Délmagyarország, 1990. május (80. évfolyam, 101-127. szám)

1990-05-08 / 106. szám

2 1990. május 9., szerda (Folytatás az 1. oldalról.) A kft. egyébként 6 millió NDK-Választások ,..,., . ..... ..... , . forintos alaptőkével az el.tójának; a tobb millió dol- Ü1 év júliusában alakult, láros üzletben a kft.-nek g az alaptőke M százalékát mindössze közvetítőszerepe egy liechtensteini kereskelett volna. dőcég adta. Késett a walesi herceg Kereszténydemokrata győzelem Királyi vendégei vannak Budapestnek: magyar államfői meghívásra hétfő délután Budapestre érkezett a walesi hercegi pár, Károly trónörökös, és hitvese, Diana hercegnő. A hercegi párt és népes kíséretét (a társalkodónőtől kezdve a hercegi inasig 21 fős személyzet áll Charles herceg és Diana hercegnő rendelkezésére) szállító repülőgép kisebb technikai hiba miatt némi késéssel, 16.45 órakor landolt a Ferihegyi repülőtéren. A brit és magyar nemzeti lobogókkal díszített kormányváró elé gördülő hercegi különgépet a betonon végigfutó vörös bársonyszőnyeg mentén felsorakozott katonai díszegység fogadta. A repülőgép ajtajában elsőként Charles herceg jelent meg, angolos eleganciát sugárzó sötétkék öltönyben, amelyet vörös nyakkendő egészített kiDiana hercegnő toalettje tojáshéj színű kiskosztümből állt, rakott szoknyával, hasonló színű széles kalappal. A gépből kilépő hercegi pórt elsőként a vendéglátó, Göncz Árpád ideiglenes köztársasági elnök és felesége köszöntötte. A trónörökös a magyar államfő balján a tisztelgő diszegység csapatzászlajához lépett, s fogadta a tisztelgő katonák parancsnokának jelentését. A katonazenekar eljátszotta a brit és a magyar himnuszt, majd a trónörökös megszemlélte a tiszteletére felsorakozott díszegységet. Gyermekek virágcsokorral kedveskedtek a walesi her-* cegnek és a hercegnőnek, majd a vendégek és a vendéglátók kölcsönösen bemutatták az államfőnek kijáró fogadtatás! ceremónián megjelent magyar és brit személyiségeket. Vendégek és vendéglátók ezután gépkocsiba szálltak, és a Hősök terére indultak. A fellobogózott téren a repülőtéri fogadtatáshoz hasonlóan a Magyar Honvédség díszegységének sorfala várta a walesi hercegi párt. Charles herceg fogadta Elkán Károly vezérőrnagynak, a budapesti helyőrség parancsnokának jelentését, majd a kószorúzási zene hangjai mellett a kegyelet virágait helyezte el a magyar hősök emlékművén. A kegyeletes megemlékezést a kifeszített kordonok mögül több ezer fővárosi lakos tekintette meg. A Hősök téri koszorúzási ceremónia után kettévált a herceg és a hercegnő programja; míg Diana hercegnő a szállásra hajtatott, addig Charles herceg az Országházat kereste fel, ahol magyar politikai vezetőkkel folytatott rövid megbeszélést. Este a hercegi pár tiszteletére a Parlamentben a Magyar Köztársaság ideiglenes elnöke díszvacsorát adott. Rádiós kamara a pártatlanságról A Magyar Rádiós Kamara választmánya üdvözli az MDF és az SZDSZ között létrejött megállapodásnak a Magyar Rádióra és a Magyar Televízióra vonatkozó passzusát, mely követendő működési elvként fogalmazza meg a két intézmény pártsemleges működését, s ezért pártatlanságot felügyelő parlamenti bizottság felállítását javasolja. Ügy véljük, a bizottság összetétele garancia lehet a feladat ellátására, jogköre pedig — mivel irányítási jogosítványai nincsenek, észrevételeit a nyilvánosság előtt, és utólagos ajánlások formájában Az ország vezető pártjait ért néhány százalékos szavazatveszteséget mutat az NDK-ban