Délmagyarország, 1990. június (80. évfolyam, 128-157. szám)

1990-06-21 / 148. szám

2 Körkép 1990. június 21., csütörtök Reszkessetek, adócsalók! Tavalyi jövedelmük alapján 1 millió 96 ezer magánszemély adott adóbevallást, és 3 millió 492 ezer különböző munkahelyeken dolgozó alkalmazott tett nyilatkozatot jovedelmeröl a munkáltatójánál. Az adóbevallások összesített adatai alapján az 19H9. évi személyi jövedelemadó összege tobb mint B9 milliárd forint volt, az 1988. évi SZJA öszszegenel 18,5 szazalek'kal magasabb. Tavaly az adózó állampolgárok egy lőre jutó eves átlagjövedelme meghaladta a 133 ezer forintot; ami 23 százalékos emelkedest jelent 1988-hoz képest. Az adózók által fizetett egy főre jutó adó összege 19 ezer 479 forint volt az elmúlt évben — összegezte az adóbevallások tapasztalatait Sütő Dezső, az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal elnöke az .intézmény szerdai sajtóUijekoztatójan. Mint az APEH elnöke kifej telte, a mérsékeltebb adókulcsok ellenére a gyorsan nóvekvö jövedelmek miatt az adóterhelés mértéke enyhén emelkedett 1989-ben Tovább folytatódott a jövedelmek differenciálódása, lenyegesen emelkedett a magas jövedelműek, száma: 500 ezer forint feletti adóalappal tobb mint 54 ezren rendelkeztek, csaknem negyszer annyian, mint egy évvel korábban. Azadókotelesseget jelentő 55 ezer forintos alsó jövedelemhatárt csaknem 1 millió adózó — az adóalanyok 20 szazaiéka — nem érte el Az összes adobevallast es nyilatkozatot adó magánszemély 88 szazaléka volt alkalmazott, egy szazalékkai kevesebb, mint az előző évben. Az egyeni vállalkozók közül 125 ezer a főfoglalkozású; az általuk bevallolt állagjövedelem 109 ezer, mig a munkaviszonyban átló alkalmazottaké a főfoglalkozásból 122 ezer forint volt. Magyarország kimagaslóan magas jövedelmű re te gébén, a „felső tízezerben" az átlagjövedelem megközelítette az 1,5 millió forintot. Ez majd ketszerese az 1938as adatnak, amikor is a legmagasabb jövedelmi reteg átlagos jövedelme 880 ezer forint volt. A borravalós szakmákban tovabbra is igen nagy a „lathatatlan jövedelmek" aránya. Egyre kevesebb jövedelmet vallanak be azebbe a kategóriaba tartozó szakmákban, különösen az orvosak es az ügyvedek Mig a benzinkutasok és a pineerek összjövedelmük 30-40 százalékát vallották borravalóból származónak, addig az orvosok es ügyvédek jövedelmük 2-4 százalékát nyilvánítottak borravalónak, hálapénznek. Az APEH elnöke hangsúlyozta, hogy az elmúlt évben sem javult az egyéni vállalkozók adóbefizetés! fegyelme. 1988-ban es 1989ben is, jóllehet tavaly nőlla maganvállalkozók száma, 116 milliárd forintot vallottak be jövedelemként az egyéni vállalkozók. Az APEH eppen ezert a jövőben sűríteni fogja az ellenőrzéseket. Az 1990. július 1jetol eletbe lépő nyugtaadási kötelezettség is 'könnyít azon, hogy az adóhatóság jobban ellássa ellenőrzesi feladatait. A jövő hónap elejétől a ruhazati, a vegyiáru-, az iparcikk-, tüzelő- es építőanyag-kiskereskedelmi üzletekben kézzel kitöltött nyugtát, vagy pénztárgéppel adott számlát kell adni a vasarlöknak. Számlát akkor is kell adni, ha a vevő nem ikeri. Az APEH egyébkent fokozatosan vezeti be a számlaadási kötelezettséget, es a pénztárgép áranak egy reszet a kisvállalkozók, 'kiskereskedők leírhatják adóalapjukból. Német kapcsolat Cicciolina elvesztette... Az olasz parlament alsóházának keddi — kivételesen titkos — szavazásán megvonták a mentelmi jogot Cicciolinától. E .joga elvesztésével Staller Ilona, a Radikális Párt szexcsillaga, az ellene, felhozott vádakért: „obszcén cselekmények propagálásáért és előadásáért" felelősségre vonható. (Anisa) Rádiófelex már e toredéknapon is találkozók egész során vett részt: Max Streibl bajor kormányfővel targyalt, az üzleti élet és a bankvilág nagyhatalmú vezetőivel tanácskozott, felkereste München érsekét, és beszédet mondott a tiszteletére adott vacsorán A magyar külpolitika céljának az európai integrációban való részvételt, az Európa Tanácshoz való mielőbbi csatlakozást jelölte meg, hozzátéve, hogy Magyarország mihamarabb társulásos viszonyt kiván létesíteni az európai közösségekkel, és „természetesen célunk kikerülni a lassan öszszeomló KGST-bőI". Megerősítette a Varsói Szerződésből való magyar kiválás szándékát is. Hozzátette: — E törekvéseinkben realisták vagyunk, nem akarjuk károsan befolyásolni az európai folyamatokat. A gazdasági kapcsolatok elmélyítését szorgalmazta Max Streibl bajor miniszterelnök és emlékeztetett rá: az NSZK tavaly 2,6 milliárd márka értékű árut importált Magyarországról, ennek egyharmada Bajorországba ment, a bajor gazdaság Magyurorszagra irányuló kivitelének érteke pedig kereken 700 millió márka volt. Mar Antall látogatásának első napján ismeretessé vált, hogy július első felében a Magyar Köztársaság megnyitja müncheni fökonzulátusát. Münchenből még szerdán Stuttgartba utazott tovább Artall József. Itt Lothar Spáth tartományi miniszterelnök vendége lesz, s ugyancsak zsúfolt program vár rá. (MTI) Szlovák akarat A kölcsönös rokonszenv, az eddig megtett magyar út iránti nagyrabecsülés és az egységes Európához való magyar csatlakozás támogatása egyaránt hangot kapott Antall József kedden kezdődött NSZK-beli látogatásának eddigj eseményein. A magyar miniszterelnök délután erkezett utjanak első állomására, Münchenbe, de Szlovákia függetlenséget követelő tüntetest rendezett kedden Pozsonyban a Szlovák Nemzeti Part, amely az ötödik legerősebb politikai tömörülésként jutott be a június 8—9-ei választásokon a csehszlovák szövetségi parlamentbe. A tüntetés résztvevői azt követelték, hogy szüntessék meg Szlovákia Prágából való központi irányítását, illetve egész Szlovákia területen nyilvánítsák kizárólagos hivatalos nyelvvé a szlovák nyelvet. Bírálták a szlovák televíziót és rádiót, amelyek „még mindig totalitárius irányítás alatt vannak". Vitezoslav Móric, a Szlovák Nemzeti Párt elnöke kijelentette, hogv senkit nem akarnak diszkriminálni nemzetiségi vagy vallási hovatartozása miatt. Burkoltan támadta a Csehszlovákiái magyar nemzetiséget, amikor kijelentette: a Szlovák Nemzeti Párt „tovabbra is határozottan fellep az irredenta megnyilvánulások és törekvések ellen, amelyeket egyesek, nyíltan, vagy az oktatásügy es a kultúra zászlaja alatt, elfogadtatni kívánnak". A pozsonyi tüntetésen részt vettek a Szlovákia önállóságáért elnevezésű mozgalom aktivistái is, akik aláírásokat gyűjtöttek követeléseik támogatására. A csehszlovák hírügynökség a szervezőkre hivatkozva azt írta, hogy a demonstráción ötezer ember vett részt, és hogy ebből mintegy ezer volt a nem aktív tüntető. A CTK szerint a Szlovák Nemzeti Párt azt követelte a szlovák belügyminisztertől. hogy mint „a legerősebb szlovákiai párt", kapjon saját épületet. (MTI) AMERIKAI GAZDASÁGI SEGÉLY A SZOVJETUNIÓNAK. Az amerikai kormány komolyan mérlegeli, hogy bekapcsolódjék a Szovjetuniónak