Délmagyarország, 1990. június (80. évfolyam, 128-157. szám)

1990-06-29 / 156. szám

DÉLMAGYARORSZÁG 80. évfolyam, 156. szám 1990. június 29., péntek Havi előfizetési díj: 101+20 forint Ára 4,30 forint flz „ENSZ-kém" nagykövet lett Miniszter és egyháziak a hittanoktatásról — Korlátozzák a kétüteműeket — Új csehszlovák kormány — Nyit az ipari vásár A több tucatnyi, visszahívott magyar diplomata he­lyére sorra nevezik ki az újakat. Közülük kettőt tegnap hallgattak meg a Parlamentben, köztük bé­csi, börtönt is megjárt nagykövetünket. A Parlamentben egyébként több bizottság is ülésezett; a szociális és csa­ládvédelmi, amely új szociális gondoskodás mellett tört lándzsát, s a sajtóbizottság, mely főként az MSZP beje­lentésével foglalkozott, miszerint végre szabadjára enge­dik lapjaikat. Egy másik munkacsoport, melynek a köz­lekedési tárca is tagja, a környezetszennyezéssel, a két­ütemű járművek sorsával foglalkozott. Többen követelik ugyanis fokozatos, de drasztikus kitiltásukat az utakról. Havel elnök új kormányt nevezett ki Csehszlovákiá­ban. A névsor érdekessége: a korábbi CSKP-tag Calfa is­mét bizalmat kapott, s továbbra is ő a miniszterelnök, ahogy Dubcek is megőrizte parlamentelnöki posztját a tör­vényhozás alakuló ülésén. A szegedi nyár egyik legjelentősebb eseménye: ma nyit az ipari vásár. Balogh Tamás Új nagykövetek A bécsi és a párizsi nagy­követjelöltet szándékozott meghallgatni csütörtöki ülé­sén az Országgyűlés Külügyi Bizottsága. Mielőtt azonban a jelöltek bemutatkozhattak volna Jeszenszky Géza kül­ügyminiszter felvetette; nem minden esetben tartja cél­szerűnek, hogy az ilyen jel­legű, külpolitikai érdekein­ket is érintő események tel­jes nyilvánosságot kapjanak. Hosszas vita alakult ki a kérdésről, végül a testület két ellenszavazattal úgy dön­tött, hogy a „disztingvált nyilvánosságnak" ezeken az üléseken is helye van, azaz az újságírók jelen lehetnek, ám csak olyan adatokat pub­likálhatnak, amelyek nem sértik az ország érdekeit, il­letve a külkapcsolatokat. Ezt követően kapott szót Hunkár Dénes, akit a bécsi nagyköveti posztra szemeltek ki. A 68 éves közlekedési szakember munkája révén igen jó kapcsolatokat épített ki osztrák kormány- és vál­lalati körökkel. Rendszere­sen tart előadásokat a bécsi közgazdasági egyetemen, be­vonták az osztrák vasúti rendszer kialakításába is. Pályafutása elején, 1946-ban egyike volt Magyarország el­ső ENSZ-alkalmazottainak. Ez egyébként a későbbiekben hosszas börtönbüntetést „eredményezett" számára, ugyanis az ENSZ javára vég­zett kémkedés vádjával élet­fogytiglani börtönre ítélték, s ebből 6 év 3 hónapot le is ült. Kérdésekre válaszolva elmondta, hogy meggyőződé­se szerint veszteség nélkül lehet megrendezni a világ­kiállítást. Tájékozódása alapján kijelentette; az oszt­rákok bizonyára hajlandók lesznek a bős—nagymarosi beruházással kapcsolatos kö­veteléseiket a világkiállítás magyarországi építkezéseivel kompenzálni. Ezután Szávai Jánost, a leendő párizsi nagykövetet hallgatta meg a bizottság. Az ötvenéves tanár saját elmon­dása szerint mind ez ideig nem foglalkozott sem diplo­máciával, sem külpolitikával. Két évvel ezelőtt kapcsoló­dott be az MDF külügyi munkájába, azóta módja volt megismernie a francia politikai élet kiemelkedő személyiségeit. Elképzelései közé tartozik, hogy javítsa Franciaországban a hazánk­ról kialakult képet, ebben számít a magyar emigráció támogatására is. Véleménye szerint tanácsadó testületet kellene felállítani a nagykö­vet mellé, olyan magyar sze­mélyiségek bevonásával, akik már tekintélyre tettek szert a francia közéletben. A bizottság mindkét leen­dő diplomata nagyköveti je­lölését ellenszavazat nélkül elfogadta. (MTI) külső kereteivel összefüggő kérdésekkel foglalkoznak. A demokrácia lényegéhez tar­tozik, hogy az emberi kü­lönbözőségeket értékként, s nem rosszként fogja fel, élje meg — hangsúlyozta And­rásfalvy Bertalan. Ilyen ér­telemben a hittan