Délmagyarország, 1990. június (80. évfolyam, 128-157. szám)

1990-06-21 / 148. szám

80. évfolyam, 148. szám 1990. június 21., csütörtök Havi előfizetési díj: 101+20 forint Ára 4,30 forint Körkörös katonai védelem A jövőben: 107 ezer helyett csak 75 ezer magyar baka Sokan nem vallják be borravalóikat — Cicciolina elvesztette... Ú

jfent a keleti birodalomból érdeznek a legérdekesebb külpolitikai hirek; jelesül az. hogy J. Ligacsov, a szovjet konzervatívok vezéralakja immár elérkezettnek látta az időpontot, hogy nyíltan támadást intézzen M. Gorbacsov ellen, aki egyébként sejtetni engedi, hogy pártvezetői tisztségéről a jövőben lemond. Ügy tűnik, tovább „acélosodik" a magyar külpolitika ősi tradícióihoz való visszatérés: miniszterelnökünk német földön folytatott tárgyalásai tovább szélesítik a már eddig is igen szívélyes német—magyar kapcsolatokat. A liberálisok erre azt mondják, törekedni kellene bizonyos egyensúly teremtésére a germán, az angolszász és a latin orientáció között. ' Tegnap parlamenti bizottságok sokasága ülésezett; volt olyan is, amelyiket nem tisztelte meg jelenlétével új, demokratikusan választott kormányunk egyik képviselője sem... Az egyik bizottság dr. Solt Pált javasolja a Legfelsőbb Bíróság elnöki tisztére, dr. Györgyi Kálmánt — az ELTE jogi karának dékánját — pedig a legfőbb ügyésznek A jövőben új bizottság ellenőrzi majd a régi helyett a bős—nagymarosi munkálatokat... A rendszerváltozás jegyében tegnap egész napos program keretében képezték tovább a vezető beosztású rendőröket. Többek közt az új belügyminiszter, sőt dr. Gtínther Bogit, a bécsi rendőrség elnöke is előadást tartott. Sandi István Határőrizet — honvédekkel Magyarországnak a jövőben körkörös katonai védelemre van szüksége, ezért már megkezdődött az ország nyugati részében egyelőre még túlsúlyban lévő alakulatok átcsoportosítása. Erről Für Lajos honvédelmi miniszter beszélt szerdán a HM-ben tartott sajtótájékoztatóján. Hangsúlyozta; néhány hónapon belül ki kell dolgozni az ország új biztonságpolitikáját. Ez azért sürgős feladat, mert — mint ismeretes — hazánk 1991 végéig ki akar lépni a Varsói Szerződésből, illetve a szovjet csapatok kivonása új helyzetet teremt a magyar biztonságpolitikában. Ennek a jövőben három alappillére lesz. Mégpedig: hazánk kapcsolódása az összeurópai biztonsági rendszerhez; regionális együttműködés, elsősorban az Adria—Alpok térség országaival; valamint kétoldalú megállapodások megkötése a szomszédos országokkal, és azokkal az államokkal, amelyek meghatározó szerepet játszanak Európa biztonságának megteremtésében. Szólt arról is, hogy a hadseregben tavaly megkezdett létszám- és fegyverzetcsök„VilágmankóÁ az oktatásügynek kentés tovább folytatódik, s 1992-re 107 ezerről 75 ezerre csökken a magyar katonák száma. Ebből egyébként 50-51 ezer a sorkatona. Mint mondta, a Magyar Honvédség fegyverzete mára meglehetősen elavulttá vált, egyes fegyverfajták pedig működésképtelenek. Ezzel kapcsolatban utalt arra, hogy miután jövőre a magyar—szovjet kereskedelemben áttérnek a dollárelszámolásra, elképzelhető, hogy a jövőben egyes fegyverfajtákat nyugati országokból szereznek be. A HM tárgyalásokat kezdett a Belügyminisztériummal arról, hogy a jövőben a határőrizet felügyelete a honvédséghez kerül, de erről részletek még nem ismeretesek. Szólt arról is, hogy a minisztérium teljes felső vezetése kicserélődött, s lesznek további — de nem tömeges — személycserék is. Utalt arra, hogy a 47 tagú tábornoki kar (egy éve még 87-en voltak) jelentős része elmúlt 50 éves. Elhangzott az is, hogy zsoldos hadsereg egyelőre nem