Délmagyarország, 1990. június (80. évfolyam, 128-157. szám)

1990-06-08 / 135. szám

80. évfolyam, 135. szám 1990. június 8., péntek Kuruckodó magyarok Moszkvában Hiányoztak az új szovjet javaslatok — A pápa orosz szavai — Szabad a román nyelv hazánkban A Varsói Szerződés tagállamainak vezetői közül Antall József nevéhez fűződik a legradikálisabb felszólalás, aki Moszkvában is tolmácsolni „merte": a magyar nép minél hamarabb ki szeretné vezetni országát e szövetségből. Az „Ötök" — hazánk, valamint Ausztria, Olaszország, Jugo­szlávia és Csehszlovákia — javaslatát, melyet a koppen­hágai értekezleten terjesztettek elő a nemzeti kisebbségek­ről, 2. oldalunkon ismertetjük. A magyar álláspontot — amely közismerten pozitív a német egyesítésről — az a tény is megerősíti, hogy a jö­vőben az eddigi bonni nagykövet tölti be a kelet-berlini nagyköveti posztot is. Mazowiecki ma hazánkba érkezik — a hagyományos lengyel—magyar barátságot erősítendő. Sajnos, határozatképtelenné vált az alkotmány ügyekkel foglalkozó parlamenti bizottság ülése, pedig fontos dolgok­ról kellett volna dönteniük. A kulturális bizottság, s a magyar diákok is, azt kívánják, hogy fogadják el külföl­dön is a magyar érettségit. Ehhez persze átfogó oktatás­ügyi reform szükséges ... Sandi István zett a Helsinkiben 15 éve megfogalmazott 10 elv ma­radéktalan teljesítése mel­lett. Leszögezte, hogy Ma­gyarországnak nincsenek te­rületi követelései, s arra tö­rekszik, hogy a helsinki el­vek, ajánlások, nemzetközi jogi normákká váljanak. Eb­be bele kell tartoznia a nemzetiségekre vonatkozó magatartásnak. — A demokrácia iránti elkötelezettségünk miatt sür­getjük, hogy mielőbb épül­jenek ki a nemzeti kisebb­ségek egyéni és kollektív jo­gainak gyakorlásához szük­séges intézményes keretek — hangoztatta. Antall, szavait összegezen­dő, rámutatott arra, hogy a sok- és kétoldalú szerződé­ses kapcsolatainkat új ala­pokra kell helyeznünk, a legfejlettebb európai nor­mákat és gyakorlatot tartva szem előtt. Ennek módja meghatározhatja a földrész legfejlettebb államaihoz va­ló felzárkózásunk ütemét, sikerét. Állásfoglalás A Magyar Szocialista Párt szerdai elnökségi ülésén megkésve ugyan, de előremutató módon fölajánlotta a nemzet számára a tulajdonában lévő megyei napilapo. kat. Ez a döntés hozzájárulhat a már megkezdett priva­tizációs folyamatok nyilvános befejezéséhez, vagy lehe­tőséget teremthet a lapok pártérdekek alapján véghez­vitt államosításához. Mind az elkerülhetetlennek látszó privatizáció, mind az esetleges államosítás parlamenti keretek között történhet. Államosítás esetén a döntés demokratikusan születne a magyar törvényhozásban, ám semmiképp sem szolgálná a demokráciát, mivel a napilapok a több­párti irányítás alatt képtelenek lennének az oly annyira igényelt semlegességre. A Csongrád Megyei Lapkiadó Vállalat és a Dél­magyarország munkatársai, vezetői, ezért felhívják a fi­gyelmet a lapelőállítás modernizációja és a politikai semlegesség, valamint az államosítást követő pénztelen pártirányítás közötti alternatíva döntó különbségére. Bízunk benne, hogy a Parlament döntése nem fogja utólag igazolni azon