Délmagyarország, 1990. június (80. évfolyam, 128-157. szám)

1990-06-05 / 132. szám

2 Körkép 1990. június 5., kedd (Folytatás az 1. oldalról.) azon, hogy a Parlamentnek nem kellene-e feloszlatnia a Házbizottság intézményét. Ellenőrzik a földforgalmat A termelőszövetkezetek tulajdonában lévő termőföld tulajdonátruházásának átmeneti tilalmáról szóló törvényjavaslat általános és részletes vitájában mintegy 20 képviselő kért szót. A kisgazdapárti Zsíros Géza többszörösen módosított alapjavaslata a hétfői ülésnapon már a Gazdasági, illetve az Alkotmányügyi, Törvényelőkészítő és Igazságügyi Bizottság támogatását is élvezte, Igaz az utóbbi testület a javaslat több szakaszának sürgősségi tárgyalásával nem értett egyet. A tervezet egyébként az elmúlt ülésszak óta folytatott egyeztetések eredményeként új elmet kapott: a földről szóló ISl37. évi l. törvény és a termelőszövetkezetekkel foglalkozó 1967. évi III. törvény egyes rendelkezéseinek módosításáról szóló javaslatként foglalkozott vele a plénum. Zsíros Géza indítványa mellett érvelve hangoztatta: a volt hatalmi elit a földet próbálja felhasználni leginkább vagyoni hatalmának átmentésére. Véleménye szerint az Országgyűlés felismerve e ,.sötét" törekvéseket, az elmúlt héten példamutató egységben juttatta kifejezésre, hogy gátat kíván vetni az állami tulajdonú földek elherdálásának; társadalmi ellenőrzés alá vonta az állami földek forgalmát. E védelmet indítványa szerint a szövetkezeti földekre is ki kell terjeszteni. Amenvnyiben ugyanis a termőterületek vagyonmentő ügyletek tárgyává válnak, akkor nemcsak az egykori igazságtalanságok jóvátétele válik egyre nehezebbé, hanem legnagyobb nemzeti értékünk is az „eddigi országrontók" spekulációjának áldozata lesz. A képviselő utalt arra, hogy önálló, átdolgozott indítványát az MDF és az SZDSZ azon képviselői is támogatják, akik előzőleg annak módosítását szorgalmazták. A kisgazdapárti indítvány — mint mondta — kitér arra, hogy az általános forgalmi korlátozás mellett a tagok a szövetkezetbe bevitt földjeiket egyéni használatra visszaigényelhessék, felélesztve ezzel tulajdonosi rendelkezési jogukat, amelyet eddig a tsz-ek alapszabálya korlátozhatott, A termelőszövetkezetekben a vagyonrész és az ingyenes vagyonjegy kiadásának feltételét a törvény eddig csak részben szabályozta. Ezért szükséges előirni, hogy a kiosztásra kerülő vagyonrészt — amelyben nem szerepelhet a termőföld kiadása — a termelőszövetkezetben ledolgozott évek alapján kell megállapítani. Fontos előírás az is, hogy a „pártállam gigantomániája" nyomán létrehozott szövetkezetekből a tagság legalább 15 tag kiválásával új szövetkezetet alapíthat. A módosításnak az ad különös jelentőséget, hogy a kiválás részeként szükségszerűen bekövetkező vagyonfelosztás nem tartozik a korlátozó rendelkezések körébe. Az ilyen esetekben felmerülő vagyoni viták bíróság elé vihetők. A javaslat feletti hosszan tartó, a személyeskedéseket sem nélkülöző vitában felszólaló kormánypárti és ellenzéki képviselők között egyetértés mutatkozott abban, hogy a szövetkezeti törvény módosítása nem old meg minden problémát. A kérdést hosszú távon csak a földtörvény rendezheti. A plénum a kisgazdapárti törvényjavaslatot 247 igen szavazattal, 27 ellenében, 38 tartózkodással fogadta el. Zöld utat kapott a „kegyelet vonata ir Zöld utat kapott, s minden valószínűség szerint az ősszel útnak indulhat a Don-kanyarba a 2. magyar hadsereg tragédiájának színhelyére az emlékezés, a kegyelet vonata, s létrejön a második éve tervezett Dan-kanyari emlékűt. A Székesfehérvárról indult kezdeményezés