Délmagyarország, 1990. június (80. évfolyam, 128-157. szám)

1990-06-11 / 138. szám

2 Körkép 1990. június 2., péntek (Folytatás az 1. oldalról.) zeti Párt és a Magyar Ke­reszténydemokrata Mozga­lom—Együttélés Koalíció. A Szlovák Nemzeti Párt a pozsonyi parlamentbe a sza­vazatok 11,8 százalékát, a Magyar Kereszténydemokra­ta Mozgalom—Együttélés a szavazatok 5,6 százalékát szerezte meg. Ez utóbbi az­zal számol, hogy a szövet, ségi parlamentben 5-6, a szlovák parlamentben 8 képviselői helyet kaphat. A több mint hatszázezres szlovákiai magyarság e koa­líción kívül még a Nyil­vánosság az Erőszak Ellen Mozgalommal koalícióban induló Független Magyar Kezdeményezés Jelöltjeire adta le szavazalait. Mivel a képviselők szerinti kimu­tatás csak a jövő héten vár­ható, nem lehet tudni, hogy a Nyilvánosság az Erőszak ellen színeiben indult kép­viselők közül hány jutott mandátumhoz. A szövetségi parlament Nemzetek Kamarájába, aho­vá a cseh és szlovák or­szágrészből azonos számban küldenek képviselőket, a Polgári Fórum—Nyilvá* nosság az Erőszak Ellen 47,1 százalékot és 82 mandátu­mot, a CSKP 13 százalékot és 22 mandátumot, a Ke­resztény és Demokrata Unió 11,6 százalékot és 24 man­dátumot, a Mozgalom és ön­igazgató Demokráciáért— Morva és Szilézia Társaság 6,2 százalékot és 8 man­dátumot, a Szlovák Nem­zeti Párt 5,9 százalékot és 10 mandátumot szerzett A Magyar Kereszténydemokra­ta Mozgalom—Együttélés Koalícióról nem közöltek adatot. A becslések szerint a sza­vazásra jogosultak 96 szá­zaléka adta le voksát, és ha ezt hivatalosan is megerő­sítik, az arány a legnagyobb választási részvételt jelenti Kelet- és Közép-Európában. A szlovák parlamentre le­adott szavazatok a becslé­sek szerint: Nyilvánosságaz Erőszak Ellen 30,9 száza­lék, CSKP 11,ö százalék, Ke­reszténydemokrata Mozga­lom 21,4 százalék. Szlovák Nemzeti Párt 14,8 százalék, Magyar Kereszténydemok­rata Mozgalom—Együttélés Koalíció 5,6 százalék. Ne legyen operettfunkció! Cseh néppárti botrány Ujabb alku készül a Par­lamentben — hangsúlyozza az MSZMP K'B állásfoglalá­sa a köztársasági elnök vá­lasztásáról szólván. Az MSZMP elsőként mutatott rá a köztársasági elnök ki­jelölését megelőző MDF— SZDSZ paktum veszélyeire, mélyen antidemokratikus jellegére. E kérdés ismét na­pirenden van, méghozzá oly módon, hogy — alig titkolt kormányzati hatalom fél­tésből — operettfunkció le­gyen e magas közjogi mél­tóságból, és ne legyen más szerepe, mint a paktumban résztvevő klikkek kisstílű érdekeinek szolgálata. Az MSZMP a paktumot követő állásfoglalásában is leszö­gezte, hogy támogat minden olyan társadalmi kezdemé­nyezést, lamely e paktum ér­vényesítésének megakadá­lyozására, és a valódi de­mokratikus értekek és poli­tikai gyakorlat védelmére irányul. Várakozásainkban nem csalódtunk. A válasz­tópolgárok egyre inkább fel­ismerik, hogy a paktumban résztvevők visszaélnek bi­zalmukkal és jóhiszeműsé­gükkel. Ki nem mondott kérdésünkre a társadalom egy része válaszolt. Népi kezdeményezésre a Parla­mentben és a településeken elindult a spontán aláírás­gyűjtő akció, A nép maga akarja eldönteni, ki legyen a köztársasági elnök. Az MSZMP KiB ügyvezető tit­kársága támogat minden (kezdeményezést annak érde­kében, hogy közvetlen vá­lasztással a választópolgárok akarata érvényesüljön. Kér­jük