Délmagyarország, 1990. június (80. évfolyam, 128-157. szám)

1990-06-27 / 154. szám

2 Körkép 1990. június 27., csütörtök (Folytatás az 1. oldalról.) az egy hónapos ténykedéséről akkor azt mondja, sokkal nehezebb a feladata, mint. gondolta, s nem elsősorban a munka nehezebb, hanem, fő­ként a folyamatos parlamen­ti elfoglaltságok miatt az idó kevés. Az eddig végzettek leglátványosabb eredménye­ként pedig a minisztérium felépítésének egyszerűsödé­sét jelölte meg a miniszter, szemléltetve is a változáso­kat két papíron; az egyiken a régi, bonyolult, a másikon a szemmel láthatóan leegy­szerűsödött felépítmény volt látható Isépy Tamás államtitkár helyzetének jellemzéseként úgy fogalmazott, negyven év ügyvédeskedés után most a barikád másik oldalára ke­rült, és jogász ember létére most kellett megismerkednie a belső működést szabályozó milliónyi jogszabállyal, amiknek tudására eddig nem volt szüksége. Bogdán Tibor államtitkár „beköszönő" beszédében a kodifikáciős munka nehézsé­geit vázolta, magyarázatát adva annak is, miért csak kisebb jelentőségű törvé­nyekkel foglalkozik az újjá­alakult Parlament. Mint mondta, a közjogi, gazdaság­jogi szabályok változtatása igen nagy munkát követel, s még az őszre igért törvény­tervezetek előkészítése is ha­talmas feladatot ró a minisz­tériumra. Közülük a legsür­gősebb a kormány működő­képességének biztosítása volt — kisebb, de jelentós jog­szabályalkotásokkal . A minisztérium vezetőihez intézett kérdések igen sok területét érintették a vezér­kar igen összetett munkájá­nak. Szóba került az ügyvé­dek helyzete — alanyi jogon mindenei lehet ügyvéd, jog­tanácsos, aki a szükséges ké­pesítéssel rendelkezik, kap­tuk a választ. Mi lesz a sajtó­törvény módosításának leg­fontosabb eleme? A sértet­tek polgárjogi úton, komoly kártérítésre számithatnak, minthogy a sajtó veszélyes üzem — felelte többek közt Bogdán Tibor. Szóba került a parlamenti munka is. nem kerülve ki a „nyomógombos" ügy jogi hátterét sem. Balsai István úgy vélte, okiratha­misításnak semmiképp nem nevezhető az eset. Torgyán József okfejtésével ellentét­ben, s jogilag nem lévén sza­bályozása az esetnek, nem értékelhető az ügy, más kér­dés, hogy a hírbe hozottak­nak a politikai következmé­nyeket le kellene vonni. En­nek kapcsán merült föl az is: távol lévő miniszter helyett nyomkodhatja-e a gombot az államtitkára. A válasz; nem, ilyen esetben az államtitká­rok külön, kézfeltartással jelezhetnek. Az előző igazságügyi kor­mányzat munkájának a köz­vélemény számára egyik leg­látványosabb eleme a halál­büntetés eltörléséért folyta­tott küzdelem volt. Az újak is kaptak erre vonatkozó kérdést, ám Balsai István kitért a konkrét válasz elől, úgy fogalmazott: jónak tart­ja, hogy az Alkotmánybíró­ság foglalkozik a témával, s teljes mértékben az 6 érték­ítéletükre hagyatkoznak majd. Ha netán nem minő­sítenék alkotmányellenesnek a halálbüntetést, akkor ez ügyben minden marad a ré­giben. Apropó, régiek; az egyik legérdekesebb fölvetés arra vonatkozott, használja-e az új vezetés a Kulcsár-minisz­térium által elvégzett, kodi­fikáciős munka eredményeit. Balsai István úgy válaszolt: nagyban alapoznak a Kul­csár-stáb javaslataira, elkép­zeléseire, az ő munkájuk fo­lyamatába kapcsolódtak be. „Ebből a szempontból nincs rendszerváltás, hisz ez egy szakma, s mi semmi falren­gető újat nem hoztunk a házba." Bogdán Tibor az el­mondottakat azzal egészítet­te ki; a gazdasági jog kodifi­kációja sem azért tér el a Németh-kormányétól, mert az rossz volt, hanem mert a privatizációra vonatkozó fi­lozófiájuk tér