Délmagyarország, 1990. június (80. évfolyam, 128-157. szám)

1990-06-13 / 140. szám

2 Olvasószolgálat 1990. június 14., csütörtök (Folytatás az J oldalról.) Baldvin királyt és féleségét, imajd gépkocsiba szállva az-' ünnepélyes fogadtatás nely-" színére, a Kossuth Lajos tér­re hajtattak. A Parlament előtti téren katonai tiszteletadással kö­szöntötték az uralkodópárt A felsorakozott díszegység parancsnoka jelentést tett Baldvin királynak. Felcsen­dült a két ország himnusza, (majd I. Baldvin és Göncz Árpád elhaladt a díszegység előtt. Ezt követően gyerme­kek virágcsokrot nyújtottak át a királyi párnak, amely bemutatta kíséretének tagja­it a fogadtatásukra megje­lent magyar személyiségek­nek. Szabad Györgynek, az Országgyűlés megbízott el­nökének, Jeszenszky Géza külügyminiszternek és fele­ségének, valamint a külügyi bizottság képviselődnek. Kö­szöntötte a magas rangú vendégeket a diplomáciai testület doyenje, a katonai lattaséi testület doyenje, sott voltak a belga nagykövetség és a kolónia tagjai is. A be­mutatkozás végeztével Bald­vin király és Göncz Árpid, Fabiola királyné és Göncz Árpád né az Országház előtt felállított dobogón megte­kintette a díszegység diszme­netét. A fogadási ceremónia vé­geztével a királyi pár szál­láshelyére hajtatott. A magyar nép múltja előt­ti tiszteletadással kezdte ma­gyarországi programját I. Baldvin: koszorút helyezett el a Magyar Hősök Emlék­művén a Hősök terén. Ezt követően a Parlamentbe ve­zetett a királyi pár útja: Göncz Árpád és felesége a Nándorfehérvár teremben találkozott Baldvin királlyal és Fabiola királynéval. A miniszterelnök a 301-es parcellánál Egy évvel a történelmi fordulatot jelentő, 1989. jú­nius 16-i nemzeti temetés után most, június 18-án, szombaton délélőtt 10 óra­kor a Rákoskeresztúri Üj­Köztemetőben Göncz Árpád, a köztársaság ideiglenes el­nöke, Szabad György, az Or­szággyűlés megbízott elnöke, Antall József miniszterelnök, valamint a Történelmi igaz­ságtétel Bizottsága, a Recski Szövetség, a politikai pártok és társadalmi szervezetek' képviselői helyezik el a tisz­telet és emlékezés koszorú­it a 301-es parcellánál, Nagy Imre és mártírtársai,, és a forradalom hősei tényleges vagy jelképes nyugvóhelyén. A Történelmi Igazságtétel Bizottsága ezen az első sza­bad kegyeleti napon szeret­né, ha az országból minél többen lennének tan ii a megemlékezésnek. A 30l-es t parcellában este 18 óráig kétóránként díszőrségvál­tásra kerül sor. Felhívás — társadalmi összefogásra Már az előző kormányzat is belátta, hogy népünk-er­kölcsi válságának és szo­ciális tengődósének enyhí­tésében szükség van az egyházak segítő együttmű­ködésére. Múlt ősz óta is­mét működhetnek az ed­dig üldözött szerzetesren­dek, alakulhatnak egyházi tanintézetek és társadalmi intézmények. A feltételek megteremtését azonban a hatóságok teljes közönye hátráltatja. A Belvárosi Plébániába te­lepített Ügyvédi Kamara elhelyezésével például több, imint egy éve nem hajlandók érdemben fog­lalkozni. Kilenc hónap nem volt elegendő arra, hogy a visszatért jezsuiták leg­alább korábbi lelkészi la­kásukat visszakaphassák, mert a tanács — ígérete el­lenére — nem oldja meg a bentlakók elhelyezését. Közismert az is, hogy egy­házi iskola ez év őszi bein­dítását ugyancsak megfele­lő