választóinkat, tagságun­kat, hogy személyes állás­foglalásával, aláírásával já­ruljon hozzá a népi kezde­ményezés sikeréhez." tOS) Á hallgatás: egyetértés Leninakánban is járt... Thatcher hazautazott Szovjetunióbeli látogatá­sát befejezve vasárnap dél­után elutazott a Szovjet­unióból Margaret Thatcher A brit kormányfő csü­törtökön érkezett a .szovjet fővárosba, ahol pénteken tárgyalt Mihail Gorbacsov elnökkel, Nyikolaj Rizskov kormányfővel, valamint Dmitrij Jazov védelmi mi­niszterrel. Thatcher külön találkozott Borisz Jelcutn^L az oroszországi parlament elnökével. A moszkvai tár­gyalások után a miniszter­elnök-asszony Kijevbe uta­Szőcs és Domokos brit zott, ahol részt vett a napok rendezvényein. A szovjetunióbeli látogatás utolsó programjaként Mar­garet Thatcher az örmény­országi Leninakánba uta­zott, ahol részt vett a brit kormány ajándékaként fel­épített 400 fős iskola felava­tásán. A kormányfő emel­lett tárgyalt örmény veze­tőkkel, köztük I. Vazgen ka. tolikosszal, az örmény egy­ház fejével. Margaret That­cher és kísérete a délutáni órákban' Lenlrtakánból KP jev érintésével hazautazott. A Varsói Szerződés védel­mi minisztereinek jövő heti NDK-beli tanácskozásán na­pirendként nem az eredeti terv szerinti téma — a kato­nai együttműködés fejlesz­tése —, hanem a moszkvai csúcs döntésének megvalósí­tása, a szervezet átalakítása szerepel — nyilatkozta Rai­ner Eppelmann, az NDK le­szerelési és védelmi minisz­tere. A Berliner Morgenpost cí­mű lap szombati számában megjelent interjúban úgy vélte, hogy a Varsói Szerző­dés katonai szervezete — s vele a Legfelsőbb Katonai Szovjet zsidók az NDK-ban RHDSZ-frakcióvezetők A Romániai Magyar De­mokrata Szövetség parla­menti képviselői szombaton Bukarestben ülést tartottak. Ezen a tanácskozáson az RMDSZ szenátusi frakciójá­nak vezetőjévé Szócs Gézát, a szövetség főtitkárát vá­lasztották. A képviselőház­ban a magyar szövetség kép­viselőcsoportját Domokos Géza elnök vezeti. A Szovjetunióban élő zsidók kivándorlási hulláma elérte az NDK-t is. Június elején már százhatvan szovjet zsidó személy tartózkodott a Ber­lin-Ahrensfeldében lévő köz­ponti otthonban, amely ta­valy még az állambiztonsági minisztérium kezelésében állt. Az elsősorban Ukrajnából érkező menekültek — saját bevallásuk szerint — rész­ben a kilátástalan gazdasági helyzettel, de inkább az erő­södő antiszemita színezettel párosuló orosz nacionaliz­mussal indokolják lépésüket. Grigorij Kanovics költő a Szovjetunióban kialakult je­lenlegi helyzetet a weimari köztársaság idejével, a har­mincas évek németországi légkörével hasonlítja össze. A Berlinbe érkezett szov­jet zsidók legtöbbje szolgá­lati célú útját vagy turista­utazását használta föl a me­nekülésre, mivel hivatalos úton egyikük sem kapott ki­vándorlási engedélyt. A ki­vándorlók zöme több évi szenvedés, megpróbáltatás után szánta rá magát erre a lépésre. Szociáldemokrácia és kereszténység Az európai értelemben vett politi­kai baloldal megszerveződése folya. matában a szociáldemokráciának a kereszténységhez, illetve az általáno­sabb éi-telemben vett vallásossághoz való viszonya a politikai életben és a sajtóban ls egyre tágabb teret kap. írásomnak az adott aktualitást, hogy egyrészt az SZDP szegedi alapszer­vezetében az elmúlt hetekben, foly­tattunk • kérdéskörről érzelmi és