Délmagyarország, 1990. június (80. évfolyam, 128-157. szám)

1990-06-15 / 142. szám

224 Olvasószolgálat 1990. június 14., csütörtök Bukarest Á csőcselékszisztéma Nem szívesen idezem fel a hasonló eseményeket. — Ne 'hagyjuk magunkat pro­vokálni, ne adjunk esélyt a sajtó mocskalódásának! — a szervezők embertől-em­berig jártak, egyfolytában ezt mondogatták. A rendőri síp, a parancs­szó elhangzása után azon­ban szétszéledtünk s min­denki ösztönösen a maga módján igyekezett védeni magát. A kékruhások köte­lességtudöan dolgukat vé­gezve nem kíiméiltak gyer­meket., újságírót — ai<i a korpa közé keveredett, megkapta a magáét, azt, amit „hubgánként" kiérde­melt. A 'budapesti kis es nagy márciusi-októberi vo­nulások ideje azóta lejárt. Párizsban a 68-as diák­lázadás barikádharcainál épp úgy előkerültek a kö­vek, a Molotov benzines­üvegek, mint két napja a bukaresti egyetem környé­kén. De Gaulle napjai — akkor úgy tűnt — megszámoltat­tak. Az ifjúság mellé azál­talános sztrájk után a munkások is csatlakozni látszottak. Ekkor De Gaulle, miután nem vállalhatta a gárda fegyveres bevetését, ravasz, de hatásos mód­szerhez folyamodott. A már a fővárosba hívott idegenlégió >bevetésevel elfojtotta az ifjúság lázadá­sát: a „légiós civilek" fosz­togaltási, gyújtogatási erő­szakhullámának köszönhe­tően gyorsan, napok alatt lejáratta a diákság ügyét. A csőcselékszisztéma ré­gi módszerként akkor be­vált, s félő. hogy most Bu­karestben ismét „diadal­maskodhat". A Szabad Román Televí­zió orvosi rendelőjének íel­dúlását „részeg cigányok" vandál tetteként mulatták be. Az ellenzék nem jut szó­hoz, tettei elrettentőek. Ennek megfelelően, a provokációk; az eszme lát­ványosan bemutatható le­zúllesztése bizonyára célt ér a kormányra szavazott jóérzésű román állampol­gárokban. Ceauseseu szelleme kí­sért! Varga Iván Litvániától követelnek? Csekély mozgás már van a Litvánia körüli feszültség enyhítése érdekében, de még nehéz megjósolni a litván vezetés, elsősorban Lands­bergis várható lépéseit — jelentette ki Moszkvában csütörtökön Grigorij Reven­ko, az elnöki tanácsadó tes­tület tagja. Az SZKP küszö­bönálló kongresszusának sajtóközpontjában tartott sajtóértekezletén a politikus vitás kérdések tisztázásának érdekében. Vytautas Landsbergisnek azt a kijelentését, miszerint Litvania nem resze a szö­vetségnek. Revenko propa­gandaszólamnak nevezte. Revenko hangsúlyozta, hogy Gorbacsov nagyon türelmes politikus. Ugyanakkor fel­hívta a figyelmet arra, hogy fennáll a szélsőséges nacio­natista erők provokációjá­nak veszélye. Az MTI tudósítójának ar­ra a kérdésére, hogy jogsze­rű-e törvénysértőnek nevez­ni a litván parlament már­cius 11-ei döntését, ha a Ki­válási törvényt csak április 3-án, azaz három héttel ké­sőbb hozták meg, Revenko kijelentette: — Sem a tör­vénysértés, sem a törvé­nyesség nem támasztható alá jogi érvekkel. Hozzátette, hogy nem is ez ma a fő kérdés, hanem az, hogy sikerúl-e alkotmá­nyos keretek között, tárgya­lásokon tisztázni a honvéde­lemmel összefüggő problé­mákat és a vagyoni kérdése­ket, szem előtt tartva az egész ország érdekeit. Utal­va a