Délmagyarország, 1990. június (80. évfolyam, 128-157. szám)

1990-06-13 / 140. szám

80. évfolyam, 140. szám 1990. június 13., szerda Havi előfizetési díj: 101 + 20 forint Ára 4,30 forint A kényszeramnesztia napja A tavasznak vége, kezdődik a nyár a Parlamentben — Uralkodói pár hazánkban Angolába is betör a peresztrojka? — Csendes költözés az új klinikára A legjelentősebb kérdés, amivel az Országgyűlés teg­napi ülésszaka foglalkozott: hirdessen-e, s ha igen, milyen mértékben amnesztiát az új kormány. Hosszas vita után megszületett a törvény, de ezzel összefüggésben a régi kormány kényszerhelyzetet teremtő magatartását sokan kifogásolták. Az amnesztia kérdéskörével foglalkozó össze­állításunkat egyébként harmadik oldalunkon olvashatják. Gorbacsov igen kedvezően nyilatkozott washingtoni látogatásának eredményeiről, ami nemcsak a nemzetközi politika szempontjából lehet kellemes hatású, de nyilván a szovjetunióbeli köztársaságok sorsa szempontjából sem közömbös. Érdekes hír, hogy úgy tűnik, valamelyest Ango­lába is elért a változások szele, ennek első jeie a (még) egyetlen párt kongresszusának előrehozatala- Kínában mindeközben csupán a korrupció elleni harcról beszélnek, Berlinben viszont arról, hogy az ország egyesítésénél is hamarabb létrejöhet a főváros egyesítése. Király Zoltán ma Szegeden (is) aláírásokat gyűjt, ezen akció szakértői értékelését második oldalunkon olvashat­ják. Címlapunk alján levő fotóink pedig azt bizonyítják, tegnap olyan esemény történt, amire akár büszkék is le­heltünk — volna. Ha nem kisérte volna évekig tartó' cir­kusz e gyönyörű építmény sorsát... Balogh Tamás Törvény született Szabad. György elnökleté­vel néhány perccel 10.30 óra után folytatta munkáját a Parlament. A május 24-én megkezdett ülésszak keddi munkanapján 308 képviselő vett részt. Szabad György a napiren­det ismertetve elmondta, hogy az elhatározottak sze­rint megvitatják az ország­gyűlési bizottsági tagságra vonatkozó összeférhetetlen­ségről szóló országgyűlési határozati javaslatot, vala­mint a közkegyelem gya­korlásáról szóló törvényter­vezetet. A napirend előtt kért szót Molnár Péter (Fidesz), és ar­ra hívta fel képviselőtársai figyelmét, hogy a sajtópri­vatizációt vizsgáló bizott­ságban született döntés — amely a bizottság esetében zárt ülések tartását rendeli el — veszélyezteti a nyilvá­nosságot. A képviselő rá­mutatott, hogy a házszabály értelmében csak államtitko­kat érintő kérdések tárgya­lásakor lehet zárt üléseket tartani. Rávilágított arra is, hogy e bizottság munkája során különösen szükséges a nyilvánosság kontrollja. Déltájban kezdte meg a plénum a társadalomban ko­rábban nagy érdeklődést ki­váltó téma, a közkegyelem gyakorlásáról szóló törvény­javaslat tárgyalását. Balsai István igazságügy-miniszter szóbeli indoklásában egye­bek között arról szólt, hogy a közkegyelem valódi célja a megbocsátás, ám a reali­tásoktól szakadna el az a törvény, amely differenciá­lás nélkül részesítene ke­gyelemben minden elitél­tet. A törvényjavaslat megha­tározza azokat a körülmé­nyeket. amelyek a kegyelem gyakorlását kizárják. Nem részesülhetnek kegyelemben azok, akiket kémkedés, ál­lamtitok, vagy katonai ti­tok kiszolgáltatásának bün­tette miatt ítéltek el, a többszörös visszaesők, va­lamint az emberölésért el­itéltek. Ugyancsak nem szá­mithatnak kegyelemre azok, akiket maradandó fogyaté­kosságot, súlyos egészség­romlást. életveszélyt, vagy halált okozó testi sértés, il­letőleg különös kegyetlen­séggel elkövetett súlyos testi sértés, erőszakos közösülés, szemérem elleni erőszak, ter­mészet elleni erőszakos faj­talanság, terrorcselekmény, légi jármű hatalomba ke­rítése, kábítószerrel elkö­vetett visszaélés, pénzha­misítás, rablás, kifosztás, ha­lált okozó vagy különösen súlyos következménnyel járó zendülés, szándékos • ember­öléssel végződő elöljáró, vagy szolgálati közeg el­leni erőszak, zsebtolvajlás bűntette miatt ítéltek el. il­letve ellenük büntetőeljárást folytatnak. A képviselők — megsza­kítva a közkegyelem gya­korlásáról szóló törvényja­vaslat vitáját — hozzákezd­tek a már több ülésnap óta húzódó interpellációk tár­gyalásához. Az Országgyűlés este há­romnegyed hatkor tért visz­sza a közkegyelemről szóló törvényjavaslat korábban félbeszakított vitájára. Az Országgyűlés 207 igen sza­vazattal elfogadta a Szoko­lay Zoltán (MDF) módosí­tó indítványával kiegészí­tett törvényjavaslatot. Baldvin király magyar földön Fizessen elő a vasárnapi -ra! Tudja-e, hogy