vasárnap rendezett helyhatósági választások hajnalban közzétett nem hivatalos végeredménye. A Kereszténydemokrata Unió (CDU) ugyan továbbra is az ország legjelentősebb politikai ereje, ám a márciusi parlamenti választásókhoz képest elszenvedett 6,4 százalékos szavazatveszteség arra utal, hogy a közelgő német—német pénzügyi és szociális unió „fölvezetése", továbbá az ellenzék által folytatott propagandakampány nyomán széles rétegekben erősödött meg a bizonytalanság a jövővel kapcsolatban. A 34,4 százalékot elért CDU mögött a szociáldemokraták megerősítették második helyüket (21,3 százalék) — igaz, ők is fél százalékkal elmaradtak a már cius 18-án följegyzett szavazati aránytól. Biztos harmadik helyen futott be a CDU által ezúttal keményen ócsárolt DSZP (az NSZEP utódpártja): 14,6 százalékával alig másfél százalékkal szerzett kevesebb voksot, mint március 18-án. A negyedik helyen a liberális BFD végzett (6,6 százalék) egyedüli pártként növelve az élbolyban szereplők közül szavazótáborát március 18hoz képest. A CDU szövetségese, a néha kemény jobboldali húrokat pengető DSU szavazati aránya 6,3-ról 3,4 százalékra esett vissza. Ipartestület alakult Hétfőn befejezte kétnapos tanácskozását a kisiparosok X. kongresszusa. A küldöttek megállapodtak arról, hogy a Kisiparosok Országos (szervezete átalakul, és szövetségként működik tovább. A 214 alapszervezet ipartestületként folytatja munkáját, s augusztus végé. ig előkészíti a szövetség szeptemberi alakuló kongresszusát. A küldöttek tudomásul vették a hétfő reggeli tanácskozás előtt megtartott rendkívüli elnökségi döntés ülését, melynek értelmében Fischer Pál főtitkárt felmentették, és a főtitkári teendőkkel Károlyi Miklóst bízták meg. A kongresszus létrehozta a vagyonkezelő bizottságot, amelynek feladata az érdekvédelmi szervezet vagyonának számba vétele is. A Kiosz és alapszervezetei mintegy 2,5-5 milliárd forint értékű ingatlannal rendelkeznek. Ez mindeddig oszthatatlan volt A kongresszus most úgy döntött, hogy a vagyon felmérése után azt a létrejövő ipartestületek rendelkezésére bocsátja. A kisiparosok érdekvédel. mi szervezete végezetül meghatározta az elkövetkezendő hónapok teendőit, erről programot fagadott el. (MTI) fogalmazza meg — lehetővé teszi ezen intézmények autonóm működését. Mivel a bizottságban a rádiósok is képviseleti joggal rendelkeznek, a Magyar Rádiós Kamara választmánya minden segítséget megad ahhoz, hogy az intézmény összes érintett dolgozójának részvételével képviselőinket demokratikusan válasszuk meg. Egyébként a választmány úgy ítéli, meg, hogy e két intézmény eltérő jellege miatt indokolt, hogy a rádió és a televízió a továbbiakban is önálló intézményként, önálló vezetéssel dolgozzék. Tiltakozik az MSZMP A Magyar Szocialista Munkáspárt ügyvezető titkársága tiltakozik az ellen, hogy a társadalmi vitákkal kapcsolatos, előkészületben levő javaslat szerint meg kívánják szüntetni az 1987. évi XI. törvényben Előírt társadalmi viták intézményét. Az Országos Sajtószolgálathoz eljuttatott tiltakozás hangsúlyozza, hogy e törvénymódosítás következtében a parlamenti képviselettel nem rendelkező politikai pártok, a társadalmi, tudományos és érdekképviseleti szervezetek, alakosság többsége nem fejtheti ki véleményét az Országgyűlés elé kerülő fontos tör-, vény ja vasi átokról. Felemeli az MSZMP a szavát az ellen is, hogy az MDF és az SZDSZ közötti „különalku" miatt az állampolgárokat várhatóan megfosztják attól a