Litvániával összefüggő területi kérdésekre, végeze­tül megjegyezte: — Nehéz a Litvániával szembeni belo­rusz és oroszországi területi követeléseket megfékezni. Darmstadt és Szeged közelebb került Munkatársunk telefax-tudósítása hosszan foglalkozott a balti­kumi kérdésekkel. A szovjet vezetés nem hí­ve a szankciók alkalmazásá­nak, de nem tűri el, hogy ultimátumokat intézzenek hozzá — mondta Revenko. Megerősítette, hogy Moszk­va ma már nem a március 11-ei litván függetlenségi nyilatkozat viaszavonását követeli. hanem egyfajta moratóriumot szorgalmaz a Kétségkívül választhat­tunk volna közelebbi test­vérvárost is — ez fogalma­zódott meg a tegnapra virra­dó éjjelen az NSZK-beli Darmstadtba érkező autó­busznyi szegediek csoportjá­ban, másfél napi, igaz, kité­rőkkel, nézelődéssel tarkí­tott utazás után. Ehhez ké­pest a hangulat ünnepélyes és derűs: amikor e sorokat — még bizonytalan, hogy te­lefaxon, telexen netán tele­fonon — hazajuttatni pró­bálom, közeleg a ceremónia kezdöperce. (A bizonytalan­ság oka, hogy a hesseni tar­tományban csütörtökön val­lasi ünnep, s így mindenütt munkaszünet van — de a do­log nem reménytelen, a darmstadtiak készségesek.) Csütörtök este van tehát: túl vagyunk az ismerkedé­sen, csoportunk azon tagjai, akik itteni társcégekkel kí­vánják felvenni a — remél­hetőleg üzleti — kapcsolatot, már tudják, kivel tárgyal­hatnak. (Jómagam a Darms­tddter Echo, az itteni DM munkatársaival ismerke­dem.) Az Orangerieba, a Na­rancsos Kastélyba indulunk rövidesen, ahol Günther Metzger főpolgármester és szegedi partnere, Müller Jó­zsefné aláírja a testvérséget hitelesítő okiratot. (Állítólag meghívták- a protokollün­nepségre, és az azt követő fogadásra mindazon darms­íadtiakat, akik az itteni szó­használattal élve — Bürger­reise, azaz pulgarutazás ré­szeseiken jártak mar Sze­geden. Remelem, sikerül ta­lálkoznom azzal a családdal, amelynek tagjai kerékpárral tették meg a közelmúltban az utat Szegedig. Main Gott! — mennyi ideig pedálozhat­tuk!) Darmstadtnak mi va­gyunk a kilencedik testvér­városa — egyebek között a francia Troyes, a norvég Rehabilitáció A Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság tá­jékoztatja a lakosságot, hogy azon szoméJyek, akik­nek személyes szabadságát a 85/1990. (III. 28.) MTren­deletben felsoroltak szerint korlátozták a társadalom­biztosítási helyzetüket ért sereimet rendező rehabili­tációs eljárás megindításá­hoz szükséges adatlapok kitöltése, a szükséges fel vi­lágosi tás, tanácsadás meg­adása végett a lakóhelyük szerinti illetekes városi ka­pitányság igazgatásrendé­szeti osztályához fordulja­nak. A fenti rendelet azt érin­ti, akit: a. 1915. január 1 és 1953. december 31. között rend­őrhatósági őrizetben fogva­tartottak. (internáltak.) b. 1945. január 1 és 1953 december 31 között tartóz­kodási helyéről, illetőleg az ország bizonyos részeiből kitiltottak és az ország más helyen rendőrhatósági fel­ügyelet alá helyezték, kite' lepi tették. c. Magyarországon, j 1 le­tő !eg onnan elhurcolva, szovjet katonai bíróság po­litikai okból elítélt, és aki a büntetését részben vagy egészben a Szovjetunióban