Délmagyarország, 1990. július (80. évfolyam, 158-188. szám)

1990-07-17 / 174. szám

MAGYARORSZÁG 80. évfolyam, 174. szám 1990. július 17., kedd Havi előfizetési díj: 101+20 forint Ára 4,30 forint Parlamenti kötélhúzás Ellentervezetből módosító javaslat — Mi alapján választunk szeptemberben? — Családipótlék-emelés, évente kétszer Szabadtéri előzetes — Mi végre tanulunk, mi végre nevelünk? ' M ein okozott meglepetést az Országgyűlés soros ülés' szaka, immár bevett hétfői, tévén át szemlélhető eseménysora. Mintha túlságosan is jól megtanulták volna a képviselők a rendezői utasítást, s nem képesek a légkörhöz, a körülményekhez, az érzékelhető társadalmi vibrációhoz, az igényekhez alkalmazkodni. Fújják a magukét, sértenek, és megsértődnek, föladják érveiket egy jó, vagy jónak hitt poénért. Félve jegyzem meg — talán megspórolhatnánk a tévé egyenes adásainak költségeit egy jól szerkesztett összefoglaló reményében. Talán szerencsénk lesz, s ügy járunk, mint a foci-összefoglalókkal: a legizgalmasabb jeleneteket, a legdrámaibb pillanatokat és a gólokat sűrítik. Ja, hogy az Országgyűlésen egyelőre nincsenek gólok? Az más... Szegeden érzékelhető a nyári főszezon közeledte. Nemcsak a Dóm téren zajlik a nagyüzem, próbálják a Hunyadi Lászlót, de a város sok pontján, tereken, Tiszaparton, strandokon, piacokon, parkolókban nagy a zsúfi. Mi lesz a jövő héttől? Sok szegedi ismerősöm ilyenkorra tempírozza évi rendes szabadságát... Lehet, hogy nekik van igazuk? Tandi Lajos Antall József Brüsszelben Antall József miniszterelnök hétfőn reggel Brüsszelbe utazott a menetrendszerű Malév-járattal. Kíséretében van Mádl Ferenc tárca nélküli miniszter, Somogyi Farina külügyminisztériumi, Martonyi János, a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériumának közigazgatási államtitkára, valamint László Balázs kormányszóvivő. Antall József két és fél napos brüsszeli programja szerint megbeszélést folytat Jacques Delors-ral, az Európai Közösségek Bizottságának elnökével, s találkozik Enrique C. Báron Crespóval, az Európai Parlament elnökével. Várhatóan udvariassági látogatást tesz I. Baldvin belga királynál, s tárgyal Wilfried Martens miniszterelnökkel. Megbeszéléseiről — a tervek szerint — kedden délután sajtókonferenciát tart Brüsszelben. (MTI) A „követő" családi pótlék Az Országgyűlés rendkívüli ülésszaka hétfőn délelőtt 10 órakor a családi pótlékról szóló 1990. évi XXV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat tárgyalásával folytatta munkáját. A tárgysorozat elejére rangsorolt törvénymódosítás tárgyalásának megkezdése előtt az elnöklő Szabad. György elrendelte a szokásos jelenlétellenőrzést, melynek eredményeként megállapították, hogy 289 képviselő, a törvényhozás 75 százaléka jelent meg, így az ülés határozatképes. Az elnök bejelentette ezután, hogy a kormány számos új törvénymódosítást nyújtott be sürgősségi tárgyalást kérve, A Parlament valamennyi beterjesztést nagy szótöbbséggel jóváhagyta, így a törvényhozás sürgősséggel tárgyalja a gazdálkodó szervezetek és a gazdasági társaságok átalakulásáról szóló 1989. évi XIII. törvény, az állami vállalatokra vonatkozó egyes jogszabályok, és a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló 1989. évi törvény módosítását; a köztársasági elnök közvetlen választására vonatkozó népszavazás előkészítésének és lebonyolításának pénzügyi szükségletei biztosításáról szóló országgyűlési határozati javaslatot. A beterjesztett javaslatokat a Parlament a szükséges bizottsági előkészítés után veszi fel tárgysorozatába. Számos új interpellációt, illetve kérdést