Délmagyarország, 1990. június (80. évfolyam, 128-157. szám)

1990-06-15 / 142. szám

224 Olvasószolgálat 1990. június 14., csütörtök Bukarest Á csőcselékszisztéma Nem szívesen idezem fel a hasonló eseményeket. — Ne 'hagyjuk magunkat provokálni, ne adjunk esélyt a sajtó mocskalódásának! — a szervezők embertől-emberig jártak, egyfolytában ezt mondogatták. A rendőri síp, a parancsszó elhangzása után azonban szétszéledtünk s mindenki ösztönösen a maga módján igyekezett védeni magát. A kékruhások kötelességtudöan dolgukat végezve nem kíiméiltak gyermeket., újságírót — ai<i a korpa közé keveredett, megkapta a magáét, azt, amit „hubgánként" kiérdemelt. A 'budapesti kis es nagy márciusi-októberi vonulások ideje azóta lejárt. Párizsban a 68-as diáklázadás barikádharcainál épp úgy előkerültek a kövek, a Molotov benzinesüvegek, mint két napja a bukaresti egyetem környékén. De Gaulle napjai — akkor úgy tűnt — megszámoltattak. Az ifjúság mellé azáltalános sztrájk után a munkások is csatlakozni látszottak. Ekkor De Gaulle, miután nem vállalhatta a gárda fegyveres bevetését, ravasz, de hatásos módszerhez folyamodott. A már a fővárosba hívott idegenlégió >bevetésevel elfojtotta az ifjúság lázadását: a „légiós civilek" fosztogaltási, gyújtogatási erőszakhullámának köszönhetően gyorsan, napok alatt lejáratta a diákság ügyét. A csőcselékszisztéma régi módszerként akkor bevált, s félő. hogy most Bukarestben ismét „diadalmaskodhat". A Szabad Román Televízió orvosi rendelőjének íeldúlását „részeg cigányok" vandál tetteként mulatták be. Az ellenzék nem jut szóhoz, tettei elrettentőek. Ennek megfelelően, a provokációk; az eszme látványosan bemutatható lezúllesztése bizonyára célt ér a kormányra szavazott jóérzésű román állampolgárokban. Ceauseseu szelleme kísért! Varga Iván Litvániától követelnek? Csekély mozgás már van a Litvánia körüli feszültség enyhítése érdekében, de még nehéz megjósolni a litván vezetés, elsősorban Landsbergis várható lépéseit — jelentette ki Moszkvában csütörtökön Grigorij Revenko, az elnöki tanácsadó testület tagja. Az SZKP küszöbönálló kongresszusának sajtóközpontjában tartott sajtóértekezletén a politikus vitás kérdések tisztázásának érdekében. Vytautas Landsbergisnek azt a kijelentését, miszerint Litvania nem resze a szövetségnek. Revenko propagandaszólamnak nevezte. Revenko hangsúlyozta, hogy Gorbacsov nagyon türelmes politikus. Ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy fennáll a szélsőséges nacionatista erők provokációjának veszélye. Az MTI tudósítójának arra a kérdésére, hogy jogszerű-e törvénysértőnek nevezni a litván parlament március 11-ei döntését, ha a Kiválási törvényt csak április 3-án, azaz három héttel később hozták meg, Revenko kijelentette: — Sem a törvénysértés, sem a törvényesség nem támasztható alá jogi érvekkel. Hozzátette, hogy nem is ez ma a fő kérdés, hanem az, hogy sikerúl-e alkotmányos keretek között, tárgyalásokon tisztázni a honvédelemmel összefüggő problémákat és a vagyoni kérdéseket, szem előtt tartva az egész ország érdekeit. Utalva a Litvániával összefüggő területi kérdésekre, végezetül megjegyezte: — Nehéz a Litvániával szembeni belorusz és oroszországi területi követeléseket megfékezni. Darmstadt és Szeged közelebb került Munkatársunk telefax-tudósítása hosszan foglalkozott a baltikumi kérdésekkel. A szovjet vezetés nem híve a szankciók alkalmazásának, de nem tűri el, hogy ultimátumokat intézzenek hozzá — mondta Revenko. Megerősítette, hogy Moszkva ma már nem a március 11-ei litván függetlenségi nyilatkozat viaszavonását követeli. hanem egyfajta moratóriumot szorgalmaz a Kétségkívül választhattunk volna közelebbi testvérvárost is — ez fogalmazódott meg a tegnapra virradó éjjelen az NSZK-beli Darmstadtba érkező autóbusznyi szegediek csoportjában, másfél