megvalósítását mindeddig értetlenkedés fogadta és sóik huzavona nehezítette. Május végére azonban — úgy tűnik — elhárultak az akadályok az út megszervezése elől, s lehetségessé válik, hogy azok, akik egykor egymás ellen harcoltak, ne mint ellenségek, hanem, mint gyászban megenyhült emlékezők találkozhassanak. A várhatóan októberben megvalósuló emlékútra eddig, mintegy 100-120-an jelentkeztek: szeretteiiket gyászolóik, egykori •bajtársak emléke előtt kegyeletüket leróni kivánók. A kiutazók kopjafát is állítanak majd a tragikus harcok helyszínén. (MTI) Rádiótelex ják hívni a figyelmet az emberi jogok megsértésének olyan eseteire, mint a nemzeti kisebbségi jogok be nem tartása, az önkényes letartóztatások, a kínzások, a szólásszabadság megsértése, a nemzeti, faji vagy vallási alapon való gyűlölet szítása — közölte a Külügyminisztérium. A magyar küldöttség 'beszámol majd a tavalyi, párizsi találkozó óta végbement hazai változásokról, különös tekintettel a választásokra és a jogalkotásra. Megkülönböztetett figyelmet szentel a szólás-, a gyülekezés-, az egyesülési szabadság, a szabad választások garanciái összeurópai szintű kidőlgozásánák és kezdeményezően kíván fellépni a nemzeti kisebbségi jogok védelmében, javasolva európai normák elfogadását. A magyar küldöttség — több más országgal együtt — egy közös európai, jogi térség kialakítását helyezi előtérbe. Szorgalmazza továbbá a helyi ellenőrzés vagy sürgősségi találkozók összehívásának lehetőségét, pontosabban a kapcsolatok, ilyen új elemekkel való kibővítését. Síkra száll az emberjogi kérdéseket figyelemmel 'kisérő, nem kormányzati szervezeték működésének könnyitéséért is. A Külügyminisztérium tájékoztatása szerint a magyar küldöttség aktivan részt kíván vállalni érdemi záródokumentum kidolgozásában. Egyébként Koppenhágában találkozókat, konferenciákat szerveznek a következő három héten a nem kormányzati szervek képviselői számára is, s igy remélhető, hogy számos magyar szervezet — élve a lehetőséggel — bekapcsolódik e jelentős esemény munkájába. (MTI) Trianon után Tudományos konferencia Csúcs Gorbacsov—Maxwell intézet Mihail Gorbacsov a washingtoni csúcstalálkozó befejezte után vasárnap hét órát töltött Minneapolisban. A város a közép-nyugati Minnesota állam székhelye, egyúttal az amerikai gazdaság egyik legfontosabb központja, ahonnan több óriás céget már évtizedek óta fűznek gazdasági kapcsolatok a Szovjetunióhoz. Gorbacsov Minneapolisban mintegy 150 vezető üzletemberrel ebédelt, az ü2leti kapcsolatok, az együttműködés fejlesztésére biztatva őket. Az egyik legismertebb vendég, Róbert Maxwell, az újabban magyarországi érdekeltségekkel is rendelkező brit sajtómágnás bejelentette: 50 millió dollárt adományozott egy, Gorbacsov és az 6 nevét viselő kutatóintézet felállítására, amelyben amerikai, szovjet és európai tudósok környezetvédelmi, táplálkozási, orvosi kutatásokkal foglalkoznak majd. Az intézet székhelye Minneapolis lesz, ahol az amerikai Maxwell-birodalom központja van, Minnesota állam adja a másik 50 millió dollárt az alapításhoz. Gorbacsov, aki a hideg, esős időben is szokása szerint gyalogolt, hogy üdvözölje a járókelőket, még este San Franciscóba repült tovább. Ott találkozott a híres Stanford egyetem tanáraival és diákjaival, majd kaliforniai gazdasági vezetőkkel. A szovjet államfő megbeszélést folytatott Ro Te Vu, dél-koreai elnökkel, aki erre az alkalomra repült az Egyesült Államokba. Gorbacsov hétfőn, középeurópai idő szerint, kedd hajnalban San Franciscóból hazarepült. Emberi dimenzió A Koppenhágából éritező jelentések szerint