Délmagyarország, 1990. június (80. évfolyam, 128-157. szám)

1990-06-08 / 135. szám

2 Körkép 1990. június 8., péntek Á bizonyítvány értéke A minisztériumban már folyik az új oktatási törvény, illetőleg a felsőoktatási törvény kidolgozása — tájékoztatta a bizottság tagjait Manherz Károly. Utóbbinak a régi új államtitkár (Művelődési és Közoktatási Minisztérium) felfogása szerint együttesen kellene tartalmaznia az egyetemekre, a főiskolákra és az Akadémiára vonatkozó rendelkezéseket A készülő nemzeti alaptantervről pedig úgy vélekedett hogy abba legfeljebb ajánlásoknak szabad bekerülnie. Arra a kérdésre, hogy miként kellene az oktatásban összehangolni a tárca és az • önkormányzat feladatait Manherz Károly kifejtette: a minisztérium egy dolgot nem adhat ki a kezéből, a „bizonyítvány értékének" garanciáját. Ezzel kapcsolatban szükségesnek nevezte a standard érettségi rendszer kidolgozását, melynek célja az lenne, hogy Európában minél több helyen elismerjék a magyar érettségit. (Jelenleg csak Ausztriában fogadják el, bizonyos feltételekkel.) A nemzetiségek oktatását és művelődését firtató kérdésre válaszolva Manherz Károly külön nemzetiségi osztály felállítását helyezte kilátásba. Ugyancsak fontos feladat — mondotta — a nemzetiségi tanszékek megerősítése a főiskolákon, amire a Klebersberg Alapítvány ad lehetőséget. teni a bizottságban. Mások megjegyezték: talán levélben kellene fordulni a bizottság KDNP-s képviselőihez, mert immár a harmadik ülésről maradtak távol. A benyújtott módosító javaslatok között voltak és maradtak is olyanok, amelyek az érvek heves csatáját váltották és válthatják még ki. A bizottság például már állást foglalt abban — 14 szavazattal egy ellenében —, hogy a köztársásági elnököt a Parlament válassza meg. Fontosnak ítélte a képviselők mentelmi jogának kérdését is, ám vélekedése szerint ezt a képviselők jogállásáról szóló törvényben lenne célszerű részletesen szabályozni. Tárgyalásra vár még két, egymásnak ellentmondó javaslat is. Az egyik — Hámori Csabáé (MSZP) — azt szorgalmazza, hogy a miniszterelnökkel szemben bizalmatlansági indítványt már a képviselők egytizede is benyújthasson. Orbán Viktor (Fidesz) javaslata viszont ezt az arányt egyötödében határozná meg. Nincs zöldhitel? Külügyminiszterünknek nem kell a monarchia A magyar külpolitika célkitűzéseiről, Magyarország varsói szerződésbeli tagságáról, a nyugat-európai szervezetekkel kialakítandó viszonyáról adott nyilatkozatot Jeszenszky Géza külügyminiszter a tekintélyes párizsi lap, a Le Figaro különtudósftójának. Az interjú a lap csütörtöki szómában jelent meg, a magyar külügyminiszter párizsi látogatásához időzítve. „Teljes mértékben amellett vagyunk, hogy Magyarország vonuljon ki a Varsói Szerződésből. Nem áll érdekünkben, hogy tagja maradjunk a szervezetnek" — mondotta egyebek között. Az európai szervezetekhez történő csatlakozásról a külügyminiszter kijelentette: arra számít, hogy novemberben Magyarország tagja lese az Európa Tanácsnak. „Ha az integráció késedelmet szenved, az csalódás lenne számunkra" «— mondotta. Az Interjúban szó volt a Romániában és Csehszlovákiában élő magyar nemzetiség helyzetéről is. A magyar külügyminiszter megismételte: a kormány minden érvényes nemzetközi szerződést tiszteletben tart, így természetesen a békeszerződést is, nincs területi igénye, de kötelességének érzi, hogy segítse a magyar kisebbségeket nemzeti identitásuk megőrzésében, azokon a területeken, amelyek valaha Magyarországhoz tartoztak. Egy kérdésre válaszolva, határozottan elutasította azokat az elképzeléseket, amelyek az Osztrák-Magyar Monarchia visszaállítását javasolják. A Földművelésügyi Minisztériumban egyelőre nem tudnak biztosat mondani arról, hogy rendelkezésre áll-e a szükséges hitel a nyári betakarítású növények átvételehez. A Magyar Nemzeti Bankban a hónap közepéig várható döntés a hitel, illetve a váltó leljes összegéről, A Magyar Nemzeti Bank korábban, mintegy 20 milliárd forint ún. zöldhitelt