Délmagyarország, 1990. június (80. évfolyam, 128-157. szám)

1990-06-21 / 148. szám

2 Körkép 1990. június 21., csütörtök Reszkessetek, adócsalók! Tavalyi jövedelmük alap­ján 1 millió 96 ezer magán­személy adott adóbevallást, és 3 millió 492 ezer külön­böző munkahelyeken dol­gozó alkalmazott tett nyilat­kozatot jovedelmeröl a munkáltatójánál. Az adóbe­vallások összesített adatai alapján az 19H9. évi szemé­lyi jövedelemadó összege tobb mint B9 milliárd forint volt, az 1988. évi SZJA ösz­szegenel 18,5 szazalek'kal magasabb. Tavaly az adózó állampolgárok egy lőre jutó eves átlagjövedelme megha­ladta a 133 ezer forintot; ami 23 százalékos emelke­dest jelent 1988-hoz képest. Az adózók által fizetett egy főre jutó adó összege 19 ezer 479 forint volt az el­múlt évben — összegezte az adóbevallások tapasztalata­it Sütő Dezső, az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hiva­tal elnöke az .intézmény szerdai sajtóUijekoztató­jan. Mint az APEH elnöke ki­fej telte, a mérsékeltebb adókulcsok ellenére a gyor­san nóvekvö jövedelmek miatt az adóterhelés mér­téke enyhén emelkedett 1989-ben Tovább folytató­dott a jövedelmek differen­ciálódása, lenyegesen emel­kedett a magas jövedelmű­ek, száma: 500 ezer forint feletti adóalappal tobb mint 54 ezren rendelkeztek, csak­nem negyszer annyian, mint egy évvel korábban. Azadó­kotelesseget jelentő 55 ezer forintos alsó jövedelemha­tárt csaknem 1 millió adózó — az adóalanyok 20 szazaié­ka — nem érte el Az összes adobevallast es nyilatkozatot adó magán­személy 88 szazaléka volt alkalmazott, egy szazalékkai kevesebb, mint az előző év­ben. Az egyeni vállalkozók közül 125 ezer a főfoglalko­zású; az általuk bevallolt állagjövedelem 109 ezer, mig a munkaviszonyban átló al­kalmazottaké a főfoglalko­zásból 122 ezer forint volt. Magyarország kimagasló­an magas jövedelmű re te gé­bén, a „felső tízezerben" az átlagjövedelem megközelí­tette az 1,5 millió forintot. Ez majd ketszerese az 1938­as adatnak, amikor is a leg­magasabb jövedelmi reteg átlagos jövedelme 880 ezer forint volt. A borravalós szakmákban tovabbra is igen nagy a „lathatatlan jövedelmek" aránya. Egyre kevesebb jö­vedelmet vallanak be azeb­be a kategóriaba tartozó szakmákban, különösen az orvosak es az ügyvedek Mig a benzinkutasok és a pinee­rek összjövedelmük 30-40 százalékát vallották borra­valóból származónak, addig az orvosok es ügyvédek jö­vedelmük 2-4 százalékát nyilvánítottak borravalónak, hálapénznek. Az APEH elnöke hangsú­lyozta, hogy az elmúlt év­ben sem javult az egyéni vállalkozók adóbefizetés! fegyelme. 1988-ban es 1989­ben is, jóllehet tavaly nőlla maganvállalkozók száma, 116 milliárd forintot vallot­tak be jövedelemként az egyéni vállalkozók. Az APEH eppen ezert a jövő­ben sűríteni fogja az ellen­őrzéseket. Az 1990. július 1­jetol eletbe lépő nyugtaadá­si kötelezettség is 'könnyít azon, hogy az adóhatóság jobban ellássa ellenőrzesi fel­adatait. A jövő hónap elejé­től a ruhazati, a vegyiáru-, az iparcikk-, tüzelő- es építő­anyag-kiskereskedelmi üz­letekben kézzel kitöltött nyugtát, vagy pénztárgép­pel adott számlát kell adni a vasarlöknak. Számlát ak­kor is kell adni, ha a vevő nem ikeri. Az APEH egyéb­kent fokozatosan vezeti be a számlaadási kötelezettsé­get, es a pénztárgép áranak egy reszet a kisvállalkozók, 'kiskereskedők leírhatják adóalapjukból. Német kapcsolat Cicciolina elvesztette... Az olasz parlament alsóházának keddi — kivétele­sen titkos — szavazásán megvonták a mentelmi