a dán fővárosban minden készen áll az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet keretében június 5. és 29. között sorra kerülő tanácskozásra, amely az európai együttműködés emberi dimenzióival — ezek sorában az emberi jogokkal, köztük a kisebbségek jogaival — foglalkozik. A keddi megnyitó ülésen a helsinki folyamatban részt vevő 33 európai állam, köztük hazánk, továbbá az Egyesült Államok és Kanada általában 'külügyminiszteri szinten képviselteti imagát. A magyar küldöttséget dr. Jeszens2iky Géza külügyminiszter vezeti. A 35-ok külügyminiszterei kedden külön tanácskozást is tartanak azzal a céllal, hogy bizottságot állítsanak fel az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet országai által az év végére tervezett csúcstalálkozó elkészítésére. A csúcstalálkozó gondolatában elvben minden résztvevő egyetért: az Egyesült Államok és több más ország azonban csak akkor tartja lehetségesnek összehívását, ha azon sor kerülhet a Bécsben előkészítés alatt álló hagyományos fegyverzetcsökkentési megállapodás aláírására a NATO 16 és a Varsói Szerződés 7 országa között. Magyar részről fel kívánMagyarországon ma a mértékadó politikai erők Trianonról szólva igen bölcsen azt mondják: a trianoni határokat Helsinki szellemében realitásnak tekintjük, függetlenül attól, hogy a békeszerződés igazságos vagy igazságtalan volt — hangsúlyozta Glatz Ferenc, a Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Intézetének igazgatója hétfőn, a trianoni békeszerződés aláírásának 70. évfordulóján, az intézetben rendezett tudományos konferencia megnyitásakor. A tanácskozáson neves történészek a történeti Magyarország sorsát megpecsételő szerződés előzményeiről, nemzetközi hátteréről és következményeiről tartottak előadást. — Trianon az európai erők és hatalmi viszonyok átrendeződésének a gyümölcse volt, s így, bár a magyarság a maga kizárólagos tragédiájaként élte meg, már keletkezésekor sem volt csupán magyar ügy,— mondotta előadásában L. Nagy Zsuzsa. Arról beszélt, hogy a Duna-medence újjárendezése ellentmondások közepette ment végbe. Miközben az önrendelkezés jogáról hirdetett elvek lengték át a korszakot Washingtontól Párizson át Moszkváig, és e jogot a népek egész sora kapta meg, a magyarság azonban nem hallathatta szavát az őt érintő döntésekben. Miközben az utódállamok á nemzeti-etnikai egységesülés alapján szerveződtek meg, a magyar etnikum, a magyar nemzet tagjai széttörettek. A határok átléptek az őslakos magyar népesség felett, minden harmadik magyar más állam fennhatósága alá került. A Duna-medencében megkezdődött demokratizálódási folyamatról szólva elmondta: a folyamatot nem csak a vele összhangban álló, egyenlőségre irányuló mozgalmak kísérik, hanem a nacionalista indulatok elszabadulása is. Ezek erejét és veszedelmességét mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy azok a nemzetek, amelyek az egyenjogúság és demokrácia jelszavával saját státusuk jobbítására törekednek, kisebbségükkel szemben a régi politikát kívánják folytatni. Magyarok és más nemzetiségűek üldözése és jogkorlátozása mára nemzetközi rangú kérdéssé vált. Az etnikai-nemzetiségi jogok megvonása az általános emberi jogok sérelmének minősül, a kisebbségi politika milyensége a demokrácia mércéjévé válik. A nemzeti sérelmek és konfliktusok térségünkben nemzeti alapon, határmódosítással nem oldhatók meg. A sérelmi politika, a nacionalista indulatok a kisebbségi magyarokra ütnek vissza — mondotta. Ormos Mária előadásában emlékeztetett arra, hogy a volt magyar államról nemcsak a korábbi nemzetiségi területeket