tervezett, 20 milliárd dolláros nyugati segélyprogramba. A washingtoni támogatás feltétele, hogy Moszkva meggyorsítsa a gazdasági reformokat, felhagyjon távoli országok, főként Kuba támogatásával, es megszűnjék a Litvánia elleni gazdasági embargó. A The Wall Street Journal szerdai jelentése szerint George Bush elnök ugyan meg nem döntött, de az amerikai karmány, amely eddig ellenezte a Szovjetunió gazdasagi támogatását, most „vonakodva" megváltoztatja véleményét. Az ok: félő. hogy a szovjet gazdaság összeomlók, az év folyaman várható élelmiszerválság elsöpri a reformot, es Mihail Gorbacsovot is megbuktathatja, holott maradúsa nélkülözhetetlen a német egységhez, a fegyverzetkorlátozási szerződésekhez. (MTI) ROMÁN BELPOLITIKA — ILIESCU. A román törvényhozás ket háza, a képviselőház és a szenátus szerdán együttes ülést tartott. Ezen az ülesen terjesztettek be a legfelső törvényszék jelentését a választások eredményeinek igazolásáról és az elnökválasztásról. Ennek alapján közöltek, hogy Ion Iliescu, a Nemzeti Megmentési Front jelöltjekent elsöprő többséggel győzött, és Románia elnöke lett. Az ünnepi ülésen Ion Iliescu letette az elnöki esküt, majd beiktattak tisztébe. Székfoglaló beszédében bejelentette: az új kormány alakításával Petre Románt bízta meg, aki eddig az ideiglenes kormány elnöke volt (MTI) MECKLL — VSZ. Márkus Meckel, az NDK külügyminisztere kedden úgy nyilatkozott, hogy a NATO-nak és a Varsói Szerződésnek még ebben az évben közös csúcstalálkozón kellene meghatároznia az egyesült Németország katonai státusát. A Reuter hírügynökségnek adott nyilatkozatában Meckel elmondta: a 2 + 4 találkozó pénteki felújításán a keleti és nyugati katonai szövetségesek egy különkonferenciaját fogja javasolni. (Reuter) ROBBANÁS A REPÜLŐGÉP-HORDOZÓN. Két robbanas történt szerdán a Midway amerikai repülőgép-hordozon, a japán partok kozeleben. Az ismeretlen eredetű detonációk következtében a hajó tobb pontján tűz ütött ki, egy tengerész eltűnt, tizenhat megsebesült. Az 51 ezer tonnás, Japanban állomásozó Midway az amerikai 7. flotta'zászlóshajója, fedélzeten 2 ezer 800 fős személyzet szolgai. Az amerikai haditengereszet jelentese szerint a lángokat sikerült megfekezni. (MTI) VISSZATÉRT AZ ELTÉRÍTETT GÉP. Szerdán hajnalban visszaérkezett a rigai repülőtérre az egy nappal korábban Finnországba kényszeritett szovjet utasszállító repülőgép. A gépet kedden délelőtt egy szaratovi fiatalember kényszerítette Helsinkibe, ahol a géprabló megadta magát. Az Aeroflot Riga és Murmanszk között közlekedő jarata késő este folytatta a sarkkörön átvezető útját Murmanszkba. ahonnan — immár a menetrend szerinti útvonalom — visszaérkezett a lett fővárosba Mint a TASZSZ jelenti, a húszesztendős géprablóval együtt két további személyt gyanúsítanak bűnrészességgel. A szovjet hírügynökség kedden minden anyagában kiemelte, hogy a szomszédos Finnország a ket á'lam közötti megállapodás értelmeben köteles kiadni a géprablót, akit egyelőre a finn hatóságok tartanak fogva. (MTI) E

