Délmagyarország, 1990. július (80. évfolyam, 158-188. szám)

1990-07-04 / 161. szám

M* DEIMA6YAR0RSZA6 80. évfolyam, 161. szám 1990. július 4., szerda Havi előfizetési díj: 101+20 forint Ára 4,30 forint Koronás a címeriink A fiúk a bányában dolgoznak — Indokolatlan áremelések? Amerika Dorozsmán — Pártpénzek később Hosszú vitára tett pontot tegnap, kcső délután a Par­lament: ezentúl a régi címer az új. Ahogyan Antall József miniszterelnök fogalmazott: nem engedhetjük meg, hogy továbbra is a kommunista címer jelképezze hazánkat a világ előtt. Reméljük, a „kísértet" nem csak az új jelkép­től hagyja el az országot. Szenvedélyes vita kisérte a pri­vatizációs törvény tervezetét is. Az már csak apró szeplő a Parlamentből, hogy közben valaki „privatizálta" Ráday Mihály pénztárcáját is. Két párt — az MSZP és az SZDSZ — is kifogásolta a kormány gazdasági csomagtervét. Az áremelések megala­pozatlanok, mivel nem látni azt a célt, amit el kívánnak érni vele — állítják. Áremelés ügyében alighanem az ál­lampolgárok többsége egyetért a kifogásokkal. Szerencsé­sebben ért véget a Márkus-hegyi bányászok sztrájkja. Ne­kik ugyanis fizetésemelést igért a kormány. A bányászok egyelőre bizalmatlanok, tegnap este mégis megszületett a megállapodás. Rafai Gábor Viták a vagyonügynökségről nek fenntartását. Mások azt hangsúlyozták — Scham­schula György (MDF), Tar­dos Márton (SZDSZ) —, hogy a privatizáció lebonyolítása olyan bonyolult folyamat, amelynek sikerén az ország gazdasága teljes átalakítá­sának ügye áll vagy bukik. Éppen ezért ellenőrzése, kéz­bentartása nemzeti érdek. Szabad György ezt köve­tően lezárta az általános vi­tát, majd a képviselők több­sége úgy határozott, hogy ké­sőbb részletes vitára bocsátja a törvényjavaslatot. A Ház megbízott elnöke felkérte a gazdasági bizottságot, hogy vitassa meg a benyújtott mó­dosító indítványokat. A délután a címerre vonat­kozó javaslat részletes vitá­jára került sor. A kormány eredeti javaslatával 258-an értettek egyet, azaz az összes képviselő 67 százaléka. Elle­ne 28-an voltak, 35-en pedig tartózkodtak a véleménynyil­vánítástól. Ez azt jelentette, hogy az Országgyűlés két­harmados szavazattöbbséggel Magyarország állami címeré­vé nyilvánította a koronával ékes címert. A képviselők felállva tapsolták meg a döntést, majd elénekelték a Himnuszt. Este negyed hét után né­hány perccel Szabad György berekesztette az ülésnapot. Az Országgyűlés szerdán a rendkívüli ülésszakba ikta­tott rendkívüli ülésnapot tart, amelyet délután 2 óra­kor kezdenek. (MTI) Mivel az Országgyűlés egy korábbi ülésén nem sikerült dönteni a címer kérdésében, most újból napirendjére tűz­te a ház ezt a témát. Balsai István igazságügy-miniszter előadta, hogy a kormány ez­úttal csak egyetlen javaslatot terjeszt a plénum elé, még­pedig a koronás kis címert. Salamon László, az Alkot­mányügyi, Törvény-előkészítő és Igazságügyi Bizottság el­nöke bejelentette, hogy a bi­zottság is ezt.a változatot tá­mogatja. Ugyanakkor azt is közölte, hogy Kőszeg Ferenc (SZDSZ) módosító javaslatot terjesztett be, s ezt még nem volt módjuk előzetesen véle­ményezni. Antall József miniszterel­nök is szót kért a vitában, kijelentve: nem tartja indo­koltnak, hogy további heral­dikai. közjogi vagy politikai érvekkel folytatódjék a polé­mia. Tarthatatlan — mon­dotta —, hogy Magyarország továbbra is megtartsa régi kommunista címerét, miha­marabb dönteni kell tehát ebben a kérdésben. Hozzátet­te; a címer használatáról szóló külön szabályzatban lehet majd arról dönteni, hogy milyen esetekben van helye a koronás, s mikor a díszítmény nélküli egyszerű címernek. Ezután a Parlament meg­kezdte az Állami Vagyon­ügynökségről és a hozzá tar­tozó vagyon kezeléséről és hasznosításáról szóló 1990. évi VII. törvény módosításá­ra benyújtott törvényjavas­lat tárgyalását. Az előterjesz­tő, Balsai István igazságügy­miniszter hangsúlyozta: a kormányprogram egyik