Délmagyarország, 1990. május (80. évfolyam, 101-127. szám)
1990-05-08 / 106. szám
X) Á / v- ' c> DEIMAGYARORSZAG 80. évfolyam, 106. szám 1990. május 8., kedd Havi előfizetési díj: 101 forint Ara: 4,30 forint Búcsú a fegyverektől ? Hegérkezett a walesi hercegi pár — Autonóm Akadémiát! Milliók Rusztéknak- Egy eltűnt jegyzőkönyv nyomában... A Honvédelmi Minisztérium szerint nem igaz a hír, hogy Magyarország közvetítőként vett volna részt a romániai fegyvereladásokban. A The Washington Fost ez ügyben rosszul értesült! — állítja a hadügyi tárca egyik vezetője. A botrány nyomán minden bizonnyal parlamenti vizsgálatot rendelnek el a „fegyvergate' ügyében. Sokkal kellemesebb a tegnapi nap másik vezető híre: a Magyar Köztársaság elnökének meghívására hazánkba érkezett Károly walesi herceg és felesége, Diana hercegnő. A hercegi pár gazdag budapesti és vidckj programja májas 10-éig tort. Idehaza tisztújító közgyűlésre készül a Magyar Tudományos Akadémia. Ebből az alkalomból Berend T. Iván autonóm Akadémiát sürget. A művészeti élet legfrissebb híre, hogy a Szegedről „elköltözött" Raszt Józsefet és csapatát több milliós támogatással segíti a főváros. Egy téeszvezetöség-választás eltűnt jegyzökönyve után kutat munkatársunk a 3. oldalon. Rafai Gábor HM-vélemény A The Washington Post rosszul értesült nem magyar sajátosság. A legkorszerűbb harci technikai eszköz összes kiadásának, generációjának rendszeresítését csak a legnagyobb katonai potenciállal rendelkező országok engedhetik meg maguknak. A szóvivő emlékeztetett arra, hogy a tárca már találkozott több olyan külföldi publikációval, amelyek ugyan szenzációt keltettek, de minden alapot nélkülöztek. Ilyen volt például nemrégen az a japán újságcikk is, amely arról adott hírt, hogy MIG—29 típusú repülőgépeket adott el Magyarország, holott a honi légvédelem nem rendelkezik egyetlen ilyen típusú vadászgéppel sem. Az ilyen és ehhez hasonló írások minden alapot nélkülöznek. (MTI) Az indíték a mohóság volt! Magyarországról szovjet haditechnikai eszközök, titkok nem kerülhettek az Amerikai Egyesült Államok birtokába. Ezt Keleti György ezredes, a Honvédelmi Minisztérium szóvivője közölte az MTI kérdésére, annak kapcsán, hogy a The Washington Post című lap szerint nemcsak Romániából, hanem többek között Magyarországról is eljutottak szovjet harci technikai eszközök az Egyesült Államokba. A szóvivő elmondta, hogy a cikkben Magyarországra vonatkozó megállapítások nagy meglepetést keltettek a Honvédelmi Minisztériumban. Sem a miniszter, sem a tárca más vezetői, és a Magyar Honvédség parancsnoksága sem tud olyan esetről, amelynek során haditechnikai eszközök juthattak volna Magyarországról az Egyesült Államokba. Ez annál is inkább lehetetlen, mert a magyar hadsereg nem rendelkezett olyan szovjet gyártmányú, vagy szovjet licenc alapján gyártott eszközökkel és berendezésekkel, amelyek a legkorszerűbb minősítést kaphatták volna, s így az amerikai hírszerző szoigutat érdeklődésére tarthattak volna számot. Mint ismeretes, a honvédség harci technikai ellátottságának színvonala — a már korábbi takarékossági törekvések miatt is — legalább 6-8, esetenként 10 évvel elmaradt a legkorszerűbb szovjet harci technikai eszközökhöz képest. Ez nem jelenti azt, hogy az ország védelmi képessége csorbát szenvedett volna, csupán arról van szó, hogy sohasem rendelkeztünk a legkorszerűbb eszközökkel, azok újabb és újabb típusait nem vásároltuk meg, sőt a már említett késéssel jutottak birtokunkba. Ez egyébként Miután Románia nem kapta meg a legkorszerűbb szovjet fegyvereket, az amerikai