Délmagyarország, 1990. június (80. évfolyam, 128-157. szám)

1990-06-29 / 156. szám

2 Körkép 1990. június 29., csütörtök (MDF) úgy vélekedett, hogy miután az MSZP már lemondott a megyei lapok és kiadók tulajdonjogáról, nincs joga a tárgyalási tilalmat feloldani. Egyáltalán kétséges, hogy ki lehet az a tulajdonos; aki privatizál. Az MDF álláspontja az. — mondta —, hogy a helyhatósági választások után az önkormányzatoknak kell átadni a tulajdonjogot. Haraszti Miklós (SZDSZ) szerint az állásfoglalás nem tükröz változást az MSZP korábbi álláspontjához képest, amelyben lemondott a Tiborc panasza lapokról, inkább annak konkretizálása kíván lenni. Ugyanakkor problémásnak minősítette, hogy az MSZP valamiféle „maradéktulajdonosi" joggal élve feltételüket jelöl meg, jóllehet, e feltételek — például: eg»egy külföldi vagy belföldi vevő nem lehet résztulajdonos háromnál több lapnál: a külföldi tőke egy-egy lap esetében nem haladhatja meg a 10 százalékot; a lapkiadói és szerkesztőségi dolgozók legalább 10 százalékos tulajdont szerezhessenek — faireknek tűnnek. (Vár)megyei peresztrojka Szabad a gazda! A megyei lapok privatizációjával összefüggő tárgyalási tilalom feloldásáról született MSZP elnökségi állásfoglalás került az Országgyűlés rádió-, televízió- és sajtóalbizottsága csütörtöki ülésének napirendjére. Az albizottság tájékoztatására futárpostán megküldött dokumentum lényege: az MSZP a tárgyalási tildlom feloldásával egyidejűleg leszögezi, hogy a lapok megvételével kapcsolatos szánlr dékot a megyei lapok kiadóhivatalánál kell bejelenteni. Egyúttal felkéri a parlamenti sajtóalbizottságot, hogy jelöljenek ki szakértőket a lapeladások tisztaságának vizsgálatára. Az MSZP elnökségének dokumentuma kinyilvánítja továbbá, hogy a lapok eszmei értékéért befolyó vételárat — a számítások szerint 500 millió forintot — a közjó javára kell felajánlani, s nyolc napon belül a kormány által megjelölt számlára kell átutalni. Az anyag körvonalaz eladási szempontokat is. A vitában Csengey Dénes „Gyorsítsunk!" — hangzott fel többször isLehmann István megyei tanácselnök biztatása a régi és új önkormányzat határmezsgyéjén működő megyei Tanács tegnapi ülésén, a nagyterem 25-30 Celsius-fokos, menzaillatú atmoszférájában. A könnyen lapozható előterjesztések mellett persze voltak olyan napirendi pontok, amelyek alaposabb vitát igényeltek. Ilyen volt dr. Kajáry Irén osztályvezető megyei főorvos beszámolója a betegellátásról. A megyei kórház 15 éve hiányzik, ennek következményeként nincs megfelelő szakmai egység az intézmények között. A korszerű fölszereltség szervezési gondokat is megoldhatna. A városi kórházak műszerezettsége terén 17. helyen állunk a megyék között. Házi betegápolásra nincs pénz az egészségügy jelenlegi finanszírozási rendszerében. Közfigyelmet keltett a Szegedi Nyugdíjas Egyesület képviselője, amikor a nép hangján arról panaszkodott, hogy a betegek régen elvesztették az orvosokba vetett bizalmukat, s ennek visszaszerzése lenne a legfontosabb. A másik vihart kavart ügy a Csongrád Megyei Továbbképzési Intézet átadásáról szólt. Nem tartotta mindenki szerencsésnek, hogy a sokszor megvitatott témát összekapcsolják a demográfiai hullám okozta középiskolai zsúfoltsággal. A pillanatnyi helyzet megoldott. de „tulajdoni-vagyoni kérdésekben nem dönthet felelősen a jelenlegi tanács" — hangzott el a kiegészítésben. Azt azért mégis eldöntötték, hogy „az épület átadasára irányuló kérést nem tudják teljesíteni". Az egyeUen ellenszavazó (dr. Bódi