Délmagyarország, 1990. június (80. évfolyam, 128-157. szám)

1990-06-27 / 154. szám

80. évfolyam, 154. szám 1990. június 27., szerda Havi előfizetési díj: 101+20 forint Ára 4,30 forint Semleges magyarok Kádár János és Németh Károly terroristákat bújtattatott? Cigánykonferencia Koppenhágában — Háborús áldozatainkért A

Parlament délelőtti munkáját felcsattanó taps szakította félbe, amikor a díszpáholyban feleségével együtt megjelent Sütő András. Erdélyről beszélt, amelyet kényszerűen hagyott el, de kötelességszerűen keres meg újból, s ahol keményebb és elszántabb küzdelem folym, mint valaha. A Parlament az alábbiakban olvasható határozatot hozta, amely most már a legmagasabb szinten nyilvánítja ki a magyarság kilépési igényét a számunkra eddig nem sok jót hozó Varsói Szerződésből. Nem volt irigylésre méltó helyzetben a belügyminiszter, amikor kellemetlen kérdésekre kellett válaszolnia, s volt olyan, amire nem is nagyon tudott. Igaz, a keleteurópai belügy miniszterek sorsa az esetek nagy többségében már csak ilyen sanyarú, bár ez a fotónkon jobboldalt látható Horváth Balázs arckifejezéséből nem tükröződik. A Szovjetunióban bejelentették, hogy nem kívánják kivonni a Baltikumból atomfegyvereiket. Sandi István Kilépünk a Varsói Szerződésből Az Országgyűlés hosszas, vita után elsöprő többséggel, 232 igen szavazattal, 4 tartózkodás ellenében fogadta el a Magyar Köztársaság és a Varsói Szerződés viszonyáról szóló határozatot. A határozat szövege a következő: „1956. november l-jén Magyarország kormánya (kinyilvánította a Varsói Szerződésből való kilépés szándékát. A november 4-4 katonai beavatkozás, amely a kormányt megdöntötte, meggátolta a kilépési nyilatkozat törvényerőre emelését. A szabadon megválasztott Országgyűlés most újólag kinyilvánítja Magyarországnak a Varsói Szerződésből való kilépési szándékát, és ezért az alábbi határozatot alkotja. 1. Az Országgyűlés felkéri a Magyar Köztársaság kormányát, hogy a bécsi konvenció 62. cikkelye alapján, a szerződéskötés körülményeinek alapvető megváltozására hivatkozva, kezdjen tárgyalásokat Magyarországnak a Varsói Szerződésből való kilépéséről. Valamennyi tagállammal kívánatos egyetértésre jutnunk abban, hogy Magyarország ne legyen tagja a Varsói Szerződésnek. 2. A kormány a tárgyalások során első lépésként •fűzze célul Magyarország részvételének szüneteltetését a Varsói Szerződés katotnai szervezetében. A honvédség ne vegyen részt közös had gyakorlatokon, valamint a Varsái Szerződés csapatai ne tartsanak hadgyakorlatot Magyarország területén. 3. Az Országgyűlés felkéri a kormányt, hogy a tárgyalások során legyen figyelemmel a Magyar Köztársaság biztonsági, politikai, jogi és gazdasági érdekeire, valamint gondoskodjék azok érvényesítéséről. 4. Az Országgyűlés felkéri a Magyar Köztársaság kormányát, hogy kezdjen tárgyalásokat JL Varsói Szerződés tagállamaival a kétoldalú barátsági és kölcsönös segítségnyújtási szerződések felülvizsgálatáról. Ezekből a szerződésekből törölni kell mindent, ami katonai beavatkozásra ad felhatalmazást, vagy írnás módon sérti hazánk szuverenitását. 6. Az Országgyűlés ünnepélyesen kijelenti, hogy a Magyar Köztársaság békéiben és 'barátságban kíván élni valamennyi szomszédjával. Senkinek sem engedi meg területét harmadik állam elleni támadás vagy fenyegetés céljaira felhasználni. A kormány az összeurópai biztonsági rendszer létrehozása érdekében tett erőfeszítéseiről tájékoztassa a Varsói Szerződés tagállamait, melyekkel gyümölcsöző gazdasági és kulturális kapcsolatokra törekszik." vény vonatkozó passzusára utalva közölte, hogy jelenleg nincs lehetősége arra, hogy a rendőrséget büntetőeljárás