kollégáinkat, akik az Axel—Sprin­gernél látták az egyetlen biztos menedéket. VASARNAP IS A VSZ nem pártszövetség Antall József beszéde A Varsói Szerződés nem lehet az uralkodó pártok szövetsége — jelentette ki Mihail Gorbacsov. A szovjet vezető a VSZ PTT megnyi­tóján mondott beszédében hangsúlyozta, hogy a Szov­jetuniónak lesz ereje a VSZ gyökeres megreformálására. Moszkva továbbra sem tartja célra vezetőnek a VSZ egyoldalú feloszlatását, mert ez megítélése szerint kárt okozhatna az európai folyamatoknak. Ezért, mint ezt Mihail Gorbacsov kifej­tette, a Szovjetunió konst­ruktív szerepet szón a VSZ­nek a közös európai otthon megteremtésében. A szovjet vezető megjegyezte: wa­shingtoni tárgyalásain George Bush és James Ba. ker is elmondta, Jiogy szá­molnak a VSZ-szel a továb­biakban ÍSL Ami Németországot illeti, Moszkva változatlanul ellen­zi az egyoldalú NATO-tag­ságot Mihail Gorbacsov be­szédében ugyanakkor felme­legítette azt a korábbi el­képzelést, miszerint az egye­sült Németország átmeneti, leg társult tagja lehetn© mindkét katonai tömbnek. A szovjet elnök kijelentette, hogy az egységes Németor­szágnak nem lehetnek terü­leti követelései. Mi a reális, a helsinki fo­lyamatba illeszkedő, a gyö­keresen átalakuló és a le­épülő tömbstruktúrákat ki­egészítő, majd fokozatosan ezok helyére lépő új, átfogó össz-európai biztonsági rendszer megteremtésén va­gyunk — mondta Antall Jó­zsef. A magyar kormányfő a Varsói Szerződés Tagálla­mai Politikai Tanácskozó Testületének moszkvai ülé­sén csütörtökön szólalt fel az ebédszünet után első­ként. A magyar miniszterelnök beszámolt a Magyar Köz­társaság fejlődésének kor­szakos változásairól, majd az új magyar kormány külpo­litikájának meghatározó el­véiről, törekvéseiről beszélt. „A magyar nép a 40 év utáni első szabad választá­son politikai és gazdasági rendszerváltozásra szavazott. Az új Országgyűlés és a koalíciós kormány elindulta pluralista demokrácia, a szo­ciális piacgazdaság rendsze­rének megteremtése felé. Célunk a legfejlettebb Eu­rópa normáinak érvényesí­tése a külpolitikában is. Az ideológiai szemben­állásra épült háború utáni nemzetközi rendszer mára szétmállott. Csökken a két katonai tömb jelentősége felértékelődik a gazdasági együttműködés és az embe­ri jogok dimenziója. A kö­zép- és kelet-európai vál­tozások, a német nép egye­sülési folyamata új helyze­tet teremtett Európában Mindezek alapján a Ma­gyar Köztársaság úgy véli, hogy a Varsói Szerződés „mint az európai szemben­állás egyik maradványa, fó funkcióját elvesztette" — mondta Antall. — Hazánk — jelentette ki — tárgyalá­sokat kezdeményez a Var­sói Szerződés szervezetének és tagságunknak felülvizsgá­latára. — Magyar szempont­ból kívánatosnak nevezte, hogy a szervezeten belüli katonai együttműködést a jövő év végére felszámolják. Ennek érdekében javasla­tok kidolgozására fel kelle­ne állítani egy bizottságot, amely egyidejűleg összeállí­taná a VSZ gyakorlatában meglevő, a tagállamok szu­verenitását sértő elemek jegyzékét, s javasolná hala­déktalan kiiktatásukat a szerződésből. A Magyar Köz­társaság arra törekszik, hogy helyreálljon szuverenitása a Magyar Honvédség