Délmagyarország, 1990. június (80. évfolyam, 128-157. szám)

1990-06-02 / 129. szám

2 1990. június 2., szombat (Folytatás az 1. oldalról.) ben: Jacobi Viktor Leányvásár című művét Korcsmáros György rendezi. A hét prózai premier sorát a Kakukkfészek nyitja. Wassermann és Kesey durabját ugyancsak a főrendező állítja színpadra Ntell Szímon Furcsa pár c. Játékát két változatban eljátszák: az egyikben két nő, a másikban két férfi a főszereplő. Az előbbit Korcsmáros, az utóbbit Sándor János rendezi. További bemutatók: William Gibson — Libikóka, rende2ő: Gáti Oszkár; Tamási Aron: Énekes madár, rendező: Sinka Károly; Barré—Kéroul—Heltai-Aldobolyi; Léni néni, rendező: Petrik József és Makszim Gorkij: Éjjeli menedékhely. A társulat négy stúdióelóadást tervez a Postás Művelődési Ház, illetve a Bábszínház épületében: Kocsis István: Jászai Mari (monodráma), Kaló—Aldobolyi: Egyedül (monomusical); Kosztolányi Dezső: Édes Anna (színmű), Rainer Werner Fassbinder: Petra von Kant keserű könnyei (színmű). Két balettbemutató lesz, a Nagyszínházban Varázsdoboz, a kicsiben Szenvedé-' lyes viszonyok címmel. A szűk egyórás ülés végeztével a társulat — ki ez esetben közönség volt — kifelé igyekezett. Már majdnem üres volt a nézőtér; egyetlen ember maradt csak a helyén: Korcsmáros György. Az óránkra néztünk, majd a színpadra, hol már a műszak serénykedett: folytatódik a munka, kezdődik a Kakukkfészek próbája. M. T. A menyasszony itthon, a vőlegény a Donnái ? Csak szándéknyilatkozatra futotta Több mint hetvenen gyűltek össze tegnap délután a technika házában a Magyar —Osztrák Együttműködési Társaság alakuló ülésére. Fejes Pál bevezetőjében általánosságban ismertette a társaság megalakulásának célját, jövőbeni működési területeit. Véleménye sZerint az Alpok-Adria együttműködés további partnerekkel bővülhet, s a megrendezendő Bécs—Budapest Világkiállítás is indokolja a kapcsolatok szorosabbra fűzését. Szervezeti formáját tekintve mint az MTESZ 29. tagegyesülete kezdené meg működését, helyet s infrastruktúrát biztosítva annak. A hallgatóság többsége túl általánosnak tartotta a bevezetőt. Hiányolták a meghívott, de távol maradó osztrák nagykövetet, s egyáltalán valakit, akivel együtt lehetne működni. Egy szellemes hozzászóló szerint utoljára a második világháborúban volt távházasság, amikor a menyaszszony itthon, a vőlegény a Don-kanyarban, tisztjei előtt mondta ki a boldogító igent. Egy „cipögyáros" inkább a gazdasági lehetőségekre volt kíváncsi. Egy szociáldemokrata pedig azt javasolta, hogy ki kellene haszhálni a már meglevő politikai kapcsolatokat — nem aratott nagy sikert felszólalásával. Nagy János, a hazahívott bécsi nagykövet segítségét ajánlotta föl az alakuló társaságnak, s felhívta a figyelmet a már meglévő egyesületekre. Szerinte most csak ideiglenes vezetőségét szabad választani, amely egy konkrét programmal áll majd a következő közgyűlés elé, s ezután lesz csak értelme Igent vagy nemet mondani a belépésre. Fejes Pál vitaösszefoglalójúban kiemelte, hogy a hangsúlyt a gazdasági kapcsolatokról szeretnék helyezni, kész étlapot pedig szándékosan nem hoztak az alakuló ülésre. A következő lépésben felolvasták az alapszabály tervezetet, majd Váczi Mária közgazdász elmagyarázta a jelenlévőknek, hogyan kell egyesületet alukitani. Tehát a társaság most nem tudott megalakulni, s a belépésről is csak szándéknyilatkozatokat töltöttek ki. Alakult egy héttagú előkészítő bizottság Mészáros Lajos/ vezetésével, s legközelebb ősszel újra összeülnek. (kovács) Magánvélemény Ki kell mondani! Zolcsak István, Argentínában- élű magyar ember, az Erdélyi Világszövetség társelnöke terve szerint e hét végén, június 2-án és 3-án többezer magyar gyermeket kellene Temesvárra utaztatni — ő vállalná az anyagi áldozatot! — annak érdekében, hogy „erősítsük a magyar—román barátságot." Az elképzelés szerint a jugoszláviai Bánságból és Bácskából is vonatra ülnének a fiatalok, nem csak az