lefolytatására utasítsa. Azt azonban felajánlotta: felkéri az előző nap megválasztott legfőbb ügyészt, hogy rendeljen el nyomozást a feltételezett bűncselekmények megállapítására. Horváth Balázs közölte azt is, hogy egy konkrét ügyben — nevezetesen: az Interpol által körözött terroristák magyarországi menedékhez juttatásában — felkérte a legfőbb ügyészt, állapítsa meg, milyen felelősség terheli Kádár Jánost, Benkei Andrást, Gyenes Andrást, Németh Károlyt, Korom Mihályt és Rácz Sándort. A belügyminiszter magyarázatként hozzáfűzte: tudomására jutott, hogy 1979. augusztus 30-át megelőzően az úgynevezett Carlos-csoNagy László felvétele port Magyarországon kapott menedéket, illetve felkészülési lehetőséget további bűncselekményeikhez. Hack Péter nem fogadta el a miniszteri választ, ám azt 163 képviselő, 98 ellenében, 16 tartózkodás mellett elfogadta. Ezt követően Havas Gábor (SZDSZ) ugyancsak a belügyminiszterhez interpellált. kifogásolva, hogy Túros Andrást, a volt belügyminiszter-helyettest nevezték ki rendőrfőkapitány-helyettesnek, aki — véleménye szerint — az elmúlt időszakban erősen kompromittálta magát. Horváth Balázs meglehetősen ellentmondásos, s az interpelláló képviselő számára elfogadhatatlan magyarázattal szolgált a kinevezéssel kapcsolatban, az Országgyűlés végül is 159 igenlő, 118 ellenző szavazattal, 9 tartózkodás mellett mégis elfogadta a miniszteri választ. Marad az ötven dollár Nem könnyű a belügyminiszternek Az interpellációkat követően Matyi László (SZDSZ) kérdéssel fordult a pénzügy-minisztériumi államtitkárhoz. Érdeklődött, mi a reális alapja annak a nyilatkozatnak, miszerint a kormány megemeli a turistaellátmány összegét. Botos Katalin államtitkár előrebocsátotta, nem tud kedvező hírekkel szolgálni. Utalt arra, hogy várhatóan bevételkieséssel kell számolnunk az idei idegenforgalomban, ráadásul az NDK és az NSZK közötti valutaunió kedvezőtlenül fogja befolyásolni fizetési mérlegünket. Mindezek egyáltalán nem adhatnak reális alapot a turistaellátmány rendszerének megváltoztatására. Az infláció elleni küzdelmet nem tehetjük kockára — mondta az államtitkár — azzal, hogy a lakossági devizaigényeket „ráeresztjük" a szűkös devizakészletekre. Hack Péter (SZDSZ) a belügyminiszterhez interpellált a közelmúlt vezető politikusainak esetleges bűncselekményei tárgyában. Az interpelláló képviselő utalt arra, hogy felelős vezetők meghamisították az államháztartás adatait, tévesen informálták a közvéleményt a külföldi adósságállományról. Megemlítette a bős— nagymarosi beruházást is, amely — véleménye szerint — jó néhány vezetőt felelősséggel terhel. Megkérdezte a belügyminisztert, vajon tett-e már a nyomozóhatóság felelősségre vonó intézkedést, s egyáltalán, megállapították-e a felelősök személyét. Horváth Balázs belügyminiszter a deregulációs törIgazságügyi tájékoztató „Semmi falrengető újat nem hoztunk" Balsai István igazságügyi miniszter nevével fémjelzett sajtótájékoztatóra hívták tegnap a minisztérium épületébe az újságírókat. A miniszter megjelenésén túl még további megtiszteltetés érte a résztvevőket, Bogdán Tibor közigazgatási és Isépy Tamás politikai államtitkár megjelenése révén. Balsai István azzal kezdte mondandóját: ha egy mondatban kell mérleget vonni (Folytatás a 2. oldalon.) Tömeges ételmérgezés a gumigyárban Csirkepörkölt galuskával? Ételmérgezés gyanújával került a kórház fertőzőosztályára a gumigyár számos dolgozója. A péntek déli menü — csirkepörkölt galuskával — összesen 63 embernél okozott hasmenést, lázat, erős hasi görcsöket. A köjál, illetve a rendőrség a szakértők bevonásával vizsgálja az esetet. Eddig a rövid hír, a részletekről