titkosszolgálat elsősorban Lengyelországból, Csehszlovákiából és az NDK-ból igyekezett azokat megvásárolni, jelentette hétfőn a The New York Times. A lap hírszerzési forrásokra hivatkozva megerősítette a The Washington Post előző napi leleplezéseit arról, hogyan adott el a Ceausescu család a 80-as években mintegy 40 millió dollárért szovjet hadianyagot a CIA-nak, s hogy a vételárból 8 millió a Ceausescuklán titkos svájci bankszámláira került. A Pentagon egy volt tisztségviselője szerint Ceausescuék fő indítéka az üzleteknél mohóság volt". Az akkor legkorszerűbb, T—72-es típusú szovjet harckocsit végül is egy közép-keleti országtól vásárolták meg, írta a The New York Times. A több száz millió dollár felhasználásával végrehajtott akciókat egyébként a védelmi minisztérium kezdeményezte, s lebonyolításával a CIA-t. a Központi Hírszerző Hivatalt bízták .meg. Á kft. csak közvetítő Borsits László altábornagy, vezérkari főnök után az Aviaspace Kft. ügyvezető igazgatója is cáfolta, hogy cégének bármiféle kapcsolata lenne a magyar Honvédelmi Minisztériummal. Mint ismeretes, a Szovjetszkaja Rosszija néhány napja azt állította, hogy a kft. a magyar katonai felderítés fedőszerve. Dési János, a kft. igazgatója az MTI kérdésére elmondta, hogy cégének jó kapcsolata van a szovjet Repülőgépipari Minisztériummal ós az Aviaexport külkereskedelmi vállalattal is. A kapcsolat azonban kizárólag üzleti jellegű. Az ANT szovjet szövetkezettől azt a megbízást kapták, hogy barterüzletben többek között nagyobb mennyiségű személyi számitógépet, videomagnót, valamint egyszer használható injekciós tűt szerezzenek számukra. Az ANT mindezért repülőgép-hajtóművekkel kivánt fizetni az árucikkek tulajdonképpeni szál(Folytatás a 2. oldalon.) Szükségkonyha, ajándékcsomag — szegényeknek Ma: Vöröskeresztvilágnap Májusi 8. a Vöröskereszt világnapja. A nemzetközi szervezetnek mind a 150 tagországában megemlékeznek ezen a napon Henry Dunantnak, a Vöröskereszt megalapítójának születésnapjáról, ugyanakkor fokozott felelősséggel fordulnak a jó akaratú emberek segítségre szoruló társaik felé. A világnak minden részén élnek elhagyatott. mások támogatása, humanitása nélkül elvesző emberek. Nemrégiben adta. közre a WHO legutóbbi jelentését a Föld lakóinak egészségi állapotáról. Ott olvastam, hogy az előrejelzések szerint a 90-es évtizedben mintegy 200 millió ember fog idó előtt meghalni. Mert az országok egyszerűen nem fordítanak elég pénzt az egészségvédelemre. Mert milliók folynak el (haszontalanul, vagy fényűzést szolgáló dolgokra, és milliók, amelyek a pusztítást szolgálják. Holott a háborút az igazi, életet fenyegető ellenség; a betegségek ellen kel. lene végre megindítanunk. Ugyancsak: félelmetes adat: az évente elpusztuló ötvenmillió ember közül 14,5 millió fejlődő országbeli kisgyerek, aki nem élhette meg ötödik életévét. Mert nem jutott elég táplálékhoz, mert nem kapta meg a máshol oly természetesen járó védőoltást, mert kiszáradt, mert embertelen körülmények között él. Hazánkban is egyre fenyegetőbb méreteket ölt a szegénység, soha nem látott menekülthullám érte el az országot. A segítőkész együttérzésre, megkülönböztetés nélküli adni akarásra rég volt ekkora szükség ebben az országban. De bajban derül ki, ki milyen ember, a mostanság nem csalódhatott magyar — s szerencsétlenül járt, más nép fia — a magyarban. Néhány óra alatt ruhahegyek gyűltek össze a romániai menekültek részére, mindenki vitte a Vöröskereszthez, amit csak nélkülózni tudott. Az örmény földrengést követő segélyfölhívás sem maradt visszhang nélkül, segített, aki