Délmagyarország, 1990. július (80. évfolyam, 158-188. szám)

1990-07-17 / 174. szám

Körkép 1990. július 17., kedd (Folytatás az J. oldalról.) gyalásával folytatták mun­kájukat a torvényhozók. A három módosító javaslat kö­zül végül is a Török Ferenc (SZDSZ) képviselő által ere­detileg benyújtott javaslatot fogadták el, amelyet — mivel azt a képviselő visszavonta — Kutrucz Katalin (MDF) terjesztett elő. Eszerint a családi pótlék év eleji vagy évközi emeléséről a gyer­meknevelés tényleges költsé­geinek megfelelően az Or­szággyűlés évente legalább kétszer dönt. A T. Ház a módosító javas­latot elfogadta, s 285 igen, 4 nem szavalattal, 9 tartózko­dás mellett módosította a családi pótlékról szóló tör­vényt. A képviselők Szabad György vezetésével ezután ügyrendi polémiát folytattak, amelynek lényege: nőiként tárgyalják az SZPSZ által beterjesztett önkormányzati „ellentörvény-tervezetet", A jelenleg érvényes házszabá­lyok ugyanis nem rendelkez­nek arról az esetről, amikor a kormány beterjesztett tör­vényjavaslatával szemben az Országgyűlésnek egy telje­sen új törvényjavaslatot kell megvitatnia. Végül is Szabad György az ügyrendi bizottság hatáskörébe utalta a dön­tést, nevezetesen; a bizottság vizsgálja felül, és foglaljon állást arról, hogy a képvise­lők esetleg az egyszer már el­fogadott tárgyalási rendtől eltérő módon vitassák meg az SZDSZ „ellentörvényét". A vita immár a szokásos sze­mélyeskedő vitával folytató­dott, majd az elnöklő Vörös Vince bejelentette, hogy mi­vel e témához még többen hozzá kívánnak szólni, a tör­vényjavaslat általános vitáját a következő hétfőn folytat­ják, ma, kedden reggel a T. Haz várhatóan megkezdi az 1989. évi költségvetés végre­hajtásáról szóló törvényja­vaslat tárgyalását. (MTI) működő demokráciánk van. erős kormánnyal, amely erős ellenzék ellenőrzése alatt te­vékenykedik ... Magyaror­szág minden fenntartás nél­kül elfogadja az EGK mű­ködési szabályait, és teljes értékű partnerként kíván részt venni Európa egyesí­tésében." Ami Magyarorszag esetle­ges NATO-tagságát illeti, ez a kérdés nincs napirenden. Jelenleg a legfontosabb kér­dés a szovjet csapatok tá­vozása határidőn belül. Bi­zonyosak vagyunk abban, hogy a szovjet csapatok tá­vozása után kölcsönösen na­gyon hasznos új politikai és gazdasági kapcsolatok fog­nak kialakulni a Szovjet­unióval. Mi nemcsak Nyu­gat felé orientálódunk, fon­tosak számunkra a -jó gaz­dasági kapcsolatok a Szov­jetunióval is. Rádióíelex Korrekt kapcsolat a vízlépcső ügyében Bethlen István Londonban — A brit tőkerészvétel a magyar gazdaságban alacso­nyabb, mint a svájci -*• ál* lapította meg hétfőn Lon­donban tartott sajtóértekez­letén Bethlen István ország­gyűlési képviselő, a Parla­ment privatizációs, gazdasá­gi és pénzügyi bizottságának elnöke. A Magyar Demokra­ta Fórum országos elnöksé­gének tagja a brit és a nem­zetközi sajtó képviselőinek adott tájékoztatójában nagy nyomatékkal hangsúlyozta, hogy a kommunista rend­szertől örökölt súlyos adós­sággal és rendkívül nehez gazdasági problémákkal a fiatal magyar demokrácia csak külföldi segítséggel és igen jelentős arányú nyuga­ti tőkebekapcsolódással tud megbirkózni. Bevezetőben rámutatott, hogy Magyarország a leg­kedvezőbb feltételeket nyújt­ja a külföldi beruházóknak, és a szabad