az országos napilapok előfizetési díja már 170 forint? A DM-et havi 101 Ft-ért kapja A vasárnapi DM előfizetése mindössze havonta 20 Ft Benne: heti rádió- és tévéműsor, az egyházak hírei, aktuális kultúra, sport, hirdetések Olvassa mindennap aDÉLMAGYARORSZÁGot! Uralkodói vendége vzn hazánknak: háromnapos lá­togatásra Budapestre érke­zett l. Baldvin belga király és felesége, Fabiola királyné. Kíséretükben van Mark Eyskens külügyminiszter. Kedden délben landolt a magyar és belga zászlolikal díszített Ferihegyi repülőté­ren a királyi pár kulongepe. A fogadásukra megjelent vendéglátó, Göncz Árpád ideiglenes köztársasági ti­nók és felesége üdvözölte I (Folytatás a 2. oldalon) Nyugdíjvita Pénzosztó vb Klinika: utolsó felvonás Majd egy éve, hogy tudósítottunk a sok vihart megélt új klinikai tömb minden ünnepélyességet jogosan mellőző épületének átadásáról. Ta­valy augusztusban a próbaüzem éppoly nyögvenyelős volt, mint a süllyedéssel, perekkel és elherdált milliókkal tarkított építkezés. Egy évvel ezelőtt tehát csak rész­leges birtokbavétel történhetett, és a kétszeri próbaüzemet követően az elmúlt év szeptemberében átköltö­zött az idegosztály, a gyerek- és serdülöpszichiátria, majd október­ben az elmeosztály. A többi részleg — az idegsebészet, az ortopédia, a baleseti sebészet — részint a szak­dolgozók, illetve a nővérek hiánya miatt, részint műszaki akadályok — nevezetesen a klímaberendezés hi­bája miatt — akkor nem költözhe­tett. így hát az új klinika egy esz­tendeig félgőzzel működött, s e szemre csodálatosan szép épület üresen tátongott. A műtökben és a radiológián is elkészültek a kiegészítő klímabe­rendezések, a szükséges nővérlét­szám is biztosítva látszik. így vég­re átköltözhetett új helyére a 80 ágyas baleseti sebészet, a 48 ágyas idegsebészet és a 64 ágyas ortopé­dia. Az ország egyik legjobban felsze­relt sebészeti osztályait tegnap, ked­den foglalhatták el a gyógyítók és betegek. A klinika most megnyílt részlegeinek átadása-átvétele ismét csak nélkülözött minden ünnepé­lyességet. Mint ahogyan Somogyi Károlyné felvételein is érzékelhető, munkás hétköznap volt a tegnapi, a költözködés és a klinika előtörté­netének utolsó felvonása. K. K. Ezekben a napokban vé­bén még azok is az itáliai labdarúgó-világbajnoksá­got értik, akik egyébként nem látnak különbséget a focipálya és a .hbalegelő kö­zött. Viszont a megyeházán tegnap lezajlott végrehajtó bizottsági ülésen is szóba került a labdarúgás: or első osztályba följutott Szeged SC működési feltételeinek részbeni biztosításához ke­reken 4 millió forint támo­gatást szavaztak meg. Az 1989. évi pénzmaradványból jutott a rúzsai általános is­kolának (3,269 millió), a ma­kói gázátadó berendezésre (3,5 millió) és a csongrádi Domokos Rókus Általános Iskola felújítására (2 mil­lió). Ezzel még nem ért véget a megyei tanács adakozó kedve: a kormányrendelet­nek megfelelően létrejött Déi-magyarországi Gyer­mek- és Ifjúsági Alapítvány vagyonihoz — alapítóként — 100 ezer forinttal járult hozzá. Hét kisebb sportegye­sület — amelyek egyébként létfenntartásukért küzdenek — összesen 200 ezer forint póttámogatást kaptak, mi­ként jutott pénz (400 ezer forint) az amatör művészeti csoportok segítésére, és a megyében rendezendő nem­zetközi fesztiválok kiadásai­ra ls. Tájékoztató hangzott el a megyeben elö nemzeti ki­sebbségek helyzetéről. Gyán­ti Ferenc szerint ki kell alakítani a nemzetiségek he­lyi önkormányzatát, ame­lyeknek anyagi támogatásá­ból az anyaország is kive­hetné a részét. A legélénkebb vitát a kor­engedményes nyugdíjazás fedGzetének (8 millió-forint) biztosítási terve kavart^. Lehmann István tanácsel­nök a várható nagyarányú létszámcsökkentéssel is in­dokolta az előterjesztést: a tanácsi apparátus néhány dolgozójának idő előtti nyugdíjba vonulása segítené a deregulációs folyama­tot. (?) Huber Bertalan, a közgazdasági osztály vezető­je szerint a korkedvezmé­nyes nyugdíjazás költségei körülbelül 30 szazaiékát te­szik csak ki az aktiv álla­poténak. A tanácskozásra meghívott pártképviselők közül Ökrös Tamás (Fidesz) fejtette ki aggályait a korkedvezmé­nyes nyugdíjazás koncepció­jával kapcsolatban: ha ,;tíu­mánus lépésről" van szó — tekintettel a dolgozók több évtizedes tanácsi munkájára —, ne anyagi érvekkel tá­mogassák az elképzelést. Dr. Gál Gyula megyei ta­nácselnök-helyettes koren­gedményes nyugdíjba vonu­lási kérelmét a következő tanácsülés bírálja el. Ny. r.

Next

/
Thumbnails
Contents