szakították le, de a nagy osztozásnak áldozatul esett a magyarlakta földterület egyharmada — 41 ezer négyzetkilométer — valamint a magyar etnikum csaknem 30 százaléka — mintegy 3 millió ember — is. Iszonyatos műtét volt ez, amelynek következményeit a magyarok a történelem szüntelen viharai közepette máig sem voltak képesek racionálisan feldolgozni magukban. Annak ellenére, hogy Trianon rövidlátó politikáról tanúskodik, igazságtalan, a revízióra való törekvés irreális — hangsúlyozta előadásában Ádám Magda. A realitásokkal számolni kell, aki nem ebben az Irányban kíván tevékenykedni, katasztrófába sodorhatja az egész térséget. Szükséges, hogy a határok átjárhatóvá váljanak, ha nem is a közeljövőben. Előbb-utóbb eljutunk majd a határ nélküli Közép-Európához. (MTI) CSEPEL LEÁLL. Négy hétre leáll nyáron — júliusban — a Csepeli Vasmű, mivel rendeléshiány miatt nem képesek gazdaságosan, három műszakban folyamatosan működtetni a berendezéseket. Az egy hónapot kéthetes fizetett szabadságuk terhére, illetve kéthetes tervezett állásidő formájában töltik otthon a dolgozók, akik meglepetéssel fogadták a fejleményeket. Az állásidő tartamára ugyan, is bérüknek csupán 80 százalékát fizeti a vállalat — tájékoztatta az, MTI munkatársát a Vasmű vezetőségének döntéséről Páncélos János gazdasági igazgató. A termelés visszafogásának oka főként a szocialista export leállítása, jóllehet, a vasmű 1989-ben termékeinek 25 százalékát exportálta csupán, és a rubelelszámolású piacon mindössze 7 százalékát adta el. Az ellentmondás okát a 75 százalékot kitevő belföldi piac sajátosságai adják, nevezetesen: a vasmű termékeit a magyar gyárak olyan további termé, kekhez; vásárolták, amelyeket a rubelelszámolású piacon kívánták eladni. Mivel erre a lehetőség megszűnt, visszamondták a belföldi megrendeléseket, s így a tavalyi 260 ezer tonna cső helyett az idén előreláthatólag csak 200 ezerre marad kereslet. HÁMORI NEM BOJKOTTÁL. Jász-Nagykun-Szolnok megye tizenegy országgyűlési képviselője hétfőn az MTI megyei szerkesztőségéhez közleményt juttatott el, amelyben bejelentették: csatlakoznak a régióban megjelenő napilap, az Üj Néplap ellen pártjaik által meghirdetett bojkotthoz. A bojkottot mindaddig fenntartják, amíg az Uj Néplap vezetésében, szerkesztőségében érdemi változás nem történik. Ez idő alatt politikai információt és tájékoztatást a lapnak nem adnak, nyilvánosságával nem élnek. A nyilatkozatot a bojkotthoz való csatlakozásról JászNagykun-Szolnok megye tizenkét országgyűlési képviselője közül — az MSZP területi listájáról bejutott Hámori Csaba kivételével — a hét MDF-es, a két-két SZDSZ-es, illetve független kisgazdapárti honatya írta alá. ŐSERDŐ-REZERVÁTUMOK MAGYARORSZÁGON. Az ország őserdő jellegű, még háborítatlan területeinek fokozottabb védelme, alaposabb tanulmányozása érdekében dekrétumot tett közzé néhány politikai párt Magyarországon az erdők mintegy 20 százaléka, körülbelül 300 ezer hektár tartozik a védett területek kategóriájába. Elsősorban e területeken belül jelölik ki azt a néhány száz — egyenként 50-100 hektár nagyságú — hektárnyi, őserdő Jellegű, zárt részt, amelyek rendkívül fontosak az eredeti élővilág megőrzése és tanulmányozása szempontjából. A tervek szerint valamennyi természetes erdőtársulásnál szükség van egy-egy ilyen védett körzet kialakítására. A kutatómunkára, a fokozottabb védelemre szoruló területek kijelölésére az idén és jövőre 500-500 ezer forintot fordíthat a Környezetvédelmi Minisztérium természetvédelmi osztálya, illetve a munkába bevont kutatóintézetek, egyetemek szakembergárdája. Általában