Délmagyarország, 1990. július (80. évfolyam, 158-188. szám)

1990-07-04 / 161. szám

M* DEIMA6YAR0RSZA6 80. évfolyam, 161. szám 1990. július 4., szerda Havi előfizetési díj: 101+20 forint Ára 4,30 forint Koronás a címeriink A fiúk a bányában dolgoznak — Indokolatlan áremelések? Amerika Dorozsmán — Pártpénzek később Hosszú vitára tett pontot tegnap, kcső délután a Parlament: ezentúl a régi címer az új. Ahogyan Antall József miniszterelnök fogalmazott: nem engedhetjük meg, hogy továbbra is a kommunista címer jelképezze hazánkat a világ előtt. Reméljük, a „kísértet" nem csak az új jelképtől hagyja el az országot. Szenvedélyes vita kisérte a privatizációs törvény tervezetét is. Az már csak apró szeplő a Parlamentből, hogy közben valaki „privatizálta" Ráday Mihály pénztárcáját is. Két párt — az MSZP és az SZDSZ — is kifogásolta a kormány gazdasági csomagtervét. Az áremelések megalapozatlanok, mivel nem látni azt a célt, amit el kívánnak érni vele — állítják. Áremelés ügyében alighanem az állampolgárok többsége egyetért a kifogásokkal. Szerencsésebben ért véget a Márkus-hegyi bányászok sztrájkja. Nekik ugyanis fizetésemelést igért a kormány. A bányászok egyelőre bizalmatlanok, tegnap este mégis megszületett a megállapodás. Rafai Gábor Viták a vagyonügynökségről nek fenntartását. Mások azt hangsúlyozták — Schamschula György (MDF), Tardos Márton (SZDSZ) —, hogy a privatizáció lebonyolítása olyan bonyolult folyamat, amelynek sikerén az ország gazdasága teljes átalakításának ügye áll vagy bukik. Éppen ezért ellenőrzése, kézbentartása nemzeti érdek. Szabad György ezt követően lezárta az általános vitát, majd a képviselők többsége úgy határozott, hogy később részletes vitára bocsátja a törvényjavaslatot. A Ház megbízott elnöke felkérte a gazdasági bizottságot, hogy vitassa meg a benyújtott módosító indítványokat. A délután a címerre vonatkozó javaslat részletes vitájára került sor. A kormány eredeti javaslatával 258-an értettek egyet, azaz az összes képviselő 67 százaléka. Ellene 28-an voltak, 35-en pedig tartózkodtak a véleménynyilvánítástól. Ez azt jelentette, hogy az Országgyűlés kétharmados szavazattöbbséggel Magyarország állami címerévé nyilvánította a koronával ékes címert. A képviselők felállva tapsolták meg a döntést, majd elénekelték a Himnuszt. Este negyed hét után néhány perccel Szabad György berekesztette az ülésnapot. Az Országgyűlés szerdán a rendkívüli ülésszakba iktatott rendkívüli ülésnapot tart, amelyet délután 2 órakor kezdenek. (MTI) Mivel az Országgyűlés egy korábbi ülésén nem sikerült dönteni a címer kérdésében, most újból napirendjére tűzte a ház ezt a témát. Balsai István igazságügy-miniszter előadta, hogy a kormány ezúttal csak egyetlen javaslatot terjeszt a plénum elé, mégpedig a koronás kis címert. Salamon László, az Alkotmányügyi, Törvény-előkészítő és Igazságügyi Bizottság elnöke bejelentette, hogy a bizottság is ezt.a változatot támogatja. Ugyanakkor azt is közölte, hogy Kőszeg Ferenc (SZDSZ) módosító javaslatot terjesztett be, s ezt még nem volt módjuk előzetesen véleményezni. Antall József miniszterelnök is szót kért a vitában, kijelentve: nem tartja indokoltnak, hogy további heraldikai. közjogi vagy politikai érvekkel folytatódjék a polémia. Tarthatatlan — mondotta —, hogy Magyarország továbbra is megtartsa régi kommunista címerét, mihamarabb dönteni kell tehát ebben a kérdésben. Hozzátette; a címer használatáról szóló külön szabályzatban lehet majd arról dönteni, hogy milyen esetekben van helye a koronás, s mikor a díszítmény nélküli egyszerű címernek. Ezután a Parlament megkezdte az Állami Vagyonügynökségről és a hozzá tartozó vagyon kezeléséről és hasznosításáról szóló 1990. évi VII. törvény módosítására benyújtott törvényjavaslat tárgyalását. Az előterjesztő, Balsai István igazságügyminiszter hangsúlyozta: a