el egymástól. A munka tehát — nagy lendülettel folyik. Balogh Tamás Elfeledett kisebbség A cigányság nemzeti ki­sebbségként való elismerését és nemzetközi cigányalapít­vány létrehozását javasolta Horváth Aladár, az Ország­gyűlés SZDSZ-frakciójának képviselője kedden az euró­pai együttműködés emberi dimenzióiról folytatott kop­penhágai tanácskozás párhu­zamos rendezvényén. Az „Elfeledett európai kisebb­ség" címmel megrendezett nemzetközi értekezleten el­sősorban a Kelet-Európában élő cigányság helyzetéről volt szó. Horváth Aladár javasolta, hogy a nemzetközi alap se­gítségével szorgalmazzák a nyelvi, oktatási, kulturális és érdekvédelmi problémák megoldását. Felhívta a részt­vevők figyelmét a felbukka­nó rasszista hangokra és cselekményekre, segitséget kért a cigányság és a ci­gányközösségek politikai re­habilitációja érdekében. Hága Antónia országgyű­lési képviselő a mintegy fél­milliós magyarországi ci­gányság helyzetéről tartott előadásában hangsúlyozta, hogy ma Magyarországon a cigányságot nem tekintik egyenrangú kisebbségnek. Nem védik jogi garanciák őket, és a mindennapi élet­ben hátrányos, megkülön­böztetést kell elszenvedniük. A magyar képviselőnő egyenlő jogokat, speciális is­koláztatási és képzési prog­ramokat, állami támogatást, munkahelyteremtő beruhá­zásokat és szociális segély­akciókat követelt a magyar kormánytól. A magyar országgyűlési képviselők a rendezvényen felhívták a figyelmet a Ro­mániában ismét rendszere­sített internáló táborokra, és arra a veszélyre, hogy a legutóbbi bukaresti és ma­rosvásárhelyi események után főleg cigányokat állí­tottak bíróság elé Romániá­ban. Csökken a tilalmi lista Magyar—amerikai kor­mányközi szakértői megbe­szélések voltak Budapesten június 25-én és 26-án a fej­lett technológiák Magyar­országra történő exportiá­nak liberalizálásáról — kö­zölték az MTI-vei a Nem­zetközi Gazdasági Kapcso­latok Minisztériumában. A tárgyalásokon az ame­rikai küldöttség tájékoztatta delegációnkat a június elején Párizsban megtartott COCOM-bizottsági ülésen el­határozott általános könnyí­tésekről. A tájékoztatás sze­rint ez elsősorban a számí­tástechnika, a távközlési eszközök és a szerszámgé­pek egyes fajtáinak törlését jelenti az úgynevezett tilal­mi listáról. A könnyítések érvényesek a közép- és ke­let-európai régió, valameny­nyi, COCOM-szabályozás alá eső országára. A COCOM-bi­zottság további könnyítése­ket — ún. preferenciá­lis kezelés bevezetését — he­lyezett kilátásba azon orszá­gok számára, amelyek to­vábbra is kötelezettséget vál­lalnak az ellenőrzés alatt maradó termékek és techno­lógiák végfelhasználására, azaz harmadik félnek törté­nő tovább nem adására. A tárgyalásokon a ma­gyar fél ismételten kifejezte érdekeltségét abban, hogy hazánk a fejlett ipari orszá­gokkal egyenrangú feltételek mellett vehessen részt a nemzetközi gazdasági-tech­nológiai együttműködésben. Ehhez a magyar kormány elengedhetetlennek tartja a számunkra megkülönböztető COCOM-korlátozások felszá­molását. Ennek eléréséhez fontos lépésnek tekinti a preferenciális kezelés beve­zetését. A magyar tárgyaló delegáció kijelentette, hogy hazánk ehhez kész biztosí­tani a szükséges garancia­feltételeket. Pártporta Erősödjön a gazdaszemlélet! A kormány „gazdapártja" Szege­den nem olyan erős, mint — orszá­gos viszonylatban kisebb — rokona, a „nemzeti". A Független Kisgazda­párt itteni működését sajátossá te­szi. hogy összekeverik a „nemzetiek­kel", hogy meg kell határoznia ön­magát és feladatát egy vidéki nagy­városban. A szegedi szervezet titká­rával, Hatvani Zoltánnal