is benyújtottak a képviselők. Ezeket a törvényhozás kedden délután tárgyalja. A sürgősségi indítványok feletti döntést követően a törvényhozás az ülésszak tárgysorozatáról határozott, ennek megfelelően 13 pontból álló napirend került a Ház elé: 1. Határozathozatal a családi pótlékról szóló 1990. évi XXV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslatról; 2. Az alkotmány módosításáról és a helyi önkormányzatokról szóló törvényjavaslatok már megkezdett általános vitájának folytatása; 3. A Magyar Köztársaság 1989. évi állami költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat megtárgyalása; 4. Az Állami Vagyonügynökségről és a hozzá tartozó vagyon kezeléséről és hasznosításáról szóló 1990. évi VII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat már megkezdett vitájának folytatása; 5. A köztársasági elnök közvetlen választására vonatkozó népszavazás előkészítésének és lebonyolításának pénzügyi szükségletei biztosításáról szóló országgyűlési határozati javaslat vitája; 6. A nem pártként bejegyzett társadalmi szervezetek költségvetési támogatásának elosztásáról szóló országgyűlési határozati javaslat megtárgyalása; 7/a. Határozat a Pártatlan Tájékoztatás Bizottságáról és a közszolgálati tömegkommunikációs eszközök (Magyar Televízió, Magyar Rádió és Magyar Távirati Iroda) vezetőinek ideiglenes kinevezési rendjéről; 7/b. Országgyűlési határozati javaslat a frekvenciamoratóriumról; 8. Az elektronikus és a nyomtatott sajtó privatizációs eljárásait vizsgáló bizottság közbenső jelentésének meghallgatása; 9. A kínzás, és más kegyetlen, embertelen vagy megalázó büntetések vagy bánásmódok elleni nemzetközi egyezmény kihirdetéséről szóló 1988. évi 3. törvényjavaslat vitája; 10. Interpellációk; 11. Kérdések; 12. Javaslat az Interparlamentáris Unió magyar csoportjának megalakítására; 13. A Gazdasági Bizottság egy tagjának megválasztása. Napirend előtti hozzászólóként jelentkezett Horn Gyula. A Külügyi Bizottság elnöke emlékeztetett arra, hogy a napokban az Észak-Atlanti Tanács közgyűlése felhívást fogadott el, amely áljást foglalt az európai államok, a NATO és a Varsói Szerződés tagországai közötti kapcsolatok magasabb szintre emelése mellett, illetve Európai Közgvűlés létrehozása mellett. Ezen javaslatok vajóra váltásában jelentós szerepet tölthet be a magyar Országgyűlés is, ezért Horn Gyula közölte, hogy e fontos kérdések kapcsán a Külügyi Bizottság a jövő héten óllósfoglalás-tervezetet terjeszt a Ház elé. A Külügyi Bizottság elnöke emlékeztette a törvényhozást: a Romániai Magyar Demokrata Szövetség az elmúlt héten felhívással fordult a magyar Parlamenthez, hogy vizsgálja felül a nemzeti kisebbségek országgyűlési képviseletéről hozott korábbi döntését. Horn Gyula javasolta, hogy ezt a kérdést az érintett bizottságok tűzzék napirendre. Fodor Gábor, az Emberi Jogi, Vallásügyi és Kisebbségi Bizottság elnöke rögtön szót kért, és közölte, hogy az RMDSZ felhívását bizottsága már megvitatta, s azzal kapcsolatos álláspontjáról levélben tájékoztatta az RMDSZ-t. A családi pótlékról szóló 1990. évi XXV. törvény módosításának részletes vitájával pontosabban a részletes vitában benyújtott újabb módosító javaslatok megtár(Folytatás a 2. oldalon.) Keresetünk 7 százalékkal az országos átlag alatt... Vállalati toplista Fura toplistát hallottami a minap: a legjobb és legrosszabb vállalatokról. Mármint, ki, mennyit fizet dolgozóinak a megyében. Nem meglepő, hogy az első tíz cég között nincs ismert nagyvállalat. Annál meglepőbb, hogy a listavezetőnél (nevét homály fedi) 143 ezer forint a bruttó