: a londoni NATO-csúcs eredményei Gorbacsov megerősödését eredményezték a szovjet hadsereg konzervatív vezetőivel szemben Immár nyíltan megmutatható a hadsereg azon tábornokainak. akik ellenzik a kelet-nyugati közeledést, hogy nincs igazuk. Annál is inkább, mert a NATO-csúcs záróközlcményc több biztató, a VSZ Szándékaival egybecsengő passzust tartalmaz. Nagy sokkot kell legyőznie Európának: 1945-ben a Harmadik Birodalom bukásával a világpolitika irányítása Európából Európán kívüli centrumokba tevődött át. látnivaló. hogy az elmúlt évtizedekben sem "Kelet-, sem Nyugat-Európa nem volt képes belenyugodni. A fclbomlófclbcn íevő Szovjetunióval (utódállamaival) cs.a gazdaságilag szorongatott USA-val szemben az ezredfordulóra egy esetleges egységes Európa ismét visszaszerezheti — a dolgok rendje szerint — korábbi irányító szerepet. Erre most adódott talán sokáig meg nem ismétlődő esély. Sandi István Tirana Teljes a zűrzavar Rádióíelex Tizenótczrcs előző napi tiranai tüntetésről számolt be szombaton délután a Dcutschlandfunk. az NSZK országos rádióállomása. E jelentés szerint a rendőrség nem használta fegyveréi és a felvonulóknak egyébként is csak olyan kisebb csoportjait oszlatta fel. amelyek a biztonsági erők megítélésé szerint túl hangosak voltak. Az emberek a kormányzat korábbi ígéreteinek megtartását, demokráciát, szabadságot, a gazdasági helvzet javítását követelték. A rádió teljesen zűrzavarosnak ítéli meg a tiranai helyzetet. A Dcutschlandfunk szerint Ramtz Alia pártvezetö esti tévébeszéde, amelyben az élelmiszerellátás javítását. a magánkereskedelem és a szolgáltatások bővítését ígérte, némi engedményszámba ment: a párt- és állami vezetés így szeretné lecsillapítani az immár a vidékre is átterjedt nyugtalanságot. Tizenegy albán személy ugyanis átmenekült a jugoszláviai Crna Gorába, s ott elNATO-VSZ mondta az észak-albániai Skhodra városában és máshol is voltak már tüntetések. A tiranai nagykövetségeken, igy az NSZK ottani külképviseletén szinte katasztrofális már az élelmezési helyzet, és ilyenek a tisztálkodási-egészségügyi állapotok is. Minthogy a túlzsúfolt épületek belseje és környéke átszálló vasútállomásokra emlékeztet. nem is lehet pontosan megállapítani az ott táborozó albánok számát. A Deutschlandfunk szerint lassan éhínség ütheti fel a fejét. A hatóságok azonban ennek ellenére sem engedték meg német és francia szállítógépeknek a leszállást, s magatartásukra nem hajlandók magyarázatot adni. „Tirana kemény irányvonalat követ. és a külképviseleteken előállott súlyos helyzetért a Nyugatra akarja hárítani a felelősséget. Ez azonban aligha alkalmas arra, hogy növelje tekintélyét a világ szemében" — állapítja meg a rádió. (MTI) Megtört a jég A londoni NATO-csúcson elfogadott határozatok a helyes irányba mutatnak, s egyben utat nyitnak az egész európai kontinens biztonságos jövőjének szavatolásához — hangsúlyozta a TASZSZ-nak adott nyilatkozatában Eduárd Sevardnadze. A szovjet külügyminiszter üdvözölte. hogy a NATO — ahogy azt a Varsói Szerződés már korábban kezdeményezte — ugyancsak a szervezet politikai oldalát kívánja erősíteni. Rendkívül fontosnak ítélte azt a londoni nyilatkozatot, hogy a NA TO országainak nincsenek agresszív szándékai, a vitás kérdések békés rendezésének hívei és sohasem nyúlnak elsőként erőszakos eszközökhöz. Sevardnadze emlékeztetett arra. hogy a VSZ korábban már tett egy hasonló nyilatkozatot. így ezek az állásfoglalások kedvező légkört teremtenek Európában, elvi alapot képezhetnek az új biztonsági rendszer kialakításához a kontinensen. Varsó Kormányátalakítás Szombatra virradó éjszaka ért véget a lengyel parlament ülése, amely a miniszterelnök általjavasolt öt helyett csak négy minisztert mentett fel. és csak három tárca élére hagyta jóvá Tadeusz Mazowiecki jelöltjeinek kinevezését. A kormánnyal és vezetőjével szemben tobb mint kilenc hónapos munkája történetében legkritikusabb parlamenti ülés jóváhagyta a belügyminiszter, a nemzetvédelmi miniszter, a mezőgazdasági miniszter és a közlekedési miniszter felmentését. Nem járultak hozzá a távközlési miniszter menesztéséhez. Mazowiecki miniszterelnökfövid beszédben juttatta kifejezésre megdöbbenését, hogy