tanítása, tanulása sem osztja meg a gyermekeket, hanem az em­beri különbözőségeket pél­dázza számukra. A diktatú­rák, mint az előző társadal­mi rend, uniformizálják az embert — mondotta. Ma ép­pen ennek az uniformizált­ságnak a válságát éljük át, amikor nem lehetett beszél­ni nemzeti, vallási, faji kü­lönbözőségről, s a kultúrák eltérő voltáról sem. A sokat vitatott nemzeti alaptantervről szólva And­rásfalvy Bertalan kifejtette: alkalmasnak kell lennie egy olyan iskolarendszer kiala­kítására, amely azonos tu­dásszintet képes adni a gyermekeknek az ország bármely iskolájában. Ez nincs, s nem is lehet ellent­mondásban azzal a kíván­sággal — és az alaptanterv­vel sem —, hogy minden is­kolának legyen önálló arcu­lata. Az alaptantervnek le­hetőséget kell teremtenie ar­ra, hogy a diákok szándé­kuk szerint átkerülhessenek egyik iskolatípusból' a má­sikba. Mindent összevetve az a fő cél, hangoztatta a mi­niszter, hogy oktatási rend­szerünk az európai mércét megközelítő tudásszintet ga­rantáljon. A miniszter végül bejelen­tette azt is, hogy a kormány visszamondta a korábban úgynevezett politikai szem­pontból fontosnak ítélt fej­lődő országok diákjainak in­gyenes taníttatását. A rendezvény második fe­lében hozzászólások hang­zottak el az óvodai nevelés kérdéseiről, kiemelve az óvoda-iskola közti átmenet problematikáját. A legna­gyobb vitát az iskolaigazga­tók választásával és kineve­zésével kapcsolatos felvetés váltotta ki. Abban minden résztvevő egyetértett, hogy a rendszerváltásnak az isko­lákban is meg kell történ­nie, s nem maradhatnak he­lyükön a régi hatalom által támogatott, de a tantestület bizalmát nem élvező iskola­vezetők. A vita a bizalom­megújítás időpontja körül zajlott. Legyen-e azonnal, az új tanév kezdése előtt, vagy a nyugodt tanítás biztosítá­sa érdekében alapos előké­szítés után, csak a tanév vé­gén? (MTI) (Az összeállítás a 2. oldalon folytatódik.) Nincsenek politikai ingyenesek Hogyan fogunk szavazni? Előreláthatólag a július 29-re tervezett országos nép­szavazás előtt a választópolgárok nem kapnak kopogtató­cédulát, mert így a mintegy 350 millió forintba kerülő népszavazás költségei közel 100 millió forinttal csökkent­hetők. Ehhez azonban szükség van a népszavazásról szóló törvény módosítására, amely jelenleg előírja, hogy a nép­szavazásban részt vevő állampolgárokat előzetesen érte­síteni kell a szavazás időpontjáról, illetve arról, hogy hol adhatja le szavazatát. Törvénymódosítás esetén a szavazáshoz elegendő a személyi igazolvány felmutatása. Természetesen a jövő­ben is mindenki csak az állandó lakóhelye szerinti sza­vazókörben adhatja le voksát. Fontos tudnivaló azonban, hogy népszavazás esetén az egész ország egy választóke­rületnek számít. Várhatóan jelentős vita lesz a Parlament jövő heti ülésén arról, hogy a szavazólapon hogyan fogalmazzák meg azt a kérdést, hogy közvetett vagy közvetlen mó­don válasszák majd meg a köztársasági elnököt. Az alá­írásgyűjtéskor az íveken ugyanis legalább ötféle módon fogalmazták meg a kérdést. A népszavazás csak akkor lesz érvényes és eredmé­nyes, ha az ország összes választópolgárának több mint a fele — több mint 3,8 millió állampolgár — érvényesen szavaz, s az érvényesen szavazók több mint a fele a meg­fogalmazott kérdésre azonos választ ad. (MTI) Meg kell adni a lehető­séget az önkormányzati ke­retek között megszerveződő iskolaszékeknek, a pedagó­gusok, szülők és diákok kép­viselőinek, hogy saját hatás­körükben, demokratikusan dönthessenek az iskola ve­zetőjének személyéről. E bi­zalmi szavazást a helyható­sági választások után lehet megtartani — mondotta Andrásfalvy Bertalan mű­velődési és közoktatási mi­niszter a Magyar Demokra­ta Fórum csütörtökön, Bu­dapesten tartott első orszá­gos oktatási-nevelési fóru­mán. A miniszter állást foglalt a hitoktatás kérdésében ki­alakult félreértésekről is. Leszögezte: a hittant sehol sem vezetik be köte'" A folyamatban levő