lehetőségtói, hogy személyesen és közvetlenül döntsenek a köztársasági elnök kilétéről. (MTI) Parlamenti bizottságok Az Országgyűlés múlt heti „nyitó" ülésszakán tíz állandó és négy különbizottságot választott. Az alábbiakban közöljük e bizottságok vezetőinek névsorát, valamint azon húsz sarkalatos törvényt, melynek elfogadásához — az MDF—SZDSZmngállapodás értelmében — továbbra is kétharmados többség szükségeltetik. A parlament holnap délelőtt 10 órakor folytatja munkáját. AZ ORSZÁGGYŰLÉS ÁL- Géza (SZDSZ), LANDÓ BIZOTTSÁGAI: 1. Alkotmányügyi, törDr. Baranyai Miklós (MDF). Titkár: Dr. Kovács Pál vény-előkészítő és igazság- (MSZP). 8. Környezetvéügyi bizottság (26 fő). El- delmi bizottság (23 fő). Elnök: Dr. Salamon László nök: Lukáts Miklós (MDF). Alelnökök: Dr. (KDNP). Alelnökök: Dr. Balsai István (MDF), Dr. Papp Sándor (MDF), RáTorgyán József (FKGP), day Mihály (SZDSZ). TitTitkár: Dr. Hack Péter kár: Dr. Tarján Lászlóné (SZDSZ). 2. Önkormány- (FKGP). 9. Kulturális, okzati, közigazgatási, belbiz- tatási, tudományos, sport, tonsági és rendőrségi bi- televízió, és sajtó bizottság, zottság, (25 fő). Elnök: Dr. (25 fő). Elnök: Dr. Kulin Wekler Ferenc (SZDSZ). Ferenc (MDF). Alelnökök: Alelnökök: Dr. Böröcz Ist- Nádori László (SZDSZ), ván (FKGP), Horváth Ba- Prepeliczay István lázs (MDF). Titkár: Dr. (FKGP). Titkár: Elek IstSóvágó László (MDF). 3. ván (MDF) 10. Emberi joK ül ügyi hl zottság (23 fő), gi, kisebbségi és vallásügyi Elnök: Horn Gyula bizottság, (25 fő). Elnök: (MSZP). Alelnökök: Csóti Dr. Fodor Gábor (Fidesz). György (MDF), Hegedűs Alelnökök: Dr. Lukács TaTitkár: más (KDNP), Dr Mészáros István István (SZDSZ). Titkár: István (Fidesz). Szent-Iványi (SZDSZ). 4. Honvédelmi Dr. Baka András (MDF), bizottság, (24 fő). Elnök: AZ ORSZÁGGYŰLÉS Dr. Balogh György (FKGP). Alelnökök: KiKÜLÖNBIZOTTSAGAI: 1. ügyrendi bizottság, rály Béla (független), Mécs (14 fő). Elnök: Dr. Kónya Imre (SZDSZ), Dr. Raffay Imre (MDF). Alelnök: Dr. Ernő (MDF). Titkár: Per- Katona Béla (MSZP), jés Gábor (MDF). 5. Költ- Titkár: Dr. Szigethy István ségvetési, adó- és pénzügyi (SZDSZ). 2. Választási és bizottság, (26 fő). Soós Károly Elnök: mandátumvizsgáló bizottAttila ság, (12 fő). Elnök: Nyers (SZDSZ). Alelnökök: Rezsó (MSZP) Alelnök: Dr. Bethlen István (MDF), Dr. Isépy Tamás (KDNP). TitBékesi Titkár: (MDF). 6. Gazdasági László (MSZP), kár: Nóvák Rudolf Dr. Becker Pál (SZDSZ). 3. Mentelmi és bi- összeférhetetlenségi bizottzottság, (26 fő). Elnök: Bod ság, (12 fő). Elnök: Oláh Péter Akos (MDF). Alel- Sándor (FKGP). Alelnök: nökök: Dr. Lakos László Deutsch Tamás (Fidesz). (MSZP), Tardos Márton Titkár: Dr. Bálás István (SZDSZ). Titkár: Sárossy (MDF). 4. NemzetbiztonLászló (MDF). 7. Szociális, sági bizottság, (13 fő). Elcsaládvédelmi és egészség ügyi bizottság, (26 fő). El nök: Dr. Kiss (MDF). Alelnökök: nök: Dr. Demszky Gábor (SZDSZ). Alelnök; SzokoGyula lay Zoltán (MDF). Titkár: Arató Bereczki Vilmos (FKGP). A KÉTHARMADOS TÖBBSÉGGEL ELFOGADANDÓ TÖRVÉNYEK LISTA JA: 1. A jogalkotó* rendjéről szóló tv. 2. A népszavazásról szóló tv. 3. A rendkívüli állapot, a szü kségállapot idején és a veszélyhelyzetben alkalmazható szabályokat meghatározó tv. 4. A képviselői Jogállásról szóló tv. 5. Az Országgyűlés ügyrendje. 6. Az Alkotmánybíróság szervezetéről és működéséről szőlő tv. 1. Az állampolgári. Illetőleg a nemzetiségi jogok parlamenti biztosáról rendelkező tv. 8. A fegyveres erőkről, a rendőrségről és a nemzetbiztonsági tevékenységről szőlő tv. 9. Az önkormányzatokról szélé tőrvény a IV. számú mellékletben kifejtettek szerinti módon. 