jogot Cicciolinától. E .joga elvesztésével Staller Ilona, a Ra­dikális Párt szexcsillaga, az ellene, felhozott vádakért: „obszcén cselekmények propagálásáért és előadásáért" felelősségre vonható. (Anisa) Rádiófelex már e toredéknapon is talál­kozók egész során vett részt: Max Streibl bajor kormány­fővel targyalt, az üzleti élet és a bankvilág nagyhatalmú vezetőivel tanácskozott, fel­kereste München érsekét, és beszédet mondott a tisz­teletére adott vacsorán A magyar külpoliti­ka céljának az európai integrációban való részvé­telt, az Európa Tanácshoz való mielőbbi csatlakozást jelölte meg, hozzátéve, hogy Magyarország mihamarabb társulásos viszonyt kiván lé­tesíteni az európai közössé­gekkel, és „természetesen cé­lunk kikerülni a lassan ösz­szeomló KGST-bőI". Meg­erősítette a Varsói Szerző­désből való magyar kiválás szándékát is. Hozzátette: — E törekvéseinkben realisták vagyunk, nem akarjuk ká­rosan befolyásolni az euró­pai folyamatokat. A gazdasági kapcsolatok elmélyítését szorgalmazta Max Streibl bajor miniszter­elnök és emlékeztetett rá: az NSZK tavaly 2,6 milliárd márka értékű árut importált Magyarországról, ennek egy­harmada Bajorországba ment, a bajor gazdaság Ma­gyurorszagra irányuló kivite­lének érteke pedig kere­ken 700 millió márka volt. Mar Antall látogatásának első napján ismeretessé vált, hogy július első felében a Magyar Köztársaság meg­nyitja müncheni fökonzulá­tusát. Münchenből még szerdán Stuttgartba utazott tovább Artall József. Itt Lothar Spáth tartományi miniszter­elnök vendége lesz, s ugyan­csak zsúfolt program vár rá. (MTI) Szlovák akarat A kölcsönös rokonszenv, az eddig megtett magyar út iránti nagyrabecsülés és az egységes Európához való magyar csatlakozás támoga­tása egyaránt hangot kapott Antall József kedden kezdő­dött NSZK-beli látogatásá­nak eddigj eseményein. A magyar miniszterelnök dél­után erkezett utjanak első állomására, Münchenbe, de Szlovákia függetlenséget követelő tüntetest rendezett kedden Pozsonyban a Szlo­vák Nemzeti Part, amely az ötödik legerősebb politikai tömörülésként jutott be a június 8—9-ei választáso­kon a csehszlovák szövetsé­gi parlamentbe. A tüntetés résztvevői azt követelték, hogy szüntessék meg Szlovákia Prágából va­ló központi irányítását, il­letve egész Szlovákia terü­leten nyilvánítsák kizáró­lagos hivatalos nyelvvé a szlovák nyelvet. Bírálták a szlovák televíziót és rádiót, amelyek „még mindig to­talitárius irányítás alatt vannak". Vitezoslav Móric, a Szlo­vák Nemzeti Párt elnöke kijelentette, hogv senkit nem akarnak diszkriminál­ni nemzetiségi vagy vallási hovatartozása miatt. Bur­koltan támadta a Csehszlo­vákiái magyar nemzetiséget, amikor kijelentette: a Szlo­vák Nemzeti Párt „tovabb­ra is határozottan fellep az irredenta megnyilvánulá­sok és törekvések ellen, amelyeket egyesek, nyíltan, vagy az oktatásügy es a kultúra zászlaja alatt, elfo­gadtatni kívánnak". A pozsonyi tüntetésen részt vettek a Szlovákia ön­állóságáért elnevezésű moz­galom aktivistái is, akik aláírásokat gyűjtöttek kö­veteléseik támogatására. A csehszlovák hírügynök­ség a szervezőkre hivatkoz­va azt írta, hogy a de­monstráción ötezer ember vett részt, és hogy ebből mintegy ezer volt a nem aktív tüntető. A CTK sze­rint a Szlovák Nemzeti Párt azt követelte a szlovák bel­ügyminisztertől. hogy mint „a legerősebb szlovákiai párt", kapjon saját épüle­tet. (MTI) AMERIKAI GAZDASÁGI SEGÉLY A SZOVJETUNIÓ­NAK. Az amerikai kormány komolyan mérlegeli, hogy bekapcsolódjék