olyan területekről lehet szó, ahol az erdőművelés eddig megkímélte a természetes körülményeket, az ember nem avatkozott a természet rendjébe. Több ilyen térség található az országban, például a Zempléni hegységben, a Mátrában és a Vértesben. CASTRO — CSÁK AZÉRT SEM. Kuba inkább a halált választja, de nem mond le a szocializmusról — erősítette meg vasárnap Havannában Fidel Castro kubai államfő, aki egyben arra figyelmeztette honfitársait, hogy komoly gazdasági nehézségekre kell felkészülni a karibtengeri szigetországban. „Az imperializmus abban reménykedik, hogy a Szovjetunió és a kelet-európai onszágok belső problémái miatt Kuba nem jut hozzá a számára létfontosságú erőforrásokhoz" — mondta a kubai vezető. A Szovjetunió azonban szolidáris Kubával, igaz, az említett nehézségek — a kölcsönös jóakarat ellenére — ilyen vagy olyan formában hatással lesznek a két ország kapcsolataira — tette hozzá. A fűtőanyagok és nyersanyagok szűkös voltára utalva, Castro arra figyelmeztetett, hogy a hely. zet romlása esetén „rendkívüli gazdasági intézkedéseket" hozhatnak Kubában. Ilyerr lehetőségként említette a tömegfogyasztási cikkek termelésének és exportjának radikális visszafogását, az oktatásra, az egészségügyre és más szociális célokra fordított összegek csökkentését. KAMBODZSAI BÉKEKONFERENCIA TOKIÓBAN. Japán támogatással békekonferencia kezdődött hétfőn Tokióban, amely arra hivatott, hogy véget vessen a 11 éve tartó kombodzsai konfliktusnak. A kétnapos tanácskozás első ülésén — amelyet Kaifu Tosiki japán kormányfő nyitott meg — sikerült egy tárgyalóasztalhoz ültetni Hun Sen kambodzsai miniszterelnököt és Norodom Szihanuk herceget, az ellenállási mozgalom vezetőjét, ugyanakkor távol maradt a tanácskozásról a vörös khmerek vezetője, Khieu Samphan, mivel nem tarja elfogadhatónak, hogy a tárgyalóasztalnál a kormányellenes koalíció nevében csak egy szóvivő beszéljen. A közös szóvivő állításához Hun Sen kambodzsai államfő ragaszkodott. BOLGÁR FEGYVERHORDÁSI TILALOM. A bolgár nemzetvédelmi miniszter rendelkezésére június 4-étől 17éig, vagyis a küszöbönálló kétfordulós parlamenti választások befejezéséig a néphadsereg tisztjei nem, vihetik ki a laktanyából az egyébként magukkal hordható fegyvereiket. Az intézkedés összefüggésben áll azzal a tragikus esettel, amikor — még május 31-ére virradó éjjel — egy főhadnagy Sumenben verekedés, majd két figyelmeztető lövés után a harmadikkal halálosan megsebesített egy fiatalembert KÖZÉP-EURÓPAI EGYETEM. Prágai és pozsonyi székhellyel Csehszlovákiában kezdi meg működését a közép-európai egyetem. A nemzetközi intézmény létrehozásáról a hét végén írta alá az alapító okmányt Joisef Hromadka csehszlovák miniszterelnök-helyettes és Soros György, az amerikai Open Society Fund képviselője, Soros György az első öt évre huszonötmillió dollárt folyósít az intézménynek. Az egyetemnek két részlege lesz, a prágain közgazdaságtant, politikatudományt, nyelveket, történelmet jogot és szociológiát oktatnak majd. a pozsonyi Academia Istropolitana pedig a környezetvédelem kérdéseire szakosodik majd. Az oktatás az elképzelések szerint 1991 őszén indul. TANÁROK A BÉKÉÉRT. A gyermekek békére nevelésének hosszú távú feladatairól, a környező országok pedagógusaival ez ügyben folytatott együttműködés feltételeiről cseréltek gondolatot a Tanárok a békéért mozgalom budapesti konferenciájának résztvevői. A 45 ország 452 képviselője részvételével — június l-jétől 4-éig — Budapesten megtartott tanácskozásról hétfőn hallhattak tájé. koztatót az újságírók a Villányi úti konferenciaközpontban. 1