Délmagyarország, 1990. június (80. évfolyam, 128-157. szám)

1990-06-08 / 135. szám

80. évfolyam, 135. szám 1990. június 8., péntek Kuruckodó magyarok Moszkvában Hiányoztak az új szovjet javaslatok — A pápa orosz szavai — Szabad a román nyelv hazánkban A Varsói Szerződés tagállamainak vezetői közül Antall József nevéhez fűződik a legradikálisabb felszólalás, aki Moszkvában is tolmácsolni „merte": a magyar nép minél hamarabb ki szeretné vezetni országát e szövetségből. Az „Ötök" — hazánk, valamint Ausztria, Olaszország, Jugoszlávia és Csehszlovákia — javaslatát, melyet a koppenhágai értekezleten terjesztettek elő a nemzeti kisebbségekről, 2. oldalunkon ismertetjük. A magyar álláspontot — amely közismerten pozitív a német egyesítésről — az a tény is megerősíti, hogy a jövőben az eddigi bonni nagykövet tölti be a kelet-berlini nagyköveti posztot is. Mazowiecki ma hazánkba érkezik — a hagyományos lengyel—magyar barátságot erősítendő. Sajnos, határozatképtelenné vált az alkotmány ügyekkel foglalkozó parlamenti bizottság ülése, pedig fontos dolgokról kellett volna dönteniük. A kulturális bizottság, s a magyar diákok is, azt kívánják, hogy fogadják el külföldön is a magyar érettségit. Ehhez persze átfogó oktatásügyi reform szükséges ... Sandi István zett a Helsinkiben 15 éve megfogalmazott 10 elv maradéktalan teljesítése mellett. Leszögezte, hogy Magyarországnak nincsenek területi követelései, s arra törekszik, hogy a helsinki elvek, ajánlások, nemzetközi jogi normákká váljanak. Ebbe bele kell tartoznia a nemzetiségekre vonatkozó magatartásnak. — A demokrácia iránti elkötelezettségünk miatt sürgetjük, hogy mielőbb épüljenek ki a nemzeti kisebbségek egyéni és kollektív jogainak gyakorlásához szükséges intézményes keretek — hangoztatta. Antall, szavait összegezendő, rámutatott arra, hogy a sok- és kétoldalú szerződéses kapcsolatainkat új alapokra kell helyeznünk, a legfejlettebb európai normákat és gyakorlatot tartva szem előtt. Ennek módja meghatározhatja a földrész legfejlettebb államaihoz való felzárkózásunk ütemét, sikerét. Állásfoglalás A Magyar Szocialista Párt szerdai elnökségi ülésén megkésve ugyan, de előremutató módon fölajánlotta a nemzet számára a tulajdonában lévő megyei napilapo. kat. Ez a döntés hozzájárulhat a már megkezdett privatizációs folyamatok nyilvános befejezéséhez, vagy lehetőséget teremthet a lapok pártérdekek alapján véghezvitt államosításához. Mind az elkerülhetetlennek látszó privatizáció, mind az esetleges államosítás parlamenti keretek között történhet. Államosítás esetén a döntés demokratikusan születne a magyar törvényhozásban, ám semmiképp sem szolgálná a demokráciát, mivel a napilapok a többpárti irányítás alatt képtelenek lennének az oly annyira igényelt semlegességre. A Csongrád Megyei Lapkiadó Vállalat és a Délmagyarország munkatársai, vezetői, ezért felhívják a figyelmet a lapelőállítás modernizációja és a politikai semlegesség, valamint az államosítást követő pénztelen pártirányítás közötti alternatíva döntó különbségére. Bízunk benne, hogy a Parlament döntése nem fogja utólag igazolni azon kollégáinkat, akik az Axel—Springernél látták az egyetlen biztos menedéket. VASARNAP IS A VSZ nem pártszövetség Antall József beszéde A Varsói Szerződés nem lehet az uralkodó pártok szövetsége — jelentette ki Mihail Gorbacsov. A szovjet vezető a VSZ PTT megnyitóján mondott beszédében hangsúlyozta, hogy a Szovjetuniónak lesz ereje a VSZ gyökeres megreformálására. Moszkva továbbra sem tartja célra vezetőnek a VSZ egyoldalú feloszlatását, mert ez megítélése szerint kárt okozhatna az európai folyamatoknak. Ezért, mint ezt Mihail Gorbacsov kifejtette, a Szovjetunió konstruktív szerepet szón a VSZnek a közös európai otthon megteremtésében. A szovjet vezető megjegyezte: washingtoni tárgyalásain George Bush és James Ba. ker is elmondta, Jiogy számolnak a VSZ-szel a továbbiakban ÍSL Ami Németországot illeti, Moszkva változatlanul ellenzi az egyoldalú NATO-tagságot Mihail Gorbacsov beszédében ugyanakkor felmelegítette azt a korábbi elképzelést, miszerint az egyesült Németország átmeneti, leg társult