anyaországból... Már a múlt hét végén megjelentek a Romániai Magyar Demokrata Szövetség illetékesei, figyelmeztetvén a tervezet végrehajtóit azokra a veszélyekre, melyeknek a temesvári magyarságot és magukat a gyermekeket kiteszik. Domokos Géza, az RMDSZ elnöke A Hét című tévéműsorban azt ajánlotta Zolcsák úrnak és társainak; vegyék fel a kapcsolatot a Bánsági Magyar Demokrata Szövetség vezetőjével, Bodó Barnával (aki egyben az RMDSZ alelnöke és lapunk tudósítója ...) és még mielőtt cselekednének, hallgassák már meg a temesvári magyarok érveit is ... Az MTI hasonló szellemű anyagot körözött a hét közepén (a DM is közölte). Vajon a romániai magyarok nem szeretnék, ha a nagyvilágban élő sorstársaink pénzén a gyermekek révén erősítenénk a két nép közötti barátságot? Nem erről van szó; Mivel minden érdekelt szemérmesen elhallgatja az indokot — miért pont ezekben a napokban nem tanácsos a gyermekek keresztes hadjáratának a felelevenítése —, kénytelen vagyok kimondani; június 4-én lesz hetven éve, hogy a Párizs melletti Trianonban aláírták a békediktátumot. A gyermekek dédapái. Pataki Sándor Ceremónia nélkül? Önálló kapitányság Kisteleken Kisteleken és környékén nem c&upán a közbiztonság javulhat valamelyest. Ezentúl Csengele, Pusztaszer, Baks, Opuszlaszer, Balástya, s az ottani tanyavilág lakóival együtt a kistelekieknek útlevél, személyi igazolvány, kivándorlási és bevándorlási ügyekben nem kell többé Szegedre utazniuk. A tegnap létrehozott kapitányságon a továbbiakban elsőfokú hatóságként intézik uz engedélyezési, közlekedési, igazgatási és szabálysértési ügyeket, valamint a külföldiek ki- és bejelentkezését. Az önálló kapitányság új vezetőit pályázat útján nevezték kl. Kistelek rendőrkapitánya dr. Girhiny János Kinek az érdeke? Fogászat — magánvállalkozásban Két héttel ezelőtt tartotta vezetőségválasztó közgyűlését a Csongrád Megyei Orvosi Kamara. Mára — a 124 tagot számláló — fogorvosi tagozat hirdette meg elsó közgyűlését, ahol is a tagozat eddigi munkáját ismertető elnöki beszámolót követően választják meg az új, immáron végleges vezetőséget. A tagozat ideiglenes elnökéről, Hampel György főorvosról úgy hir. lik, megválasztása esetén sem vállalja tovább a fogorvosi tagozat elnöki tisztéi — Miért? — kérdeztem mindenekelőtt — a tagozat beindításában és megszervezésében jelentós részt vállalt — most leköszönő elnököt. — Az ok roppant prózai. Miután megválasztottak a Csongrád Megyei Orvosi Kamara egyik alelnökének, úgy gondolom, a nagy kamarában kell többet munkálkodnom, éppen a fogorvosi tagozat, a fogorvosok speciális védelmében, illetve a szakma lényegi problémáinak megoldásában. — Miért van szüksége a fogorvosoknak az orvoskamarán belül elkülönülő érdekvédelmi csoportra? — Az orvostársadalom egyéb szakágaitól eltérő helyzetünk késztet arra, hogy sajátos érdekeink védelmére, speciális problémáink megoldására önálló tagozatot szervezzünk. Létrejöttéhez a végső lökést az az 1989-ben napvilágot látott miniszteri rendelet adta meg, amely a maga norv06i gyakorlatot szabályozza. Mivel a magyarországi magánrendelők kétharmada fogászati, ez a rendelet elsősorban bennünket érint, mégpedig igen hátrányosan. A tagozat első feladata éppen az volt, hogy elkészítse ennek a rendeletnek aprólékos bírálatát, és javaslatot tegyen a változtatásra. Kifogásoljuk a többi között, hogy a rendelet olyan műszerezettséget, olyan körülményeknek a megteremtését írja elő a magánfogászati rendelőkben, amelyek a legjobban felszerelt állami rendelőkben sem biztosítottak. Nem értünk egyet asal sem, hogy olyan adminisztrációt kívánnak meg az orvostól, amelynek be. tartása az orvosi titoktartás megszegésével jár. — A megyei orvoskamara szervezési munkálataival szinte egy időben kezdődött el a szerveződés a fogorvosi tagozat létrehozásáért. A közel egy év alatt milyen érdekvédelmi feladatok merültek fel? — Az egyik lényeges dolog: az önálló oktatási rendszer igénye. A másik, ami a