napi, igaz, kitérőkkel, nézelődéssel tarkított utazás után. Ehhez képest a hangulat ünnepélyes és derűs: amikor e sorokat — még bizonytalan, hogy telefaxon, telexen netán telefonon — hazajuttatni próbálom, közeleg a ceremónia kezdöperce. (A bizonytalanság oka, hogy a hesseni tartományban csütörtökön vallasi ünnep, s így mindenütt munkaszünet van — de a dolog nem reménytelen, a darmstadtiak készségesek.) Csütörtök este van tehát: túl vagyunk az ismerkedésen, csoportunk azon tagjai, akik itteni társcégekkel kívánják felvenni a — remélhetőleg üzleti — kapcsolatot, már tudják, kivel tárgyalhatnak. (Jómagam a Darmstddter Echo, az itteni DM munkatársaival ismerkedem.) Az Orangerieba, a Narancsos Kastélyba indulunk rövidesen, ahol Günther Metzger főpolgármester és szegedi partnere, Müller Józsefné aláírja a testvérséget hitelesítő okiratot. (Állítólag meghívták- a protokollünnepségre, és az azt követő fogadásra mindazon darmsíadtiakat, akik az itteni szóhasználattal élve — Bürgerreise, azaz pulgarutazás részeseiken jártak mar Szegeden. Remelem, sikerül találkoznom azzal a családdal, amelynek tagjai kerékpárral tették meg a közelmúltban az utat Szegedig. Main Gott! — mennyi ideig pedálozhattuk!) Darmstadtnak mi vagyunk a kilencedik testvérvárosa — egyebek között a francia Troyes, a norvég Rehabilitáció A Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság tájékoztatja a lakosságot, hogy azon szoméJyek, akiknek személyes szabadságát a 85/1990. (III. 28.) MTrendeletben felsoroltak szerint korlátozták a társadalombiztosítási helyzetüket ért sereimet rendező rehabilitációs eljárás megindításához szükséges adatlapok kitöltése, a szükséges fel világosi tás, tanácsadás megadása végett a lakóhelyük szerinti illetekes városi kapitányság igazgatásrendészeti osztályához forduljanak. A fenti rendelet azt érinti, akit: a. 1915. január 1 és 1953. december 31. között rendőrhatósági őrizetben fogvatartottak. (internáltak.) b. 1945. január 1 és 1953 december 31 között tartózkodási helyéről, illetőleg az ország bizonyos részeiből kitiltottak és az ország más helyen rendőrhatósági felügyelet alá helyezték, kite' lepi tették. c. Magyarországon, j 1 lető !eg onnan elhurcolva, szovjet katonai bíróság politikai okból elítélt, és aki a büntetését részben vagy egészben a Szovjetunióban töltötte led. Polgári személyként, katonaként, illetőleg leventekent — munkavégzés céljából, vagy hadifogság címen — a második világháborúval összefüggésben a Szovjetunióba hurcoltak, illetőleg ott hadifogságba esett, e. Internálás. illetőleg kitelepítés céljából őrizetbe vettek, akkor is, ha az internálásra, ki telepi tesre nem került sor, f az 1956. évi 31 törvényerejű rendelet alapján köz' biztonsági őrizetben tartót tak Trondhetm, a török Bursa képviselőivel találkozhatunk azon a szombat délelőtti határjáráson, mely némileg strapásnak, de jó hangulatúnak ígérkezik. Azt mondják ugyanis, szó szerint á város határában tesz vendég és itteni polgár egy kiadós (2-3 órás) sétát, közben helyi és testvérvárosi étel-ital specialitásokkal kínalják, majd mielőtt összerogyna, a végcélban megebédeltetik — a mi majálisunkhoz hasonlóan. Darmstadt 136 ezer lakója ilyen alkalmakkor teljes létszámban kivonul a varos szélére — Szeged napján, május 21-én odahaza is érdemes volna ezt a szokást meghonosítani. Mondjuk végigsétálhatnánk a körtöltésen talán kúlvárasiaink nak jót tenne, ha a város vezetői társaságában Ta nulni is tudnánk új testvérünktől — amennyire egy nappalnyi tájékozódás után meg tudom ítélni, leginkább a közlekedésszervezés csodáit. Például; 100 lakosnak 54 autója van, parkolási gondjaik nincsenek — annak ellenére sem, hogy léptennyomon „Gyalogoszóna" feliratú táblákkal találkozni a belvárosban. De ilyen részletekbe most ne menjünk bele, lesz alkalmunk erre még, hazatértünk után. Egyelőre annyit: valószínűleg érdemes lesz a darmstadti testvért alaposabban megismernünk. Talán nincs olyan messze PáJfy Katalin Nemzeti kisgazdák — a népszavazásért A Nemzeti Kisgazda es Polgári Párt Országos Vezetősége felhívja a magyar népet — ezen belül tagjait es szimpatizánsait —, hogy előírásaikkal támogassák „Válassza a nép a köztársasági elnököt" akciót! Álláspontunk: 1. Az elnökválasztás a rendszerváltozás után első ízben legyen a nép joga. 2. Hazánkért, a nép bizalmából választott elnök tud és érez felelősseggel a legtöbbet tenni. 