tagja lehetn© mindkét katonai tömbnek. A szovjet elnök kijelentette, hogy az egységes Németországnak nem lehetnek területi követelései. Mi a reális, a helsinki folyamatba illeszkedő, a gyökeresen átalakuló és a leépülő tömbstruktúrákat kiegészítő, majd fokozatosan ezok helyére lépő új, átfogó össz-európai biztonsági rendszer megteremtésén vagyunk — mondta Antall József. A magyar kormányfő a Varsói Szerződés Tagállamai Politikai Tanácskozó Testületének moszkvai ülésén csütörtökön szólalt fel az ebédszünet után elsőként. A magyar miniszterelnök beszámolt a Magyar Köztársaság fejlődésének korszakos változásairól, majd az új magyar kormány külpolitikájának meghatározó elvéiről, törekvéseiről beszélt. „A magyar nép a 40 év utáni első szabad választáson politikai és gazdasági rendszerváltozásra szavazott. Az új Országgyűlés és a koalíciós kormány elindulta pluralista demokrácia, a szociális piacgazdaság rendszerének megteremtése felé. Célunk a legfejlettebb Európa normáinak érvényesítése a külpolitikában is. Az ideológiai szembenállásra épült háború utáni nemzetközi rendszer mára szétmállott. Csökken a két katonai tömb jelentősége felértékelődik a gazdasági együttműködés és az emberi jogok dimenziója. A közép- és kelet-európai változások, a német nép egyesülési folyamata új helyzetet teremtett Európában Mindezek alapján a Magyar Köztársaság úgy véli, hogy a Varsói Szerződés „mint az európai szembenállás egyik maradványa, fó funkcióját elvesztette" — mondta Antall. — Hazánk — jelentette ki — tárgyalásokat kezdeményez a Varsói Szerződés szervezetének és tagságunknak felülvizsgálatára. — Magyar szempontból kívánatosnak nevezte, hogy a szervezeten belüli katonai együttműködést a jövő év végére felszámolják. Ennek érdekében javaslatok kidolgozására fel kellene állítani egy bizottságot, amely egyidejűleg összeállítaná a VSZ gyakorlatában meglevő, a tagállamok szuverenitását sértő elemek jegyzékét, s javasolná haladéktalan kiiktatásukat a szerződésből. A Magyar Köztársaság arra törekszik, hogy helyreálljon szuverenitása a Magyar Honvédség feletti ellenőrzésben. Antall javasolta egy nagykövetekből álló különbizottság felállítását, hogy az megvizsgálja a VSZ funkcióját, jellegét, működését, s ezután konkrét javaslatokat dolgozzon ki. Ennek alapján hívják össze a VSZ Tagállamai Politikai Tanácskozó Testületének rendkívüli ülését, amelynek helyszínéül a magyar kormányfő Budapestet ajánlotta. Javaslata szerint a PTT rendkívüli ülését célszerű lenne a helsinki folyamatban részt vevő államok idén esedékes csúcstalálkozója előtt összehívni. A továbbiakban megerősítette, hogy az új magyar kormány elköteleRomán—magyar fegyver• barátság Magyarország és Románia hadseregei között meg kell őrizni azokat a jó kapcsolatokat, amelyek a tavaly decemberi romániai forradalom kezdeti szakaszában alakultak ki. Ezt a kózös óhajt hangoztatták Für Lajos és Victor Stanculescu csütörtök reggeli találkozóján Moszkvában. A román védelmi miniszter kezdeményezésére létrejött eszmecserén magyar részről jelen volt Annus Antal, a Honvédelmi Minisztérium közigazgatási államtitkára és Borsits László altábornagy, a Magyar Horvédség vezérkari főnöke. A román miniszter a hadseregek közötti jó kapcsolatokról szólva kívánatosnak nevezte, hogy azokat átültessék a két ország népei közötti viszonyra is. Für Lajos a találkozón kifejtette, hogy a közelmúlt romániai választások után megalakuló kormány honvédelmi miniszterét szívesen fogadja hivatalos látogatáson Magyarországon. A Minisztertanács ülése A Minisztertanács csütörtökön ülést tartott, amelyet Antall'József miniszterelnök távollétében Horváth Balázs belügyminiszter vezetett Törvényjavaslatot fogadtak el a bírósági népi ülnökök megbízatásónak meghoszszabbításáról, amelyet az Országgyűlés elé terjeszt A javaslat összefügg a tanácstagi mandátumok meghoszszabbításával, és a törvény elfogadása esetén a népi ülnökök megbízatása 1990. december 31-ig tart. Az Állami Népesség-nyilvántartó Hivatalt a belügyminiszter felügyelete alá helyezik, mó. dosították a tanácsi választott tisztségviselők munkajogi helyzetének