Délmagyarország, 1990. június (80. évfolyam, 128-157. szám)

1990-06-13 / 140. szám

1990. június 13., szerda Amnesztia Újból kegyelmes korba léptünk Hetek óta megy a találgatás: Iesz-c amnesztia, vagy nem, s ha lesz: kikre vonatkozik. A kegyelem oka, s a kegyelemben részesítettek köre — mint ez alábbi összeállításunkból is kitűnik — történelmi szituációnként, s koronként különböző. Most megszületett a legújabb amnesztiatörvény — hogy szűkebb, vagy tágabb körre vonatkozik, mint az várható — netán indokolt — volt, arról majd bizonyára szakemberek vitatkoznak. Az viszont, liogy nagyon sokan várták — nem vitaiható. Leginkább az elitéltek óhajtották. De tán majd annyira a biintetésvégrehajtás dolgozói is, akik már alig-alig tudták tartani a rendet a börtönökből szabadulni vágyó (sas) lelkek között. Az államfő felségjoga Amnesztia — mióta, miért, hogyan? — Mióta létezik a közkegyelem intézményesített formája? — ezzel a kérdéssel kerestem meg Nagy Ferencet, a JATE jogi kara büntetőjogi tanszékének docensét — A büntetőjognak közjoggá, államjoggá kellett lenni ahhoz, hogy egyáltalán kegyelemről ilyen értelemben beszélni lehessen, hisz addig legfeljebb a sértett megbocsátása tölthette be a kegyelem funkcióját. — A történelem során kittnek a kezében volt a kegyelem gyakorlásának lehetősége? — Gyakorlatilag már a római jogban is, de még inkább az újkortól kezdve az államfő felségjoga a kegyelem. A magyar jogtörténetben az első utalást 1405-ben lehet találni arra, hogy létezett a kegyelem intézménye, majd 1514-ből ismert az első olyan írás, amely elismeri a király jogát a kegyelemre. Érdekesség, hogy az 1848. évi III. törvény úgy fogalmaz: a felelős miniszter ellenjegyzése mellett őfelségét illeti meg a kegyelem gyakorlásának joga. — Egyáltalán a kegyelemnek, a közkegyelemnek milyen funkciója van a jogrendszerben? — A kegyelem a jog biztonsági szelepe — írja egy század eleji tankönyv. Gyakorlásának pedig méltányossági, humanitárius, igazságossági, célszerűségi okai egyaránt lehetnek. Van egyéni kegyelem és közkegyelem, vagyis amnesztia, ami elfelejtést jelent A kedvelem egyébként háromféle lehet Az eljárási kegyelem a büntetőeljárás megindításának, illetve folytatásának képezi akadályát. A jogerős ítéletben megállapított büntetés végrehajtását kizáró körülmény a végrehajtási kegyelem, s végül létezik a büntetett előélethez fűződő hátrányok alóli mentesítés. — Apropó: közvélemény. Hogyan látja, e közkegyelem gyakorlásának milyen a lakossági megítélése? — Nem mindenki helyesli, ez mindig is így volt. Korábban ennek az is oka volt hogy visszaélésekhez, nem egyenlő elbíráláshoz teremtett alkalmat ami fölött nem volt kontroll, nem lehetett ellenőrizni, hisz törvénvi szabályozása sem volt — az Elnöki Tanács a nyilvánosság kizárásával döntött. — Hogy van ez ma? — Közkegyelmet az Országgyűlés, egyéni kegyelmet a köztársasági elnök gyakorolhat. Egyéni kegyelemért egyébként bárki, bármilyen ügyben folyamodhat — a büntetés-végrehajtás dolgozói tudnák megmondani, mekkora tömegben „gyártják" az ilyenfajta kérvényeket az elitéltek. — Most újból „kegyelmes" korba léptünk. — Azt hiszem, ez részben kényszerlépése volt az új kormánynak. Az előző kormány ugyanis — nem teljesen korrekt módon — ajánlást fogalmazott meg ebben a kérdésben. Márpedig itt ismerni kell az elítélt sajátos pszichikai helyzetét: mindig várja, hogy valamilyen csoda