gaz­daságpolitikai célja o szociá­lis piacgazdaság megteremté­se, amihez elengedhetetlen a nemzeti vagyon 80-90 száza­lékát kitevő állami tulajdon jelentős részének privatizá­ciója. E folyamat ellenőrzé­sében meghatározó szerepe van az Állami Vagyonügy­nökségnek. A kormányprog­ram megvalósításához indo­kolt, hogy az Állami Vagyon­ügynökség közvetlen irányí­tását és ellenőrzését az Or­szággyűlés helyett a kor­mány lássa el, a privatizáció fő irányának meghatározása viszont továbbra is az Or­szággyűlés hatáskörében ma­rad. Ugyanakkor a privatizá­ció teljes körű ellenőrzése, az állami vagyQri védelme még­követeli az Állami Vagyon­ügynökség hatáskörének ki­terjesztését a tanácsi alapítá­sú vállalatok egy részére, kü­lönösen azokra, amelyeknél a spontán privatizáció veszélye a legnagyobb. A miniszter ilyennek említette a kiske­reskedelmet, a vendéglátást és a szolgáltatást. Végezetül indokoltnak minősítette an­nak lehetővé tételét, hogy az Állami Vagyonügynökség a vállalatot ne csak gazdasági társasággá alakíthassa, ha­nem értékesítés céljából ál­lamigazgatási felügyelet alá vonhassa. Az Állami Vagyonügynök­ségről és a hozzá tartozó va­gyon kezeléséről és haszno­sításáról szóló törvény módo­sításának általános vitájában a képviselők heves, szemé­lyes indulatoktól sem men­tes, a vagyonügynökség te­vékenységét, vezetőjének személyét is érintő szócsatá­ba bonyolódtak, AZ alap­probléma e kérdésben az, hogy az Állami Vagyonügy­nökséget az Országgyűlés vagy a Minisztertanács fel­ügyelje. Többen — Soós Ká­roly Attila (SZDSZ) és Ungár Klára (Fidesz) — helyesel­ték, hogy a vagyonügynökség a kormány hatáskörébe ke­rüljön, de fontosnak tartot­ták a legfontosabb személyi kérdésekben, a működési szabályzat jóváhagyásában az Országgyűlés hatásköré­Tolvaj a Parlamentben Még mielőtt negyed 7 után Szabad György a •tegnapi ülésnapot bere­kesztette volna, Ráday Mihály (SZDSZ) képvise­lőnek rendkívüli ügyben adott szót. Az ismert vá­rosvédő okulásképpen el­mondta, hogy hétfőn a Parlament folyosóján ha­gyott táskájából eltűnt teljes havi jövedelme. Felhívta képviselőtársai . figyelmét arra: vigyázza­nak jobban értékeikre. A teremben többen bekia­bálták, hogy összeadják a pénzt, lévén Ráday négy­gyermekes nagycsaládos. Ezt Tarján Lászlóné ál­lamtitkár meg is fogal­mazta, javasolva, hogy fejenként mindenki 100 forintot adjon e célra. Er­re olyan hangok hallat­szottak, hogy ez bizony kevés lehet (az Ország­gyűlésnek egyébként több mint 380 tagja van), ha ténylegesen a teljes havi jövedelmet óhajtják ösz­szeadni. A problémát Sza­bad György oldotta meg, mondván: visszatérnek a kérdésre, hiszen amúgy is kevesen vannak jelen az ülésteremben. Majd tény­legesen berekesztette az ülésnapot. Az Országgyűlés szer­dán a rendkívüli ülés­szakba iktatott rendkívüli ülésnapp>al délután 2-kor folytatja munkáját. A .na­pirenden szereprei többek között a köztársasági el­nök megválasztásának módjáról döntő népszava­zás időpontjának kitűzé­se. (MTI) SZDSZ-MSZP Sarcol a kormány Miután a Szabad Demok­raták Szövetsége a válasz­tások időszakában sem állí­totta azt, hogy a gazdasági átmenet megvalósítható a lakosságot kedvezőtlenül érintő intézkedések nélkül, természetesnek tartja, hogy az örökölt kritikus helyzet szükségessé tesz kellemet­len intézkedéseket a költ­ségvetés kiegyensúlyozásá­ra. Ugyanakkor elhibázott­nak véli, hogy a fájdalmas intézkedések bejelentése nem esik egybe a gazdasági fellendítési program bein­dulásával — mondta Tardos Márton, az SZDSZ keddi parlamenti sajtóértekezletén, amelynek témája a kor­mány pénzügyi csomagter­ve volt. Az SZDSZ úgy gondolja — fűzte hozzá —, hogy a fájdalmas intézkedések ak­kor jelennek majd meg a nagyközönség előtt, amikor világossá válik, mit tesz a kormány a kisvállalkozások fellendítéséért, hogyan hajt­ja végre privatizációs el­képzeléseit. A szabad de­mokraták a legnagyobb problémának azt tartják, hogy a csomagtervben