Délmagyarország, 1990. május (80. évfolyam, 101-127. szám)

1990-05-23 / 120. szám

MXVoO DÉLMA GYAR0RSZA6 80. évfolyam, 120. szám 1990. május 23., szerda Havi előfizetési díj: 101 forint Ára: 4,30 forint Program tegnapf kormány ma Vastaps és kritika a Parlamentben — Iliescu nyert, Tőkés még nem szenátor A Gorbacsov-csapat piacot akar — Szegedi viták A kormányalakító parlamenti ülésen ünnepi hangulatban hallgatták a honatyák Antall Józsefet, aki a tervezett 70 perc helyett 110 perc alatt olvasta föl A nemzeti megújhodás programja című dokumentumot. Amikor befejezte, a koalíció állva tapsolt, az ellenzék ülvo maradt. A kormányprogramról megoszlottak a vélemények. Legsarkosabban Orbán Viktor fogalmazott, szerinte nincs garancia arra, hogy az új kormány megoldja az ország gondjait; a „beterjesztés" nem ütötte meg a kormányprogram mércéjét, program tehát nincs, „tényleírások és kívánságok laza gyűjteménye" van. Nem a Fidesz frakcióvezetőjének eme véleménye miatt, hanem mert az idő haladt, fölborult az eredeti menetrend, így kormány csak ma lesz. A nagyvilág hírei közül: Iliescu győzött, bár az Európai Demokratikus Unió nem ismeri el a romániai választást demokratikusnak, vagyis Iliescut és kormányát legitimnek. A budapesti követségi szavazás nem hivatalos végeredménye szerint itt a Nemzeti Liberális Párt elnökjelöltje, Radu Campeanu kapta a legtöbb szavazatot. Tőkés Lászlónak egyelőre nincs elég voksa a szenátorsághoz. A Gorbacsov-csapatot két oldalról támadják, Litvánia tárgyalásra vár, az észtek és lettek az államfői tanácsadókig már eljutottak, Oroszországnak önállósági jogot akar Jelcin. Szegeden vitatkoznak az önkormányzatról a politikusok, a céhről a képzőművészek, a labdarúgócsapatról a sportvezetők. Sulyok Erzsébet Bársonyszékfoglaló Fontos állomásához érkezett a másfél hónappal ezelőtt újonnan megválasztott Országgyűlés: kedden lá órakor kormányalakító ülésszakra szólította a képviselőket a parlamenti, csengő. Az ülésszakot Szabad György, az Országgyűlés megbízott elnöke nyitotta meg. Rövid köszöntő szavai után azonnal arra kérte jegyző képviselőtársát, ismertesse az igazoltan távollevők névsorát. Mindöszsze öt név hangzott el: Bokros Lajosé (MSZP), dr. Kávássy Sándoré (FKgP), dr. Horváth Lászlóé (FKgP), dr. Ómolnár Miklósé (FKgP) és Haraszti Miklósé (SZDSZ). Mint a bejelentésekből kitűnt, az igazoltan távollevők közül négyen az Interparlamentáris Unió bonni leszerelési világtalálkozóján képviselik a magyar Országgyűlést. Szabad György a bejelentések sorában szólt arról is, hogy az elműlt napokban több büntetés-végrehajtási intézetből — Balassagyarmatról, Márianosztráról, Pálhalmáról és Szegedről — több száz elítélt aláírásával érkeztek petíciók a T. Házhoz. A petíciók az igazságszolgáltatással, illetve az ítélet-végrehajtással" foglalkoznak, ezért véleményezésre megkapta azokat az Alkotmányügyi, Törve: y-előkészítő és Igazságügyi, valamint az Emberi Jogi, Kisebbségi és Vallásagyi Bizottság. A megbízott házelnök arra kérte a bizottságokat: mihamarabb írásban terjesszék véleményüket a plénum elé. A plénum határozatképességének megállapítása után — 353 képviselő volt jelen a teremben — vette kezdetét az érdemi munka. „Dr. Antall József kijelölt miniszterelnök úr benyújtotta a kormányprogram irányelveit és megnevezte az új kormány miniszterjelöltjeit. A Házszabály rendelkezéseinek megfelelően hétfőn és kedden délelőtt az illetékes btzottságok a miniszterjelölteket meghallgatták" — mondotta az ülésszak tárgysorozatának megállapításakor bevezetőjében Szabad György, majd hangsúlyozta: a kormányalakítás olyan jellegű esemény az Országgyűlés és az ország életében, amely indokolja, hogy a plénum önálló ülésen tárgyalja. Ezért indítványozta —, s ezzel a Parlament tagjai 349 igenlő szavazattal, 3 tartózkodás mellett egyetértettek —, hogy az ülésszak napirendje a kormányprogram ismertetése, továbbá vitája, a program elfogadásáról és a miniszterelnök megválasztásáról szóló határozathozatal, a Minisztertanács tagjainak bemutatkozása, valamint a miniszterelnök és a