György) szerint egyszerű hatalmi harc folyik az épület körül a városi és a megyei vezetés között. Abban viszont nem volt vita, hogy a beiskolázási problémák jelenlegi megoldása csöppet sem megnyugtató. A tanács százezer forinttal támogatja a Csongrád Megyei Ifjúsági Központ hasznosítására létrejött Délmagyarországi Gyermek- és Ifjúsági Alapítványt. Ny. P. Borisz és Mihail Néhány hete Gorbacsov — az OSZSZSZK Legfelsőbb Tanácsának ülésén — így fogalmazott: „Oroszország nélkül ninct Szovjetunió." A látszatra természetesnek tűnő szavak a föderáció elnökének, a szovjet kommunista párt vezetőjének szájából így értelmezhetők: „(Ne féljetek), a Szovjetuniónak szüksége van Oroszországra!" Ügy tűnik, alaposan sikerült meg. nyugtatnia a birodalom legnagyobb köztársaságának a vezetőit, hiszen alig egy hét múlva átfogalmazták Mihail Szergejevics mondatát: „Na, és Oroszországnak szüksége van-e a Szovjetunióra?" Miközben az elnök Amerikában sorra kötötte a megállapodásokat, otthon Oroszország a renitens Litvániával tárgyalt. Miközben Gorbacsov azzal van elfoglalva, hogy világtörténelmet csinál — kimegy alóla az ország. S birodalmának felbomlasztásában épp egykori .famulusa", Borisz Jelcin jár élen. Mind Gorbacsov, mind Jelem a pártapparátusból jöttek, de a főtitkár pályafutása során a mezőgazdasággal, az új orosz elnök az iparral foglalkozott. Gorbacsov 1985 márciusi főtitkárrá választása után Jelcin, még abban az évben, átveszi a hírhedten konzervatív Viktor Grisintöl a kulcsfontosságú moszkvai pártbizottság vezetését, s ebben a minőségében az SZKP KB Politikai Bizottságának póttagja lesz. Gorbacsov irányvonalához — és főképp a pártvezetésben még szép számmal jelenlevő konzervatívok ízléséhez — képest azonban túlságos lelkesedést árul el a változásokban, ezért másfél év múlva leváltják. csak a KB tagja marad, s egy politikailag jelentéktelen, miniszterhelyettesá megbízatást kap. A Központi Bizottság előtt akkor Gorbacsov nem védte meg. Jelcin ekkor egy időre eltűnik a politikai életből, személye a szovjet parlamenti választások során kerül ismét előtérbe, amikor egy moszkvai kerület elsöprő többséggel választja képviselővé. A népképviselők kongresszusán pedig a legfelsőbb tanácsi tagságot is elnyerte a tavalyi év folyamán. Ezek után ismét az érdeklődés középpontjába került. Szaharowal megalakították a Demokratikus Platformot, rengeteget nyilatkozott, bírálta „főnökét", akit időközben a Szovjetunió széles hatáskörű elnökévé választottak, felruházva őt a legnagyobb alkotmányos hatalommal, amivel szovjet államférfi valaha rendelkezett. (A szovjet vezetők nem sokat pepecseltek tényleges hatalmuk törvényi rögzítésével, hiszen három szilérd pilléren nyugodott az: a hadseregen, a pártapparátuson és a KGB-n.) Borisz közben lebonyolított egy hosszú amerikai utat. ahol előadásokat tartott, s akadt ugyan némi sajtóafférja is holmi whiskysüvegekkel, de hát az amerikai közvélemény szemében e máig homályos epizód aligha csökkentette az ázsióját. Azért fontos ez az út, mert a Gorbi-lázban révedő USA alternatívát kapott, ráadásul Jelcin nem habozott bírálni Gorbacsov túlzott óvatosságát, fontolva haladását. Nehéz elképzelni két oly' különböző karaktert, mint Mihail és Borisz. Gorbacsov nyugodt és megfon, tolt, eltökélt, de diplomatikus. Közepes termetével, kopasz fejével, fémkeretes szemüvegével inkább emlékeztet elegáns francia bankigazgatóra, mint holmi kommunista pártvezérre. Ezzel szemben Jelcin hatalmas, mackós termetű figura. Dús, ősz