3. A Parlamentbe listán kcrúlteket nem a nép válaszztotta, hitelességük ezért megkérdőjelezhető. 4. Választáskor nem csak a „sikerpártok" hanem a teljes közösség szava érvényesülhet. 5. Nyitottabb a jelölés lehetősege, például eredeti kezdeményezesúnknek megfelelően érvényre juttathatjuk saját jelöltünk indulását: a pártokon felül álló, nagy nemzetközi tekintélyű Habsburg Ottó személyében. és a pártközi fórumokon segíti a közszolgálati dolgozók szakszervezeteinek ez irányú érdekvédelmi tevékenységét. A Szocialista Párt együttműködést, összefogást szorgalmaz más társadalmi csoportokkal, tömörülésekkel, hogy a helyi közösségekben hiteles, a polgárok által megbecsült, és érdekeit felvállaló, alkalmas jelölteket válasszanak meg. Az együttműködést illetően a koalícios partnerek tekintetében kizáró szempontjaink, javaslataink nincsenek. Azok a szocialista párttagok, akik független jelöltként kívánnak indulni, párttagságukat felfüggeszthetik, anélkül, hogy szervezeti támogatásunkat elveszítenék. Szocialisták a helyhatósági választásokról Szocdemek: Részt a gyárból, a földből A Szocialista Párt Csongrád megyei és szegedi vezetőtestületei a helyhatósági választásokra felkészülés részeként már most szükségét érzik tagjaik, a politikai pártok és az állampolgárok figyelmét felhívni az alábbi fontos megállapításokra: Felhívjuk a Szocialista Párt szervezeteit, hogy aktívan vegyenek részt a pártközi egyeztető fórumok munkájában. Javasoljuk, hogy a Független Kisgazda Párt által szervezett, a földkérdéseket egyeztető pártközi ún. Földrendező Bizottságok munkájában szervezeteink vegyenek részt. A Szocialista Párt Csongrád megyei Koordinációs Tanácsa helyi szervezetei által kezdeményezi az önkormányzatok vagyonát felmérő, ellenőrző bizottságok létrehozását. A bizottságok tevékenységének célja; előkészíteni az önkormányzati vagyon hasznos tulajdonként való funkcionálását, megakadályozni megalapozatlan, felelőtlen tékozláaát és az indokolt és halaszthatatlan értékesítésekhez erkölcsi támogatást nyújtani; A vagyonfelmérö bizottságokban vegyen részt a településeken működő valamennyi politikai párt és jelentősebb társadalmi csoport. A Magyar Szocialista Párt felelősséget érez a békés átmenet megvalósításáért. Ennek érdekében elősegíti a szakmailag és erkölcsileg alkalmas közszolgálati dolgozók védelmét. Síkra száll az emberséges, jogszerű váltás mellett! A Szocialista Párt nem kíván beavatkozni konkrét munkahelyi vitákba, mert az az illetékes munkaadók és szakmai szervezetek feladata. Felvállalja viszont, hogy parlamenti eszközeivel Egy olyan, nagy hagyományokkal rendelkező politikai szervezet nevében szólunk Hozzátok, amelyik a választásokon vereséget szenvedett, és nem jutott be a Parlamentbe. Ez a szervezet a munkások, munkavállalók régi nagy pártja, a Szociáldemokrata Párt. E sikertelenség után első gondolataink az okokat keresik. Miért nem találtunk egymásra, mi, szociáldemokraták és munkavállalók idáig? A rossz vezetés, az elhibázott propaganda miatt? Esetleg a történelemben keressük az okokat? Vagy a többi pártok hangzatos ígéretei tántorították el tőlünk a bizalmat? A nyugat-európai gazdasági rend felé fordulást okoljuk? Alighanem, a fölsoroltak mind összetevői a mai helyzetnek. A