rendezésével összefüggő egyes kérdésekről szóló korábbi határozatot. Ugyancsak módosult a budapesti irodahelyiségekkel való gazdálkodást rendező kormányhatározat, amely a központi igazgatás szervezeti változásait indokolja. E döntések a hivatalos lapban, a Magyar Közlönyben is megjelennek. A Minisztertanács érdemei elismerése mellett felmentette Szombathelyi Ferenc honvédelmi miniszterhelyettest; a Magyar Tudományos Akadémia javaslatára Láng Istvánt, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkárává, Csurgay Árpádot pedig főtitkárhelyettessé kinevezte (MTI) (Az összeállítás a 2. oldalon folytatódik ) (RÉSZLETES TUDÓSÍTÁS LAPUNK 6. OLDALÁN) Király Zoltán a függetlenek között Az előző égy párti Parlament fenegyereke hosszú időn át vitathatatlanul Király Zoltán szegedi képviselő volt. Az új Parlamentbe az MDF támogatásával független képviselőként választották meg. Azonban hamarosan szembe került a kormányzópárt frakciójával. — A tegnap Parlamentjében nemegyszer hurrogás kísérte felszólalásait. Később a honatyák elcsendesedtek, sőt szavait esetenként tapssal jutalmazták. Az új Parlament legutóbbi ülésén viszont képviselőtársai közbetapsolással jelezték, hogy elegük van a kemény „királyi" mondatokból. Hogy érinti e fogadtatás? — Számítottam rá. Ahogy korábban is számba vettem, hogy szavaim kiket érintenek kellemetlenül, netán sértenek, ezt most is épp így felmértem. A nemtetszés jelei nem zavarnak. — iMiért ült flt az MDF-frakcióból a függetlenekhez? )Az MDF legutóbbi közgyűlésén az önéhez sokban hasonló álláspontok is megfogalmazódtak. Nem siette el a döntést? — Egyelőre nincsenek kész, kiforrott pártok, egyegy pártban sokféle nézet jelenik meg és csap össze. Ezt mutatták a hét végi párttanácskozások, az MDF-é is. Épp így a Parlament sem öltött még végleges formát, ezért a túl magabiztos fellépések számomra kétes értékűek. Majd négy év múlva ítélhető meg —, hacsak nem lesznek már korábban képviselő-választások —, hogy mekkora valóságos tömeg van egy-egy párt mögött. A pártok megítéltetése jelenleg nem egyértelmű a polgárok részéről. Nyilvánvalóvá vált, hogy az MDFen belül is vannak, akik nem rejtik véka alá eltérő gondolataikat, ellenvéleményüket. Akkor sem, ha ez felzúdulást vált ki. Az MDF parlamenti frakciójának nagy része azonban sokkal lojálisabb a vezetéshez, mint a tagsága. Ez számomra csak részben érthető, hiszen a képviselői tisztség nem kell azt jelentse, hogy úgy menjenek együtt a nyájjal, ahogy a pásztor tereli őket. Ügy tűnik, a függetlenség közelebb áll a habitusomhoz. Bár mintha a véleményemmel nem lennék egyedül, hiszen Bíró Zoltánnak a Hitelben megjelent eszmefuttatása javarészt egyezik az enyémmel, s ez megerősít véleményemben. — Csupán a meggyőződése vezette a közvetlen köztársasági elnökválasztásra tett javaslatában, és az ennek érdekében indított képviselői aláírásgyűjtésben, vagy ennél többet akart? Netán a kissé apatikus közvéleményt is szeretné felrázni és közvetlenebbül bevonni a politikai döntésekbe? — Áttételes módon ez is szerepet játszott elhatározásomban. A mai amorf politikai helyzetben ezt a fontos jogintézményt is erősen befolyásolják az aktuálpolitikai érdekek. Keddi felszólalásomban azért is hangsúlyoztam, hogy az alkotmánymódosítást, és ezen belül a köztátsasági elnökválasztás mikéntjét ezek a motívumok nem határozhatják meg. Miután nem tudható, hogy a formálódó pártokon belül nem fog-e akár holnap egy másik irányzat felülkerekedni, esetleg olyan, amelyiknek e kérdésről egészen más lesz a véleménye, ezért fontos lenne a köztársasági elnökválasztás módjára egy stabil és hosszú távú formulát kialakítani. Ehhez pedig most elengedhetetlen a népakarat kinyilvánítása. Negyvenegy képviselői aláírás már összegyűlt, de a kisgazdáktól még nem kaptam vissza az ivet. Az a veszély fenyeget ugyanis, hogy a képviselők kétharmadának szavazatával megváltoztatható a népszavazásról szóló törvény is. Ezt megelőzendő, sürgetőbbnek tartom, hogy százezer állampolgár aláírása összegyűljön. Az Országgyűlés még ebben az esetben is dönthet úgy, hogy nem kötelező kiírni a népszavazást. Kékesi Katalin