folytán szabaduljon, hát hogyne várná akkor, amikor hivatalosan közzéteszik, hogy várható az amnesztia... — Vannak azonban, akikben félelmet keltenek a börtönből szabadulók. — Általában túlértékelik az emberek ennek a jelentőségét A közkegyelem célja eredetileg, hogy bizalmat ébresszen az emberekben, népszerűségre tegyen szert — például az űj kormány, azáltal, hogy engedményt tesz bizonyos rétegnek. Más kérdés, hogy manapság, a bűnözési statisztikák amúgy is romló korában az amnesztia visszatetszést is kelthet, kiszaTudni szaélve a szocialista törvényességet megsértették, c) akiket 1956. október 23. —1957. május 1-je közöttelkövetett államellenes bűntett miatt, vagy ellenforradalmi tevékenységükkel öszszefüggésben más bűntett miatt d) továbbá, akiket az ellenforradalom leverése után a jelen törvényerejű rendelet hatályba lépése napjáig államellenes bűntett miatt ítéltek el, lánylandó okok forognak fenn, egyénileg kérhetik az Elnöki Tanácsot, hogy a kegyelmet javukra is gyakorolja. 1975-ben: Kegyelemben részesülnek: a) a teherben levő nők, b) az olyan anyák, akik tíz éven aluli gyermekükkel együtt élnek, c) az 55. életévüket betöltött nők és a 60. életévüket betöltött férfiak, d) az életet veszélyeztető, e) akik a felszabadulás óta valamint gyógyíthatatlan, a mai napig engedély nélkül hagyták el az ország területét. Az előző rendelkezésben foglalt bűntettek elkövetőivel szemben büntetőeljárás megindításának a továbbiakban helye nincs, és a folyamatba tett eljárást is meg kell szüntetni; e rendelkezés vonatkozik azokra is, akik a felszabadulás óta a mai napig engedély nélkül hagyták el az ország területét. Nem vonatkozik a kegyelem: a) a háborús bűnösök közül azokra, akik büntetésük kétharmadát nem töltötték le, illetve a bírói felelősségrevonás elől megszöktek, továbbá, akik kémkedés, hűtlenség, hazaárulás bűntettét követték el, b) azokra sem, akiket a bíróság 5 éven belül bármely bűntett miatt már előzően szabadságvesztés-büntetésre ítélt, illetőleg, akik a büntető törvénykönyv bármely rendelkezése szerint visszaesők, akikre e kivétel folytán a közkegyelem nem terjed ki, de javukra különleges mélsúlyos betegségben szenvedők, ha őket a bíróság öt évet meg nem haladó végrehajtható szabadságvesztésre ítélte. Ha az előző bekezdésekben meghatározott elítéltek határozott ideig tartó büntetése az öt évet meghaladja, büntetésük ideje a felére csökken. Szabadságvesztésük időtartamára tekintet nélkül kegyelemben részesülnek a tiltott határátlépés, vagy hazatérés megtagadása miMegkérdeztük Beíolyásolta-e a híresztelés az ügymenetet? Maráz Vilmosné, a Csongrád Megyei Bíróság elnökhelyettese: — A bíróságnak olyan mennyiségű munkája van, hogy a tárgyalások messze elóre ki vannak tűzve. Amikor tehát az elsó, amnesztiáról szóló híresztelések napvilágot láttak, a mi tárgyalásaink rendje már június végéig kész volt Munkánkat azonban ugyanúgy végeztük, különbséget csak az jelent: a júliusra esedékes tárgyalásainkra nem küldjük ki az idézőket azokban az ügyekben, amelyekben a vádlott beleeshet az amnesztia várható körébe. A mostanában folyó tárgyalásainkat pedig az amnesztiahíreik annyiban befolyásolják, hogy a vádlottak igen gyakran nem jönnek el a bíróságra, nyilvánvalóan időhúzási szándékkal — remélve, hogy mire kitűznénk az új tárgyalást, megjelenik az amnesztiarendelet Mindemellett a börtönben dolgozó bíráink óriási munkát