10. A bíróságokról szóló tv. 11. Az utazási és a letelepedési szabadság, valamint a menedékjog törvényes szabályozása. 12. A lelkiismeret- és vallásszabadság törvénves szabályozása. 13. Az adatvédelem és nyilvánosság törvényes szabályozása. 14. A sajtótörvény, valamint a tátékoztatási törvény a IV. aiámú mellékletben kifejtettek szerinU módon. 15. A gyülekezési és egyesülési jogról szóié tv., valamint a párttörvény. 16. A nemzetiségi tv. 17. Az állampolgársági tv. 18. A választójogi tv. 19. A sztrájktörvény. 20. A honvédelmi kötelezettségről szóló tv. Az SZDSZ „megközelítései" (2.) Barátok társaságából tömegpárt A többpárti választásokon „ringbe száilt" szervezetek közül hatnak sikerült talpon maradni. Ezek közül újszerű alakulatnak mondható a Magyar Demokrata Fórum, a Szabad Demokraták Szövetsége és a Fiatal Demokraták Szövetsége. Az MDF több szempontú meghatározásáról a múlt hónapban olvashattak e hasábokon. Most az SZDSZ jellemzőinek megragadására dr. Bozóki András, a budapesti tudományegyetem, az ELTE jog pszichológiai tanszékének adjunktusa van segítségünkre. — A politikai értékrendskálán hol helyezi el az SZDSZ-t? — Abból a szempontból, hogy a gazdaságpolitikájában az állami szektor radikális lebontását követeli, jobboldali pártnak tűnhet. Ugyanakkor társadalompolitikája nem konzervatív (nem a hagyományokra, a tekintélyelvre épül), hanem modern, európai szellemiséget akar Magyarországon meghonosítani; az emberi jogok eszméjéből indul ki, ami a francia forradalom óta baloldali fogalomtriász, ez pedig inkább a baloldalhoz köti. Szerintem az SZDSZ kifejezetten centrumpárt. A magyar politikai palettán való elhelyezkedése végső soron attól függ, milyen lesz az általános felállás. Például az MSZMP megerősödése esetén az SZDSZ a centrum, az MDF jobboldali lesz; ha az MSZP a szociáldemokrata vonásokat erősíti és közelít az SZDSZ felé, akkor kétpólusú lesz a politikai élet (mint az NSZK-ban, vagy Franciaországban), s az SZDSZ-re balkö. zép szerep vár. — A politikai értékrendtől lényegesen különbözik a politikai stílus. Az SZDSZ stílusát ellenfelei a kampány során bolsevik, agresszív jelzővel jellemezték. — Ezt a bélyeget részben azért sütötték az SZDSZ-re, mert tagjai között vannak, akik egykor régen MSZMP-tagok voltak (megjegyzem, az MDF vezetői között is találunk ilyen személyeket: Kulin Ferenc, Bíró Zoltán hevét említeném), részben azért, mert az SZDSZ sajátos, azaz dinamikus, akcionista kampánystratégiával növelte meg szavazótábaráb Erről a tudatos, „rámenős" kampányával az MDF a tömegkommunikációban képes volt elhitetni, hogy „bolsevik", mert „tudják, merik és teszik". — Az elit pártjának nevezik az SZDSZ-t. Valójában kié ez a baráti társaságból tömegpárttá nőtt szervezet? — A nagyvárosi elitértelmiséget igen, a mögötte levő középosztályt nem vonzotta az SZDSZ. A vidéki középosztályt, értelmiséget a korábban megalakult MDF nyerte meg magának azzal, hogy „nvugodt erőként" azt hirdette: nem szükséges 180 fokos fordulat a rendszerváltáshoz. Az a vidéki antikommunista, radikális munkásság aki ezt a programot „langyosnak" találta, az SZDSZ-hez csatlakozott — A magyar szellemi élet jellemzéséül sokan a népi-urbánus „rendezőelvet" tartják hitelesnek. Ezt az ellentétpárt alkalmazva kiáltották ki az SZDSZ-t az urbánusok, azaz a zsidók pártjának ... — Kulturális tradíció Magyarországon a népi-urbánus kérdés, ami a 10-es—30-as évekre vezethető vissza, amikor létezett egy népi mozgalom és egy baloldali liberális, polgári csoport, amikor a fasizálódással a zsidókérdési élesen fölvetődött. Erről a té. máról az 1947-es fordulatot követő diktatúra idején nem lehetett beszélni. Ezért természetes, hogy a mostani szólásszabadság idején nem> a nyugati demokráciákra jellemző aura jelent meg; előbb ki kell beszélnünk azokat a témákat, amelyekről eddig' tilos volt szólni. Így az '56-061 forradalomról, a zsidókérdésről, a népi-urbánus ellentétről vitáznak. Ugyanakkor tény: az SZDSZ vezetésében több zsidó származású személy van, mint az MDF-ében — az ügyvivői testület fele. De a szervezet egészére nem igaz, hogy urbánus, vagy zsidópárt az SZDSZ, mert a magyar társadalom minden színárnyalata megtalálható itt. Sajnálatos, hogy az 1989 nyaráig az MDF és SZDSZ kapcsolatát jellemző együttműködést ez az alantas problémafölvetés megmérgezte, s a vezetőségek közötti vita beszivárgott a tagságba, s helyi szinten is kiélezte az ellentéteket. — Minden tömegpártot jellemez, hogy különböző áramlatokat fog egybe. Az SZDSZ-en belül vannak-e egymástól élesen eltérő irányzatok? — A vezetőségben egységes az elkötelezettség a liberalizmus iránt, de annak különböző válfajai különböztethetők meg. Egy kisebb csoport — Tamás Gáspár Miklós vezetésével — a szabadelvű konzervativizmus híve; önmagát konzervatívnak, de szabadelvűnek határozza meg', a magyar és az angolszász liberális hagyományból, a XIX. század eszméiből építkezik- A többség a Kis János képviselte liberális centrumhoz tartozik, amelynek fő jellemzője, hogy nem engedi: az emberek között túlságosan nagy különbségek legyenek. Tőlük különbözik az a csoport, mely a szociálliberalizmusból a szociálist hangsúlyozza inkább — közülük .Solt Ottilia, Eörsi István nevét említeném. Ezek az irányzatok azonban — lévén régi ismerősökről, barátokról szó — eddig nem ütköztek meg, ezek a feszültségek ezután kerülnek felszínre. Annál is inkább, mert kérdés, hogy a tagság, mely nem a helyi elitből és középosztályból rekrutálódott, hanem a szegényebbekből, beéri-e a tiszta liberalizmussal, vagy — emberi jogait és megélhetését óvandó — a szociáldemokrácia irányába tolja el a pártot. — A Magyar Narancsban leírt jóslata — egy profi párt egy amatőr országban nem győzhet a választásokon — beigazolódott Az SZDSZ, ez a „profi párt", hogyan kell, hogy átformálja önmagát? Milyen jövőt jósol a szabad demokratáknak? — A rendszer ellenzékéből a kormány ellenzékévé lett az SZDSZ. Le kell vetkőznie a demokratikus ellenzéki múlt maradványait: vezetőinek be kell látniuk, hogy tekintélyesnek kell mutatkozniuk, szubkulturális stílusukon szükséges változtatni. A vezetőségen belüli belterjességet (a 13 ügyvivőből 11-en a demokratikus ellenzék tagjai voltak, mindannyian budapestiek) oldani kellene. A párt stílusa nyilvánvalóan azért is változik, mert a választások eredményeként legitim lett. Kívánatos lenne, hogy a két legerősebb párt között korrekt viszony alakuljon ki. hogy az SZDSZ ne csupán lojális, hanem konstruktív ellenzéki szerepet játszhasson. Az SZDSZ jövőie azon is múlik, hogy a liberális és a szociálliberális elvek közül hogyan választ A parlamenti vákuumhelyzet miatt az SZDSZ várhatóan szociáldemokrata irányba fog eltolódni, s jelentős tömegpárt marad. így bármikor átveheti a kormányrudat... (Vége.) Űjszászi Ilona