kormányprogram egyik gazdaságpolitikai célja o szociális piacgazdaság megteremtése, amihez elengedhetetlen a nemzeti vagyon 80-90 százalékát kitevő állami tulajdon jelentős részének privatizációja. E folyamat ellenőrzésében meghatározó szerepe van az Állami Vagyonügynökségnek. A kormányprogram megvalósításához indokolt, hogy az Állami Vagyonügynökség közvetlen irányítását és ellenőrzését az Országgyűlés helyett a kormány lássa el, a privatizáció fő irányának meghatározása viszont továbbra is az Országgyűlés hatáskörében marad. Ugyanakkor a privatizáció teljes körű ellenőrzése, az állami vagyQri védelme mégköveteli az Állami Vagyonügynökség hatáskörének kiterjesztését a tanácsi alapítású vállalatok egy részére, különösen azokra, amelyeknél a spontán privatizáció veszélye a legnagyobb. A miniszter ilyennek említette a kiskereskedelmet, a vendéglátást és a szolgáltatást. Végezetül indokoltnak minősítette annak lehetővé tételét, hogy az Állami Vagyonügynökség a vállalatot ne csak gazdasági társasággá alakíthassa, hanem értékesítés céljából államigazgatási felügyelet alá vonhassa. Az Állami Vagyonügynökségről és a hozzá tartozó vagyon kezeléséről és hasznosításáról szóló törvény módosításának általános vitájában a képviselők heves, személyes indulatoktól sem mentes, a vagyonügynökség tevékenységét, vezetőjének személyét is érintő szócsatába bonyolódtak, AZ alapprobléma e kérdésben az, hogy az Állami Vagyonügynökséget az Országgyűlés vagy a Minisztertanács felügyelje. Többen — Soós Károly Attila (SZDSZ) és Ungár Klára (Fidesz) — helyeselték, hogy a vagyonügynökség a kormány hatáskörébe kerüljön, de fontosnak tartották a legfontosabb személyi kérdésekben, a működési szabályzat jóváhagyásában az Országgyűlés hatásköréTolvaj a Parlamentben Még mielőtt negyed 7 után Szabad György a •tegnapi ülésnapot berekesztette volna, Ráday Mihály (SZDSZ) képviselőnek rendkívüli ügyben adott szót. Az ismert városvédő okulásképpen elmondta, hogy hétfőn a Parlament folyosóján hagyott táskájából eltűnt teljes havi jövedelme. Felhívta képviselőtársai . figyelmét arra: vigyázzanak jobban értékeikre. A teremben többen bekiabálták, hogy összeadják a pénzt, lévén Ráday négygyermekes nagycsaládos. Ezt Tarján Lászlóné államtitkár meg is fogalmazta, javasolva, hogy fejenként mindenki 100 forintot adjon e célra. Erre olyan hangok hallatszottak, hogy ez bizony kevés lehet (az Országgyűlésnek egyébként több mint 380 tagja van), ha ténylegesen a teljes havi jövedelmet óhajtják öszszeadni. A problémát Szabad György oldotta meg, mondván: visszatérnek a kérdésre, hiszen amúgy is kevesen vannak jelen az ülésteremben. Majd ténylegesen berekesztette az ülésnapot. Az Országgyűlés szerdán a rendkívüli ülésszakba iktatott rendkívüli ülésnapp>al délután 2-kor folytatja munkáját. A .napirenden szereprei többek között a köztársasági elnök megválasztásának módjáról döntő népszavazás időpontjának kitűzése. (MTI) SZDSZ-MSZP Sarcol a kormány Miután a Szabad Demokraták Szövetsége a választások időszakában sem állította azt, hogy a gazdasági átmenet megvalósítható a lakosságot kedvezőtlenül érintő intézkedések nélkül, természetesnek tartja, hogy az örökölt kritikus helyzet szükségessé tesz kellemetlen intézkedéseket a költségvetés kiegyensúlyozására. Ugyanakkor elhibázottnak véli, hogy a fájdalmas intézkedések bejelentése nem esik egybe a gazdasági fellendítési program beindulásával — mondta Tardos Márton, az SZDSZ keddi parlamenti sajtóértekezletén, amelynek témája a kormány pénzügyi csomagterve volt. Az SZDSZ úgy gondolja — fűzte hozzá —, hogy a fájdalmas intézkedések akkor jelennek majd meg a nagyközönség előtt, amikor világossá válik, mit tesz a kormány a kisvállalkozások fellendítéséért, hogyan hajtja végre privatizációs elképzeléseit. A szabad demokraták a legnagyobb problémának azt