helyezett kilátásba. Az FMben úgy tudják, hogy a jegybank a nyári betakarítású termények felvásárlásához jelentősebb összeget egyelőre nem utalt at a pénzintézetéknek. Nincs döntés arról sem, hogy az MNB figyelembe veszi-e azoknak a kereskedelmi bankoknak az igényét, amelyeknek több készpénzre és viszonylag kevesebb váltóra lesz szükségük; a feldolgozó vállalatok egy része ugyanis a kistermelók terményeit kizárólag készpénzzel tudja felvásárolni. DOTOZS Bóláné, az MNB ügyvezető igazgatója elmondta: ketté kell választani a mezőgazdaságnak nyújtott hitelkeretet. Arra a kérdésre, hogy a már betakarítás alatt levő termények árának kifizetéséhez^ szükséges pénzügyi fedezeti: rendelkezésre áll-é, az ügy—vezető igazgató igennel válaszolt. (MTI) Magyarországi románokról — Bukarestben Kereszténydemokraták bojkottja? Határozatképtelenség miatt félbeszakadt csütörtökön kora délután az Országgyűlés Alkotmányügyi, Törvényelőkészítő és Igazságügyi Bizottságának ülése. A testület kétnapos tanácskozásán főként a módosított alkotmány módosítására benyújtott törvényjavaslathoz eddig beérkezett 34 módosító indítványt vette sorra. A testület tagjai közül többen úgy ítélték meg: tarthatatlan, hogy a Parlament legfontosabb bizottságának munkáját szinte állandóan a határozatképtelenség veszélye fenyegeti. Volt, aki úgy Vélekedett: sürgető lenne Balsai István volt bizottsági alelnök — jelenleg igazságügy-miniszter —, illetve Pálos Miklós bizottsági tag — a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára — helyét betolA magyarországi románok helyzetéről nagyon sok téves adat és megállapítás kering Romániában. Más állításokkal ellentétben Magyarországon elég szétszórtan élő . románok száma 2530 ezer — jelentette ki Mthaiescu György, a Magyarországi Románok Demokratikus Szövetségének elnöke. Mihaiescu csütörtökön Bukarestben sajtótájékoztatón adott áttekintést a román sajtó képviselőinek 'a magyarországi románok helyzetéről. A magyar nagykövetség épületében tartott rendezvényen megjelent Horváth Andor román művelődési miniszterhelyettes, és vendéglátóként Szűts Pál bukaresti magyar nagykövet. Mihaiescu szólt arról, hogy a román nemzetiség részére Magyarországon biztosítják az oktatási hálózatot, az óvodától egészen az egyetemig. A tanügyben a jelenlegi keretek az igényeket kielégítik, biztosítottak a román tanárképzés rendszerét is. Egyelőre — mondotta •— nincs szó ennek bővítéséről, mert erre nincs igény, inkább az oktatás tartalmi javítására van szükség. Elmondotta, hogy a román nyelvű kiadványok száma és mennyisége is megfelelő, a rádió és a televízió román nyelvű műsorai jó szolgálatot tesznek a szétszórtan élő nemzetiségnek. Hangoztatta, hogy Magyarországon nem akadályozzák a román nyelv 4zabad használatát. Az Ötök a nemzeti kisebbségekről Húsz pontban foglalja össze a nemzeti kisebbségek jogait az a javaslat, amelyet Magyarország és a Duna—Adria-együttműködésben részt vevő négy másik állam: Ausztria, Csehszlovákia. Jugoszlávia és Olaszország — nyújtott be szerdán a helsinki folyamat emberi dimenziójával foglalkozó koppenhágai értekezletén. A javaslat leszögezni; a nemzeti kisebbségeknek joguk van arra, hogy elismerjék őket mint olyanokat azokban az országokban, ahol élnek és közösséget formálnak. A nemzeti kisebbséghez tartozó személyek szabadon vállalhatják odatartozásukat, és ezért nem érheti őket hátrány. Biztosítja a tervezet a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek emberi és kisebbségi jogainak szabad gyakorlását, így jogukat etnikai, kulturális, nyelvi és vallási identitásuk kifejezésre juttatására. megőrzésére és fejlesztésére, nyelvük használatára mind a magán-, mind a közéletben. Leszögezi a tervezet, hogy a nemzeti kisebbségeknek joga van arra. hogy saját oktatási, vallási és kulturális intézményeket tartsanak fenn, hogy saját szervezeteket hozzanak létre kisebbségi jogaik védelmezésére. Fontos pont az, amely előírja, hogy a kisebbségeknek és a hozzájuk