választásokból kikerült demokratikus in­tézményrendszere most már nemcsak gazdasági, hanem a hosszú távú beruházások­hoz nélkülözhetetlen politi­kai biztosítékkal is szolgál­hat a külföldi befektetők­nek. Kiemelte: a mai ma­gyar politikai közélet egye­dülálló abban a tekintetben, hogy az Országgyűlés hat demokratikus pártja — az MSZP-t is beleértve — egyetért a gazdaság- és pón/pojitika két alapvető kérdésében, nevezetesen ab­ban, hogy az országnak gaz­dasági újjászületéséhez sza­bad, jól múkódő piacgazda­ságra és átfogó privatizá­ciós program végrehajtására van szüksége. Az. MTI londoni tudósító­jának kérdésére válaszolva megerősítette, hogy a külr földi tőkerészvétel aránya a magyar iparban még nem éri el az egy százalékot sem, és a brit részesedes — mint hangsúlyozta — „sajnos, en­nek is csak töredéke, ala­csonyabb, mint Svájc részr aránya1'. Örömét fejezte ki, hogy Németország, Japán, Ausztria, Dél-Korea és Svéd­ország részéről igen jelen* tős az érdeklődés. Hangsú* lyozta: a magyar kormány az eddiginél lényegesen na­gyobb arányú bekapcsoló­dást remél Nagy-Britanniá­tól és az Egyesült Államok­tól is. Douglas Hurd brit kül­ügyminiszter vasárnapi tv­nyilatkozatával kapcsolatban feltett kérdésre válaszolva Bethlen István kifejtette, hogy ami az EGK-tagságra való „teljes qlkalmasságot" illeti, talán nem volt száz százalékig reális az a re­mény, hogy Magyarország csatlakozására már 1992-ben sor kerülhet. „Ámde — hangsúlyozta — teljesen reálisnak tartjuk, hogy ez legkésőbb 1995-ig megvaló­sulhat. Meggyőződésünk sze­rint teljes alkalmasságunk nem lesz kétségbe vonható: — M§ meg nem tisztázott, hogy milyen ajánlatot te­szünk az osztrákoknak a bős—nagymarosi kártérí­tés rendezésére, de időben — tehát július 31-éig — reagálunk — tudhatták meg az újságírók Sámsondi-Kiss Györgytől, a Dunai Vízlép­cső kormánybiztosától és Szántó Györgytől, a kor­mánybiztosi titkárság veze­tőjétől hétfőn a budapesti sajtótájékoztatón. Mint is­meretes az osztrák fővállal­kozó július 31-éig a tényle­gesen elvégzett munkákra már elismert 0,952 milliárd, továbbá a július elején iga­zolt 0,9 milliárd schillingen felül e hónap végéig továb­bi 0,7 milliárd schilling át­utalását kéri, majd az év végéig még körülbeüü] 0,4 milliárd schilling igazolását az ügyletet finanszírozó banknál. Tehát lényegében a 0,852 milliárdon felül még 2 milliárd schilling kár terí­tésről van szó. A sajtótájékoztatón az MTI munkatarsa az iránt érdeklődött, hogy a magyar fél szerint mennyiben reális ez a 2 milliárd schillinges követelés? Továbbá miként adható megfelelő válasz jú­lius 31-éig, ha —, mmt az el­hangzott — a magypr kor­mány csak szeptember má­sodik felében foglalkozik részletesen a bős—nagyma­rosi beruházással. Szántó György válaszában elmondta: jelenleg bármi­lyen adat, esetleg becslés közlése nehezítené a tárgya­lásokat. A nemzetközi jog szakértőiből és más szak­emberekből álló bizottság foglalkozik a kérdésééi, hi­szen hazánk szeretné kor­rekten rendezni ezt ez ügyet, de ugyanakkor nem lehetünk nagyvonalúak sem. A bizottság vizsgálja azt is, hogy miként vehető figye­lembe a kártérítés rendezé­sénél az osztrákok magyar­országi vízlepcsöépítése el­len már a szerződéskötés­kor, illetve az osztrák kor­mány garanciavállalásakor kibontakozó