a parlament olyan emberrel való együttműködésre kényszeríti, akit fel akart mentetni és kijelentette, hogy még vissza fog térni erre a kérdésre. Valószínűleg ennél súlyosabban érinti azonban az. hogy a Szejm nem hagyta jóvá Artúr Balazs mezőgazdasági miniszter kinevezését. Ez igen nehéz helyzetbe hozza az egész kormányt, hiszen a parasztok képviselőivel szombaton folytatandó, sorsdöntő fontosságú tanácskozáson a kulcsszerepet játszó tárcát nem képviselheti minisztere. A szavazások eredményeként részben megújult kormány új tagjai: Piotr Kolodziejczyk nemzetvé-. delmi. Krzysztof Kozlowski belügy- és Édward Waligorski közlekedési miniszter. (MTI) NEM JÖN AZ OLAJ? A Szovjetunió — megelőzendő, hogv a jónak ígérkező gabonatermés betakarítása a nagy üzemanyaghiány miatt sikertelen legyen — visszatart hétmillió tonna kőolajat a KGST-tagorsz.ágokha irányuló szállítmányokból. A tíz nappal korábban hozott döntésről az SZKP XXVIII. kongresszusán Nyikolaj Rizskov kormányfő és az agrárpolitikai szekció vezetője. Vaszilij Sztarodubcev. a nemrég megalakult Parasztszövetség elnöke tájékoztatta a küldötteket szombaton. A helyenként személyeskedésig kiélezett hangú délelőtti vitában Alekszandr Jakovlev, a Politikai Bizottság tagja, a KB titkára bejelentette, hogy nem jelölteti magát a PV tagjai közé. KI NYITJA MEG A NEMZETGYŰLÉST? A szombati szófiai lapok legfontosabb témája a Petar Mladenov köztársasági elnök lemondása nyomán kialakult új helyzet, amelyet „alkotmányos válságnak" nevez a Bolgár Szocialista Párt lapjában Velko Valkanov jogász, nemzetgyűlési képviselő. Ugyanis Mladenovnak nincs helyettese, aki funkcióit átmenetileg ellátná, noha az alkotmány szerint lennie kellene. Nincs, ki megnyissa a Nagy Nemzetgyűlés kedden összeülő alakuló ülésszakát, kiadja a kormányalakítási megbízást. A parlamentnek nyilvánvalóan e probléma megoldásával kell kezdenie munkáját. LAKÁSHIÁNY IZRAELBEN. Artel Sáron szerint az izraeli kormánynak egyértelműen az a politikája, hogy a szovjet bevándorlókat nem a megszállt területeken, hanem az ország központi térségeiben telepíti le. A radikális nézeteiről ismert izraeli politikus. aki jelenleg az építésügyi tárca birtokosa és egyébként a megszállt területek betelepítésének híve, az izraeli televízióban pénteken este kijelentette, hogy Izrael valós vészhelyzetben van a szovjet bevándorlók minden korábbi várakozást felülmúló özöne miatt. Sáron szerint másfél éven belül egymillió szovjet zsidó érkezése várható s befogadásukhoz arra lenne szükség, hogy az állam az év végéig havonta legalább hétezer új lakást építsen. Az eddigi gyakorlat szerint évente épült hétezer állami lakás Izraelben. A miniszter nem titkolta, hogy komolyan tart a kialakuló vészhelyzet következményeitől. Utalt arra, hogy a lakáshiány és az ennek nyomán felszökő bérleti díjak miatt máris sok izraeli kényszerült az utcára a szó szoros értelmében. (Reuter) • Á BEVONULÁSKOR KELLETT VOLNA - mondja a Vrentja. Mihail Moiszejev szovjet védelmi miniszterhelyettes levélben utasította vissza azokat a bírálatokat, amelyek a Vremja címú moszkvai híradó műsorban hangzottak el a minisztériumnak címezve a magyarországi csapatkivonás kapcsán. A műsorban nemrégiben az egyik kommentátor bírálta a védelmi minisztérium vezetését, mert úgymond nem kellő időben (a szovjet csapatok bevonulásakor) állapodott meg a magyar féllel a kivonás feltételeiről. így mindenekelőtt az elszámolásról. Moiszejev hadseregtábornok. aki egyben a tegyveres erök vezérkari fönöke is, a híradó péntek esti műsorában ismertetett levelében kijelentette: nem a védelmi minisztérium állapodott meg a Magyarországon ideiglenesen állomásozó csapatok jogállásáról és ottlétük feltételeiről, mintahogy a kivonás feltételeiről sem. Ezekről kormányközi megegyezés rendelkezett. (MTI) UJÁBB FÖLDRENGÉS IRÁNBAN. - Újabb erőteljes földrengés rázta meg pénteken éjszaka Irán északnyugati térségét, két héttel az után, hogy 40 ezren haltak meg ugyanitt az Ország újkori történetének eddigi legsúlyosabb természeti csapása következtében. Az ÍRNA iráni hírügynökség szerint a mostani rengés erőssége elérte a Richter-skála szerinti hatos fokozatot. A hírügynökség legújabb