tartozó személyeknek joguk van egymással szabad érintkezést fenntartani saját országukon belül, illetve az országbatárokon át érintkezést fenntartani más országok olyan polgáraival, akikkel közös nemzeti eredetük vagy kulturális örökségük köti össze őket. Külön pont szögezi le a nemzeti kisebbségek részvételi jogát az őket érintő döntések meghozatalában. Az anyanyelvű információra való jog _ tekintet nélkül a határokra — ugyancsak szerepel a tervezetben. Több pont szögezi le az államok kötelezettségeit a nemzeti kisebbségek jogainak biztosítására, a megfelelő törvényhozásra, a feltételek megteremtésére. Figyelembe véve a nemzeti kisebbségek specifikus területi körülményeit, a nemzeti kisebbségeknek jogot kellene biztosítani azon a területen, ahol élnek, az önkormányzat megfelelő formájára — hangzik az egyik pontban. Külön szólnak az ötök a kisebbségek ellen irányuló gyűlöletkeltés megakadályozásában az államokra háruló kötelességekről. Javasolják, hogy a népszámlálásokon a helsinki folyamatban részt vevő államok fogadják el nemzetközi megfigyelők jelenlétét azokon a területeken, ahol kisebbségek élnek. Ugyanakkor tartalmazni a javaslat azt is, hogy a nemzeti kisebbségeknek úgy kell élniük ezekkel a jogokk"' h"""" tiszteletben tartják az egyetemes emberi jogrv, . és mások alapvető szabadságjogait. Végül az ötök javaslata értelmében a résztvevők fontolóra veszik egy olyan békéltető mechanizmus létrehozását, amely a nemzeti kisebbségekkei kapcsolatos problémák megoldását segítené elő. Ezzel kapcsolatban utalnak az Európa Tanács szerepére. Ajtmatov nyugalomra int Pártporta Az SZDSZ nyitott szervezet Tisztújításról szólnak a hírek, a pártok háza tájáról. A képviselő-választások után, a helyhatósági választások előtt minden politikai szervezet újragondolja a helyben adódó feladatokat, kidolgozza a szeptemberben esedékes választáson való sikeres szereplés módszereit. — A szegedi szabad demokraták a múlt hét végén tartották közgyűlésüket. A tagság úgy döntött, hogy a korábbról is ismert, markáns gondolkodásmód még sikeresebb megjelentetése azt kívánja: tisztázzuk a város és a Szabad Demokraták Szövetsége, más pártok és az SZDSZ viszonyát, a szervezet lehetőségeit és feladatait — számolt be az ott történtek lényegéről Rozsnyai Bálint, az SZDSZ szegedi szervezetének elnöke. — A helyi program főbb pontjainak kidolgozásához hasonlóan fontos a szervezeten és a vezető testületen belüli változás. — A képviselő-választások után új politikai helyzet, másfajta politikai rendszer van kiépülőben. Ehhez a folyamathoz a pártoknak — így az SZDSZ-nek is — nem csak programjuk „felfrissítésével", hanem belső megújulásukkal Is hozza kell járulniuk. A többpártrendszerű demokráciában kell helyünket kialakítani és megtalálni. Az SZDSZ Szegeden is a legnagyobb ellenzéki párt. A tavaszi választások után megerősödtünk: a tavaly őszi félszázas létszám hatszorosára nőtt, de szavazóbázisunk és szimpatizánsaink tábora ennél jóval nagyobb. A helyhatósági feladatokra is készülve a tagozatok munkája intenzívebbé vált. Az egészségügyi, természettudományi és műszaki, a környezetvédelmi tagozat mellett most szerveződik a művelődési-oktatásügyi, valamint a gazdaságpolitikai. A szakértői bázisunkra épülő tagozatok nyitottak, amelyek munkájában mindazok részt vehetnek, akik ér. dekeltek, vagy érdeklődnek a város létét meghatározó, a helyi kormányzatban is meglévő területek iránt. A szakembereket tömörítő tagozatok célja az, hogy a közösség érdekeit feliárják. Tehát, a tagozat nem, a párton belüli politikai szerveződés, hanem szakértői csoport. A helyi sajátosságokból kiindulva új alapszabályt fogadtunk el. A tagokat (többnyire minden héten) közgyűlésen tájékoztatjuk az előző találkozo óta történt eseményekről, megbeszéljük a feladatokat. A tagok fölhatalmazásával ügyvivők látják el a két közgyűlés között fölmerült tennivalókat. Az arányos teherviselés elve működött, mikor a most megválasztott 7 ügyvivő közül csak ketten