töltötte le­d. Polgári személyként, katonaként, illetőleg leven­tekent — munkavégzés cél­jából, vagy hadifogság cí­men — a második világhá­borúval összefüggésben a Szovjetunióba hurcoltak, illetőleg ott hadifogságba esett, e. Internálás. illetőleg kitelepítés céljából őrizet­be vettek, akkor is, ha az internálásra, ki telepi tesre nem került sor, f az 1956. évi 31 törvény­erejű rendelet alapján köz' biztonsági őrizetben tartót tak Trondhetm, a török Bursa képviselőivel találkozhatunk azon a szombat délelőtti ha­tárjáráson, mely némileg strapásnak, de jó hangulatú­nak ígérkezik. Azt mondják ugyanis, szó szerint á város határában tesz vendég és it­teni polgár egy kiadós (2-3 órás) sétát, közben helyi és testvérvárosi étel-ital spe­cialitásokkal kínalják, majd mielőtt összerogyna, a vég­célban megebédeltetik — a mi majálisunkhoz hasonló­an. Darmstadt 136 ezer lakója ilyen alkalmakkor teljes lét­számban kivonul a varos szélére — Szeged napján, május 21-én odahaza is ér­demes volna ezt a szokást meghonosítani. Mondjuk vé­gigsétálhatnánk a körtölté­sen talán kúlvárasiaink nak jót tenne, ha a város ve­zetői társaságában Ta nulni is tudnánk új testvé­rünktől — amennyire egy nappalnyi tájékozódás után meg tudom ítélni, leginkább a közlekedésszervezés cso­dáit. Például; 100 lakosnak 54 autója van, parkolási gondjaik nincsenek — annak ellenére sem, hogy lépten­nyomon „Gyalogoszóna" fel­iratú táblákkal találkozni a belvárosban. De ilyen részle­tekbe most ne menjünk be­le, lesz alkalmunk erre még, hazatértünk után. Egyelőre annyit: valószínűleg érde­mes lesz a darmstadti test­vért alaposabban megismer­nünk. Talán nincs olyan messze PáJfy Katalin Nemzeti kisgazdák — a népszavazásért A Nemzeti Kisgazda es Polgári Párt Országos Veze­tősége felhívja a magyar né­pet — ezen belül tagjait es szimpatizánsait —, hogy elő­írásaikkal támogassák „Vá­lassza a nép a köztársasági elnököt" akciót! Álláspon­tunk: 1. Az elnökválasztás a rendszerváltozás után első ízben legyen a nép joga. 2. Hazánkért, a nép bi­zalmából választott elnök tud és érez felelősseggel a legtöbbet tenni. 3. A Parlamentbe listán kcrúlteket nem a nép vá­laszztotta, hitelességük ezért megkérdőjelezhető. 4. Választáskor nem csak a „sikerpártok" hanem a tel­jes közösség szava érvénye­sülhet. 5. Nyitottabb a jelölés le­hetősege, például eredeti kezdeményezesúnknek meg­felelően érvényre juttathat­juk saját jelöltünk indulását: a pártokon felül álló, nagy nemzetközi tekintélyű Habs­burg Ottó személyében. és a pártközi fórumokon se­gíti a közszolgálati dolgozók szakszervezeteinek ez irá­nyú érdekvédelmi tevékeny­ségét. A Szocialista Párt együtt­működést, összefogást szor­galmaz más társadalmi cso­portokkal, tömörülésekkel, hogy a helyi közösségekben hiteles, a polgárok által megbecsült, és érdekeit fel­vállaló, alkalmas jelölteket válasszanak meg. Az együtt­működést illetően a koalícios partnerek tekintetében kizá­ró szempontjaink, javaslata­ink nincsenek. Azok a szo­cialista párttagok, akik füg­getlen jelöltként kívánnak indulni, párttagságukat fel­függeszthetik, anélkül, hogy szervezeti