pártja helyzetéről beszélgettünk. — Jelentett-e változást az elmúlt néhány hónap egy kormánypárt he­lyi szervezetének működésében? — Nem érezzük a változást. A ré­gi hatalom emberei még mindig ab­ban a helyzetben vannak, hogy be­tarthatnak nekünk. A piárthelyisé­geket — mint a többi szervezet — december végéig ingyen használhat­juk, de elképesztő követelésekkel állnak elő az áramszolgáltatásért; a posta nem kézbesiti leveleinket; nincs pártalkalmazottunk; „ráérő" tagjaink tartanak Ugyeletet. Igazi hatalomváltás az önkormányzati vá­lasztások után lesz. — Szegeden „örök kérdés" — már azoknak, akiket a politika érdekel —: mi a különbség a „független" ás a „nemzeti" kisgazdák között? — Az, hogy ők állandóan velünk foglalkoznak, mi viszont — miután fölajánlottuk a visszatérés lehetősé­gét. de jórészt nem éltek vele — nem foglalkozunk velük. Szerintünk egy (a történelmi nevet viselő) kisgaz­dapárt van. — A név körüli vitájuk közismert. Cgy vélem, a Független Kisgazda, Földmunkás és Polgári Párt az egyik olyan politikai alakulat, mely — ne­vében legalább — rögzíti; milyen rétegek pártja akar lenni. Am a föl­sorolásból mindig csak a „kisgazda" kap hangsúlyt, a „földmunkás" ide­jét múltnak tűnik, a „polgári" pedig beváltatlannak. Kié ez a párt? Nem akarnak nevet változtatni? — A történelmi névhez egykori, 3 milliárdos vagyonunk nagyobb ré­szének visszaszerzéséig (a jogfoly­tonosság igazolása miatt) biztos, hogy ragaszkodunk. Kisgazdáknak emlegetnek minket, de ez nem kertésznadrágos-gereblyés parasztot jelent. Szerintünk az orvos, a mér­nök is lehet jó gazda — abban az ér­telemben, hogy sajátjának érzi azt a munkát, amit végez. Az ilyen gaz­daszemlélet erősítését segítené a tu­lajdonreform. Igaz, hogy a régi ér­telemben vett földmunkások, azaz kubikosok már nincsenek nagy számban. Mi azt szeretnénk, ha a földmunkás helyett a vállalkozó ré­teg szerepelne a párt elnevezésében is. A párt belső élete igazolja, hogy téves a most közkeletű beállitás; „az FKGP a parasztok pártja". Most is vannak közöttünk polgárok. A leg­utóbbi kongresszus minden szerve­zet feladatául szabta a polgári tago­zatok megszervezését. — ön szerint Szegeden vannak a klasszikus értelemben vett — pol­gárok? — Igen. Ebbe a tág fogalomba sok minden belefér. Szerintem pol­gár a városi lakos, attól függetlenül, miből él. Mi azt szeretnénk, hogy a polgárok száma növekedjen, hogy Magyarország a 3 millió vállalkozó országa legyen. — A kormánykoalíció tagjának lenni azt is jelenti, hogy a partnak eredeti elképzeléseit a többiekéhez kell igazítania, ami sorozatos „ma­gyarázkodással", azaz kompromisz­Síumokkal jár. Választóik hogyan fogadják ezt? — Félreértéseket okozhatott, hogy nem sikerült világossá tenni, mit akarunk. Mi az 1947-es földtörvény felülbírálatát tartjuk kiindulópont­nak. rehabilitálni akarjuk azokat, akiket megfosztottak kislulajdonuk­tól, A mezőgazdaság szétverésével vádolnak minket, holott csak szá­molni kell; a megművelhető földte­rületnek ma 10 százaléka van ma­gánkézben, mégis döntő részét adja a zöldségféléknek, alapját a húster­melésnek ... A választóink pedig tapasztalhatják, hogy a mostani koalícióban a régi kisgazdapárti szemlélet uralkodik. (Ezt jelzi az is, hogy az állam ideiglenes elnöke és a miniszterelnök tagja volt elódpár­tunknak.) — Az a „kisgazdapárti stílus", amit Torgyán Józsefnek — az ön példaképének — a magatartása fémjelez, megnyer vagy elriaszt po­tenciális szavazókat a helyhatósági választásokig? — Józsit ismerni kell ahhoz, hogy lássák: nem olyan agresszív, mint amilyennek