objektum hiányára hi-. vatkozva hárították el. .Márpedig egy ilyen intéz­mény minden 'bizonnyal nagyobb körzetre gyako­rolna vonzerőt és ez az ok­tatást ellátó szerzetesek el­helyezésén túlmenően kol­légiumi férőhelyek megte­remtését is indokolttá ten­né. A felsorolás csaknem korlátlanul folytatható. Mindezek arra indítják a Kereszténydemokrata Nép­párt Szeged városi szerve­zetét, hogy a gyakorlati megoldás elősegítése érde­kében társadalmi összefo­gást kíséreljen meg. Arra hívja fel tehát a lakossá­got, hogy akik környeze­tükben olyan üres, vagy ki­használatlan irodát, köz­épületet ismernek, ameiyek a fenti célokra alkalmasak, vagy alkalmassá tehetők, olyan üresen álló lakások­ról tudnak, amelyek egyéb­ként megfelelő épületek ki­ürítése céljából ésszerűen igénybe vehetők, közöljék ezt a KDNP Szeged városi szervezetével a 6701 Szeged 592-es postafiókszámon, az Eszperantó utca 1. alatti irodában, vagy a 17-039-es telefonon. Az igy feltárt objektumokat hasznosítási javaslattal terjesztjük a városi vezetés elé a társa­dalmi közérdeket szolgáló egyházi feladatok megoldá­sára. Meggyőződésünk, hogy egy ilyenfajta tevékenység sok­kal értékesebb, imint vala­mely párt hataloméhsegé­röl folytatott vita, vagy a közéleti rangsorban elfog­lalt helyek önértékelései. Farkas László A KDNP Szeged városi Szervezete ügyvezető titkár­helyettese Újabb packázás a szovjet légierővel Egy csokor virágot és Mi­hail Gorbacsovhoz címzett német nyelvű üzenetet ha­gyott Batumi légikikötőjé­ben annak a könnyű sport­repülőgépnek a pilótája, aki a hét végén sértette meg a Szovjetunió légterét, s sér­tetlenül távozott egymotoros gépével — erről számol be keddi számában az Izvesz­tyija. A gép szombaton, fényes nappal repült be Törökor­szág irányából a Grúziához tartozó Adzsar Autonóm SZSZK területére, s aka­dálytalanul leszállt a ten­gerparti Batumi repülőterén. 30-40 másodperc múlva már startolt is vissza a gép, s újból átsurrant a határon. Az ismeretlen pilóta szov­jet elnökhöz intézett le­velében támogatásáról biz­tosítja az átalakítás poli­tikáját, s azt kéri: tettét ne ítéljék meg huligán akció­ként. A német nyelvű le­vélből az Izvesztyija arra következtet, hogy a szerző, NSZK-állampolgár, s tettét Rust Vörös téri leszállásá­hoz hasonlítja. (Mathias Rust három éve landolt Cessna-gépével sikeresen a Kremlnél), hiszen a szovjet légvédelem ezúttal is ölbe tett kézzel ült, csak az éber határőrök nyitottak tüzet — géppisztolyokból — a kora délutáni órákban távozó ha­társértő gépre. A tekintélyes szovjet na­pilap epés hangú kommen­tárban hívja fel a figyel­met arra, hogy hosszú ide­ig a szovjet légvédelem és a légierő vezérkarának illeté­kesei sem megerősíteni, sem cáfolni nem voltak hajlan­dók a szemtanúk értesülése­it, csak „nemzetközi inci­densről" beszéltek. Az Iz­vesztyija felháborodottan ír arról, hogy csak hétfőn, ké­ső este adott rövidke tá­jékoztatást a szovjet vé­delmi minisztérium a TASZSZ hírügynökségen ke­resztül, sommásan „provo­kációnak" minősítve az ese­tet. A batumi leszállás pi­káns történetét pedig a köz­leményben azzal intézték el, hogy „a repülőgép a polgári légiközlekedés repterén szállt le Batumiban". Hála istennek, hogy az újsütetű Rust volt annyira tapinta­Válasszunk, hogyan válasszunk! Ma, 