ér­telmi megnyilvánulásokban gazdag és mély vitát, másrészt a Délmagyaror­szág június 1-jei számában Anderle Ádám e problémakört elemezte, néha gúnyosan célozgató, máskor pedig bi­zonytalanságot eláruló, de minden­képpen jó szándékúnak tűnő írásá­ban „Keresztény szocializmus?" cím­mel. Mindenesetre le kell szögeznem, hogy amint idős elvtársaink hangsú­lyozták vitánkban, a közvéleményben ma is élő képpel ellentétben a Ma­gyarországi Szociáldemokrata Párt soha nem volt „pogány", vagyis ate­ista világnézeti elkötelezettségű párt. Ezt a képet az erőszakos pártegyesí­té&kor a pártba épült kommunista szárny propagandája alakította ki ró­la. Azonban a partnak mindenkép­pen van antiklerikális jellege, ami az egyházaknak a nemzeti keresztény kurzus államában való hatalmi rész­vétele ellen irányult, de nem az egyé­ni vallásosság ellen. Ennek megfele­lő álláspontot fejezett ki az SZDP politikai vonalához legközelebb álló Ausztriai Szociáldemokrata Párt 1926 os linzi programjának állásfoglalása is, aminek értelmében „a vallás ma­gánügy". Az állam és egyházak szétválasztá­sa a nyugati demokráciákban a szo­ciáldemokrata pártok véleményének további fejlődését eredményezte. Az Ausztriai Szocialista Párt 1958-as bé­csi programja már sokkal árnyaltab­ban foglal állást; „A nagy vallási közösségek, és különösen a keresz­tény egyházak, elismerik a szociális reformok szükségességét. A szocializ­mus és a kereszténység, amely a fe­lebaráti szeretet vallása, egymással összeegyeztethető. Az erkölcsi alapok­ra épülő szocializmus és a vallási kö­zösségek között nem kell ellentmon­dásnak fennállnia, ha ezek elutasít­fák, hogy a vallási követelmények ér­vényesítésére, vagy a más világnéze­tekkel való vitákban állami halalmi eszközöket alkalmazzanak." Az előbbi, „a vallás magánügy" jel. e-zóval kifejezett vélemény az. egyes személyekre bízta, hogy a szociálde­mokrácia elveinek vállalását és a keresztény elkötelezettséget hogyan rendezi le lelkiismeretében az ember, nem ígérve azt, hogy ezek nem fog­nak ellentmondásba kerülni. Az utób­bi, árnyaltabb megfogalmazás azon­ban már garanciát vállal arra, hogy ilyen lelkiismereti konfliktusnak nem kell megjelennie a liberális, demok­ratikus, toleráns államban. Ha tehát a fentiekkel összhangban leegyszerűsítve osztályozni kívánjuk a keresztónydemokrata-keresztény­szociális (amelyek az európai politi­kai terminológiában rokonértelmú szavak), szociáldemokrata és liberális irányzatokat az állameszme és szo. ciálig tanítás szerint, akkor az első keresztény világnézeti alapon szerve­zett (tehát konzervatív) és szociáli­san gondoskodó államot, a második az emberi szabadságjogok szellemé­ben szervezett laikus és szociálisan gondoskodó államot, a harmadik pe­dig a szabadságjogok szellemében szervezett államot kíván, amely a szociális gondoskodást nem vállalva, a problémák megoldását a gazdasági automatizmusok szabad érvényesíté­sével remélt gazdasági fejlődésre bízza. A fentiek értelmében a keresztény­szociális és keresztényszocialista (vagy a számunkra többet mondó keresztény szociáldemokrata) elvek között az állameszmében van lénye­ges különbség, amely jelszavak han­goztatásával nem mosható össze. Ugyanakkor a keresztény és a szoci­áldemokrata jelzők nem zárják ki egymást, de egy keresztényszocialista szóval nem