beállítják. Szakmájában kiváló; jól menő ügyvédi irodát ve­zet. Bár minden kepviselő ennyire értené a dolgát! Határozott ember, aki szerint nem beszélni, hanem ten­ni kell. Népszerű politikus, bármerre megy, a vállán viszi a tömeg. — A szegedi szervezet hogyan ké­szül a helyhatósági választásokra? Milyen megoldandó feladatokat tűz az új önkormányzati testület elé? — Nem tudjuk, milyen lesz a vá­lasztás: listás, egyéni, vagy mind­kettő Azt sem lehet tudni, Ijány fős lesz az új testület. Ezért most csak annyit mondhatok, hogy pártunk polgármester-jelöltje Gregor József volt, aki elfoglaltságaira hivatkozva nem fogadta el a felkérést. Az ön­kormányzat vezetőjének tisztére az itt működő pártoknak — előzetes megbeszélés után — egy személyt kellene javasolniuk. A polgármester és a tanácsnokok határozott és ra­dikális egyéniségűek legyenek, le­hetőleg múltjuk tiszta, azaz MSZMP-mentes legyen, mert nagy feladat vár rájuk: rendet tenni Sze­geden! A mi pártunk valószínűleg nem fog minden körzetben jelöltet indítani. Bízunk abban, hogy pár­tunk a képviselő-választásokon ta­pasztalt hátrányos helyzetéből kitör. fDjscászl) A II. világháború áldozataiért A Magyar Honvédség Hadtörténeti Intézet és Mú­zeum célul tűzte ki, hogy összeállítja éa könyv alak­ban megjelenteti a II. világháború katonai és polgári áldozatainak megyei, illetve városok, falvak, települé­sek szerinti veszteséglistáit. Az ország lakossága az) első világháború hősi halot­tainak emlékműveit, emléktábláit 1925-ig országszerte felállította. A II. világháború áldozatai emlékének ápo­lását, illetve megörökítését azonban az, elmúlt rendszer 40 éven át meggátolta. Ennek következménye, hogy seni országosan, sem helyileg nincsenek adatok az ál­dozatok számáról és kilétéről. Az országban nincs olyan család, amely ne gyászolná áldozatul esett hozzátarto­zóit. Nemcsak a katonaként elesettekre, hanem a bom­bázások, az országban folyó harcok polgári áldozataira, a harci cselekmények idején kivégzettekre; felkoncoltak­ra, a deportálások, a hadifogság, a háborút követő in­ternálások és a kényszermunkára hurcolás során éle­tüket vesztettekre is gondolunk. Ezen veszteséglisták összeállítása sok időt és fáradságot igényel. Ezért fel­kérjük megyénk lakosságát, hogy városonként, falvan­ként. településenként alakítsanak emlékbizottságot — a veszteségek számbavételére és az áldozatok emléké­nek méltó megörökítésére. Számítunk a helyi közigazgatás és egészségügy tisztségviselőinek, az állami és egyházi anyakönyvi hi­vatalok, a különböző egyházak és felekezetek lelké­szeinek, a helytörténészeknek, levéltárosoknak, az is­kolák tanárainak, diákjainak, a művelődési intézmé­nye dolgozóinak, a különböző egyesületek, társadalmi szervezetek, a politikai pártok és a hozzátartozók, vagyis minden jó szándékú, önként jelentkező állam­polgár segítségére. Kérjük, az, emlékbizottsági tagok nevét, foglalkozá­sát, lakcímét küldjék meg a következő címre: Magyar Honvédség, Helyőrségi Klub, dr. Fehér László, 6720 Szeged, Victor Hugó utca 6. A fenti címre a segíteni akarók jelentkezését is várjuk. A megalakuló emlékbi­zottságokat a felméréshez szükséges adatlapokkal el fogjuk látni. Még egyszer kérjük a hozzátartozók és megyénk polgárainak támogatását. Magyar Honvédség Hadtörténeti Intézet és Múzeum; Csongrád Megyei Hadkiegészítési Parancsnokság; Magyar Honvédség Szegedi Helyőrség Parancsnokság: Magyar Honvédség Helyőrségi Klub, Szeged Rádióíelex TŐKÉS LASZLÖ FELHÍVÁSA. Tőkés László nagy­váradi református püspök kedden felhívást in­tézett a román