a Szovjetuniónak tervezett, 20 milliárd dolláros nyugati segélyprogramba. A washingtoni támo­gatás feltétele, hogy Moszkva meggyorsítsa a gazdasági reformokat, felhagyjon távoli országok, főként Kuba tá­mogatásával, es megszűnjék a Litvánia elleni gazdasági embargó. A The Wall Street Journal szerdai jelentése sze­rint George Bush elnök ugyan meg nem döntött, de az amerikai karmány, amely eddig ellenezte a Szovjetunió gazdasagi támogatását, most „vonakodva" megváltoztatja véleményét. Az ok: félő. hogy a szovjet gazdaság össze­omlók, az év folyaman várható élelmiszerválság elsöpri a reformot, es Mihail Gorbacsovot is megbuktathatja, holott maradúsa nélkülözhetetlen a német egységhez, a fegyver­zetkorlátozási szerződésekhez. (MTI) ROMÁN BELPOLITIKA — ILIESCU. A román tör­vényhozás ket háza, a képviselőház és a szenátus szerdán együttes ülést tartott. Ezen az ülesen terjesztettek be a legfelső törvényszék jelentését a választások eredményei­nek igazolásáról és az elnökválasztásról. Ennek alapján közöltek, hogy Ion Iliescu, a Nemzeti Megmentési Front jelöltjekent elsöprő többséggel győzött, és Románia el­nöke lett. Az ünnepi ülésen Ion Iliescu letette az elnöki esküt, majd beiktattak tisztébe. Székfoglaló beszédében bejelentette: az új kormány alakításával Petre Románt bízta meg, aki eddig az ideiglenes kormány elnöke volt (MTI) MECKLL — VSZ. Márkus Meckel, az NDK külügy­minisztere kedden úgy nyilatkozott, hogy a NATO-nak és a Varsói Szerződésnek még ebben az évben közös csúcs­találkozón kellene meghatároznia az egyesült Németor­szág katonai státusát. A Reuter hírügynökségnek adott nyilatkozatában Meckel elmondta: a 2 + 4 találkozó pén­teki felújításán a keleti és nyugati katonai szövetségesek egy különkonferenciaját fogja javasolni. (Reuter) ROBBANÁS A REPÜLŐGÉP-HORDOZÓN. Két rob­banas történt szerdán a Midway amerikai repülőgép-hor­dozon, a japán partok kozeleben. Az ismeretlen eredetű detonációk következtében a hajó tobb pontján tűz ütött ki, egy tengerész eltűnt, tizenhat megsebesült. Az 51 ezer tonnás, Japanban állomásozó Midway az amerikai 7. flot­ta'zászlóshajója, fedélzeten 2 ezer 800 fős személyzet szol­gai. Az amerikai haditengereszet jelentese szerint a lán­gokat sikerült megfekezni. (MTI) VISSZATÉRT AZ ELTÉRÍTETT GÉP. Szerdán hajnal­ban visszaérkezett a rigai repülőtérre az egy nappal ko­rábban Finnországba kényszeritett szovjet utasszállító re­pülőgép. A gépet kedden délelőtt egy szaratovi fiatalem­ber kényszerítette Helsinkibe, ahol a géprabló megadta magát. Az Aeroflot Riga és Murmanszk között közlekedő jarata késő este folytatta a sarkkörön átvezető útját Mur­manszkba. ahonnan — immár a menetrend szerinti út­vonalom — visszaérkezett a lett fővárosba Mint a TASZSZ jelenti, a húszesztendős géprablóval együtt két további személyt gyanúsítanak bűnrészességgel. A szovjet hírügynökség kedden minden anyagában kiemelte, hogy a szomszédos Finnország a ket á'lam közötti megállapodás értelmeben köteles kiadni a géprablót, akit egyelőre a finn hatóságok tartanak fogva. (MTI) E pillanatban úgy tűnik, csupán a népszavazás vál­toztathatja meg a Parlament döntését: köztársasági elnököt a képviselők választanak, ötéves időtártam­ra. Kétségtelen, hogy ez a döntés a Parlament későbbi tekintélyét és nem utolsósorban hatalmát egyaránt bizto­sítani hivatott. Ezt a jogot — az államfő megválasztásá­nak jogát — a magyar Parlament mar jó ideje nem gyakorlata, s ha évtizedekkel korábban mégis