csak tudott. De meggyült közben jócskán a magunk baja is: egyre több — főként idős — ember szegényedik el szemünk láttára, s közben egyre szegényebb lesz a Vöröskereszt maga. A világnap hazai rendezvényei is jelzik a fokozatos el. pénztelenedést: mert már leginkább csak központi megemlékezésekre futja. Az akciók nagy.része pedig saját nincstelenjeink megsegítésére fordítja a figyelmet, s fő cél: a leginkább rászorulók támogatása. A vöröskeresztesek április 30-áig árulták a 30 ezer darab, világnapra kibocsátott sorsjegyüket; a 30 forint névértékű jegyek nyereménysorsolását ma délután rendezik meg Pesten, a Vöröskereszt székházában. Ez alkalommal 400 ezer forint értékű nyereménytárgy lel gazdára. Az egyszeri szerencse azonban nem enyhít a tömeges gondokon — s minden jó szándék ellenére — aligha fordít jobbra emberi sorsokat a „Segíts, hogy segíthessünk a rászorultakon" világnapi alapítvány is. A Vöröskereszt és az OTP a 600 ezer fo. rintos összeggel el szeretné érni, hogy anyagii alapot teremtsen a hazai szociális gondok enyhítésére. Az alapítványból főként szükségkonyhák fölállítását és működtetését fedezi majd. S a világnap alkalmából egyszeri ajándékban is részesülnek a rászoruló idős emberek: a vöroskeresztesek mintegy 15 tonna élelmiszerből porciózott, 1 kiló 75 dekás csomagokat hordanak szót az országban. Az NSZK-beli Vöröskereszt meglepetését: egy kis nestlét, nescaffét, dzsemet, vajat, csokoládét, meg konzervet. A megyék átlagosan 400-600 cso. magot vehetnek át az önkéntesektől. A korábbi csillogó, protokollvendégekben sem szűkölködő ünnepségeknek ma merőben más a hangulatuk. Több szó esik ezúttal a szegénységről, az éhségről, az öregekről. Hogy a megemlékezés hajdani fénye megkopott, arról nem a Vöröskereszt tehet. De hogy a jövőben mit vállal föl és hogyan a megújuló, immár semleges magyar szervezet, az már rajta is múlik. Ch. A. Jupiter és az o szabadsága B iztos vagyok benne, hogy életem leglidércesebb emlékei közé fog tartozni egy. Szatmárnémetiben lezajlott Román Nemzeti Egység tanács-gyűlés. És a leglehangolóbbak közé is. Tortént mindez azért; mert a város többségi magyar lakossága megünnepelni próbálta március 15-éL Csak próbálta, hiszen a rájuk támadó Vatra-legények miatt az ünneplés verekedéssé (elég egyoldalú verekedéssé) fajult Hogy az indulatok elszabadulását törvényerőre emelje, a támadást szervező Vatra Romaneasca kiadta a jelszót: meg kell állítani a magyar turisták Romániába özönlését, mert zászlókkal jönnek „országot foglalni". Ráadásul szervezetten, buszokkal, és turistáknak mondják magukat Azok a magyar turisták, akik a nemzeti ünnep négynapos munkaszünetét kihasználva, gyanútlanul ki. rándulni óhajtottak a határ másik oldalára, kellemetlen meglepetésben részesültek. Nem hiszem, hogy vala. ha is hozzá lehetne szokni az állandó veszélyeztetettségérzethez. Aki ezt egyáltalán nem isn-erte, érthető, pánikhangulatban vette tudomásul, hogy autóját megállásra kényszerítik, s handabandázó emberek rugdossák eszelősen, miközben román zászlókat terítenek szélvédőjére. Valahogy így érezhette magát egy primitív törzs áldozata az elevenen megsütés előtt. A Vatra eme honmegtartási rítusa nem fejeződött be ennyivel. A módszerek időközben modernizálódtak, mert a másnapi tan ácsgyűlésen egy nagy harcos a következőket mondotta: „Kossuth horthystái azon a napon (!), melyet a magyarok tegnap meg akartak ünnepelni, negyvenezer román patriótát, honfitársainkat öltek meg, s leromboltak 250 több évezredesi román települést Ha hagyjuk, hogy ezt a vandál öldöklést évente