támogatásunkat elveszítenék. Szocialisták a helyhatósági választásokról Szocdemek: Részt a gyárból, a földből A Szocialista Párt Csong­rád megyei és szegedi veze­tőtestületei a helyhatósági választásokra felkészülés ré­szeként már most szükségét érzik tagjaik, a politikai pár­tok és az állampolgárok fi­gyelmét felhívni az alábbi fontos megállapításokra: Felhívjuk a Szocialista Párt szervezeteit, hogy aktí­van vegyenek részt a párt­közi egyeztető fórumok munkájában. Javasoljuk, hogy a Független Kisgazda Párt által szervezett, a föld­kérdéseket egyeztető pártkö­zi ún. Földrendező Bizottsá­gok munkájában szerveze­teink vegyenek részt. A Szocialista Párt Csong­rád megyei Koordinációs Ta­nácsa helyi szervezetei által kezdeményezi az önkor­mányzatok vagyonát felmé­rő, ellenőrző bizottságok lét­rehozását. A bizottságok te­vékenységének célja; előké­szíteni az önkormányzati va­gyon hasznos tulajdonként való funkcionálását, meg­akadályozni megalapozatlan, felelőtlen tékozláaát és az in­dokolt és halaszthatatlan ér­tékesítésekhez erkölcsi tá­mogatást nyújtani; A va­gyonfelmérö bizottságokban vegyen részt a településeken működő valamennyi politi­kai párt és jelentősebb tár­sadalmi csoport. A Magyar Szocialista Párt felelősséget érez a békés át­menet megvalósításáért. En­nek érdekében elősegíti a szakmailag és erkölcsileg al­kalmas közszolgálati dolgo­zók védelmét. Síkra száll az emberséges, jogszerű váltás mellett! A Szocialista Párt nem kíván beavatkozni konkrét munkahelyi vitákba, mert az az illetékes munka­adók és szakmai szervezetek feladata. Felvállalja viszont, hogy parlamenti eszközeivel Egy olyan, nagy hagyo­mányokkal rendelkező poli­tikai szervezet nevében szó­lunk Hozzátok, amelyik a választásokon vereséget szenvedett, és nem jutott be a Parlamentbe. Ez a szerve­zet a munkások, munkavál­lalók régi nagy pártja, a Szociáldemokrata Párt. E sikertelenség után első gondolataink az okokat ke­resik. Miért nem találtunk egymásra, mi, szociáldemok­raták és munkavállalók idá­ig? A rossz vezetés, az el­hibázott propaganda miatt? Esetleg a történelemben ke­ressük az okokat? Vagy a többi pártok hangzatos ígé­retei tántorították el tőlünk a bizalmat? A nyugat-euró­pai gazdasági rend felé for­dulást okoljuk? Alighanem, a fölsoroltak mind összete­vői a mai helyzetnek. A múlton azonban már túl kell tennünk magunkat. A jövő felé kell nézni. Mit tudunk a munkavállalókért, munkásokért, tehát magun­kért tenni? A legfontosabb, hogy egységbe tömörüljünk. Mire jó a jelenlegi szét­forgácsoltság, és milyen célt érünk ezáltal el? Azt, hogy a jövő gazdaságában a bér­ből és fizetésből élők lesz­nek a legjobban kiszolgál­tatva a gazdasági változá­soknak. Vagyis, azok a munkások, akik a munka­padoknál, gépeik, szerszá­maik mellett, vagy a földe­ken, íróasztalok mögött, a boltok eladópultjánál, a köz­lekedésben, otthon a háztar­tásban, vagy másutt dolgoz­nak a megélhetésért Miért? A munkáltató profitérde­keltsége és a munkavállaló bérben kifejeződő szociális érdeke — akárhogy is szé­pítgetjük a dolgot — ellen­tétben állnak egymással. Egymás nélkül mégsem