nemzetközi környezetvédelmi tiltako­zás A tervek szerint a kor­mány valóban szeptember második felében tűzi napi­rendre a beruházás teljes körű értékelését, a felada­tokat. de az osztrák kártérí­tési ügyben ezt megelőzően is állási foglalhat. • • Öngyulladás Sajóbábonyban — Mint hírül adtuk, szombaton hajnalban Sajp­bábonyban, az Észak-ma­gyarországi Vegyiművek­ben robbanás történt a már 20 eve használaton kivül hel yezett üzemcsarnokban. A tűzoltók — akik igen gyorsan a helyszínre érkez­tek — a robbanást követően rövid idő alatt eloltották a tüzet. Mint azt Radványi László tűzoltó őrnagy, Borsod­Abaúj-Zemplén megyei tűz­oltóparancsnok az MTI munkatársának elmondotta: a tűzoltóság a rendőrséggel együttműködve, a vegyi és robbanási felügyelet szak­értőit bevonva folytatja an­nak vizsgálatát, hogy az 50 méteres csarnokot romba döntő detonáció előtt kelet­kezett-e a tűz, vagy pedig a robbanás okozta a tüzet A megyei tűzoltóparancsnok véleménye szerint legkoráb­ban szerdára várható szak­értői vélemény." (MTI) AMERIKAI FŐÜGYÉSZEK LÁTOGATÁSA Az Amerikai Főügyészek Országos Szövetségének hat­tagú küldöttsége — Mary Sue Terry, Virginia állam fő­ügyésze, a szövetség elnöke vezetésével — hazánkba ér­kezett, szakmai tapasztalatcsere es együttmúxödés kiala­kítása céljából. A delegáció a Legfőbb Ügyészségen és a Fejér Megyei Főügyészségen folytat megbeszéléseket, töb­bek között ellátogat a Legfelsőbb Bíróságra, az Igazság­ügyi Minisztériumba, a Belügyminisztériumba, ós az Or­szággyűlés ülésére is. A megbeszélések kiterjednek a jogi intézményrendszer fejlődésének legújabb elemeire, a kör­nyezetvédelem jogi eszközeire, a nyilvánosság és az állami szervek működési mechanizmusának összefüggéseire, a jogi információcsere bővítésének lehetőségeire. (MTI) GORBACSOV—KOHL SAJTÓÉRTEKEZLET Németország a? egyesülés után olyan szuverén állani lesz, amely maga dönt belső berendezkedéséről és katonai­politikai hovatartozásáról is. Erről állapodott meg Mihail Gorbacsov szovjet elnök, és Helmut Kohl kancellár, két­napos moszkvai tárgyalásain. A két vezető a kaukázusi Minyeralnije Vodi vároeában tartott sajtóértekezletén kö­zölte azt is. hogy az egyesüléssel, illetve az azzal kapcso­latos nemzetközi szerződéssel együtt érvényüket vesztik a négy nagyhatalom Németország feletti ellenőrzési jogai. A Szovjetunió emellett átfogó szerződésben rendezi kap­csolatait Németországgal, beleértve ebbe a politikai kap­csolatokat, a biztonság kérdését, a gazdasági és kulturá­lis együttműködést is. Gorbacsov és Kohl megállapodott, hogy 3—4 éven belül kivonják az NDK területén állomá­sozó szovjet erőket WÖRNER MOSZKVÁBAN Manfréd Wörner, a-NATO főtitkára, hétfőn, hivatalos látogatásra hívta meg a NATO brüsszeli központjába Mi­hail Moiszejeyet, a szovjet fegyveres erők vezérkari fő­nökét. Wörner pénteken érkezett Moszkvába, a szovjet kormány meghívására, s szombaton tárgyalt Mihail Gor­bacsov elnökkel. A vasárnapot a NATO főtitkára Lening­rádban töltötte RMDSZ RENDKÍVÜLI KONGRESSZUS Tőkés László, a Romániai Magyar Demokrata Szövet­ség (RMDSZ) tiszteletbeli elnöke, az RMDáZ rendkívüli kongresszusának sürgős összehívását javasolja. A nagyvá­radi református püspök az MTI-hez eljuttatott, és a Ro­mániai Magyar Szó pímű újságban is megjelenő