lesz Magyarországon, mert egy hivatásos katona ellátása hatszor annyiba kerülne, mint egy sorkatonáé. (MTI) Száz-százhúsz millió dolláros oktatási célú kölcsönt kap hazánk a Világbanktól — jelentette be Andrásfalvy Bertalan művelődési és közoktatási miniszter az Országgyűlés oktatási albizottságának szerdai ülésén. A tárca vezetője elmondta: a kölcsön feltétele, hogy körvonalazódjék az új oktatási törvény, valamint, hogy újból összekapcsolódjék a tudományos kutatás és a felsőoktatás. A dollárkölcsönből pályázati úton, illetve alapítványi rendszerben támogatják majd az oktatásügy egyes részterületeit. Jóllehet a miniszter újabb lehetséges alapítványokat említett, korántsem volt elégedett az előző kormányzat által létrehívott, a kultúra és művelődésügy számos ágára kiterjedő Pro Cultura alapítvánnyal. Mint mondta; az alapítvány felülvizsgálatra szorul, hiszen ennek révén a közművelődés anyagi forrása és költségvetési támogatása teljes egészében 36 részalapítványba került. A készülő nemzeti alaptanterv kapcsán rámutatott, hogy valamennyi iskolatípusnál pontosan meg kell határozni, milyen célt kívánnak elérni, p e célhoz kell alakítani az egyes iskolatípusok tantervi koncepcióit is. Az albizottság ülésén szóba került, az egyházi, illetve a magániskolák működése is. Ezekről szólva a tárca új vezetője hangsúlyozta; mind az egyházi, mind a magániskolák működésével az önkormányzati törvénynek is foglalkoznia kell. Az újságírók részvényei A Magyar Nők Lapja, az Esti Hírlap, a Magyar Nemzét és az Üj Néplap képviselőinek meghallgatásával folytatta munkáját szerdán az Országgyűlés sajtóprivatizációt vizsgáló bizottsága. Az Esti Hírlap képviseletében — a nyaraló főszerkesztő távollétében — Kamomik Ferencet hallgatta meg, majd faggatta ki a bizottság. 0 elmondta, hogy a jelenlegi szándéknyilatkozat szerint a Hírlapkiadó Vállalat, a brit Maxwellcég és az Esti Hírlap szerkesztősége hozna létre részvénytársaságot 40—40—20 százalékos részesedési aránnyal. A szerkesztőség 20 százaléka úgy „jönne össze", hogy a két fő részvényes lemondana 5—5 százalékról, 10 százaléknyi részesedéshez pedig saját eszközeivel jutna a szerkesztőség. Martin József, a Magyar Nemzet főszerkesztője elmondta: két komoly érdeklődő van — a svéd Bonniers cég (a Dagens Nyheter kiadója) és a francia Hersant — a Magyar Nemzet iránt A svédekkel már szándéknyilatkozatot is aláírtak. Ennek értelmében a svéd cég 30, a Pallas kiadó 45, a Magyar Nemzet Alapítvány 10, s két további magyar cég 15 százalékkal részesedne a részvényekből. Utóbbiak közül egyik részesedése sem haladhatná meg a 10 százalékot. Hangsúlyozta: a privatizációban a Magyar Nemzet szerkesztőségét gazdasági szempontok, valamint a lap függetlenségének megőrzése vezérlik. Kérdésekre válaszolva a főszerkesztő elmondta: a szerkesztőség nagyon lényegesnek tartja, hogy külföldi cég a részesedésben ne szerezhessen majoritást. Véleménye szerint 45 százaléknál több részesedést nem engednek meg külföldi cégeknek a lapban. (Az összeállítás a 2. oldalon folytatódik.) Bravúros nyomozás Szegeden Holttest az árokban A tettest az áldozat bátyja is menekítette Egy idős házaspár ballagott a Sövényházi úton, Öpusztaszer közelében, tegnap, szerdán reggel. Fénylő kis dobozkára lettek figyelmesek, majd egy táskát láttak, kicsit odébb pedig, már az út menti árokban egy pár bakancsot. Ahogy szemlélték a lábbelit — elképzelem — rémülten kiálthattak föl. Egy holttest feküdt az árokban, a magasra nőtt fűvel letakarva. Azonnal értesítették a rendőrséget. A szegedi kapitányság nyomozói reggel 8 órától széles körű kutatásba