Délmagyarország, 1990. június (80. évfolyam, 128-157. szám)

1990-06-14 / 141. szám

80. évfolyam, 141. szám 1990. június 14., csütörtök ALAPÍTVA: 1910-BEN Havi előfizetési díj: 101+20 forint Ára 4,30 forint Mégsem leszünk csendőrállam ? Király ívei és hívei — Elveszett a cigányok bélyegzője Bukaresti rendőrroham — Bomba Szőregen Románia Csaknem 29 évvel megépítésé után újabb nevezetes napot ért meg szerdán a Berlint kettéosztó betonfal: ren­geteg kíváncsiskodó jelenlétében kezdődött meg a rossz emlékű monstrum végleges lebontása, melynek utána 72 útvonalon indulhat meg újra a közlekedés a német fővá­ros két fele között. Szovjetunióbeli hírek: Rizskov mi­niszterelnök szerint elmozdultak a holtpontról a balti ál­lamokkal folytatott tárgyalások; Kirgiziából pedig viszony­lagos nyugalomról érkezeit hír — legalábbis az elmúlt időszak véres történéseihez képest. Magyarország csatlakozott az Európai Közösség infor­mációs rendszeréhez, ez az igencsak örvendetes tény azt jelenti, hogy a magyar gazdasági szakemberek ezentúl hozzájuthatnak a közösség tagországai által nyújtott, olyan fontos adatokhoz, amelyek nélkülözhetetlenek a megfelelő, egyenértékű partneri kapcsolatok kialakításá­hoz. Szőregen második világháborús bombára bukkantak, a múlt tehát kísért továbbra is; ki tudja, meddig még... (Hisz' török kori fegyvereket még ma is találnak, szeren­csére, azok nem robbannak...) Sandi István Katonásdi a Bakonyban Színházi zászlóalj „Koncepció kialakítása tó objektum. Für Lajos hon­egy, a hajdani csendőrség védelmi miniszter felvetette közbiztonsági feladatait ellá­tó szervezet létrehozásáról" — egyebek közt ez a napi­rend szerepelt az Országgyű­lés Honvédelmi Bizottsága szerdai ülésének napirend­jén. Balogh György (FKgP), a bizottság elnöke hangsú­lyozta, hogy a Kisgazdapárt egyes vidéki szervezeteiben merült fel a gondolat a csendőrség felállításáról. Mint mondta, másként kell a tanyán, mint a fővárosban. Nosztalgiával szólt arról az időszakról, amikor a kakas­tollas csendőr puszta megje­lenése már tekintélyt paran­csolt. Borz Miklós (FKgP) csatlakozott e véleményhez, megemlítve azt is, hogy ő a ügyeit, illetve a kaszópusztai vadászterület létrehozásában Ludovika elvégzése után két játszott szerepét vizsgálta. A évig csendőr volt. Mielőtt kilencoldalas jelentés megál­azonban e témában jobban elmerültek volna a képvise­lők, Király Béla (független) és Wachler Tamás (Fidesz) javaslatára a bizottság le­vette napirendjéről ezt a té­mát. Annus Antul vezérőrnagy, a HM közigazgatási állam­titkára a szovjet csapatkivo­nás helyzetéről adott részle­tes tájékoztatást a képvise­lőknek. Mint mondta, miköz­ben a szovjet katonákat ha­zaszállító szerelvények az ütemtervnek megfelelően hagyják el Magyarország te­rületét, a gazdasági, pénz­lapítja, hogy az Országgyűlés a köztársaság kikiáltása al­kalmával közkegyelmet hir­detett, így ha Czinegéről be­bizonyosodna, hogy bűnré­szes hűtlen kezelésben, illet­ve hivatali visszaélésben, jo­gilag akkor sem lehetne el­marasztalni. Az ülés során vita alakult ki, hogy a jövőben legyen-e honvédelmi nevelés az isko­lában, s azt milyen tartalom­mal kellene megtölteni. Borz Miklós (FKgP) azt javasolta, hogy már az általános isko­lai tornaórákon alaki fog­lalkozásokat kellene tartani, ügyi elszámolásban komoly h°gy a gyerekek mielőbb ellentétek vannak, a Szov­jetunió 50 milliárd forintos kártérítési igényt nyújtott be az általa épített létesítmé­nyekért. Ezt az igényt a ma­gyar fél azonban nem ismeri el, mert a szovjet beruházá­sok nagy többsége engedély nélkül épült, jó részük csak katonai célokra hasznosítha­megtanulják a katonás