voltak tagjai a korábbi testületnek is. Ezentúl az ügyvivők közül egynek, az elnöknek lesz felada. ta a munka koordinálása. — A rendszerváltás igazi eseményének a helyhatósági választás tekinthető. Nyilvánvalóan másképpen kell fölkészülniük a politikai szervezeteknek erre a megméretésre, mint az országgyűlési képviselö-választásra. A szabad demokraták hogyan akarják jobban megismertetni és elfogadtatni magukat? — Nem pusztán kampányfeladatnak tekintjük ezt az őszi választást. Politikai pártként jelen kívánunk lenni a város életében. Nyitott napunkon, a június 10-én, az újszegedi Vigadóban megrendezendő juniálisunkra nem csak tagjainkat és szimpatizánsainkat várjuk, hanem szívesen be. és megmutatkozunk minden érdeklődőnek. A délelőtt tíz órakor. kezdődő rendezvényünk háziasszonya az országgyűlési képviselő Rózsa Edit lesz, aki ott is beszámol eddigi parlamenti ténykedéséről és tapasztalatairól. Az SZDSZ— Fidesz-focimeccs előtt a megjelentek között polgármesterversenyt hirdetünk. Szó esik majd a városlakók kedélyeit borzoló kérdésekről, az általunk javasolt megoldásokról. Ügy gondolom, az SZDSZ nem csak barátolc társasága, hanem olyan közösség, amely a politizálás lehetőségét nem csak az ügyek képviseletében látja, mert nézetrendszere, ideáljai megjelennek a tagok és szimpatizánsok életmódjában is. Nem óhattunk zárt politikai párt lenni. Nyáron megjelenünk a strandokon, ősszel a szüreten ... — Kiket jelölnek a helyi önkormányzati testület tagjának? Van-e polgármesterjelöltjük? — Az alapvető kritérium, hogy jelöltjeink alaDOs felkészültségről, politikai és szakmai rátermettségről tegyenek tanúbizonyságot, s ezt — még a választások előtt — bizonyítsák a polgárság előtt. (újszászi) Rendkívül súlyos a helyzet Kirgiziában, ahol a hét elején kezdődött zavargások átterjedtek a fővárosra, Frunzéra is. A legfrissebb adatok szerint az elmúlt 4 nap során negyvenen vesztették életüket és a sebesültek száma meghaladja a négyszázat. A Komsaomolszkaja Pravda csütörtöki jelentése szerint az Os városa mellett kezdődött zavargások átterjedtek a köztársaság más területeire is, s több helyen a hatóságok nem urai a helyzetnek. A legsúlyosabb a helyzet az alajszki ós az uzgeni járásban, ahol a tömeg megostromolta a helyi rendőrségi épületeket. A rendőrök fegyvert használtak, s helikopterekről dobtak le lőszerutánpótlást. Az osi repülőtérre szerdán újabb 15 katonai szállítógéppel érkezett erősítés. Os városában tankok és páncélozott szállítójárművek járőröznek, s helikopterek köröznek a levegőben. Frunzéban. a fővárosban az éjszaka folyamán zavargások voltak, egyetemisták nagygyűléseket tartottak, s a város több pontján a tömeg középületeket rongált meg. A frunzei egyetemekről máris közel 400 diákot evakuáltak, s megjelentek az első menekültek is. A köztársasági rádióban nyugalomra intő felhívások hangzanak el. Csingiz Ajtmatov, a világhírű író, a szovjet elnöki tanácsadói testület tagjai megbékélésre intette a köztársaság lakóit. Szovjet nagykövet a Vatikánban Jurij Karlov, a Szovjetuniónak a Szentszékhez akkreditált nagykövete csütörtökön átadta megbízólevelét a Vatikánban II. János Pál pápának, A Vatikán képviselője, Francesco Colasuonno érsek május 14-én adhatta át a maga megbízólevelét Moszkvában Mihail Gorbacsovnak. A vatikáni kihallgatás á szóvivő tájékoztatása szerint 40 percig tartott a pápai könyvtárszobában, és a legszívélyesebb légkörben zajlott le. A pápa néhány szót oroszul intézett a nagykövethez, aki 1978 és 1984 között a római szovjet nagykövetségen dolgozott beosztott diplomataként. A vatikáni—szovjet diplomáciai kapcsolatok létesítését az idén márciusban jelentették be. A megállapodás erről azonban Gorbacsov novemberi látogatásakor, a pápával való történelmi jelentőségű találkozója alkalmával született meg. együtt azzal a megállapodással, amelynek értelmében a Szovjetunióban rendezik az ortodox egyházba 1948-ban erőszakosan beolvasztott ukrán görög katolikus egyház jogi helyzetét