nem világosak az összefüggések. Csupán az világos, hogy a kormány hol vezet be fáj­dalmas intézkedéseket, de nem tudni, hogy ezek mi­lyen részei az életszínvonal csökkenésével szükségszerű­en együtt járó programnak. További gyengeség. hogy nem eléggé egyértelmű, mit (Folytatás a 2. oldalon.) Életveszély kétszázezerért Kincskeresők, gödörszélen A Kincskeresők tizenhá­rom év elteltével ismét visz­szatértek abba a táborba, melyet mozgalmuk kezde­tén a Kommunista Ifjúsági Szövetség birtokolt (KISZ­iskola), az utóbbi időben vi­szont a Gyermek- és Ifjú­ságvédelmi Alapítvány je­gyez. Az irodalmi kincske­resés ügyét korábban tá­mogató állampárti pénzek a rendszerváltással éppúgy odalettek, mint az újszege­di tábor rendezettsége. A gyermekjátszótér ho­mokozójában több hetes tábortüzeken kormozódott konzervszemét. Heveredésre, hancúrozásra csábítana a gizgazos fű, ám a mindenütt fellelhető üvegcserép óva­tosságra int. Az esti vilá­gítás gyér, óvatlan gyer­meklépteket nyársaló vas­ágymaradványok fenyeget­nek; emberes mélységű, víz­zel telt csatornanyílások tá­tonganak. Íme a sátras szál­láson, a napi étkezésen túl ezt nyújtja a hat napig ott lakó Kincskereső tábor résztvevőinek a gazdát cse­rélt létesítmény. Kétszáz­ezer forintért. A bevétel egyébként a megyei ifjúsági alapítványt gazdagítja, míg a Kincske­reső táborért kifizetett ösz­szeg nagy részét más ala­pítványokból és támogatók­tól hozták össze a szerve­zők. Az olvasó, író 10—14 éves gyerekek, akik a Kincskere­ső klubok legjobbjaiból ver­buválódtak immár tizenne­gyedszer, erről mit sem sej­tenek. önfeledten vetélked­nek, ismerkednek egymás­sal, az irodalom által a vi­lág egyéb dolgaival. Az ország szinte minden tájáról összesereglett kincs­keresők lelkes vezetői ért­hető aggodalommal beszél­nek a jelenről — a minap egyik gyerekük kis híján beleveszett az egyik csa­Soonogyí Károlyné felvétele tornanyílásba —, de moz­galmuk jövője is joggal ag­gasztja őket. — A folyóiratot 1971-ben még a tanárképzőn indítot­tuk; amolyan búvópatak-lét­ből 1974-ben hivatalossá vált, a Magyar Úttörő Szö­vetség támogatásával. Ennek megszűnésével az Osváth­alapítványnak köszönhetően a Móra Kiadónál folytattuk ifjúsági irodalmi lapunk szerkesztését. Országos klub­hálózatunk a meglevő igény alapján, spontán szervező­dött, általában iskolai iro­dalmi szakkörökből. A posta terjesztésének „hála", mára egyre kevesebb iskolába jut el folyóiratunk, így példányszámunk két év alatt 20 ezerrel visszaesett. Eközben az újságosstando­kat mindenütt a Denise tí­pusú ifjúsági ponyvalapok lepték el — értékeli a va­lódi irodalom vereségeit Si­mái Mihály főszerkesztő-he­lyettes. Baka István költő szerint az olvasással amúgy is baj volt az országban, s a hely­zet így egyre elkeserítőbbé válik. Lesz-e jövőre 15. Kincs­kereső tábor? Mozgalmunk megéri-e ezt az évfordulót? Egyelőre megválaszolhatat­lan kérdések. Koleszár Már­ta táborvezető a további tá­mogatásokban, változó tár­sadalmunk megtartóerejében bízik. A srácok szemmel lát­hatólag jól érzik magukat: az esőzések ellenére kincs­keresőkhöz méltóan vise­lik a táborozás, viszontagsá­gait. Ha az ifjúság érdekeit tá­mogató alapítványok nem egymás zsebéből gazdálkod­nának, talán maradna is, jutna is: irodalomra, tábo­rozásra, az olvasás örömé­re. (varga) gita 6723 SZEGED, Csongrád! sgt. 83. Telefon: 66-530, 66-913. Fax: 66-765. Telex: 82742. ÚJDONSÁGOK AMERIKÁBÓL — A DIGITAL STANDJÁN 600 MB cserélhető, újraírható optikai disc 590 000 Ft. 600 MB cserélhető cartridge 29 900 Ft. NOVELL hálózati elemek: Arcnet kártya 8900 Ft — 8 vonalas aktív HUB 19 900 Ft, — NE 1000 Ethernet kártya 16 600 Ft. — NE 2000 Ethernet kártya 19 900 Ft, AUTOKEY billentyűzet bővítő 13 000 Ft. PCM 600 W szünetmentes áramforrás 42 000 FL — ST261-1 Winchester 28 900 FL — EPSON FX-1060 nyomtató 46 000 FL Megtekinthetők a Szegedi Ipari Vásáron, az „N" pavilonban.

Next

/
Thumbnails
Contents