előfordult néha, azt mindig valamely fegyveres erö fenyegetésének árnyékában tette. (Nyomást gyakorolt ra a múltban a leendő államfőhöz hű katonai erő eppugy. mint idegen megszálló hadsereg.) Ha ez a valasztas a közeljövőben megtörténik, az még mindig egy nem teljesen szuveren nép/Parlament megnyilvánulása lesz, hiszen az ország területén idegen katonai erő tartózkodik, amely győztes megszállóként érkezett; továbbá az ország és a Magyar Hadsereg egy olyan katonai esi politikai szövetseg tagja, melyben hie­rarchikus, függőségi viszonyok uralkodnak, s amelyben a magyar állam és a magyar hadéi ö nem egyenjogú, ha­nem jól érzékelhetően alárendelt szerepet játszik. Ez a tény a jelenlegi Parlament szuverenitását éppúgy korlá­tozza. mint a megelőzőét, hiszen nem rendelkezik abszo­lút függetlenül a hadsereggel, s ez a szövetség külpolitiká­ját is befolyásolja. (Ez utóbbira jellemzők: a „geopoliti­kai helyzet", vagy a „nem szabad Gorbacsovot kínos helyzetbe hozni a konzervatívok előtt" például a füg­getlen Litvánia elismerésével — eufemizmusai.) Egy parlamenti demokracia (például NSZK) termé­szetes állapota a parlament teljes szuverenitása, ónálló hatalmi központként való működése. Például: maga vá­lasztja a köztársasági elnököt, aki egyébkent csupán for­mális, vagy protokolláris hatalommal bír. a vegrehajtó hatálom igazi letéteményese a kancellar vagy miniszter­elnök. Magvarországon a Parlament, korlátozott szuve­renitása mellett, valószínűleg rendkívül kínosan viselné a tényt, amelv hatalmi szerepét es tekintélyét egyaránt csökkentené: ha nem a képviselők választhatnának köz­társasági elnököt. A prezidenciális rendszerben (például Franciaország) az elnök a végrehajtó' hatalom csúcsa (és nem a mi­niszterelnök), kezében jelentős hatalom összpontosul, az ország politikai életét meghatározó tényező. Itt — a do­log horderejénél fogva — az a természetes, hogy a nép maga választja meg e pozícióba a neki tetsző személyi­séget. Magyarorszagon — hiába körvonalazódik mindin­kább egy leendő parlamentáris demokrácia, vagyis egy olyan rendszer, ahol nem a nép választ elnököt — nem Döntsön a nép? politológiai meggondolások vezetik a közgondolkodást, amely az effajta érvekre nem is túlságosan fogékony. A kirekesztettség érzése — legyen az a politikai élet bár­mely területe — velhetöen a demokratikus centralizmus rossz emlékű eveit idézi fel. A pártállam nem vagyoni, hanem ideológiai cenzus alapjan működött: a megfele­lően erett emberek parttagok lehettek, s nekik volt vá­lasztójoguk, amellyel a párt parlamentjebe. a kongresz­szusba delegálhatták — kérdés, mennyire szabadon — küldötteiket, ahol e szerencsések részt vehettek a párt/or­szág karizmatikus vezetőjének, a főtitkárnak megválasz­tási aktusán. Már ebben az időszakban megmutatkozik az igény arra, hogy a tagság maga választhassa meg a legfelső személyt, valamint hogy senki ne ülhessen egy. esetleg két ciklusnál tovább ebben a székben. Politológiai ér­veket akkor sem fogadták el, tudniillik azt. hogv ázniai­despolikus államban teljesen mindegy, hogy melyik uno­kaöcs, sógor, koma vagy nagybácsi a császár — az el­nyomás ugyanaz; vagyis nem konstatálták azt a tényt, hogy egyetlen elit létezik, következésképpen csuk azt az egyet lehet választani. A z ideokratikus állam lebontása az úgynevezett bé­kés átmenet időszaka Ekkor vált szükségessé olyan leendő új hatalmi központok kialakítása, melyek szétdarabolják, és egymás között felosztják a partállam hatalmi