13—17 óráig, Király Zoltán országgyűlési képviselő aláíráso­kat gyújt a Dugonics téren, hogy a köztársasági elnök megválasztá­sának módjáról írjanak ki nép­szavazást. Az elnökválasztás módja az utóbbi hónapok egyik fó politikai vitatémája. Emlékezetes, hogy az MDF—SZDSZ-paktum értelmében az elnököt a Parlament választa­ná. A közvetlen választás mellett nemcsak a népszerű szegedi kép­viselő, de az MSZP is aláírásokat gyűjt. Ez azonban nem pusztán politikai, de alkotmányjogi kérdés is. A szakember véleményét mondja el Tóth Károly, a JATE adjunktusa. — A vita „a bét végpont között" folyik: egyik tábor szerint az elnö­köt a Parlamentnek kell választa­nia, a másikak szerint közvetlenül, népszavazással. Eközben a vitatkozó felek megfeledkeznek arról, hogy számos közbülső megoldás is létezik. Olasz- és Németországban például az elnököt a parlament és egy, kü­lön e célra létrehozott „elnökvá­lasztó közgyűlés" közösen választja. Finnországban a polgárok két sza­vazatot adnak le egyszerre: egyet az elnökre, egyet pedig az „elnök­választó közgyűlés" tagjaira. Utóbbi testület viszont csak akkor lép mű­ködésbe, ha a népszavazás során egyetlen jelölt sem kap többséget. Ilyenkor — a szavazási eredményét figyelembe véve — ez a testület dönt az elnök személyérőL Szóval, látható: sok közbülső megoldás lé­tezik, 9 engem nagyon zavar, hogy erről nem esik szó, és a felek csap­kodnak a két véglet között. — A parlamenti választás mellett érvelők szerint egy nép által válasz­tott elnök túl erős lenne, új hatalmi centrum jönne létre... —Ezzel nem értek egyet. Az el­nök „erőssége" nem attól függ, hogy ki választja, hanem attól, hogy az alkotmány milyen hatáskört bizto­sít számára. Itt három fokozat van. Legerősebb elnök az úgynevezett prezidenciális rendszerben van-, melynek klasszikus példája az Egye­sült Államok. Az USA elnöké nincs alárendelve a parlamentnek, kor­mányfő sincs mellette (mi ként euró­pai értelemben vett kormány sem). A parlamentáris rendszerekben is kétféle elnök képzelhető el, egy erő. sebb és egy gyengébb. — A köztársasági elnöki intéz­mény annak az új államszervezeti modellnek a része, melyet főleg al­kotmányjogászok dolgoztak ki. Eb­ben a rendszerben nagyon kényes ellensúlyok vannak kimérve. A ha­talmi ágak egyensúlyát milyen el­nökkel lehet a legjobban biztosíta­ni? — A köztársasági elnök egy ma­gas közjogi méltóság Fontos szere­pe. hogy a napi politikai harcok és a parlamenti csatározások fölött áll­jon, kiegyenlítő, egyeztető szerepe kell, hogy legyen. Az MDF—SZDSZ­megegyezós éppen ezt teszi lehetet­lenné: jelenleg a választás módja és az elnök személye egyaránt napi politikai konszenzus eredménye. A hatalom természetéből adódik: a Parlament most maga alá akarja gyűrni a köztársasági elnököt. Eb­ben a helyzetben az elnök az Or­szággyűléstől függ hiszen a Parla­menten múlik, hogy újraválasztja-e, vagy serni. Az elnök így a Parla­ment alárendeltje lesz. Másfelől így kimaradna az elnökválasztásból min­den olyan párt és más politikai erő. amelynek éppen nincs képviselete a Parlamentben. Szerintem egy nép által választott elnökre lenne szük­ség, akinek nincs a Parlamentet helyettesítő szerepe, de azért van hatásköre, nem pusztán reprezentál. Azt. hogy az elnök fölötte álljon a napi