célszerű összekötni őket, hiszen az ezzel kifejezett irányzat nem felelne meg a más világnézetek­kel szemben való türelem elvének. Nagy Péter (A fenti cikkben foglaltak meg­egyeznek a Magyarországi Szociálde­mokrata Párt szegedi szervezetének a kereszténység és a szociáldemokrácia viszonyáról kialakított álláspontjá­val.) A Csehszűovák Néppárt elnöke, Josef Bartoncik 17 éven át, 1971-től 1989-ig a régi rendszer titkosszolgála­tának fizetett ügynöke volt — jelentették be a csehszlo­vák köztársasági elnök saj­tószóvivője által tartott nemzetközi sajtótájékozta­tón. A szövetségi parlament alelnöke Hajek fedőnéven, 15 301-es azonosítási szám­mal 17 éven át volt a cseh­szlovák titkosrendőrség fi­zetett ügynöke. Az a titkos­rendőrségi csoport bízta meg, amely a Nemzeti Frontba tömörült négy legá­lis pártot ellenőrizte és szer­zett róluk bizalmas infor­mációkat. Egy volt titkos­rendőrségi tisztségviselő, a tízes osztály kettes szekció­jának helyettes vezetője el­mondotta: .Bartoncik szá­mos olyan jelentést küldött neki, amelyben „antiszociá­lis viselkedés" miatt embe­rek megbüntetését, illetve elbocsátását kérte. Barton­cik közvetítőkön keresztül éveken át szállított informá­ciókat a Charta 77 tagjai­nak a tevékenységéről. Olyan fontos információkat küldött, hogy azokat egye­nesen Milos Jakes és Alois Indra CSKP párt vezetőkhöz továbbították. Parancsnokság is — még az idén megszűnik. A VSZ és a-.NATO az eu­rópai megosztottság „emlék­tárgyai", ezt a megosztottsá­got mihamarabb meg kell szüntetni, és egységes euró­pai biztonsági rendszerrel kell felváltani _ mondta a miniszter. A moszkvai tanácskozáson nem esett szó arról, hogy az NDK kilép-e a Varsói Szer­ződésből, de a hallgatással mindenki egyetértését fejez­te ki, hogy a német egyesü­lés megvalósításával az NDK távozik a szervezetből — je­lentette ki Rainer Eppel­mann. NÉVJEGY A belga királyi ház Ék Évente egyszer Őfelsége I. Baldvin megnyitja a ki­rályi üvegházakat népe előtt. Nincs belépő, a gépko­csikat a laekeni palotával szemben lehet hagyni, az­tán az érdeklődők serege megindul a park fala mel­lett. Rendőrök irányításával hatolhatnak be a fuksziák, a pálmák, a virágszőnyegek, a keleti porcelánok és a fehér márványszobrok pompázatos birodalmába. Más­fél kilométeres ez az egzotikus séta a királyi család különben elzárt magánbirodalmában. Mindennap ez­rek jönnek látogatóba. Ahogy kilépnek az utolsó, a legnagyobb és legszebb üvegházból, amely maga is valóságos palota, elsétálhatnak a koronával díszített, bódéjában mozdulatlanul feszítő puskás gárdista mel­lett. és egy pillantást vethetnek a távolabb emelkedő királyi rezidenciára is. Sokan vásárolják meg távozóban azt a posztert, amely az uralkodót és Fabiola királynét ábrázolja, ép­pen a laekeni parkban. A királyi pár a képen nem vi­sel koronát, kart karba öltve, meghitt harmóniában sé­tálnak a zöld fák között. A belgák tisztelik és szeretik a szerény és számtalan protokolláris kötelességének ne­mes egyszerűséggel eleget tevő uralkodó párt. Ha a ki. rályság történetében voltak ia viharok, ez az intéz­mény ugyanúgy része életüknek, mint a parlamenti demokrácia, amellyel már létrejöttekor összekapcsoló­dott. A belga függetlenséget Hollandiával szemben ki­vívó 1830. évi forradalom vezetői a monarchiában lát­ták azt az