megünnepeljék, és helyt adunk fondorlatos követeléseiknek, az első lépést mi tesszük meg Erdély magyar kézbe adása felé. Nem engedhetjük meg. hogy a helyi magyarok (az RMDSZ) magyar állampolgárokat beszervezve becstelenítsék meg a dicső román múltat, s halottaink emlékét" lehetetlenül búr, de még reménykedhettem, hogy a beszédével önmagát minősítő felszólaló az indulatok hű. lésével legíennebb csak gondolni, mondani már nem fogja az idézett sületlenségeket. A marosvásárhelyi véres dráma utáni hivatalos kormányközlemény olvastán azonban már elhagyott minden reménykedési készségem. humorérzékemmel együtt. Így a román kormány: „Szatmárnémetiben 4 ezer magyar állampolgár jelenlétében irredenta, soviniszta elemek a helyi római katolikus székesegyház homlokzatára kitűzték a magyar lobogót, különböző irredenta magyar hatalmi jelvényeket osztogattak, és megbecstelenitettek több forradalmi román emlékművet" Hogy valójában mi történt, arról a későbbi halk cáfolatok sarán sem beszélt senki. Természetesen sem a kitűzött zászló, sem a meg becs tel enítés nem volt igaz, talán a román forradalmi emlékmű sem; ezzel szemben a „nyugalom helyreállítása érdekében" leváltották a „magyar állampolgárok utazását szervező" két tanácstagot, Formanek Ferenc alelnököt és Pécsi Ferenc alpolgármestert A későbbi, április végi fejlemények már érthetően nem váltották ki a román lakosság „spontán tiltakozását". Ha nem vagyok tanúja és tudósítója a márciusban lezajlott eseményeknek, tán belügynek tekintem a Vatra legújabb turisztikai ajánlatát Április végén az egyik román nyelvű napilap, az Universul Satmarean hasábjain hirdetés jelent meg, mely szerint a Vatra Romaneasca utazásokat szervez a valamikori román területre, Besszarábiába, a májusi függetlenségi ünnepekre. Felkérik a jelentkező románokat, ne feledjenek el piros-sárga-kék, román nemzetiszínű trikolort magukkal vinni, mert abból Kisinovban (Chisineu) hiány van. A felszólítás jóval azelőtt látott napvilágot, hogy a moldvai románok népfront jellegű szervezete kihirdette Szovjet-Moldávia és Románia állami zászlajának azonosságát. Jupiternek tehát szabad, amit az ökörnek nem. Mellesleg Petre Román kormányfő ezzel indokolta a véres esemányek létrejöttét is: a románok kénytelenek voltak spontánul kifejezni nemtetszésüket. M ivel a helyi magyar lakosság legkevésbé a Vatra —Jupi er ökrének szeretné látni magát, a dolog > nem maradt ennyiben. A tanácsban követelték a Vatra megkövető-cáfoló nyilatkozatát, hogy a két eltávolított magyar vezető nem szervezett utazásokat Szatmárnémetibe. A válasz nem sokáig késett A Vatra nemzeti polgárvédelmi szervezetté alakuló gyűlésén a felszólalók ismert gyűlölködő hangvételükön tudtukra adták a magyaroknak, hogy a két eset között alapvető különbség van. Erdély mindig is ősi román terület volt — mondta Halmi loan, a helyi elnök —, Észak-Moldva pedig' román kultúrájú és többségű vidék. A Partiumbau tehát azért nem szabad magyarul ünnepelni, mert az román terület, Szovjet-Moldáviában pedig azért szabad románul ünnepelni, mert az román kultúrájú vidék. A kapott felvilágosítás után igazán nyilvánvaló lett a két eset közti különbség, de nemcsak az. Vissza, téróben van egy sajátosan balkáni, a mindent szabad, amit megengedek (magamnak) módszer, ami a jelenlegi. zavaros helyzetben elegendő támogatóval (a Vatra négymillió taggal rendelkezik) könnyen sikerre vihető. A mégis jogállamiságról álmodozó kisebbségi szervezeteknek nem lesz könnyű elfogadtatni, hogy vannak dolgok, amiket senkinek sem szabad. Még Jupiternek sem. Panek József (Szatmárnémeti)