pillanatban úgy tűnik, csupán a népszavazás változtathatja meg a Parlament döntését: köztársasági elnököt a képviselők választanak, ötéves időtártamra. Kétségtelen, hogy ez a döntés a Parlament későbbi tekintélyét és nem utolsósorban hatalmát egyaránt biztosítani hivatott. Ezt a jogot — az államfő megválasztásának jogát — a magyar Parlament mar jó ideje nem gyakorlata, s ha évtizedekkel korábban mégis előfordult néha, azt mindig valamely fegyveres erö fenyegetésének árnyékában tette. (Nyomást gyakorolt ra a múltban a leendő államfőhöz hű katonai erő eppugy. mint idegen megszálló hadsereg.) Ha ez a valasztas a közeljövőben megtörténik, az még mindig egy nem teljesen szuveren nép/Parlament megnyilvánulása lesz, hiszen az ország területén idegen katonai erő tartózkodik, amely győztes megszállóként érkezett; továbbá az ország és a Magyar Hadsereg egy olyan katonai esi politikai szövetseg tagja, melyben hierarchikus, függőségi viszonyok uralkodnak, s amelyben a magyar állam és a magyar hadéi ö nem egyenjogú, hanem jól érzékelhetően alárendelt szerepet játszik. Ez a tény a jelenlegi Parlament szuverenitását éppúgy korlátozza. mint a megelőzőét, hiszen nem rendelkezik abszolút függetlenül a hadsereggel, s ez a szövetség külpolitikáját is befolyásolja. (Ez utóbbira jellemzők: a „geopolitikai helyzet", vagy a „nem szabad Gorbacsovot kínos helyzetbe hozni a konzervatívok előtt" például a független Litvánia elismerésével — eufemizmusai.) Egy parlamenti demokracia (például NSZK) természetes állapota a parlament teljes szuverenitása, ónálló hatalmi központként való működése. Például: maga választja a köztársasági elnököt, aki egyébkent csupán formális, vagy protokolláris hatalommal bír. a vegrehajtó hatálom igazi letéteményese a kancellar vagy miniszterelnök. Magvarországon a Parlament, korlátozott szuverenitása mellett, valószínűleg rendkívül kínosan viselné a tényt, amelv hatalmi szerepét es tekintélyét egyaránt csökkentené: ha nem a képviselők választhatnának köztársasági elnököt. A prezidenciális rendszerben (például Franciaország) az elnök a végrehajtó' hatalom csúcsa (és nem a miniszterelnök), kezében jelentős hatalom összpontosul, az ország politikai életét meghatározó tényező. Itt — a dolog horderejénél fogva — az a természetes, hogy a nép maga választja meg e pozícióba a neki tetsző személyiséget. Magyarorszagon — hiába körvonalazódik mindinkább egy leendő parlamentáris demokrácia, vagyis egy olyan rendszer, ahol nem a nép választ elnököt — nem Döntsön a nép? politológiai meggondolások vezetik a közgondolkodást, amely az effajta érvekre nem is túlságosan fogékony. A kirekesztettség érzése — legyen az a politikai élet bármely területe — velhetöen a demokratikus centralizmus rossz emlékű eveit idézi fel. A pártállam nem vagyoni, hanem ideológiai cenzus alapjan működött: a megfelelően erett emberek parttagok lehettek, s nekik volt választójoguk, amellyel a párt parlamentjebe. a kongreszszusba delegálhatták — kérdés, mennyire szabadon — küldötteiket, ahol e szerencsések részt vehettek a párt/ország karizmatikus vezetőjének, a főtitkárnak megválasztási aktusán. Már ebben az időszakban megmutatkozik az igény arra, hogy a tagság maga választhassa meg a legfelső személyt, valamint hogy senki ne ülhessen egy. esetleg két ciklusnál tovább ebben a székben. Politológiai érveket akkor sem fogadták el, tudniillik azt. hogv ázniaidespolikus államban teljesen mindegy, hogy melyik unokaöcs, sógor, koma vagy nagybácsi a császár — az elnyomás ugyanaz; vagyis nem konstatálták azt a tényt, hogy egyetlen elit létezik, következésképpen csuk azt az egyet lehet választani. A

