Délmagyarország, 1990. június (80. évfolyam, 128-157. szám)

1990-06-28 / 155. szám

80. évfolyam, 155. szám 1990. június 28., csütörtök Havi előfizetési díj: 101+20 forint Ára 4,30 forint Nyáron szavazónk, ősszel választunk Helyhatósági választások: szeptember 30-án, népszavazás: július29-én Az árakat emelik, ugye? — Carlos megírta levelét — Csopakon csak kémtanoncok voltak D

iczházy Bertalan kormánytisztviselő, aki korábban az MDF pénzügyi szakértőjeként volt ismert, a szavazás előtt szünetet kért, hogy szót válthasson a kormánypárti képviselőkkel. Ez a mostanáig példa nélkül álló eset a gazdasági bizottság tegnapi ülésén esett, ahol arról vitatkoztak a képviselők, hogy a kormány, vagy inkább a Parlament felügyelje a vagyonügynökséget — privatizációt. A szünet hatásosnak bizonyult: a kormánypártiak minden módosító indítványt leszavaztak, így a bizottság a „kormány-párti" indítványt fogadta el. (Az ülés háromnegyedórás késéssel kezdődött, mert a képviselők egy része beszorult a Parlament liftjébe; sajnos arról nincs hírünk, hogy a beszorultak vajon ellenzékiek voltak-e). Különös magatartást tanúsított az ellenzék az Alkotmányügyi, Törvény-előkészítő és Igazságügyi Bizottságban: meg sem mukkantak az önkormányzattal kapcsolatos alkotmánymódosítás tárgyában, mert szerintük — ellentétben a kormánypártiakkal — először a helyhatósági választásokkal foglalkozó törvényt kéne tárgyalni... A rádió elnökjelöltje, Gombár Csaba a média pártoktól való függetlenségét ígérte, míg a kiszemelt tévéelnök, Hankiss Elemér a BBC etikai kódexének magyar változatát óhajtja bevezetni. S miközben a képviselők imígyen liftez(né)nek, még mindig nem tudhatjuk, mikor és minek az árát emelik, csak az a biztos, hogy emelik. Előbb szavazunk, majd választunk. s közben talán földerítődik, hová lett a BM-ből a terroristák hátrahagyott robbanóanyaga, s ha Csopakon nem, akkor hol „üdültek" a mi pénzünkön egykor... Sulyok Erzsébet ideiglenes köztársasági elnök. A helyhatósági választásokat jogilag az egész demokratizálódási folyamat befejező aktusaként minősítette. Megítélése szerint ez lesz az igazi záloga a rendszerváltozásnak, mivel ezúttal kell kézbe venni az egyes Egy év múlva: piacgazdaságj, mostanában: áremelés Elnöki döntés Göncz Árpád ideiglenes köztársasági elnök szerdán Győrbe látogatott. Bejelentette: alkotmány adta jogával élve döntött a helyhatósági választások időpontjáról. A helyhatósági választások szeptember 30-án lesznek. az elnökválasztás módjáról megrendezendő népszavazás időpontja pedig: július 29-e — mondotta az Egy éven belül megteremthetők a piacgazdaság feltételei, s valószínűleg már jövőre konvertibilissé válhat a forint — közölte az újságírókkal Rabár Ferenc pénzügyminiszter a szerdai sajtótájékoztatón Budapesten. A pénzügyminiszter szerint, bár a közvélemény számára látszólag semmi változás nem tapasztalható, jelentós változások előkészítésén dolgoznak a szakemberek. Arra lehet számítani, hogy Magyarországon már jövőre sor kerül a bérrendszer, az árrendszer, az adórendszer, a támogatási rendszer és a vámrendszer alapvető átalakítására, ami fordulatot hozhat a magyar gazdaság működési feltételeiben. Az átálláshoz szükséges pénzügyi tartalékok előteremtésén már dolgozik a kormányzat. Tárgyalásokat folytatnak a Nemzetközi Fizetések Bankjával, a Nemzetközi