tartják, hogy a csomagtervben nem világosak az összefüggések. Csupán az világos, hogy a kormány hol vezet be fájdalmas intézkedéseket, de nem tudni, hogy ezek milyen részei az életszínvonal csökkenésével szükségszerűen együtt járó programnak. További gyengeség. hogy nem eléggé egyértelmű, mit (Folytatás a 2. oldalon.) Életveszély kétszázezerért Kincskeresők, gödörszélen A Kincskeresők tizenhárom év elteltével ismét viszszatértek abba a táborba, melyet mozgalmuk kezdetén a Kommunista Ifjúsági Szövetség birtokolt (KISZiskola), az utóbbi időben viszont a Gyermek- és Ifjúságvédelmi Alapítvány jegyez. Az irodalmi kincskeresés ügyét korábban támogató állampárti pénzek a rendszerváltással éppúgy odalettek, mint az újszegedi tábor rendezettsége. A gyermekjátszótér homokozójában több hetes tábortüzeken kormozódott konzervszemét. Heveredésre, hancúrozásra csábítana a gizgazos fű, ám a mindenütt fellelhető üvegcserép óvatosságra int. Az esti világítás gyér, óvatlan gyermeklépteket nyársaló vaságymaradványok fenyegetnek; emberes mélységű, vízzel telt csatornanyílások tátonganak. Íme a sátras szálláson, a napi étkezésen túl ezt nyújtja a hat napig ott lakó Kincskereső tábor résztvevőinek a gazdát cserélt létesítmény. Kétszázezer forintért. A bevétel egyébként a megyei ifjúsági alapítványt gazdagítja, míg a Kincskereső táborért kifizetett öszszeg nagy részét más alapítványokból és támogatóktól hozták össze a szervezők. Az olvasó, író 10—14 éves gyerekek, akik a Kincskereső klubok legjobbjaiból verbuválódtak immár tizennegyedszer, erről mit sem sejtenek. önfeledten vetélkednek, ismerkednek egymással, az irodalom által a világ egyéb dolgaival. Az ország szinte minden tájáról összesereglett kincskeresők lelkes vezetői érthető aggodalommal beszélnek a jelenről — a minap egyik gyerekük kis híján beleveszett az egyik csaSoonogyí Károlyné felvétele tornanyílásba —, de mozgalmuk jövője is joggal aggasztja őket. — A folyóiratot 1971-ben még a tanárképzőn indítottuk; amolyan búvópatak-létből 1974-ben hivatalossá vált, a Magyar Úttörő Szövetség támogatásával. Ennek megszűnésével az Osváthalapítványnak köszönhetően a Móra Kiadónál folytattuk ifjúsági irodalmi lapunk szerkesztését. Országos klubhálózatunk a meglevő igény alapján, spontán szerveződött, általában iskolai irodalmi szakkörökből. A posta terjesztésének „hála", mára egyre kevesebb iskolába jut el folyóiratunk, így példányszámunk két év alatt 20 ezerrel visszaesett. Eközben az újságosstandokat mindenütt a Denise típusú ifjúsági ponyvalapok lepték el — értékeli a valódi irodalom vereségeit Simái Mihály főszerkesztő-helyettes. Baka István költő szerint az olvasással amúgy is baj volt az országban, s a helyzet így egyre elkeserítőbbé válik. Lesz-e jövőre 15. Kincskereső tábor? Mozgalmunk megéri-e ezt az évfordulót? Egyelőre megválaszolhatatlan kérdések. Koleszár Márta táborvezető a további támogatásokban, változó társadalmunk megtartóerejében bízik. A srácok szemmel láthatólag jól érzik magukat: az esőzések ellenére kincskeresőkhöz méltóan viselik a táborozás, viszontagságait. Ha az ifjúság érdekeit támogató alapítványok nem egymás zsebéből gazdálkodnának, talán maradna is, jutna is: irodalomra, táborozásra, az olvasás örömére. (varga) gita 6723 SZEGED, Csongrád! sgt. 83. Telefon: 66-530, 66-913. Fax: 66-765. Telex: 82742. ÚJDONSÁGOK AMERIKÁBÓL — A DIGITAL STANDJÁN 600 MB cserélhető, újraírható optikai disc 590 000 Ft. 600 MB cserélhető cartridge 29 900 Ft. NOVELL hálózati elemek: Arcnet kártya 8900 Ft — 8 vonalas aktív HUB 19 900 Ft, — NE 1000 Ethernet kártya 16 600 Ft. — NE 2000 Ethernet kártya 19 900 Ft, AUTOKEY billentyűzet bővítő 13 000 Ft. PCM 600 W szünetmentes áramforrás 42 000 FL — ST261-1 Winchester 28 900 FL — EPSON FX-1060 nyomtató 46 000 FL Megtekinthetők a Szegedi Ipari Vásáron, az „N" pavilonban.