kezdtek, és délután háromnegyed négyre megtudták, mi történt. Az orvosszakértő megállapította, hogy Mucsi István (39 éves, ópusztaszeri lakos) közúti baleset áldozata lett. Valószínűleg kedden, a hajnali órákban gázolták el. A közeli erdőben a nyomozók megtalálták összeroncsolódott kerékpárját is. A szerencsétlenül járt férfi munkába indult. Sosem ért oda. A környéken mindenkit kifaggattak, ki járt az ópusztaszeri úton, mikor, mit láttak? Igy jutottak a Csongrádi Állami Gazdaság baks-lelevényi telepére, ahol hasznosítható információkat szereztek: egy gépkocsivezető elmondta, hogy kollégájával, ARO autóval arra jártak az említett időpontban. Egy 1200-as Ladát segítettek is az árokból kihúzni. A tulajdonos azt mondta, véletlenül belecsúszott. A sors kegyetlensége, hogy az említett kolléga, az ARO utasa a bátyja volt az áldozatnak. A tragédiából persze mit sem sejtett, azt sem tudhatta, hogy az öccse gyilkosának segít. Ezután tulajdonképp egyszerű volt a dolog. Vallatóra fogták Antal Zoltánt (29 éves baksi lakos), a Ladást, aki természetesen, mit sem akart tudni a történtekről. Ám kocsijának eleje horpadt, szélvédője ripityára tört, a karosszérián pedig már megtalálták az erdőbe rejtett kerékpárról való festéknyomokat. A rendőrök így rekonstruálják a balesetet: a Lada elgázolta a kerékpárost, aki az ütközés következtében felvágódhatott a motorháztetőre (a sérülései is erre következtetnek). így gurult a kocsi 5-6 métert tovább, miközben a kerékpárt öszszeroncsolta. Majd letért az útpadkára, végül belecsúszott az árokba. Ekkor eshetett le az áldozat, akit Antal az árokba fektetett. Betakarta fűvel. Antal Zoltánt, aki kitartóan tagad, a szegedi kapitányság halált okozó közlekedési baleset és segítségnyújtás elmulasztása alapos gyanúja miatt őrizetbe vette. Az ügyben az eljárás folytatódik. M. E. Gorbacsov távozik, Jelcin kilép? Mihal Gorbacsov szerdán kilátásba helyezte, hogy a legközelebbi jövőben távozik az SZKP KB főtitkári posztjáról. A szovjet vezető, aki az oroszországi kommunista pártkonferencián a bírálatok kereszttüzébe került, azt mondta: lehetséges, hogy 10-12 napon belül más áll majd a Szovjetunió Kommunista Pártja élén. Gorbacsov nem tisztázta, hogy maga kíván-e távozni pártfunkciójából, vagy attól tart, hogy az SZKP küszöbönálló kongresszusa mozdítja majd el főtitkári posztjáról. Borisz Jelcin egy szerdai nyilatkozatában ismét megerősítette, hogy szándékában áll felfüggeszteni SZKP-beli tagságát. Mint a Pravdának adott interjújában mondotta, a többpártrendszerre való áttérés időszakában neki, mint az OSZSZSZK Legfelsőbb Tanácsa elnökének, az egész nép — párttagok és pártonkívüliek — érdekeit képviselnie kell. Hozzátette ugyanakkor, hogy egyelőre nem lép ki az SZKP-ból, csupán felfüggeszti tagságát, s a továbbiakról majd a most folyó oroszországi pártértekezlet, illetve az SZKP július eleji kongresszusa után dönt majd. Alapító kongresszussá alakították át szerdán az oroszországi föderáció kommunistáinak moszkvai pártkonferenciáját. A határozattal a küldöttek lényegében elfogadták a pártalapítás gondolatát a legnagyobb szovjet tagköztársaságban, amelynek kommunista pártját még a sztálini időkben számolták fel, s 1925-ben szervezeteit beolvasztották a jelenlegi SZKP jogelődjébe. Lépcső a levegőben A restaurált oroszlánok hórvapók óta várják, hogy az elkészült múzeurnlépcsőn újra sütkérezzenek a fiatalok, futkározzanak a gyerekek. A feljáró lépcsőit tegnap kezdte el helyére emelni egy óriásdaru Az igazi turistaszezon idejére — reméljük — teljesen elkészül. A munkálatokról Somogyi Károlyné képeit láthatják.