nyilat­kozatában annak a véleményének adott hangot hogy a lehetőleg Bukarestbe összehívandó rendkívüli kongresz­szusngk foglalkoznia kellene az egyre aggasztóbbá V'áló magyar iskolaüggyel, és a kivándorlás kérdésével. Az, RMDSZ-nek követelnie kell a kisebbségi jogok biztosítá­sára vonatkozó korábbi kormányzati ígéretek valóra vál­tását illetve demokratikus tárgyalások elkezdését a vita­tott kérdésekben. FÖLDRENGÉS A FÜLÖP-SZIGETEKEN Az elmúlt negyedszázad legerősebb földrengése súj­totta hétfőn a Fülöp-szigetek fővárosát, es az ország leg­nagyobb szigetének. Luzonnak, a nagy részét. A földmoz­gás erőssége túllépte a Richter-skála szerinti 7, fokoza­tot, s egyes jelentések szerint a 8,4 fokot is elérte. Nem tudni még az áldozatok pontos számát, egyelőre több mint Ötven ember haláláról és több száz sebesültről érkezett, jelentés. Depolitizált, magabiztos szakmai munkát! \Egy kávé Szabó Győző |orszógos rendőrfőkapitánnyal Ki ne tudná, az elmúlt évtizedek belügye a szó szoros értelmében belügy volt, egészen misztikus. A zárt szervezet új vezérkara meg, élén a miniszterrel, kávé­házba hívta az újságírókat. (Mint hallottuk, egy réges-régi stílust kivannak föl­eleveníteni. nyitnak a közvélemény, a tö megkommunikáció felé.) Lévén a kávé­ház a Belügyminisztérium művelődési házában, megjegyzendő, a BM-fekete egé­szen elfogadható volt, nem különben a hangulat. Szabó Győző, az országos rend­őrfőkapitány például — ahogy láttam — a legtermészetesebbnek vette a hozzá­intézett legszemclyeskedőbb kérdéseket is. Azt persze, ő sem tudhatta előre, hogy hazafelé jövet ellopják a pénztárcámat a vonaton. Kiáltottam volna rendőrért? Hisz épp előző este ecsetelte az ország első rendőre, milyen profik a zsebesek... Ugye, megértik, az alább következő beszélgetést sokáig megemlegetem. — ön bíró volt, hogyan tett rendőr? — Horváth Balázs, a belügyminiszter keresett meg személyesen, vállalnám-e a megbízást Gondolom, a szakmai hírem alapján, mivel előtte sosem találkoztunk Közölte az elképzeléseiket: külső emberre lenne szúkgég, olyanra, aki széles körű szakmai ismeretekkel rendelkezik, biróra gondoltak. — Meg ne haragudjon, de az ön élet­kora már nem az, amikor az ember ilyen nagy pályamódosításra szánja el magát. — így igaz. Huszonöt évi bíráskodás után váiltottam, jóllehet az ón koromban kétszer is meggondolja az ember, menjen, vagy maradjon. A következők miatt vál­laltam: mindig büntetőügyeket targyal­tam, tehát a rendőrség munkáját alapo­san megismerhettem. (A bírói pályafutá­somat Győrött kezdtem, végigjártam a grádicsokat Négy évig voltam járásbíró, hat évig megyei elsőfokú ügyekben ítél­keztem, később lettem büntető elnökhe­lyettes. majd hét évig Szombathelyen voltam megyei bírósági elnök.) Régóta foglalkozom kriminológiával, tagja va­gyok a Magyar Kriminológiai Társaság igazgató tanácsának. Bíró) beosztásaimban úgy vélem, elég vezetői gyakorlatot is szereztem. Egyébként pedig, mindig az újat kerestem, vonzottak a nagy felada­tok. Ez a fölkérés hízelgő js volt szá­momra. úgyhogy, némi gondolkodás után elvállaltam. A családom — a feleségem és a lányom -» nem nagyon örült Nem is költöztünk el Szombathelyről, egyelőre p minisztériumtól kaptam átmeneti .szál­lást. — D öntésének politikai okairól nem szőtt, biztosan