politikának, legjobban a köz­vetlen választás biztosítaná. — Az elnökválasztás körüli bo­nyodalmak összefüggenek az alkot­mányozási problémákkal. Az új Parlament szinte minden ülésén módosítja itt-ott az alaptörvényt, ahelyett, hogy egységes koncepció alapján egy újat dolgozna ki... — A hét végén Leányfalun tanácst­kozott a Magyar Alkotmányjogá­szok Egyesülete. Ott elfogadtunk egy állásfoglalást., melyet a sajtóhoz is el fogunk juttatni. Nem értünk egyet azzal, hogy az alkotmány be­került a napi politikai darálóba, ós rendelkezéseit ötletszerűen módosit­gatják. Hol ide, hol oda harapnak bele, s ez a legrosszabb. Stabil jog­rendszer alapja csak stabil alkot­mány lehet. Nagy veiszély azi is, hogy a Parlament kifárad az „al­kotmányozásban", holott nem is al. kotmányoz. Ott fölvetettem: az egyesület ajánlja föl segítségét, a Parlament megfelelő bizottságának. Kezdődjék el végre az alkotmányo­zó munka! Jelenleg úgy tűnik, egy új, egységes koncepciójú alkotmány mielőbbi elfogadása a két nagy pártnak nem érdeke. — Tehát ön egyetért Király kép­viselő úrral? — Igen, egyet tudok érteni vele. Szeretném, ha a köztársasági elnö­köt (legalább először) a néo válasz­taná. Ebben pedig nem lehet érv, hogy a népszavazás drága! Az SZDSZ kezdeményezte novemberi referendum nem volt drága? Szóval, remélem, hogy összegyűlik a meg­felelő számú aláírás. Ha csak idő-i közben a Parlament nem hoz olyan döntést, hogy népszavazást csak az Országgyűlés írhat ki. Remélem, ez nem következik be, de nem teljesen elképzelhetetlen! — Az ön irodája a Dugonics té­ren van. Lemegy ma délután alá­írni? — Ezek után ez még kérdés? Márok Tamás tos, s nem egy katonai lé­gitámaszpontot választott ki erre a célra! — jegyzi meg az Izvesztyija. A lap nem fogadja el a katonáknak azt a mentege­tőzését, hogy az incidens túl gyorsan zajlott le, s ezért a légvédelem „nem lépett ak­cióba". Egyszerűen az tör­tént, hogy a katonák nem vették észre, elbambulták az alacsonyan szálló gépet, az újabb légi határsértőt, aki a határőrök fegyverei által le­adott „díszsortüzek" kísé­retében távozott — állapítja meg az Izvesztyija. Nem hivatalos bolgár győztes Nincs még hivatalos infor­máció a bulgáriai választá­sok vasárnap megtartott első fordulóján a pártokra adott szavazatokról. Az egyéni választókörzetekről viszont csaknem teljes az eredmeny: a legutóbbi jelentés szerint a 200-ból 115-ben eldőlt a ver­seny (85 körzetben csak a második forduló hoz dön­tést). Eszerint a Bolgár Szo­cialista Pártnak 72, a De­mokratikus Erők Szövetségé­nek 32, a török—muzulmán pártnak (Mozgalom a jogo­kért és a Szabadságért) 8 je­löltjét választották meg. Kí­vülük egy-egy jelöltet a nem marxista Szociáldemokrata Párt és a hazafias szövetség részéről, illetve egy függet­len jelöltet.» A megválasztottak között van Alekszandr Lilov, a BSZP főtanácsának elnöke. A második fordulóban dől viszont el, hogy egyéni vá­lasztókörzetében képviselő lesz-e Dobri Dzsurov nem­zetvédelmi miniszter, az ösz­szes közvéleménykutatás ál­tal legnépszerűbbnek kiho­zott szocialista vezető, vala­mint Lukanov miniszterel­nök és Szemerdzsiev bel­ügyminiszter. A Bolgár Földműves Népi Szövetségnek egyetlen je­löltje sem kapta meg az egyéni választási körzetek­ben a voksok több mint 50 százalékát, de