kormányhoz és politikai erők­höz, kérve őket, hogy nyíltan és egyértelműen foglaljanak! állást az országban eluralkodó, antiszemitizmusra emlékez, tető magyarellenesség ellen, és tegyenek meg mindent egy olyan igazi demokrácia megteremtése érdekében, amely­nek áldásaiban az, egész ország népe kivétel nélkül osz­tozhat. A magyarellenesség lényegében nem más, mint a dik­tatúra kihívása a demokrácia ellen, hiszen nem létezhet demokrácia ott, ahol a többség elve alapján bármely tár­sadalmi vagv nemzeti kisebbséget megfosztanak jogaitól. A demokrácia egy és oszthatatlan. Mindenkié! A magyaro­ké is — szögezi le a felhívás. PERSZE, HOGY NEM PETŐFI. A Magyar Tudomá­nyos Akadémia elnökségi ülésén elfogadták a Petőfi Sán­dor feltételezett földi maradványainak vizsgálatával meg­bízott természettudományi szakértőbizottság jelentését. Eb­ben leszögezték: az igazságügyi, orvosszakértői és antro­pológiai vizsgálat eredményei szerint az a lelet, amelyet a Megamorv Petőfi Bizottság tárt fel tavaly júliusban, a szovjetunióbeli barguzini temetőben, több mint negyven éve, de száz évnél nem régebben eltemetett, fiatal, 23—25 évnél idősebb nő csontváza. Ez a megállapítás ellentmond annak, hogy a csontváz Petőfi holttestének maradványa. Az elnökség alkalmi bizottságokat bízott meg azzal, hogy alakítsák ki az akadémiai törvénytervezetet, a tudomá­nyos minősítés új rendszerének alapelveit. Készítsék el az Akadémia és intézetei kapcsolati rendszerének fejleszté­sére, a tudományos osztályok hatáskörének, szerkezetének vizsgálatára vonatkozó előterjesztést. A kutatók külföldre áramlásának megelőzésére szintén dolgozzanak ki javas­latot. A BALTIKUMI ATOMFEGYVEREK SORSA. A szov­jet vezetés nem tervezi azt, hogy kivonja a Baltikumból a nukleáris fegyverekkel is ellátott, ott állomásozó egy­ségeit — mondotta Gennagyij Geraszimov szovjet kül­ügyi szóvivő keddi sajtóértekezletén, egy kérdésre vála­szolva. Egyes nyugat-európai hírközlő eszközök nemrégi­ben hírszerzési forrásokat idézve azt jelentették, hogy a szovjet katonai vezetés elrendelte az atomfegyvereket is őrző baltikumi támaszpontok őrizetének megerősítését, és megkezdődött a nukleáris töltetek elszállítása a bázisok­ról. Gennagyij Geraszimov hangsúlyozta, hogy a szovjet védelmi minisztérium közleménye szerint a szovjet had­sereg' .semmiféle, előre nem tervezett katonai átcsoporto­sításra nem készül". SEGÍTSÉG A SZOVJETUNIÓNAK — LOMBIIULLAS­KOR. Az Európai Közösség tizenkét országának állam- és kormányfői hétfőn este megállapodtak abban, hogy kinyil­vánítják szándékukat a Szovjetunió támogatására, de ezzel kapcsolatos terveiket csak a közösség bizottsága által ősz­re kidolgozandó két tanulmány fényében konkretizálják majd. A hétfő esti Malahide-kastélyi vacsorán élénk vita folyt azok között, akik — mint Mitterrand francia elnök, Kohl bonni kancellár, Andreotti olasz, Felipe González spanyol és Ruud Lubbers holland miniszterelnök — a Szovjetuniónak nyújtandó gyors és hatékony támogatás hívei, illetve azok között, akik — mint Thatcher brit mi­niszterelnök. vagy mint Poul Schlüter dán kormányfő — olyasfajta feltételekhez kívánják kötni a segítséget, mint amelyeket a Nemzetközi Valutaalap alkalmaz. KÍNAI—NSZK KÖZELEDÉS. Li Peng kínai minisz­terelnök találkozott és megbeszélést folytatott Hans Sterc­renneL a Német Szövetségi Köztársaság parlamentje kül­ügyi bizottságának elnökével. Li Peng szerint stratégiai szemszögből megítélve, egy kaotikus Kína hátrányos ha­tással lenne az egész világ békéjére és stabilitására.

Next

/
Thumbnails
Contents