intézményt, amely a törékeny függetlensé­get a leghatékonyabban képes megvédeni. Egy olyan időszakban, amikor Európát a Szent Szövetség uralta, egy köztársaság kikiáltása külön kihívás lett volna. Ez­zel szemben I. Lipót, akit a nemzeti kongresszus ki­rállyá választott, mindenféle garanciát hozott a fiatal országnak: szász herceg volt, az orosz hadsereg tábor­noka, és mindezen túl Charlotte angol trónörökös her­cegnő özvegye, s hosszú időn át élt a szigetországban Lipót így Anglia pártfogását élvezte. Később feleségül vette orleansi Mária-Lujzát, és ezzel a kalapos király vejévé is vált. Egyszóval, mintha az új ország i» átvette volna a bécsi jelszót: „háborúzzanak mások, te csak házasodj, boldog... Belgium". A XIX. században szerencsés csil­lagzat alatt fejlődött az ország, a viszálykodó nagyha­talmak II. Lipótnak adták a hatalmas Kongót (a ki­rály később továbbadta az országnak), ipara Ázsláhan és Afrikában terjeszkedett. A XX. században azonban Belgium és királysága sem tudta elkerülni a világhá­borúk vér- és vasviharát. Területe az elsőben éveken át csatatér volt, a má­sodikban az ország semlegességét semmibe vevő nácik 18 napos hadjárata kényszerítette térdre a belga (és a segítségére siető francia és angol) hadosztályokat 1940 májusában. Innen eredt a negyvenes—ötvenes években sokat emlegetett „királyi kérdés" — III. Lipót ugyanis a to­vábbi harcot értelmetlennek találta, és az ország terü­letén maradt, ahol később a németek deportálták, míg a kormány visszautasította a fegyverletételt, és Lon­donba emigrálva folytatta a harcot. A felszabaduláskor a még fogságban levő király helyett testvére, Károly herceg lett a régens, és tekintettel a királyság jövő­jére vonatkozó országos vitára, akkor is megőrizte ezt a tisztségét, amikor III. Lipót már kiszabadult. A ki­rály Svájcban élt és csak 1950 augusztusában tértvisz­sza az országba — nem sokkal ezután fia, Baldvin ja­vára lemondott a trónról. Baldvin ekkor a királyi her­ceg címet vette fel, és 1951. július 17-én koronázták királlyá. 21 éves volt ekkor: 1930. szeptember 7-én szüle­tett. Ifjúságát tragikus események árnyékolták be. Nagyapja, Albert király, aki 190^-tőJ uralkodott, szen­vedélyes sziklamászó volt, és 1934. február 17-én halá­lát lelte, amikor lezuhant a Meuse szikláiról (amelye­ken ma Is sok száz belga hegymászó gyakorol). A kö­vetkező esztendőben, 1935 augusztusában édesanyja, Asztrid királynő, aki svéd hercegnőnek született, Svájc­ban egy autóbaleset áldozatává vált. A világháború idején Baldvin apjával együtt megismerhette a német börtönöket, aztán pedig a száműzetés évei következ­tek. Kilelte évvel trónra lépése után az aragóniai Donna Fabiola de Mora y Aragónnal jegyezte el magát, az esküvőre 1960. december 15-én, nagy népi ünnepség keretében került sor Brüsszelben. A királyi párnak nincs egyenesági leszármazottja. Baldvin öccse, Albert herceg, 1934. június 6-án szüle­tett, a calabriai Donna Paola Ruffóval kötött házassá­gából három gyermeke van: Fülöp herceg (1960. április 15.), Asztrid hercegnő (1962. június 5.). Lóránt herceg (1963. október 15.). Fülöp herceg éppen a magyaror­szági szabad választások alkalmából tett látogatást ha­zánkban — mintegy előfutárként a június 12—14-ei királyi látogatás előtt. Baracs Dénes

Next

/
Thumbnails
Contents