monopóliumát. így töltődtek meg ismét politikai tartalommal a polgár, társadalmakban létre­jött, de Kelet-Európaban háttérbe szorított intézmények: erőcentrummá vált a köztársasági elnöki, a miniszterel­nöki pozíció, és a parlament. Az új hatalmi súlypontok kózül a köztársasági el­nöki vált igazán problematikussá; a mindenkori vitatott kérdések voltak: az elnöki hatalom nagysága, a megvá­lasztás módja és ideje. Az elnöki hatalom szuverenitásának függvénye az illető ország politikai berendezkedése (prezidenciális. par­lamentáris). Az államfői szuverenitás jellemző jegyei: törvényhozás, hadviselés es békekötés, legtöbb tisztségvi­selők kinevezése, legtöbb bíráskodás és kegyelmezés jo­ga. E korlátlan hatalmi jogok együttesen előfordulhat­nak ugyan különféle diktatúrákban és despotaságokban, de semmiyen polgári demokratikus orszagban nem kon­centrálódnák. csupán a kinevezés (az államfő nevezi ki például a miniszterelnököt) és a kegyelmezés jogköre maradt meg a köztársasági elnök számára, a többit a parlament és a független bírói szervezet vette át. Ugyan­akkor az elnöknek lehet korlátozott vétójoga a törvény­hozásban. lehet a hadsereg főparancsnoka, feloszlathatja és összehívhatja a parlamentet, rendkívüli állapotot hir­dethet ki stb. Hogy végül mit kap meg az elnök ezekből a jogok­bol. azon fordul meg az állam politikai berendezkedése — Magyarországon is; pontosabban, amilyen politikai berendezkedést óhajt a nep, oly mértékben ruházza fel elnökét a jogokkal. A megválasztás idejét és módját illetően a fo kérdés az volt: a parlamenti választások után a Parlament, vagy a parlamenti választások előtt a nép válasszon-e el­nököt. Mindkét álláspont a békés átmenet védelmére hi­vatkozott, bár a/ előbbi győzött minimális fölénnyel, ele­mi erővel nyilvánult meg a vágy a közvetlen választásra, s bebizonyosodott, ma már nem kielégítő az a lehetőség, hogy az egyetlen elitet fölváltó, egymással rivalizáló (ri­valizáló?) elitcsoportok közül választani lehet. Felszínre tört uz az eddig elfojtott igény, amely közvetlenül akar részesedni (és nem csupán helyi szinten) a demokráciá­ból, s gyakorolni kívánja a demokráciának tulajdonkép­pen leglátványosabb elemét: a legfelső vezető közvetlen megválasztásanak ceremóniáját. Erre nemcsak az elmúlt — erre illetékes — népszavazás a bizonyíték, de az is, hogy ez a jelenlegi aláírás-gyűjtési kampany sikeresebb­nek mondható, mint annak idején az SZDSZ ilyen irá­nyú akciója, hiszen szinte pillanatok alatt gyűlt össze a százhetven-egynéhányezer aláírás, és nem kisérte han­gos, hitelességét firtató botrány. H a Magyarországon a parlamentaris demokrácia lé­nyege rövid időn belül ata'akithatóvá válik, úgy kiderül a közvetlen választás szükségtelen volta, de az is: most már nem karizmatikus vezetőt, abszolút uralkodót kell választani, csupán a magyar államiságot személyében és hivatalában jelképező polgár-elnököt. Addig is azonban valószínűleg tiszteletben kell tartani azt a jogos igényt, hogy a nép maga akar vezetőt vá­lasztani. így az a szerencsétlen politikai helyzet alakult ki, hogy a Parlament és a nép (legalábbis annak egy jelen­tékeny része) egyaránt részesedni akar a demokráciából, ami nem baj, de a demokráciának ugyanazt a szeletét akarja: az elnök megválasztásának jogát. Az előbbi súly­csökkenéstől (az alkotmányozással lezárul a parlamenti munka legtartalmasabb, lényegi része), utóbbi elemi jogúnak elvesztésétől taitva Odor József

Next

/
Thumbnails
Contents