fe­gyelmet. Ez ellen Horváth Lajos (MDF), Szcbó Miklós (SZDSZ) és Páris András (SZDSZ) is tiltakozott. Lé­nyegében azt fogalmazták meg, hogy nem szabad az iskolákra rákényszeríteni a honvédelmi nevelést. Második forradalom Bukarestben szerdán a hajnali órákban a rendőrség és a katonai rendfenntartó erők erőszak alkalmazásával ideiglenesen felszámolták az Egyetem téri tüntetők had­állásait. A 'térről mindenkit kiűztek, sok személyt letar­tóztattak, az éhségsztrájkot folytatókat pedig mentöau­tókkal a kórházakba szállí­tották. Megkezdődött a tár rendbetétele, ám Válaszul ez erőszakos beavatkozásra a déli órákban a főváros fia­talsága megmozdult. Kora délután kezdődött az összecsapás a rendőri alaku­latok és a tüntetők között. Előbb a karhatalmi sták i(J— 12 személyt őrizetbe vettek, ám újabb diákcsoportok ér­keztek és tömegverekedés kezdődött. A fiatalok kövek­kel támadtak a rendfenntar­tó alakulatok tagjaira. A rendőri egységeik riasztó lö­véseket adtak le, de a felhá­borodott tömeg nem oszlott szét. Többórás csata zajlott le a főváros szívében. A diá­kok benzines palackokkal felgyújtották a főbb utcákat lezáró teherautókat, autóbu­szokat és rendőrautókat, majd behatoltak a térre és „visszafoglalták" azt. Köve­telésükre szabadon engedték Marian Munteanut, az egye­temi diákliga vezetőjét, akit a reggeli órákban hurcoltak el a rendörök. A fiatalok el­lepték az egyetem épületeit és újból kinyitották az első emeleti balkon ajtaját. Rög­tönzött nagygyűlés kezdő­dött. Marian Munteanu szó­nokolt, aki a brutálisnak ne­vezett rendőri akcióért a kormányt tette felelőssé. A tiltakozás eredményes­nék bizonyult, mert a dél­utáni órákban visszavonlak a térről és a környező utcák­ból a rendőri és katonai egy­ségeket. Ugyanakkor a tele­vízióban — megszakítva a Fizessen elő a vasárnapi MIMIIM*-ral Tudja-e, hogy az országos napilapok előfizetési díja már 170 forint? A DM-et havi 101 Ft-ért Kapja A vasárnapi DM előfizetése mindössze havonta 20 Ft Benne: — heti rádió- ós tévéműsor, — az egyházak hírei, — aktuális kultúra, sport, —hirdetések Olvassa mindennap a DÉIMAGVARORSZÁG-ot! labdarúgó-világbajnokság közvetítését — Románia el­nökének felhívását olvasták be. 'Iliescu megbékélésre, nyugalomra hívott fel. Arra kérte a lakosságot, hogy áll­jon a rendőri és katonai egy­ségek oldalára, segítse őket törvényes akciójukban. Egy másik felhívás arra buzdí­totta a bukarestieket, hogy vonuljanak a Victoria térre és a televízió székháza elé. Mint közölték erre azért van szükség, hogy „megvédjék a hatalmat" — a kormány székházát és a tájékoztatási központot, a televízió épüle­tét, ahol továbbra is tankok és katonai járművek vannak. A legutolsó jelentések sze­rint a tüntetők megtámadták a tévé és a rendőrség épüle­tét. (Az összeállítás a 2. oldalon folytatódik.) szovjet kollégájának a csa­patkivonás meggyorsítását, ám erre nemleges választ kapott Jazov tábornoktól. A bizottság ezt követően értékelte a Magyar Honvéd­ség egyik alakulatának a na­pokban a Bakonyban tartott hadgyakorlatát. Király Béla csalásnak minősítette a be­mutatót, megállapítva hogy egy zászlóaljgyakorlat nem alkalmas a honvédség védel­fellépni a közrend érdekében mi doktrínájának bizonyítá­sára. Kéri Kálmán (MDF) a színház jelzőt használta. A bizottság nem fogadta el a legfőbb ügyész jelentését, amely Czinege Lajos volt honvédelmi miniszter lakás­Aláírás esőben és napfényben Ügy tűnt. az ég nem fogadta ke­gyeibe Király Zoltánt. Ismeretes, hogy a népszerű szegedi képviselő népszavazást akar kezdeményezni a köztársasági elnök megválasztásá­nak módjáról. Tegnap délután a Dugonics téren rendezett