először a Taurus ügyeletes fődiszpécserénél érdeklődtünk. Megtudtuk, hogy a különben 490 adagos konyhában jelenleg nem főznek, mindenki az otthonról hozott elemózsiát fogyasztja. Mindez egyébként csak 50-60 embert érint a csökkentett nyári műszak miatt. A kórház fertőzőosztályának ügyeletes orvosa, Tekulics Györgyi elmondta, hogy ilyen tömeges méretű mérgezéssel idén még nem találkoztak. Jelenleg 16-an fekszenek bent súlyos hasmenéses tünetekkel, de állapotuk — a körülményekhez képest — kielégítő. Közülük egy kismama azóta 3900 grammos fiúgyermeknek adott életet. Ilyenkor szokták használni az egészséges jelzőt, de őket a fertőzőosztályon gyógyítják. A köjálnál dr. Tombácz Zsuzsa egyelőre csak a gyanút fogalmazhatta meg. Az ilyenkor szokásos vizsgálati módszerek, az átoltások, a tenyésztések befejeződésével, tehát csak 2-3 nap elteltével mondhat biztosat. Mindaddig, amíg nem sikerül az ételből és a székletből ugyanazt a szalmonellát kitenyészteni —, csak gyanakodhat a köjál. Variációk polgármesterválasztásra Elkészült a helyi önkormányzati képviselők és a polgármesterek választásáról szóló törvényjavaslat, amely a települések lakosainak számától függően háromféle választási rendszert javasol. Az 5000-nél kevesebb lakosú községekben és városokban — mintegy 2700 településen — a javaslat szerint valamennyi jelölt neve egy szavazólapra kerül fel. A választópolgár annyi nevet jelölhet meg, ahány tagja lehet az önkormányzati képviselő-testületnek. Azok a jelöltek kapnak mandátumot, akik a legtöbb szavazatot érik el. Az 5000 és 60 ezer közötti lakosú községekben, városokban, egyéni választókerületekben választják meg az önkormányzati képviselőket. A 60 ezernél nagyobb lakosú városokban és a fővárosi kerületekben a szavazás az egy szavazatot kétszer értékelő rendszerben történik. A képviselő-testület kétharmadát egyéni választókerületekben választják meg, egyharmada pedig a szavazatok második értékelésével kap mandátumot — a pártok képviselőjelöltjeire adott voksok arányában. Egy másik javaslat szerint a választók külön pártlistára is szavazhatnak. A budapesti választópolgárok két szavazólapot kapnak, mert meg kell választaniuk a fővárosi képviselőtestület, a közgyűlés tagjait is. Erre a listás módszert javasolja a tervezet. Hasonló módon történne a tervezet szerint a vármegyei közgyűlések megválasztása is. Az 5000-nél kevesebb lakosú községekben és városokban a polgármestert közvetlenül választják meg. Az ennél nagyobb településeken a polgármesterek személyéről a képviselő-testület dönt majd. A jelöltállítás nem ajánlási szelvénnyel történik majd, hanem a jelenlegi tanácsoknál elhelyezett ajánlóiveken. Az a személy lehet önkormányzati képviselőjelölt, akit a választókerület választópolgárainak 1 százaléka jelöltnek ajánlott. Két vagy több párt közös jelöltet is állíthat. Az egy szavazatot kétszer értékelő rendszerben az a párt állíthat listát, amely legalább az egyéni választókerületek egynegyedében jelöltet állított. A nemzeti és nyelvi kisebbségi jogok védelmére is gondoltak a szakemberek. Amennyiben egy településen nem alakítható ki olyan választókerület, ahol a helyi kisebbségi csoporthoz tartozó lakosok többségben vannak, akkor részükre legalább még egy választókerületet kell kialakítani. MEDIÁTOK KÖZVETÍTŐ ÉS SZERVEZŐ IRODA BT A Délmagyarország közületi és vállalkozói hirdetéseinek felvételét a MEDIÁTOR Iroda is végzi. Kéljük, jelezze igényét a Dugonics tér 12. szám alatti irodában, személyesen, vagy a 24-326-os telefonszámon, 9—16 óra között. « Kívánságára munkatársunk felkeresi Önt Hirdetését telefaxon is leadhatja a fenti számon. Állunk rendelkezésére! MEDIÁTOR