feletti ellenőrzésben. Antall javasolta egy nagy­követekből álló különbizott­ság felállítását, hogy az megvizsgálja a VSZ funk­cióját, jellegét, működését, s ezután konkrét javaslatokat dolgozzon ki. Ennek alap­ján hívják össze a VSZ Tagállamai Politikai Tanács­kozó Testületének rendkí­vüli ülését, amelynek hely­színéül a magyar kormány­fő Budapestet ajánlotta. Ja­vaslata szerint a PTT rend­kívüli ülését célszerű len­ne a helsinki folyamatban részt vevő államok idén ese­dékes csúcstalálkozója előtt összehívni. A továbbiakban megerősítette, hogy az új magyar kormány elkötele­Román—magyar fegyver• barátság Magyarország és Románia hadseregei között meg kell őrizni azokat a jó kapcsola­tokat, amelyek a tavaly de­cemberi romániai forrada­lom kezdeti szakaszában alakultak ki. Ezt a kózös óhajt hangoztatták Für La­jos és Victor Stanculescu csütörtök reggeli találkozó­ján Moszkvában. A román védelmi miniszter kezde­ményezésére létrejött esz­mecserén magyar részről je­len volt Annus Antal, a Honvédelmi Minisztérium közigazgatási államtitkára és Borsits László altábor­nagy, a Magyar Horvédség vezérkari főnöke. A román miniszter a had­seregek közötti jó kapcsola­tokról szólva kívánatosnak nevezte, hogy azokat átül­tessék a két ország népei közötti viszonyra is. Für La­jos a találkozón kifejtette, hogy a közelmúlt romániai választások után megalakuló kormány honvédelmi mi­niszterét szívesen fogadja hivatalos látogatáson Ma­gyarországon. A Minisztertanács ülése A Minisztertanács csütör­tökön ülést tartott, amelyet Antall'József miniszterelnök távollétében Horváth Balázs belügyminiszter vezetett Törvényjavaslatot fogadtak el a bírósági népi ülnökök megbízatásónak meghosz­szabbításáról, amelyet az Országgyűlés elé terjeszt A javaslat összefügg a tanács­tagi mandátumok meghosz­szabbításával, és a törvény elfogadása esetén a népi ül­nökök megbízatása 1990. de­cember 31-ig tart. Az Álla­mi Népesség-nyilvántartó Hivatalt a belügyminiszter felügyelete alá helyezik, mó. dosították a tanácsi válasz­tott tisztségviselők munkajo­gi helyzetének rendezésével összefüggő egyes kérdések­ről szóló korábbi határoza­tot. Ugyancsak módosult a budapesti irodahelyiségek­kel való gazdálkodást rende­ző kormányhatározat, amely a központi igazgatás szerve­zeti változásait indokolja. E döntések a hivatalos lapban, a Magyar Közlönyben is megjelennek. A Minisztertanács érde­mei elismerése mellett fel­mentette Szombathelyi Fe­renc honvédelmi miniszter­helyettest; a Magyar Tudo­mányos Akadémia javasla­tára Láng Istvánt, a Magyar Tudományos Akadémia fő­titkárává, Csurgay Árpádot pedig főtitkárhelyettessé ki­nevezte (MTI) (Az összeállítás a 2. oldalon folytatódik ) (RÉSZLETES TUDÓSÍTÁS LAPUNK 6. OLDALÁN) Király Zoltán a függetlenek között Az előző égy párti Parla­ment fenegyereke hosszú időn át vitathatatlanul Ki­rály Zoltán szegedi képvise­lő volt. Az új Parlamentbe az MDF támogatásával füg­getlen képviselőként válasz­tották meg. Azonban hama­rosan szembe került a kor­mányzópárt frakciójával. — A tegnap Parlamentjé­ben nemegyszer hurrogás kí­sérte felszólalásait. Később a honatyák elcsendesedtek, sőt szavait