átlagkereset Tessék megkapaszkodni: havonta! Ebben persze, benne foglaltatik a portástól az igazgatóig, mindenki. S az sem hűti le a kedélyeket hogy mindezt bruttóban kell érteni, hiszen így is átlag 70—75 ezer forint lapul a borítékban havonta. Mielőtt mérgében földhöz vágná az olvasó az újságot és azon morfondírozna, miből is vesz tejet kenyeret így huszadika táján, jobb, ha higgadt fejjel végiggondoljuk a dolgot. A piacgazdaságot az értéket értéken cserét azt hiszem, mindnyájan szorgalmazzuk. De tudomásul kell vennünk, tőke nincs tőkés nélkül. Ha megérdemelten lapul ez az összeg a borítékban, hónapról hónapra, engem aligha zavar. Sokkal inkább elszomorít az, hogy a hiányhelyzetet kihasználók, a gyerekcipóben járó piacgazdaságunk vámszedői is megtollasodnak. Nem mondhatunk elhamarkodott ítéletet mivel sem a céget, sem az ott dolgozókat nem ismerjük. Feltételezem, hogy megérdemelten viszik haza fizetésüket Beszéljünk inkább a dolgok másik oldaláról: a szegénységről Hiszen a statisztikai adatok arról is szólnak, hogy fokozatosan, de biztosan szegényedünk. Környékünkön a hivatalos átlagkereset 7 százalékkal alacsonyabb, mint az országos átlag. A főmunkahelyről származó kereset jövedelmünknek a felét sem teszi ki. A családi kassza egyik zsebébe valót a munkaidőn túl, másodés harmadgazdaságokban teremthetjük csak elő, miközben így is egyre kevesebbre futja. Ezt mutatják a vásárlási adatok. Ruházatból egyre kevesebbet veszünk, a vendéglők asztalainál viszont már csak a leggazdagabbak foglalhatnak helyet — ók is csak ritkán. Ilyen riasztó számok mellett szinte csoda, hogy a családoknak csak 60 százaléka vélekedik úgy, hogy az elmúlt hónapokban romlott az életszínvonala. A közvélemény szerint, a lakosság egyötöde gazdag, és kétötöde szegény. Hogy mennyi kellene a megélhetéshez? A létminimum meghatározása évek óta vitatéma. Tavaly a statisztikusok szerint, 3 ezer 980 forintból lehetett volna „vegetálni". A szegénységi küszöb szerintük ennél némivel magasabb: 4 ezer 300 forint. A közvélemény egészen másként vélekedett: most 7 ezer 600 forintos jövedelmet tartanának szükségesnek legtöbben ahhoz, hogy enni, élni tudjanak. Hogyan lehet mindezt megvalósítani? Csongrád megyében úgy, hogy messze az országos átlag feletti munkaidőre kényszerítik magukat az emberek. Környékünkön elsősorban a mezőgazdaságban. A hatvanhétezer nyugdíjas átlag 6100 forintból kénytelen nap nap után élni. ők már a kapálással sem tudnak magukon segíteni. Mint minden átlag, ez is csalás, hiszen a nyugdíjasok harmada mindössze 5—6 ezer forint közötti járandóságot kap, míg a 20 ezer forint feletti nyugdíjak száma mindössze 31 a megyében. A számok legalább annyit mondanak, mint amennyit eltakarnak. A statisztika — mondják — olyan, mint egy jó bikini: a lényegre borit fátylat. Egyet azonban nagyon is pontosan megmutat: gazdaságunk, s vele együtt életünk minősége is vészesen romlik. A hatalom elsősorban saját állampolgárai felé adósodott el vészesen az elmúlt néhány esztendőben. Tisztességes fizetésekkel, legalább elfogadható infrastruktúrával, egy nem folyton-folyvást lyukadó szociális védőhálóval — egyszóval egy európai társadalommal S egyelőre nem tehetünk mást, tudomásul vesszük, innen kel (lene) legalább egy kicsit feljebb araszolnunk. Rafai Gábor MXL MEDLÁTOR KÖZVETÍTŐ ÉS SZERVEZŐ IRODA BT Hirdetésfelvétel közületek és vállalkozók részére a Délmagyarországba Szegeden, a Dugonics tér 12. szám alatt Bejelentkezés telefonon, munkatársunk felkeresi önt Munkanapokon 9-16 óra között Telefon és fax: 24-326. Állunk rendelkezésére! MEDIÁTOK «