Valutaalapnal, a Világbankkal és az Egyesült Államok pénzügyminisztériumával. A tartalékra azért van szükség, hogy az átállás időszakában kialakuló pénzügyi egyensúlytalanság finanszírozására elegendő pénz álljon rendelkezésre. A kormány ugyanis közvetlen módon nem akar beavatkozni már a kezdeti folyamatokban sem a gazdaság működésébe. A szakemberek arra számítanak, hogy o működőképes piac rövid távon automatikusan biztosítja a pénzügyi' egyensúly helyreállítását, s akkor megteremtődnek a gazdasági feltételek a forint konvertibilissé tételéhez is. (Folytatás a 2. oldalon.) KGST-partnerek nélkül — holnap nyílik a vásár Már régen nem csak „ipari" Soha ennyi új, induló vállalkozás nem volt még ezen a kiállításon — mondta a 114 éves Szegedi Ipari Vásár tegnapi sajtótájékoztatóján Tóth László, az igazgatótanács elnöke. Az egy lakosra jutó, bejegyzett vállalkozások száma egyébként, Budapest után, Szegeden a legmagasabb. Hogy ez mennyire igaz, ?-. ról már kora délelőtt meggyőződhettem. a vásár területén botorkálva. Teljesen ismeretlen nevek, feliratok itt is. ott is, miközben gatyára vetkőzött urak, s ennél valamivel öltözötteb hölgyek serénykedtek a szikrázó napsütésben, a kiállítás szabad területén. Ahogy egyik talicskás úr homlokát törölve megjegyezte: „Jól enged már kifelé a földnek fagya." A vásár területén egyébként minden hely elkelt, a 13 ezer négyzetméteres területnek több mint a fele fedett. A 440 kiállítóból minden negyedik külföldi, s legtöbben — szám szerint 57 cég — Jugoszláviából érkezett. Szecsei Mihály, szabadkai vásárigazgató a sajtótájékoz, tatón átfogóan is beszélt országa gazdasági erőfeszítéseiről. Az öt francia, a kétszer ennyi finn cég mellett holland, osztrák, svájci, német és olasz kiállítók is részt vesznek az idei vásáron, részben vegyes vállalataikon keresztül, részben önállóan. Ez is bizonyítja, hogy elavult már az ipari vásár elnevezés, s helyette a nemzetközi jelzőt szeretnék használni a közeljövőben. S mindez már régen nemcsak ipari, hiszen a szellemi termékek. a szórakoztatóelektronika éppúgy jelen van, mint a pénzvilág, és természetesen a reklámszakma. Minden szempontból „élesedik" a vásár, elmaradnak a csupán presztízsszempontból érdekelt, nagyobb -állalatok. Akik helyettük érkeznek, azok már piacot akarnak hódítani, illetve a meglevőn felszínen maradni. A politikai kapcsolatok motiválta testvérvárosi részvétel is elmaradt az idén, sehol egyetlen KGST-partner. Várhatóan most is népszerű lesz a vásárlók utcája, ahol a hazai kisés nagyvállalkozók, kereskedők mellett például a franciák is árusítanak majd — mégpedig forintért A korábbinál korszerűbb telefonhálózat szolgálja a kiállítók kényelmét a . gyors üzletkötéseket Július 2-a és 5-e között közel 50 vállalat tart majd szakmai napot Pénteken, a megszokottnál tehát jóval korábban, délelőtt 11-kor nyit a vásár, azzal a nem titkolt szándékkal, hogy még a nagy szabadságolások előtt egymásra találjanak az üzletfelék, hosszabb legyen a bő egy hónapra korlátozott szegedi nyár. A megnyitóbeszédet Pohankovics István, ipari és kereskedelmi minisztériumi államtitkár mondja. A nagyközönség előtt holnap délután — 14 órakor — tárulnak ki a kapuk, és este 7-ig szabad a vásár. A következő napokon, egészen július 8-áig, 10 és 19 óra között látogatható a kiállítás, amelyre az 50 