tárgya­lások már csak a hitoKiaias Szombati magazinunkban —« a magyarországi románok képviselőjének szemszögé­ből Románia nemzetiségi politikájáról; — „felnőttmesét" és irodalmi paródiát; — Cseronbil máig ható következményeiről, valamint — a családokat érintő témákról olvashatnak. (újszászi) A búzát levágják ­a földel „pihentetik" A hagyományok szerint Péter-Pál napján illik elkez­deni az aratást. Szentes kör­nyékén pár nappal hama­rabb nekifogtak, tegnap már a Szegedi Felszabadulás Tsz búzatábláján is megjelentek a kombájnok. Látszólag minden rendben van, ötla­pos termés mutatkozik. jut belőle kenyérnek, takar­mánynak, s exportra is. A valóságban azonban nem ilyen egyszerű á helyzet, az árvita még mindig nem dőlt el. Többek között ez is szóba került a nemrégiben alakult Csongrád Megyei Agrárka­mara tegnapi, csütörtöki tá­jékoztatóján. A fogyasztói áremelkedé­sek ellenőrizhetősége, kordá­ban tartása volt a cél ami­kor a szaporuló szabad árak között az étkezési búza ha­tósági áras maradt. Már ta­valy megmutatkoztak ennek ellentmondásai. A szegényebb termelőgazdaságok a kínált árért kénytelenek azonnal átadni a termésüket. Minél hamarabb szükségük van a pénzre, s tárolni sem tudnak. A tehetősebbek már kitart­hatják portékájukat, hátha a takarmányárak egy maga­sabb szinten állnak be. A ta­valyi terméssel ez bejött, s az idén is esély van rá. A kalkulációba erőteljesen szá­mításba kell venni, hogy a tárolási idő alatt a haszonból mennyit fal fel az egyre drá­guló hitelkamat. Az. export­ra menő tételek már áruk­ban elkelnek, de eddig az export lehetőségeket „pofá­ra" osztották el. Az idei szisztémát előre korai lenne minősíteni, remélhetően igazságosabb lesz. AZ étkezé­si búza alkuban született ára sohasem lehet reális, A ka­mara szerint hosszabb távon egy védőárat tartalmazó, a kereslettel, kínálattal együtt­mozgó szabad ár a megoldás. A kormány szerint ma elég az 5700 forintos tonnán­kénti ár, a termelők ezt ke­veslik. Addig a széles töme­geket nem is érdekli ez a „belső" vita, míg van miből kenyeret sütni. Ha a termelő nem szabo­tál, és demonstrál, s eladja a „bármi" áron a búzáját, a műtrágyán fog spórolni. En­nek hatása csak később ér­ződik majd. Az Agroker Vál­lalat már jelzi e tendenciát. A második félévi 16 ezer tonnás hatóanyag megrende­lésből 2 ezer 300 tonnát mondtak le írásban a terme­lök. A szóbeli visszakozás ennél is több. Igaz, ma még inkább a földtulajdon tisztá­zatlanságára hivatkozva „pi­hentetik" a földet. Egyéb­ként mar év elején a tava­lyinál 20 százalékkal kisebb igény körvonalazódott, s most még ez is csökken. A kamarának 59 tagja van jelenleg, ebből 17 magánter­melő. Lesz bőven feladatuk, hisz gazdasági információk­ra, a közvetlen exportlehe­tőségek megragadására nagy szükség van. Az ismétlődő túltermelési hullámok önsza­bályozást igényelnek. A kor­mánynak mielőbb elő kell lépnie egy agrárprogrammal, hisz ennek hiányában a ter­melés alapvető feltételei sem tisztázottak. A szaporodó ér­dekvédelmi szervezetek ösz­szehangolása is korunk nagy feladata. Visszatérve az aratásra. A helyi Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat a 80 ezer tonnás őrlési igényére eddig 65 ezer tonnára tudott szerződést kötni. Emellett 5 ezer tonnát exportra. A ter­melők egyrésze még vár, an­nak minden kockázatát ma­gára vállalva, A kombájnok dolgoznak, működik a szoká­sos agrokeres ügyelet. Ha egy alkatrész hiányzik, me­het érte az anyagbeszerző. Jövedelmező árakkal azon­ban ők sem szolgálhatnak. T. Sz. I. MEDIÁTOR KÖZVETÍTŐ ÉS SZERVEZŐ IRODA BT * A Délmagyarország közületi és vállalkozói hirdetéseinek felvételét a MEDIATOR Iroda is végzi. Kérjük, jelezze igényét a Dugonics tér 12. szám alatti irodában, személyesen, vagy a 24-326-os telefonszámon, 9—lódra között. Kívánságára munkatársunk felkeresi Önt. Hirdetését telefaxon is leadhatja a fenti számon. Állunk rendelkezésére! MEDIÁTOR

Next

/
Thumbnails
Contents