még verseny­ben sem maradt senki ebből a pártból. Így ímeg kell elé­gedniök a pártlistáról bejut­tatott mandátumokkal, ame­lyek száma 16 körül lesz. Berlin, összenövés előtt Berlin „összenövése" alig­hanem megelőzi a német egység létrejöttét. Erre iohet következtetni abból a megál­lapodásból, -amely kedden jött létre a kelet- és a nyu­gat-berlini városatyák első együttes ülésén. Elszeri.it a magisztrátus (Kelet) és a szenátus (Nyugat) ezentúl kéthetente közösen fog- ülé­sezni a város keleti szektorá­ban levő „vörös városháza" épületében, amely a keddi ta­nácskozásnak is otthont adott. Az ülést követően Tino Schwierzina (SPD), Kelet­Berlin főpolgármestere kije­lentette: -Berlin már ma egy­séges város, és különösen az lesz a német valutaunió nyo­mán. Az együttes ülés egy­részt világosabbá teszi a nagy célt: Berlin egységenek helyreállítását. Másfelől le­hetőséget nyújt arra, hogy az illetékesek érdemben vitas­sák meg a város lakóinak el­várásait. Wálter Momper, a nyuga­ti városrész kormányzó pol­gármestere annak a meggyő­ződésének adott hangot, hogy Németország egysége sehol sem fog olyan gyorsan végbemenni a gyakorlati életben, imint éppen Berlin­ben. Ugyanakkor itt a leg­égetőbbek a gondok is, első­sorban a fenyegető lakáshi­ány miatt. A városatyák közös nyi­latkozatban foglaltak állást amellett, hogy tartományi parlamenti választással pe­csételje meg a lakosság Ke­let- és Nyugat-Berlin egyesí­tését. Az egyesülés folyama­tát „a lehető leggyorsabban, ám amennyire csak szüksé­ges, szociális mérlegeléssel és felelősségteljesen" kell elősegíteni. A nyilatkozat síkraszáll azért, hogy Berlin legyen az egyesített Német­ország fővárosa és kormány­zati székhelye. A dokumen­tum üdvözli azt a szovjet kezdeményezést, amely a helsinki folyamat egy 'íj in­tézményét Berlinbe kívánja telepíteni. Egyúttal síkra­szálltak a városatyák az olimpiai játékok 2000-ben vagy 2004-ben Bérli noen történő megrendezéséért. Felszínes nyugalom Kirgíziában Bár a halottak száma már 139, a sebesülteké 486, a kir­gíziai Os városban és kör­nyékén a jelek szerint eny­hül a feszültség. A kirgiz hírügynökség és a TASZSZ közös keddi jelentése beszá­mol Kirgízia és Üzbegisztán kormányfőjének múlt szom­bati osi találkozójáról is. A legfeszültebb helyzetű tele­püléseken a rendet a hadse­reg és a belügyi csapatok egységei vigyázzák. Frunzóból, a kirgiz fővá­rosból is a nyugalom helyre­állítását alátámasztó hírek érkeznek. A kijárási tilalom körülményei között az el­múlt éjszaka mindössze egy összecsapás történt; fiatalok egy csoportja kővel, palac­kokkal dobált meg egy rend­őrjárőrt. a tetteseket őrizet­be vették. Kereskedelemben, építőiparban és műanyagiparban eligazodó, gyakorlatias, agilis főkönyvelőt keresünk, két kft. közös Irányításába. Szeged 1., postafiók: 442. Műszaki vezetői munkakörre pályázatot hirdet a HÓD—MODELL íRuházatl Kisszövetkezet Vásárhely, Vorosilov u. 49. sz. A pályázat benyújtása a fenti címen. FUVAROZÓK, FIGYELEM! A Szegedi Téglagyár bérbe adja, illetve értékesíti a tulajdonát képező 2 db terepjárós IFA-gépkocsit. TOVÁBBÁ vállalkozókat keres a téglaegységrakat-képzéshez. Jelentkezés: a Szegedi Téglagyárban, Szeged, Bajai út 2—4. Ügyintéző: Rácznó Virgoncz Márta.

Next

/
Thumbnails
Contents