végeznek. Valamennyi elítélt személyi anyagát átnézik, s így készen állnak arra: ha írásban is megszületik az amnesztiatörvény, s kézhez kapjuk, azonnal szabadítani lehessen, akire vonatkozik. Mentesülnek a büntetés végrehajtása alól azok, akiket a bíróság gondatlanságból elkövetett bűncselekmény miatt ítélt el, illetve javító-nevelő munkára, vagy pénz főbüntetésre ítélt, illetőleg a velük szemben kiszabott ilyen büntetéseket szabadságvesztésre változtatta át. Az előző bekezdésekben meghatározott kegyelem nem terjed ki azokra, akiket a bíróság szándékosan att távollétükben elítéltek, elkövetett bűncselekmény akik a Magyar Népköztársaság valamelyik külképviseleti szervénél hazatérési szándékukat bejelentik, és 1976. december hó 31. napjáig Magyarországra viszszatérnek. Kegyelemben részesülnek, akiket a bíróság gondatlanságból elkövetett bűncselekmény miatt 3 évet meg nem haladó végrehajtható szabadságvesztésre ítélt. Akiket a bíróság gondatlanságból elkövetett bűnei közérdekű üzem működése szándékos megzavarásának bűntette, légi jármű jogellenes hatalomba kerítésének bűntette, a közlekedés biztonsága ellen szándékosan elkövetett bűntett, közúti veszélyeztetés bűntette, d) garázdaság bűntette, e) szándékosan, valamint erős felindulásban elkövetett emberölés, szándékosan elkövetett súlyos testi sértés és annak súlyosabban minősülő esetei maradandó testi fogyatékosságot, vagy súlyos egészségromlást illetőleg halált okozó testi sértés. cselekmény miatt 3 évet meghaladó szabadságvesz- cselekmény miatt, tésre ítélt, büntetésük a fe- b) hivatalos személy lére csökken. leni erőszak bűntette, miatt megelőzően már szabadságvesztésre ftélt, és a büntetés kiállásától vagy végrehajthatósága megszűnésétől az újabb bűncselekmény elkövetéséig 5 év még nem tett el, vagy akiről a bíróság azt állapította meg, hogy a társadalmi együttélés szabályaival konokul szembehelyezkedik. Nem terjed ki a kegyelem azokra sem, akiket: a) állam elleni, háborús és népellenes, vagy a béke avagy a szolgálatra és az emberiség elleni bűn- tős hátránnyal járó elf) erőszakos nemi közösülés, vagy szemérem elleni erőszak bűntette, g) rablás bűntette, h) elöljáró és szolgálati közeg elleni erőszak, alárendeltnek súlyos gyötrelmet, testi sértést okozó, jelentesti sértés miatt, vagy ilyen bűncselekmények miatt is elítéltek. „Elfelejtés 99 Visszatérve az okokra: a célszerűséget megszabhatja az emberek félnek a például az, ha zsúfoltak a baduló elítéltektől, börtönök. Angliában, Len- kell azonban, hogy az amgyelországban azért gyako- nesztia mindig csak egy toroltak közkegyelmet mert zonyos kört érint. Általában csak ilyen módon juthattak humanitárius szempontok: férőhelyhez. Célszerűségi például terhesség, bizonyos szempont lehet, ha az elkö- életkor a döntő, s ha valakivető megbüntetése bizonyos nek kiskorú gyermeke van. szempontból nagyobb hát- Az erőszakos bűncselekránnyal járna, mint szabadon hagyása. Ez általában politikai, államellenes bűncselekményeknél lehetséges, amikor a büntetés a közvéleményt negatívan befolyásolhatná, vagy nemzetközileg hátrányos következményei lehetnének. ményt elkövető vagy viszszaesö bűnözőket általában kizárják az amnesztia köréből. Ezzel együtt, mindig jogtörténeti érdekességet is kínál: melyik kormány, milyen kritériumokkal szabja meg a közkegyelemben részesülők körét. Kik kaptak kegyelmet? 