z ideokratikus állam lebontása az úgynevezett békés átmenet időszaka Ekkor vált szükségessé olyan leendő új hatalmi központok kialakítása, melyek szétdarabolják, és egymás között felosztják a partállam hatalmi monopóliumát. így töltődtek meg ismét politikai tartalommal a polgár, társadalmakban létrejött, de Kelet-Európaban háttérbe szorított intézmények: erőcentrummá vált a köztársasági elnöki, a miniszterelnöki pozíció, és a parlament. Az új hatalmi súlypontok kózül a köztársasági elnöki vált igazán problematikussá; a mindenkori vitatott kérdések voltak: az elnöki hatalom nagysága, a megválasztás módja és ideje. Az elnöki hatalom szuverenitásának függvénye az illető ország politikai berendezkedése (prezidenciális. parlamentáris). Az államfői szuverenitás jellemző jegyei: törvényhozás, hadviselés es békekötés, legtöbb tisztségviselők kinevezése, legtöbb bíráskodás és kegyelmezés joga. E korlátlan hatalmi jogok együttesen előfordulhatnak ugyan különféle diktatúrákban és despotaságokban, de semmiyen polgári demokratikus orszagban nem koncentrálódnák. csupán a kinevezés (az államfő nevezi ki például a miniszterelnököt) és a kegyelmezés jogköre maradt meg a köztársasági elnök számára, a többit a parlament és a független bírói szervezet vette át. Ugyanakkor az elnöknek lehet korlátozott vétójoga a törvényhozásban. lehet a hadsereg főparancsnoka, feloszlathatja és összehívhatja a parlamentet, rendkívüli állapotot hirdethet ki stb. Hogy végül mit kap meg az elnök ezekből a jogokbol. azon fordul meg az állam politikai berendezkedése — Magyarországon is; pontosabban, amilyen politikai berendezkedést óhajt a nep, oly mértékben ruházza fel elnökét a jogokkal. A megválasztás idejét és módját illetően a fo kérdés az volt: a parlamenti választások után a Parlament, vagy a parlamenti választások előtt a nép válasszon-e elnököt. Mindkét álláspont a békés átmenet védelmére hivatkozott, bár a/ előbbi győzött minimális fölénnyel, elemi erővel nyilvánult meg a vágy a közvetlen választásra, s bebizonyosodott, ma már nem kielégítő az a lehetőség, hogy az egyetlen elitet fölváltó, egymással rivalizáló (rivalizáló?) elitcsoportok közül választani lehet. Felszínre tört uz az eddig elfojtott igény, amely közvetlenül akar részesedni (és nem csupán helyi szinten) a demokráciából, s gyakorolni kívánja a demokráciának tulajdonképpen leglátványosabb elemét: a legfelső vezető közvetlen megválasztásanak ceremóniáját. Erre nemcsak az elmúlt — erre illetékes — népszavazás a bizonyíték, de az is, hogy ez a jelenlegi aláírás-gyűjtési kampany sikeresebbnek mondható, mint annak idején az SZDSZ ilyen irányú akciója, hiszen szinte pillanatok alatt gyűlt össze a százhetven-egynéhányezer aláírás, és nem kisérte hangos, hitelességét firtató botrány. H

a Magyarországon a parlamentaris demokrácia lényege rövid időn belül ata'akithatóvá válik, úgy kiderül a közvetlen választás szükségtelen volta, de az is: most már nem karizmatikus vezetőt, abszolút uralkodót kell választani, csupán a magyar államiságot személyében és hivatalában jelképező polgár-elnököt. Addig is azonban valószínűleg tiszteletben kell tartani azt a jogos igényt, hogy a nép maga akar vezetőt választani. így az a szerencsétlen politikai helyzet alakult ki, hogy a Parlament és a nép (legalábbis annak egy jelentékeny része) egyaránt részesedni akar a demokráciából, ami nem baj, de a demokráciának ugyanazt a szeletét akarja: az elnök megválasztásának jogát. Az előbbi súlycsökkenéstől (az alkotmányozással lezárul a parlamenti munka legtartalmasabb, lényegi része), utóbbi elemi jogúnak elvesztésétől taitva Odor József