esetenként tapssal jutalmazták. Az új Parla­ment legutóbbi ülésén vi­szont képviselőtársai közbe­tapsolással jelezték, hogy elegük van a kemény „kirá­lyi" mondatokból. Hogy érinti e fogadtatás? — Számítottam rá. Ahogy korábban is számba vet­tem, hogy szavaim kiket érintenek kellemetlenül, ne­tán sértenek, ezt most is épp így felmértem. A nem­tetszés jelei nem zavarnak. — iMiért ült flt az MDF-frakcióból a függet­lenekhez? )Az MDF leg­utóbbi közgyűlésén az önéhez sokban hasonló ál­láspontok is megfogalmazód­tak. Nem siette el a döntést? — Egyelőre nincsenek kész, kiforrott pártok, egy­egy pártban sokféle nézet je­lenik meg és csap össze. Ezt mutatták a hét végi párttanácskozások, az MDF-é is. Épp így a Parlament sem öltött még végleges formát, ezért a túl magabiztos fel­lépések számomra kétes ér­tékűek. Majd négy év múl­va ítélhető meg —, hacsak nem lesznek már korábban képviselő-választások —, hogy mekkora valóságos tö­meg van egy-egy párt mö­gött. A pártok megítéltetése jelenleg nem egyértelmű a polgárok részéről. Nyilván­valóvá vált, hogy az MDF­en belül is vannak, akik nem rejtik véka alá eltérő gondolataikat, ellenvélemé­nyüket. Akkor sem, ha ez felzúdulást vált ki. Az MDF parlamenti frakciójának nagy része azonban sokkal lojálisabb a vezetéshez, mint a tagsága. Ez számomra csak részben érthető, hiszen a képviselői tisztség nem kell azt jelentse, hogy úgy menjenek együtt a nyájjal, ahogy a pásztor tereli őket. Ügy tűnik, a függetlenség közelebb áll a habitusom­hoz. Bár mintha a vélemé­nyemmel nem lennék egye­dül, hiszen Bíró Zoltánnak a Hitelben megjelent eszme­futtatása javarészt egyezik az enyémmel, s ez megerő­sít véleményemben. — Csupán a meggyőződé­se vezette a közvetlen köz­társasági elnökválasztásra tett javaslatában, és az en­nek érdekében indított kép­viselői aláírásgyűjtésben, vagy ennél többet akart? Netán a kissé apatikus köz­véleményt is szeretné fel­rázni és közvetlenebbül be­vonni a politikai döntések­be? — Áttételes módon ez is szerepet játszott elhatározá­somban. A mai amorf po­litikai helyzetben ezt a fon­tos jogintézményt is erősen befolyásolják az aktuálpo­litikai érdekek. Keddi felszólalásomban azért is hangsúlyoztam, hogy az alkotmánymódosí­tást, és ezen belül a köztát­sasági elnökválasztás mi­kéntjét ezek a motívumok nem határozhatják meg. Mi­után nem tudható, hogy a formálódó pártokon belül nem fog-e akár holnap egy másik irányzat felülkereked­ni, esetleg olyan, amelyik­nek e kérdésről egészen más lesz a véleménye, ezért fon­tos lenne a köztársasági el­nökválasztás módjára egy stabil és hosszú távú for­mulát kialakítani. Ehhez pe­dig most elengedhetetlen a népakarat kinyilvánítása. Negyvenegy képviselői alá­írás már összegyűlt, de a kisgazdáktól még nem kap­tam vissza az ivet. Az a veszély fenyeget ugyanis, hogy a képviselők kéthar­madának szavazatával meg­változtatható a népszavazás­ról szóló törvény is. Ezt megelőzendő, sürgetőbbnek tartom, hogy százezer ál­lampolgár aláírása össze­gyűljön. Az Országgyűlés még ebben az esetben is dönthet úgy, hogy nem kö­telező kiírni a népszavazást. Kékesi Katalin

Next

/
Thumbnails
Contents