1953-ban: A jelen vényerejű rendelettel gy elem ben részesülnek azok, akiket a bíróság jogerősen két évet meg nem haladó tartamú szabadságvesztésre ítélt. Kegyelemben részesülnek azok, akiket a bíróság jogerősen bármilyen tartamú javító-nevelő munkára ítélt. Kegyelemben részesülnek szabadságvesztés-büntetésük tartamára tekintet nélkül: a) fiatalkorúak, b) a teherben levő nők, c) azok az anyák, akiknek tíz évnél fiatalabb gyermekük van, d) az 50 évüket betöltött nők és a 60. évüket betöltött férfiak A kegyelem kiterjed az tör- előző rendelkezések alá nem ke- eső, meghatározott tartamú szabadságvesztés-büntetésre ítéltekre is. A velük szemben kiszabott szabadságvesztés-büntetést egyharmadával kell csökkenteni. Kegyelemben részesülnek a még be nem fizetett öszszeg erejéig azok, akiket a bíróság főbüntetésként pénzbüntetésre ítélt. 1963-ban: közkegyelemben részesülnek azok: a) akiket a bíróság a felszabadulástól 1956. október 23-ig elkövetett államellenes bűntett miatt elítélt; akiket háborús bűntett miatt ítéltek el, ha szabadságvesztés-büntetésük kétharmadát letöltötték. b) akik hatalmukkal visz1948. évi VI. törvény a Magyar Köztársaság megalapításának és a/ 1848 —49. évi szabadságharc és forradalom emlékére engedélyezendő közkegyelemről. Az 1953. évi II. számú törvényerejű rendelet közkegyelem gyakorlására. Népköztársaságunk állami és társadalmi rendjének szilárdsága, eddig elért sikereink népünknek az 1953. évi május hó 17. napján megtartott országgyűlési választásokon kifejezésre jutott egységes állásfoglalása népi demokratikus állam rendünk melleit továbbá a torvényefBég és a fegyelem megszilárdulása lehetővé teszi, hogv a népköztársaság Elnöki Tanácsa közkegyelmet gyakoroljon. Népköztársaságunk ezzel az elítélteknek lehetőséget ad arra, hogy az alkotmányban biztosított állampolgári jogaikkal teljes mértékben éljenek, s munkájukkal részt vegyenek hazánk építésében ess erősítésében. 1955. évi 11. számú törvényerejű rendelet az ország határain kívül tartózkodó magyar állampolgárok tekintetében, kegyelem gyakorlásáról. A népköztársaság Elnöki Tanácsa hazánk felszabadulásának tizedik évfordulója alkalmából kegyelemben kíván ia részesíteni az ország határain kívül tartózkodó azokat a magyar állampolgárokat, akik a felszabadulás előtt elkövetett háborús vagy népellenes bűntett miatt, avaay a felszabadulást követően engedély nélkül hagyták el az ország területét feltéve, hogy az országba való visszatérésükkel kifejezésre juttatják, hogy társadalmunk hasznos dolgozó tagjaivá kívánnak válni. Az 1956. évi 7. számú törvényerejű rendelet az előző évi törvényerejű rendeletet módosította, és kiterjesztette a kegyelmet. 1959. évi 12. számú törvényerejű rendelet részleges közkegyelem gyakorlásáról. A gyors politikai és gazdasági konszolidáció, állami és társadalmi rendünk szilárdsága lehetővé teszi, hogy a népköztársaság Elnöki Tanácsa felszabadulásunk 14. évfordulója alkalmából részleges közkegyelmet gyakoroljon. Népköztársaságunk ezáltal a börtönbüntetésre ítélteknek lehetőséget ad arra, hogy becsületes munkával részt vegyenek a szocializmus építésében. 