haja. széles mozdulatai, mély hangja van. S személyiségének direkt, kitárulkozó vonásaitól mi sem áll távolabb, mint a hideg diplomácia, ö igazi populista politikus; népvezér. Ma őutána mennek úgy az emberek, ahogy két éve még Gorbacsov után mentek. Gorbacsovnak fontos felismerése volt jó egy éve, amikor hatalmának súlypontját a pártból az állami irányításba tette át Befolyásos politikushoz méltóan alakította ki a maga számára az elnöki tisztet és gond nélkül el is foglalta a széket. A történelem azonban hamar a sarkára hágott: alig fél esztendő múltán népszerűsége megcsappant. Még fontosabb azonban, hogy tavasz óta hihetetlenül fölerősödtek a szovjet tagállamok önállósulási törekvései; immár nemcsak a balti államolc. de a hatalmas Oroszország is elszakadást fontolgat, s egy esetleges konföderáció, egy szabadon létrehozott államszövetség hallatán is fanyalognak ... A szovjet politika azonban ma a központból a köztársaságokba tevődik át. Így hát figyelemre méltó politikai érzésekről tanúskodik, hogy Jelcin épp egy köztársaság elnöki tiiziségét vette célba és nyerte el. Megválasztása után mindenki azt találgatta, milyen viszonyt fog kialakítani Gorbacsovval. Jelcin erről — mint oly sok más kényes kérdésről az utóbbi időben — tartózkodóan és bizakodóan nyilatkozott. Aztán, míg Gorbacsov Bush-sal tárgyalt, ő meg elbeszélgetett a litván elnökkel, Landsbergisszel. A legérdekesebb kérdés azonban nem Borisz és Mihail jövőbeni viszonya, hanem Mihail jövője. A Kelet-Európán végigsüpiő forradalmak ugyanis nemcsak a konzervatív, de a reform-élharcos kommunista vezetőket is elsöpörték. Persze, tudom, a Szovjetunió más tészta: nyúlósabb, feszültségekkel töltött. A szovjet vezető azonban meg egy kínos felismerés előtt áll. A jelek szerint ugyanis Gorbacsov még nem értette meg elnökségének legfőbb feladványát; azt, hogy a Szovjetunió hamarosan föl fog bomlani, s az elnök feladata ma ennek a bomlásnak békés, ügyes integrálása. Márok Tamás Levél Andrásfalvy Bertalanhoz Az iskolai hitoktatás tárgyában az ön és hét magyarországi egyház; nevében eljáró dr. Harmati Bélai evangélikus püspök által 1990. június 15-én kötött megállapodást mind formai, mind tartalmi szempontból politikai hibának tartjuk. Az, hogy az összes (harmincnégy) magyarországi egyházra kiható megállapodás megkötéséből ön huszonhét egyházat — köztük például az izraelita hitfelekeze. tet, az úgynevezett szabad egyházakat — kirekesztett, az egyházak jogegyenlőségének durva megsértését jelenti. Ezenkívül arra utal, mintha az új kormányzat is különmegállapodásokra kívánná építeni az egyházpolitikát Azzal, hogy a hitoktatókat a megállapodás alapján a tantestület tagjává nyilvánítják, bérük biztosítását pedig az iskola kötelezettségévé teszik, feszültségforrásokkal terhes diktátumot kényszerítenek a rendszerváltás kapcsán éppen a liberalizálásra számító iskolákra. Minthogy a hitoktatást az egyházak missziós tevékenységének tartjuk, igazságtalannak érezzük, hogy annak költségeit a világi pedagógusok bérkerete szenvedje meg'. Ezenkívül ez a megoldás az állam és az egyház szétválasztása helyett éppen azok újabb típusú összefonódását eredményezi. A vallásoktatásban való részvétel tényének iskolai bizonyítványban való feltüntetését még akkor is ellenezzük, ha maga a vallás neme nem is kerül megnevezésre. Ez ugyanis mindenképpen vagy a hivők, vagy a világiak elleni diszkrimináció lehetőségeit hordozza magában a továbbtanulásnál. Álláspontunk szerint ez a megállapodás olyan társadalmi