múlton azonban már túl kell tennünk magunkat. A jövő felé kell nézni. Mit tudunk a munkavállalókért, munkásokért, tehát magunkért tenni? A legfontosabb, hogy egységbe tömörüljünk. Mire jó a jelenlegi szétforgácsoltság, és milyen célt érünk ezáltal el? Azt, hogy a jövő gazdaságában a bérből és fizetésből élők lesznek a legjobban kiszolgáltatva a gazdasági változásoknak. Vagyis, azok a munkások, akik a munkapadoknál, gépeik, szerszámaik mellett, vagy a földeken, íróasztalok mögött, a boltok eladópultjánál, a közlekedésben, otthon a háztartásban, vagy másutt dolgoznak a megélhetésért Miért? A munkáltató profitérdekeltsége és a munkavállaló bérben kifejeződő szociális érdeke — akárhogy is szépítgetjük a dolgot — ellentétben állnak egymással. Egymás nélkül mégsem létezhetnek. A szociáldemokrácia 100 éve küzd e paradoxon föloldásáért. A magyar szociáldemokraták is ezért dolgoznak. Munkatársaink! Segítséget kérünk Tőletek, hogy segíthessünk. Jöjjetek el közénk! Ha belépni nem is akartok pártunkba, gyertek el kíváncsiságból, érdeklődésből. Legyetek a pártolóink. Legyetek a barátaink Csak így tudjuk a jövő állampolgárainak (jó)létét megalapozni Ahhoz, hogy az ország megbecsült polgárai lehessünk. egyfajta anyagi biztonságra is szert kell tennünk. Ez ma igen nehéz és egyre nehezebb. Gondoljunk csak eladósodott világunkra, a lakásproblémára, és még sorolhatnám. Mi lehet hát a megoldás? A megoldás az lehet, ha részt, részvényt kapunk a gyárból, a szövetkezetből, ahol éppen dolgozunk. Lehetőséget kérünk, hogy részvényesek lehessünk, de úgy, hogy részvényeink árát ne velünk, dolgozókkal fizettessék meg 100 százalékig! Hanem kapjunk ehhez támogatást — például kedvezményes kölcsönt — az államtól, a bankoktól, a munkáltatóktól, akik eddig a „Miénk a gyár!" jelszót próbálták meg elhitetni velünk, és közben dolgoztattak bennünket, termeltettek, fejlesztettek a gyárban, a szövetkezetben, jól vagy rosszul, de inkább rosszul. A föld is legyen azé. aki munkát végez rajta, és részesedjen is belőle, ahogy ez a tulajdonosnak kijár Az irodákban, boltokban és a többi munkahelyeken is alakuljanak dolgozói részvényes közösségek, és tagjai ennek megfelelően részesedjenek a keletkező haszon (profit) egy részéből. Igazi, szabad választási lehetőséget és ennek megfelelő döntéseket akarunk arról is, hogy ki kivel akar dolgozni, és kiben bízik. Az ilyen döntéseket a demokrácia teljes megtartásával kell hozni, mindenféle pártérdektől függetlenül Követel jük azt is, hogy az előmenetelben csak a szakmai tudás minősíthessen Ra gaszkodunk továbbá a biz tonságos munkaköreimé nyek kialakításához minden — régi és űj! " munkahelyen, a munkavédelem szempontjainak figyelem bevételéhez! Ha mindez valóra válik, ""rópai polgárokká válhatunk valamennyien, i.a.iv repesek megalapozni az igazi demokráciát. Nem akarunk puszta formai demokráciát, sem egy szűk elit réteg demokráciáját. Mi mindenkire ki akarjuk terjeszteni a demokráciát, mert a demokrácia a fölszabadult munkás, a szabad állampolgár nélkül csak becsapás és ámítás. A szociáldemokraták fölajánlják segítségüket a munkavállalóknak, hogy jöjjenek el hozzánk, jöjjenek közénk gondjaikkal. Éppen a gazdasági érdekeltségből eredő problémák azok, amelyeket csak szociáldemokrata alapon lehet megnyugtatóan föloldani. Ez bebizonyosodott már a fejlett nyugat-európai országokban is. Tisztelt munkavállalók, kedves barátaink! Mi, szo-. ciáldemokraták veletek vagyunk Ti, munkavállalók pedig legyetek velünk, mert az „európai" baloldal csak a Ti segítségetekkel, együtt tud eredményeket elérni — valamennyiünk érdekében. Várjuk a személyesen, levélben vagy telefonon érdeklődőket! Várunk Benneteket! A Szociáldemokrata Párt szegedi szervezete nevében: Koczka Zoltán (húsipari munkás) Lehoczky Mihály (nyugdíjas vasúti dolgozó)