1960, évi 10. számú törvényerejű rendelet részleges közkegyelem gyakorlásáról és a közbiztonsági őrizet megszüntetéséről. Állami és társadalmi rendünk további megerősödése lehetővé teszi, hogy a népköztársaság Elnöki Tanácsa felszabadulásunk ló. évfordulója alkalmából részleges közkegyelmet gyakoroljon. Nincs szükség az ellenforradalmat követően átmenetileg bevezetett közbiztonsági őrizet intézményének további fenntartására sem. 1963. évi 4. számú törvényerejű rendelet a közkegyelem gyakorlásáról. A magyar nép történelmi útjának fontos állomásához érkezett, amikor a szocialista társadalom teljes felépítésének korszakába lépett. Népünk politikai-erkölcsi egysége erős. ez kifejeződik a lendületes gazdaságikulturális építőmunka mindennapi gyakorlatában éppúgy, mint a februári országgyűlési és tanácsválasztások nagyszerű politikai eredményében. Az elmúlt esztendők állhatatos harca, ez ellenforradalmi felkelés és a személyi kultusz torzításainak egyidejű és teljes leküzdése után népi demokratikus államunk, szocialista rendszerünk szilárd, törvényes rend érvényesül az országban. Minden becsületes állampolgár nyugodtan élhet és dolgozhat hazánkban. A Magyar Népköztársaság határozott harcot folytatott eddig is a szocialista viszonyok felforgatására törő, a közrendet fenyegető bűnözőkkel szemben, s" eltökélt szándéka, hogy a jövőben is könyörtelenül lesújt hasonló bűncselekmények elkövetőire. Ugyanakkor emberiességtől áthatva meg tud bocsátani azoknak, akik a rendszer, vagy a közrend ellen vétettek, s lehetőséget kíván adni számukra, hogy becsületes munkával a társadalomba újra beilleszkedjenek. E meggondolásokból kiindulva a Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány kezdeményezésére a népköztársaság Elnöki Tanácsa által általános közkegyelmet rendel el. 1970. évi 7. számú törvényerejű rendelet a közkegyelem gyakorlásáról. A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa hazánk felszabadulásának 25. éves évfordulója alkalmából közkegyelmet gyakorol. 1989. évi 37. törvény a közkegyelem gyakorlására. Az Országgyűlés a Magyar Köztársaság kikiáltása alkalmából közkegyelmet gyakorol. Indoklás: Kiemelkedő nemzeti évforduló vagy esemény kapcsán hagyomány volt, hogy az Elnöki Tanács közkegyelmet gyakorolt. A közelmúltban ilyenként említhető az 1975. évi 7. és az 1985. évi 3. törvényerejű rendelet... Sem a bűnözés helyzete, sem az ítélkezés tendenciája miatt nem célszerű a közkegyelem hatókörét a korábbiakhoz képest túlzottan szélesíteni, ezért elsősorban humanitárius szempontok a meghatározók. Ezt az elvet az előterjesztett törvénytervezet a következőkben érvényesíti. 1. A közkegyelem egyrészt végrehajtási, másrészt eljárási kegyelem, ami meghatározott körben a jogerősen kiszabott büntetés elengedését illetőleg mérséklését, valamint a folyamatban levő büntetőeljárás megszüntetését eredményezi. A hasonló elveket érvényesített 1985. évi amnesztia összesen körülbelül 6 ezer személyt érintett, s ez várható jelenleg is. 2. Indokolt az amnesztia kapcsán mentesíteni a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól a bűncselekményt első ízben elkövetők szűkebb körét valamint — az amnesztia alkalmára tekintettel — a politikai bűncselekmény miatt elítélteket. 3. A közkegyelem a szabadságelvonással járó szabálysértési következményekre is vonatkozik. Ez körülbelül további 500 személyt érint. 4. A közkegyelmet kizáró ok egyrészt a jellegzetesen erőszakos bűncselekmények, másrészt az elkövetői minőség (visszaesés). A korábbi közkegyelmi rendelkezésekkel ellentétben a törvénytervezet az állam elleni bűncselekményeket nem szerepelteti a kizáró okok között. AZ OLDALT IRTA ÉS ÖSSZEÁLLÍTOTTA: BALOGH TAMÁS