jelentése szerint két személy megsérült. (AFP/Rcuter) AFRIKAI CSÚCS. Hét nyugat-afrikai ország gazdasági közösségének (ECOWAS) külügyminiszterei találkoztak pénteken Sierra Leone fővárosában, hogy megtalálják a libériai polgárháború befejezésének lehetséges módjait. Freetownban diplomáciai források közölték: elképzelhető, hogy a hét nyugat-afrikai ország: Ghána, Gambia, Togo, Guinea, Sierra Leone, Nigéria és Mali csapatokat küld Libériába, hogy véget vessen a harcoknak és dolgoznak egy. az Egyesült Államok által támogatott béketerven egy ideiglenes kormány felállítása érdekében. Monroviában eközben a lázadók pénteken nehéztüzérséggel támadták Monrovia kikötőjét, amely csak mintegy négy kilométerre van Sámuel Doe elnök megerősített rezidenciájától. A libériai fővárosban kilenc napja nincs víz és egy hete szünetel az áramszolgáltatás. Az üzletek zárva vannak, mindennapos a fosztogatás és a koldulás. Doe elnök erődítménye is az Egyesült Államoktól kap vizet. (AFP/AP/ Reuter) SZOMSZÉDOK „Jugoszláviában — a belügyi szervek becslése szerint — több mint kétmillió kézifegyvert tartogatnak saját használatra." (TANJUG) „—A volt kommunista pártokból kinőtt egyetlen hivatalos politika sem versenyezhet a szélsőséges nacionalizmusokkal. Általános jelenség, hogy Kelet-Európában napjainkban nemzeti totalitarizmusok jelentkeznek. Az egyik totalista tudatállapotból a másikba megyünk át." (Milovan Gvilasz) A hétfói szlovéniai és "koszovói függetlenségi nyilatkozatok, mint várható volt. vihart arattak Jugoszláviaszerte. A szabadon választott szlovén parlament — már jó ideje ..várandós" volt — deklarációja senkit nem lephetett meg. A találgatásokra okot adó véletlen, vagy szándékos (?) szinkron a koszovói parlament albán nemzetiségű képviselőinek hasonló gesztusával azonban jól előkészített, összehangolt politikai akciót sejtet. Július 2-án a pristinai „szkupstina" — a tartományi parlament — előtt összegyűlt képviselők házon, és a szerb köztársaság törvényein kívül Koszovót Szerbiától függetlenné, a teendő (?) jugoszláv föderáció, illetve Aki szelet vet... konföderáció önálló részévé nyilváni-* tották. A történtek — az elmúlt hónapban szocialistává avanzsált — a kommunisták vezette „nagy szerb" kormány indítványozta népszavazásra vezethetők vissza. Demokratikus választásokat, s utána új alkotmányt, vagy fordítva? A kérdés látszatra mellőzi a logikát, igencsak abszurd, csakis a diktatúrák magabiztosságával tehető fel: Szerbia ellenségei a demokráciát választják, mert az az albán ellenzék biztos győzelmét. így Koszovó elvesztését eredményezné. Ennyiben summázható az érzelmekre, a szerb nemzeti lét veszélyeztetettségére apelláló uralkodópárti érv. E szemszögből tehát — s egyébként is — Koszovó volt és maradt a tét. Mivel a szerb ellenzék a kommunista hatalomnál jobban fart az albán ellenzék „Koszovó, köztársaság.'" — jelszavától, érthetőek a múlt heti népszavazás eredményei. Szerbiában a lakosság 88, a Vajdaságban 75, Koszovóban 25 százaléka járult az urnákhoz. többségük az alkotmánymódosítás mellett voksolt. A koszovói albánok függetlenségi nyilatkozata ezért tulajdonképpen egyértelmű „eló-ellenlépés" volt a csütörtökön kihirdetett eredményeket megelőzően, segyben bojkottfelhívás. Ezzel azonban talán tovább rontottak helyzetükön, hiszen mint várható volt, szintén csütörtökön, a szerb parlament három háza együttes határozatában feloszlatta a koszovói parlamentet és anitak végrehajtó tanácsát, saját kezébe véve a tartomány közvetlen irányítását. Az eddig félig-meddig független albán nyelvú sajtó. így a pristinai televízip és rádió vezetőit ezzel egyidejűleg leváltották. Koszovóban azóta csend honol, a vezetőikkel szolidáris albán újságírók sztrájkba léptek, a „Rilindija" címú napilap nem jelenik meg. ismét pattanásig feszültek a nemzetiségek közötti ellentétek. A Jugoszlávia népességének felét kitevő szerbek és crnágorácok a maguk szempontjából ugyancsak érthetően — népfölkeléseik hagyományaihoz híven — „bármi át on" ragaszkodnak a szerb államiság szimbólumához: Koszovó-Metohija-hoz. Albániában valami készül, izgága a Balkán, északon a Vajdaságban a helyzet változatlan, ha nem rosszabb. Varga l»án