betegeket, az. ő érdekeiket is közvetlenül érinti: a fogorvosi magánvállalkozások mielőbbi megteremtésének szükségessége. Véleményem szerint ugyanis a fogásza, ti szakrendeléseket magánvállalkozásban ésszerű működtetni. Amenynyiben a társadalombiztosítás az orvosokat a2 elvégzett munkájuk után, teljesítményüknek megfelelően bérezné, megszűnne a kettős helyzet, miszerint a szigorúan körzethez kötött ellátás miatt az em. bereknek súlyos pénzeket kell fizetniük, ha a maguk által választott orvoshoz kívánnak menni. — Ezt értsem úgy, hogy önök az állami fogászati rendelőket kizárólag magánvállalkozásban működtetnék? — Az állami rendelőket ki kellene adni munkacsoportoknak, magúnvállalkozásba. A kamarának éppen abban lenne szerepe, hogy a csökkenő kereslet ellenére a fogorvosok a munkaidejükben kereshessék meg — teljesítményük alapján — a létfenntartásukhoz szükséges bért. A társadulombiztosítás által finanszírozott magánvállalkozás megkímélné az orvost attól, hogy otthon maszekoljon, a fizetését kiegészítendő. A pácienseket pedig mentesítené attól, hogy a bérükből levont, 43 százalékos társadalombiztosítási járulékon túl, még saját 2Sebből is fi. zessenek a magúnfogorvosi rendelőkben. — S ha most a kedves olvasó úgy gondolja: vajon miért panaszkodnak bérükre a fogorvosok, mikor köztudottan az egyik legjobb megélhetést biztosító szakma az övék? — Akkor en erre azt válaszolom: főállású munkahelyemen, főorvosként az elmúlt évben a havi bruttó fizetésem 9 ezer 850 forint volt, s hogy ezt az összeget emberhez méltó szintre emeljem, a napi 8 órai munkaidőn túl otthon magánrendeltem Ha a magánvállalkozás keretei között, tisztességes fizetésért dolgozva szolgálhatnánk ki a pácienseket, akkor nem kellene az orvosnak a munkaidőn túli, otthoni maszek rendelés, a betegeknek pedig nem kellene zsebbe nyúlniuk, hiszen a társadalombiztosítás útján fizetnének meg bennünket. Ennek mielőbbi megvalósítását szorgalmazzuk. ezt tekintjük elsőrendű felada. tunknak. Kalocsai Katalin A jövőben a Magyarországra érkező magas rangú államférfiak fogadtatása, ceremóniája egyszerűbbé válik, közelít a fejlett európai országok gyakorlatához — mondotta Bényei Béla, a Külügyminisztérium protokollfőnöke a finn miniszterelnök közelgő budapesti látogatása kapcsán. A magyar államfő és miniszterelnök idejét kívánják kímélni azzal, hogy a jövőben nem a repülőtéren fogadják külföldi vendégeiket, ott csak egy államtitkár lesz jelen. Az ünnepélyes, katonai tiszteletadással történő fogadtatást minden esetben a Parlament előtt, a Kossuth Lajos téren rendezik. (Az utóbbi időben az államfők fogadtatása már itt zajlott.) Az elutazásnál pedig egyáltalán nem lesz ceremoniális búcsúztatás, ahogy eddig. Az állam- és kormányfőket látogatásuk végeztével ugyancsak egy államtitkár kíséri majd ki Ferihegyre. Közösen — nem! őrnagy lett, aki 1972-ben járőrként kezdte szolgálatát, majd bűnügyi nyomozó, bűnüldözési csoportvezető, végül gazdaságvédelmi főnyomozóként bizonyította rátermettségét. 1989 szeptembere óta vezette'a volt kisteleki rendőrőrsöt. Az új rendőrkapitány megújult csapattal, de alapvetően a régi műszaki-technikai bázissal kezdheti munkáját, mellyel a város lakosainak érdekeit, nyugalmát, és kényelmét kívánja szolgálni. Korunk fintora: amennyiben S2tntén új belügyminiszterünk tervei valóra válnak, Kistelek kapitánya újra megpályázhatja a kapitányi címet. Meglepetéssel értesültünk arról, hogy Románia közös román—magyar tervezetként kívánja benyújtani a nemzeti kisebbségekkel foglalkozó java sla lát Koppenhágád b:n. az európai biztons'.gi és együtlmúkidési értekezleten részt vevő 35 ország Szakértőinek kedden ke.dödő, az európai helyzet emberi dimenzióivá', foglalkozó koppenhágai tanácskozásán — mondotta Szelei Gyula, a külügyminisztérium illetékese az MTI munkatársának érdeklődésére. —- Április végén szóbeli tájékoztatást kaptunk ugyan, hogy készül egy ilyen javaslat, ám e dokumentum — többszöri