ezredik látogatót már vasárnap estére várják. K. A. közösségeknek közvetlenül saját sorsuk intézését. Az egyházi ingatlanokkal kapcsolatban annak a magánvéleményének adott hangot, hogy azokat az ingatlanokat vegye át az egyház, amelyeknek megfelelő szerepkört tud adni. (MTI) Fizessen elő a vasárnapi btemmktó-ra! Tudja-e, hogy a* országos napilapok előfizetési díja már 170 forint? A DM-et havi 101 Ft-ért Kapja A vasárnapi DM előfizetése mindössze havonta 20 Ft Benne:—heti rádió- és tévéműsor,—az egyházak hírei, — aktuális kultúra, sport, —hirdetések Olvassa mindennap a DÉLM AGYARORSZÁöot! Demonstráció romániai fiatalokért Demokratikus diktatúra? Tegnap este hétkor, a Fidesz kezdeményezésére a Dugonics téren tüntettek az elmúlt napok bukaresti eseményei ellen. A tüntetés szónoka ifj. Lippai Pál, a Fidesz országos választmányának tagja, bevezetőjében elmondta, hogy nemcsak az örömben, hanem a szenvedésben is osztozni kell. Ahogy decemberben a forradalom (?) idején, most az elnyomás újbóli jelentkezésének korszakában is meg kell az egész országnak mozdulnia. Beszéde következő részében a diktatúra kialakulásának folyamatával foglalkozott. Felosztása szerint az első fázis a divide et impera (oszd meg és uralkodj) elv jelentkezése. A kommunista típusú államokban ezt követi az értelmiség és a munkásosztály szembeállítása. Romániában ez teljesen nyilvánvalóan nyomon követhető, hisz az Egyetem téri — zömükben egyetemista — tüntetőkkel szemben a Nemzeti Megmentési Front vezetése a bányászokat vetette be. A diktatúra következő lépcsőfoka, mint a szónok elmondta, a monopoluralom kialakítása. Végezetül nem marad más hátra, mint a rendőrállam, a besúgóhálózat létrehozása. Lippai Pál szerint ez — bármi sajnálatos — logikus következtetés, hisz a román emberek zöme nem szokott máshoz, mint egy bizonyosfajta diktatúra feltétlen kiszolgálásához. A szónok gondolatmenete értelmében demokrácia csak ott lehet, ahol az emberi jogokat maradéktalanul tiszteletben tartják. Ily módon az Iliescu-féle vezetés nem nevezhető demokratikusnak. Az est szónoka Szemők Árpád, az MSZP napokban megválasztott szegedi elnöke volt. Rendkívül tömör felszólalásában elmondta, hogy tavaly karácsonykor egy ország mozdult meg, és véleménye szerint most is pártokon felül állva kell véleményt formálni. A tüntetés hátralevő részében felolvasták a Fidesz országos választmányának nyilatkozatát. A tüntetés, avagy békés beszélgetés a szökőkút mellett ezután véget ért. Békés beszélgetés, hisz a megjelentek létszáma nem jogosítja fel e rendezvényt a tüntetés misztikus fogalmának elnyerésére. De erről nem a Fidesz, vagy az MSZP tehet, ök ott voltak. (Csak ennyien lennének?) A többi párt érdektelenségére bizonyára megfelelő politikai magyarázat találtatik ... Ám, miért nem ment el demonstrálni Szeged polgárainak túlnyomó része? Megunták volna? Nem kizárt. De mit? Valószínű, hogy Romániát. Hisz december óta újabb és újabb csalódások érik honfitársainkat déli szomszédunkkal kapcsolatban. Meg merem kockáztatni, hogy ha az adók csökkentéséről lett volna szó, még akár egy éjféli demonstráción is ezrek vettek volna részt. Pedig a szervezők jól taktikáztak. Volt sajtóbeharangozó, nem volt vb-meccs. Érdemes lenne elgondolkodni azon, hogy legközelebb azért kellene tüntetni, hogy eljöjjenek tüntetni ... Csűri Ákos