lé­tezhetnek. A szociáldemok­rácia 100 éve küzd e para­doxon föloldásáért. A ma­gyar szociáldemokraták is ezért dolgoznak. Munkatársaink! Segítsé­get kérünk Tőletek, hogy segíthessünk. Jöjjetek el kö­zénk! Ha belépni nem is akartok pártunkba, gyertek el kíváncsiságból, érdeklő­désből. Legyetek a pártoló­ink. Legyetek a barátaink Csak így tudjuk a jövő állampolgárainak (jó)létét megalapozni Ahhoz, hogy az ország megbecsült polgá­rai lehessünk. egyfajta anyagi biztonságra is szert kell tennünk. Ez ma igen nehéz és egyre nehezebb. Gondoljunk csak eladósodott világunkra, a lakásproblé­mára, és még sorolhatnám. Mi lehet hát a megoldás? A megoldás az lehet, ha részt, részvényt kapunk a gyárból, a szövetkezetből, ahol éppen dolgozunk. Le­hetőséget kérünk, hogy rész­vényesek lehessünk, de úgy, hogy részvényeink árát ne velünk, dolgozókkal fizettes­sék meg 100 százalékig! Ha­nem kapjunk ehhez támoga­tást — például kedvezmé­nyes kölcsönt — az állam­tól, a bankoktól, a munkál­tatóktól, akik eddig a „Mi­énk a gyár!" jelszót próbál­ták meg elhitetni velünk, és közben dolgoztattak ben­nünket, termeltettek, fejlesz­tettek a gyárban, a szövet­kezetben, jól vagy rosszul, de inkább rosszul. A föld is legyen azé. aki munkát végez rajta, és ré­szesedjen is belőle, ahogy ez a tulajdonosnak kijár Az irodákban, boltokban és a többi munkahelyeken is alakuljanak dolgozói rész­vényes közösségek, és tag­jai ennek megfelelően része­sedjenek a keletkező haszon (profit) egy részéből. Igazi, szabad választási lehetőséget és ennek megfe­lelő döntéseket akarunk ar­ról is, hogy ki kivel akar dolgozni, és kiben bízik. Az ilyen döntéseket a demokrá­cia teljes megtartásával kell hozni, mindenféle pártér­dektől függetlenül Követel jük azt is, hogy az előme­netelben csak a szakmai tudás minősíthessen Ra gaszkodunk továbbá a biz tonságos munkaköreimé nyek kialakításához minden — régi és űj! " munkahe­lyen, a munkavédelem szempontjainak figyelem bevételéhez! Ha mindez valóra válik, ""rópai polgárokká válhatunk valamennyien, i.a.iv repesek megalapozni az igazi demokráciát. Nem akarunk puszta formai de­mokráciát, sem egy szűk elit réteg demokráciáját. Mi mindenkire ki akarjuk ter­jeszteni a demokráciát, mert a demokrácia a fölszabadult munkás, a szabad állampol­gár nélkül csak becsapás és ámítás. A szociáldemokraták föl­ajánlják segítségüket a munkavállalóknak, hogy jöjjenek el hozzánk, jöjje­nek közénk gondjaikkal. Ép­pen a gazdasági érdekeltség­ből eredő problémák azok, amelyeket csak szociálde­mokrata alapon lehet meg­nyugtatóan föloldani. Ez be­bizonyosodott már a fejlett nyugat-európai országok­ban is. Tisztelt munkavállalók, kedves barátaink! Mi, szo-. ciáldemokraták veletek va­gyunk Ti, munkavállalók pedig legyetek velünk, mert az „európai" baloldal csak a Ti segítségetekkel, együtt tud eredményeket elérni — valamennyiünk érdekében. Várjuk a személyesen, le­vélben vagy telefonon ér­deklődőket! Várunk Benneteket! A Szociáldemokrata Párt szegedi szervezete nevében: Koczka Zoltán (húsipari munkás) Lehoczky Mihály (nyugdíjas vasúti dolgozó)

Next

/
Thumbnails
Contents