feszültségeket gerjeszt, amelyek éppen a szándékolttal ellentétes hatást váltanak ki, amelynek hoszszabb távon csakis a hitoktatás és az egyházak szenvedik meg a következményeit. Kérjük ezért, hogy szíveskedjék a megállapodás alapján kilátásba helyezett végrehajtási rendelet megalkotását elhalasztani, és a hitoktatás kérdését valamennyi egyház képviselőjével, valamint a pedagógusszervezetek képviselőivel megvitatni. Dobner Győző babtista lelkész, Galambos Gyula szabadkeresztény pásztor, Iványi Gábor lelkész — Evangéliumi Testvérközösség, Németh Sándor lelkész — Hit Gyülekezete, Raj Tamás rabbi, Soós István lelkész — Mahanaim Gyülekezete, Szabó Levente református lelkész, Tóth László Evangéliumi Pünkösdi Közösség elnöke Rádióíelex TALÁLKOZÓ SÜTŐVEL. Szűrös Mátyás, az Országgyűlés alelnöke és Pozsgay Imre, az MSZP parlamenti képviselőcsoportjának vezetője csütörtökön az Országházbap találkozott Sütő Andrással, a neves íróval, aki hazánkban folytatja gyógykezeltetését. A szívélyes hangvételű találkozón a képviselők tájékoztatták a vendéget Magyarország időszerű politikai kérdéseiről, Sütő András pedig beszámolt amerikai élményeiről, tapasztalatairól a bennünket különösen foglalkoztató nemzetiségi kérdéssel kapcsolatban. Szót váltottak a magyar—román kapcsolatok várható alakulásáról, fejlesztésének lehetőségeiről. Egyöntetűen úgy vélik, hogy az a politika, amelyik szűkkeblűén bánik a nemzeti kisebbségekkel, türelmetlen velük szemben, nem lehet Igazán eredményes, továbbá idegen a modern Európától. (MTI) TEMESVÁRI TÜNTETÉS. Mintegy ezer diák tüntetett Temesváron szerda este a román kormány és Iliescu elnök ellen. Elítélték a kormánynak a június 13—15-i véres eseményekben játszott szerepét, és sztrájkkal fenyegetőztek, ha nem teljesítik követeléseiket. A megmozdulást szervező egyik diákszervezet vezetője, Mariana Radomir, a Reuter hírügynökség bukaresti tudósítójának telefonon elmondta, hogy az Opera téren tartott mintegy három és fél órás tüntetés békésen zajlott le. Követelték, hogy azonnal, feltétel nélkül bocsássák szabadon a bukaresti összecsapások nyomán letartóztatott diákokat, köztük Marian Munteanu diákvezért. Felszólították a kormányt, hogy haladéktalanul indítson vizsgálatot a két héttel ezelőtti események pontos felderítésére, s hozzák nyilvánosságra a halálos áldozatok, valamint az erőszakos cselekmények felelőseinek nevét. A temesvári tüntető diákok többek között azt kiáltozták, hogy Iliescu felelős a bukaresti véres eseményekért csakúgy, mint a romén nacionalisták és a magyar nemzetiségűek marosvásárhelyi összecsapásaiért. LITVÁN PARLAMENT. A litván függetlenségi nyilatkozat — a Moszkvával folytatott tárgyalások idejére történő — felfüggesztésének kérdésében valószínűleg csütörtökön dönt a vilniusi Legfelsőbb Tanács. A vilniusi parlament még a múlt héten kezdte meg Mihail Gorbacsov új javaslatának megvitatását, s szerdán bizottságokban tárgyalt a kérdésről, hogy megfelelően előkészítse a csütörtöki teljes ülést. Vytautas Landsbergis, a litván LT elnöke és Kazimiera Prunskiene kormányfő szerda esti moszkvai villámlátogatása során másfél órán keresztül tárgyalt Mihail Gorbacsovval (Landsbergisnek 48 órán belül ez volt a második megbeszélése a szovjet államfővel). A találkozóról egyelőre nem ismertek tartalmi részletek. Virgilius Savickas, a litván parlament sajtóképviselője ugyanakkor úgy nyilatkozott a TASZSZ hírügynökségnek, hogy a szerdai moszkvai látogatás célja „az érintkezési pontok keresése" volt.