aláírás­gyűjtést, s kezdetben bizony zuho­gott az eső. Így hát Király és segí­tője beszorult a Nagyáruház fedett folyosójára. Itt állítottak föl egy kempingasztalt, két székkel. Mire úgy két óra felé odaértem, már ki­sütött a Nap. Az ősz honatyát né. pes sereglet vette körüL Rövid üdvözlés, majd előadom, hogy nem aláírni, hanem írni sze­szeretnék. Rögvest — így Király, itt van már egy pécsi kolléga is, akivel félbehagyták a beszélgetést. Időközben az aszfalt is felszárad, leköltözködnek íveikkel együtt a térre, az egyetem elé. Közben az Új Dunántúli Napló munkatársa el­meséli, hogy az MSZP kezdeménye­zése nyomán Baranyában és So­mogyban eddig 15 ezer aláírás gyúlt össze. Királyt szakadatlanul ostro­molják az emberek. Egy idős néni engem is megszólít: azt kérdi, mi­re is gyűjtik a támogatókat. Elma­gyarázom neki, majd közelebb hú­zódom. Az emberek kérdeznek, véleményt mondanak, ömlik belőlük a szó. Lenyomom a magnó gombját. „A munkásőrök sorra visszakapják a pisztolyaikat! Én három levitézlett munkásőrt is ismerek, aki most vette át az új pisztolyát!" Király a Parlament leszerelő döntésére hi­vatkozik. ám nem sikerül igazán meggyőznie az idős urat Később elutasítja, hogv a lehetséges elnök­jelölteket találgassa: neki nem a személy a fontos, hanem az ügy. Elunom a dolgot, és odatolakszom. — Hány aláírás gyűlt már össze? — Egy órája kezdtük. * eddics körülbelül 500. (Estig mintegy 1500 — M. T.) — Nem zavarja, hogy ezzel a mostani javaslatával egy platform­ra került a Szocialista Párttal? — Nem én kerültem egy plat­formra velük, hanem ók énvelem! ök csatlakoztak az én kezdemé­nyezésemhez, amit én megköszönök nekik, egyáltalán nem zavar a do­log. — Tegnap este Tölgyessy Péter, az SZDSZ frakcióvezetője arról be­szélt a rádióban, hogy a két nagy párt a lehető legrövidebb időn belül keresztülviheti az alkotmánymódo­sítást, meg is választják az elnököt, s akkor az ön kezdeményezése ér­telmetlenné válna... — Megteheti a Parlament, de ez politikailag nem volna túl szeren­csés. Ámbár itt a túlzottan maga­biztos pártvezetők fütyülnek arra, hogy milyen a politikai közhangu­lat. Ettől függetlenül, nem fölösle­ges a gyűjtés, mert ha összegyűlik a 100 ezer érvényes aláírás, ki kell írni a népszavazást. Ez számomra elvi kérdés. Ha most a Parlament meg is választ egy elnököt, a kö­vetkezőkben érvényesülhet a nép­akarat. akárhogy játszik és szóra­kozik is Tölgyessy Péter és színtár­sulata. — Egy néni itt megkérdezett en­gem, mit is kell aláírnia. Nem gon­dolja, hogy sok aláíró nincs is tisz­tában azzal, hogy ön mihez kéri a támogatásukat? — Ha a néni most nem is tudta, hogy mit ír alá. de a kezdeménye­zést Király Zoltán neve hitelesíti, ez nekem nagyon jólesik. Bár azért biztosan elolvasta azt az egy mon­datot, és megértette! „Meg már eleve azér' jöttünk, mert olvastuk az újságban!" — tor­koll le egy hölgy a népes hallgató­ságból. Lenne még több okos 'kér­désem, de ezeket már nem tehetem föl. Az emberek ismét beszélni és kérdezni kezdenek. Én pedig óva­tosan visszahúzódok, s csak intek: „Elég lesz ez, Zoli!" (márok) * A Szocialista Párt kéri tagjait, aktivistáit ós mindazon állampolgá­rokat, akik a községekben és váro­sokban aláírásokat gyűjtenek a Magyar Köztársaság elnökének nép­szavazással történő megválasztásá­hoz, hogy a náluk levő aláírt gyűj­tőíveket legkésőbb június 16-án, szombaton, 14 óráig juttassák el a Szocialista Párt területi irodájára (Szeged, Tisza-parti székház). A parlamenti folyamatok úgy alakul­hatnak június 18-án, hogy szüksé­gessé válhat a több mint százezer, összegyűjtött aláírás képviselők ál­tali benyújtása.

Next

/
Thumbnails
Contents