vannak. — Szeretném hangsúlyozni, az ORFK vezetését mindenféle politikai elkötele­zettség nélkül vállaltam Kizárólag szak­mai okok inspiráltak. -r- Eft úgy értsem, ha, mondjuk, a régi MSZMP fölkérte volna, akkor is igent mondott volna? Mint megyei bírósági el­nök, bizonyosan párttag is volt. — Aljogy a bírákat, nagyon helyesen, depolitizálták. én is párton kívüli let­tem. azóta is az vagyok. A bíráskodást is éppoly szakmának tekintettem, mint 4 rendőrét Természetesen, befolyásoltak a társadalmi, politikai változások, egész pontosan a szakmák depolitizálása. Az el. vem, hogy a rendőr ne politizáljon, sze­rencsésen egybeesett a változás irányá­val. úgy, hogy párttagos múltpm ellenére nyugodt szívvel döntöttem. Azt hiszem, ha az állampárt kért volna föl. nem vál­laltam volna. De hát, ez egy hipotézis .., csak ismételhetem magam, döntésemnek szakmai okai vannak. — Üay tudom, az QRFK-ra egyedül ment. Hogyan fogadták a kívülről jött embert, akinek ráadágyl nincs is rendőr múltja? Voltak-e kis szurkapiszkák? — Valóban, wapat nélkül mentem oda Nincsenek embereim, ezt meg is mond­tam. A bizalom az alapmentalitásom. Bi­zalommal fordulok mindenkihez, azt ké­rek viszonzásul. Egy hónapja vezetem az ORFK-t, nagyon rövid ideje. Sok értékes kollégát ismertem meg. akik rólam is hallhattak korábban. Eddig nem táncol­tattak meg. a jelét sem' tapasztaltam. — Mire völt ideje egy hónapos műkö­dése során? — Túlzás nélkül állíthatony hatalmasak feladataink. Átmenetben élünk, hiányoz­nak kulcsfontosságú rendelkezések, ne­künk legjobban a rendőri törvény. Dolgo­zunk a BM ós a redőrség teljes szétvá­lasztásán, elkülönítésén, küszöbön a me­gyei főkapitányi pályázat napirenden az új szervezet kialakításának témája. Mo6t utazott el a francia rendőrség főigazgató­ja. akivel megegyeztünk, francia szakem­berek jönnek segíteni a frekventált rend­őri munkák: a betöréses lopások földerí­tése, a terrorelharitás, a kábítószer-keres­kedelem elleni védekezés, a repülőtéri biztonsági főigazgatóság újjászervezéséhez. Három hete járt itt a bécsi rendőrfőnök. Vele a világkiállítás osztrák és magyar rendőri teendőinek összehangolásáról tár­gyaltunk. Szeretnénk kialakítani egymá­séhoz hasonlító rendőri intézkedésrend­szert. mentalitást, magatartást. Örömhír­ről is beszámolhatok: ma érkezett meg öt Audi gépkocsi, amelyeket Baden-Württean­berg tartomány ajándékozott a magyar rendőrségnek, szeptemberben továbbá hetet kapunk. Ez is szerény jele annak, hogy a rendőrség átszervezésén értjük a tech­nikai. a tárgyi feltételek javítását is. Bár lenne elég pénz! — S milyen rendőröket szeretne az ut­cákra küldeni? — Jó fellépésűeket, magabiztos, kultu­rált egyenruhásokat. A lakosságnak tet­szőket, általa elfogadottakat A bennem lévő izgalom, feszültség igazából verseny­láz. Mozgósítom minden tartalék energiá­mat a siker, a megfelelés érdekében, ezt várom új munkatársaimtól is. — Hogyan vélekedik a bűnözésről, a bűnözőkről? — A 25 éves bírói pályafutásom során egyetlen halálos ítéletet sem hoztam (el­lene vagyok a halálbüntetésnek), de aho­gyan a társadalom egészséges gondolko­dással elítéli, megveti a bűnös cselekmé­nyeket. ugyanúgy az igazságszolgáltatás­nak is kellő szigorral, következetességgel kellene büntetni. Mag Edit

Next

/
Thumbnails
Contents