érdeklődés után — csak e hót elején érkezeit meg a Külügyminisztériumba, a delegáció vezetőjéhez. Később a sajtóból értesültünk arról, ho"fey ezt közös javaslatnak szánják — mondotta. — Tudomásunk szerint egyébként e román indítványt a többi részt vevő országhoz mar eljuttatták. Ugyanakkor Magyarország is kidolgozott egy javaslatot, amelyet — a diplomáciai szokásoknak megfelelően — elküldtünk az érintett államoknak, hiszen véleményünk szerint az lenne a kívánatos, ha a dán fővárosban minél több ország nyújtana be egy közös javaslatot a nemzeti kisebbségek témájában. Indítványunkra Bukarest még nem reagált, holott több államtól már megérkezett a kedvező válasz. — A román és a magyar állaspont között alapvető különbség van. Szomszédaink indítványa deklaratív jellegű elemeket tartalmaz; a kisebbségek állammal szembeni kötelezettségeire helyezi a hangsúlyt. A magyar megoldás ugyanakkor gyakorlatias, az állam kisebbségekkel szembeni kötelezettségeivel, illetve támogatásukkal foglalkozik. Búcsúzó miniszterhelyettesek , A kormány csütörtöki ülésén dr. Kiss Klemért, u Minisztertanács hivatala elnökét tisztségéből — érdemei elismerése mellett, más munkakörbe kerülése miatt — május 31-í hatállyal felmentette. Az illetékes miniszterek kezdeményezése alapján Bogdán Tibor közigazgatási államtitkárt — érdemei elismerése mellett — május 29-ei hatállyal; Bárd Károly igazság ügyminiszter-helyettest, Verobélyi Imre belügyminiszterhelyettest — érdemeik elismerése méllett más munkakörbe kerülésük miatt — május 31-i hatállyal felmentette. A kormány egyidejűleg kezdeményezte a Magyar Köztársaság ideiglenes elnökénél Szabó Imre ipari minisztériumi államtitkár, Varga Miklós környezetvédelmi és vízgazdálkodási minisztériumi államtitkár — érdemeik elismerésével — május 31-i hatállyal történő felmentését; továbbá László Jenő igazságügyi minisztériumi államtitkár tisztségéből — saját kérésére, érdemei elismerésével, nyugállományba vonulása miatt — történő felmentését szintén május 31-i hatállyal. A kormány érdemeik elismerese mellett május 31-i hatállyal felmentette tisztségéből Tabajdi Csaba miniszterhelyettest, a Minisztertanács Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Kollégiuma titkárságának a vezetójét. Laokó László belügyminiszter-helyettest, Illés Béla szociális és egészségügyi miniszterhelyettest, Bukta Lászlót, a volt Állami Béres Munkaügyi Hivatal elnökhelyettesét, Varga Sabján Lászlót, a Minisztertanács Hivatala elnökhelyettesét (május 28-i hatállyal) és Kökény Mihály szociális és egészségügyi miniszterhelyettest. Az MSZP szegedi szervezetének nyilatkozata Nemzetiségieket a Parlamentbe! A (szocialista Párt szegedi szervezete átérezve a felelősséget, amely a hazánkban velünk együtt élő nemzetiségek sorsa iránt bennünket kötelez, kinyilvánítjuk azon véleményünket, hogy ügyültben bármely parlamenti döntés — beleértve parlamenti képviseletük módját is — csak a namaetiiségiek és szervezeteik megkérdezése nyomán szülessen. Ebbéli szándékunktól vezérelve támogatjuk nemzetiségi honfitársaink és szervezeteik minden olyan követelését, amely sorsuk jobbra fordítása érdekében parlamenti képviseletük megteremtését kívánja. Ebből eredően felhívjuk a parlamenti pártok képviselőinek és vezetőinek, valamint a Parlamenten kívüli pártok vezetőinek a figyelmét, hogy e „délvidéki" város es a környező nemzetiségi települések szocialistái közös jövőnket a velünk élő nemzetisegek jogainak biztosításában látjuk. Ehhez elengedhetetlennek tartjuk a korábbi Parlament döntésének jogfolytonosságát, miszerint a nemzetiségeknek parlamenti képviselettel kell rendelkezniük. Történelmi tanulság, hogy csak akkor erős és független Magyarország, ha a velünk élő szerbek, románok, szlávok, németek és mások, és mi valamennyien demokratikus otthonra lélünk e hazában. Elodázhatatlan kötelességünk, hogy az Országház valóban az ország háza legven! Magyar Szocialista Párt szegcdi szervezete