kormány tagjainak ünnepélyes eskütétele legyen. Ezután dr. Antall József kijelölt miniszterelnök lépett ^ szónoki emelvényre. sajtó ós a kultúra teljes körű szabadságának, a nevelési és oktatási szabadságnak, s korszakos feladatnak tartja a vállalkozási, gazdasági szabadság helyreállítását. A második alapelv: az új kormány a nép kormánya kíván lenni, amely „végleg leváltja az elnyomatás rendszerét és áttér a szabadság rendszerére", amelyben a nép az állam intézményeit magáénak tekintheti, olyanoknak, amelyek az ő érdékében, védelmében, szolgálatában működnek. Az irányelvek harmadik alapelvként jelölik meg, hogy az 'Antall-kormány a gazdasági fordulat kormánya kíván lenni, s tisztában van azzal, hogy e téren lesz a legnehezebb feladata. „Célunk a szociális piacgazdaság megvalósítása, vagyis olyan gazdaságé, amelyben a piac nyitottságát szociális és környézetvédelmi szempontok, a gondoskodó és hosszú távlatokban gondolkodó társadalom elvárásai egészítik ki" — szögezi le a dokumentum. Végül negyedik alapelvként európai kormányként határozza meg. önmagát az Antáli-kormány, hangsúlyozva: viszsza akarunk térni az európai örökséghez, de egyben mindazokhoz az újabb értékekhez is, amelyet Európa az elmúlt 40 év alatt alkotott meg- A kormány elkötelezi magát az európai integráció gondolatának; az integráció első fejezete a szabad Magyarország felvétele lesz az Európa Tanácsba, a végső cél pedig az Európai Közösség tagságának elnyerése az elkövetkező évtized sarán. A program középpontjába az embert állították; ezt jelzik ' az elképzeléseket részletesebben kifejtő fejezetek címei is: Ember és környezete; Ember és művelődés; Ember és társadalom; Ember és gazdaság; Ember — haza — nagyvilág. Az irányelvek végül a kormány rövid távú cselekvési programját vázolják fel, megjelölve a 'kormányzati irányítás szervezeti és működési rendjének átalakításával, az inflációellenes és vállalkozásélénkítő program meghirdetésével, bizonyos kiemelt területek feliilvizsgáilátával és a társadalmi-gazdasági helyzet hiteles feltárásával kapcsolatos teendőket. Végül a nemzeti megújhodás programja célul tűzi, hogy a kormány rövidesen részletes programot dolgoz ki, amely a működésének első három évére érvényes feladatokat foglalja majd öszsze. Bizottsági ülések Az Országgyűlés kormányalakítási ülésszakának kezdetét közvetlenül megelőzően ülésezett kedden a Parlament önkormányzati, közigazgatási, belbiztonsági és rendőrségi, valamint alkotmányügyi, törvény-előkészítő és igazságügyi bizottsága. Az önkormányzati bizottság részben előző napi ülését folytatta, hétfőn két miniszterjelöltet hallgatott meg. A testület úgy foglalt állást, hogy a meghallgatásokról semmiféle írásos jelentést nem készít, elegendő dokumentáció a részletes jegyzőkönyv. A bizottság megvitatta az állami ingatlanok forgalmának átmeneti korlátozásáról szóló, lényegében a földtörvényt ismételten módosító törvényjavaslatot. Kótyavetye ellen Az Antall-kormány irányelvei A nemzeti megújhodás programja címet Viseli az a dokumentum, amelyet a hétfői és kedd délelőtti bizottsági üléseken — még imiélőtt a kedd délutáni plenáris ülésen előterjesztette a megbízott miniszterelnök — kézbe vehették az országgyűlési képviselőik. Az Antall-kormány programjának irányelvei négy alapelvet határoznak meg, amelyek a kabinet működését vezérlik majd. A program első alapelvként kimondja, hogy ez a kormány a szabadság kormánya kíván lenni. Ez azt jelenti, hogy ,/minden magyar állampolgár ugyanazokkal a jogokkal és kötelezettségekkel rendelkezzen a torvény előtt, a hivatalokban és egymás iránt is". Az új kormány híve a Ismeretes, hogy korábban Dornbach Alajos (SZDSZ) javaslatot nyújtott be a tanácsok, illetve tanácsi szervek tulajdonában, kezelésében levő vagyon elkótyavetyélésének megakadályozása érdekében. Ebből született az a törvényjavaslat, amelynek tárgyalását sürgősséggel kéri majd a bizottság, s amely már lényegesen átfogóbb, nem csupán a tanácsokra, tanácsi szervekre, hanem általában az állam tulajdonában levő ingatlanokra vonatkozik. Lényege, hogy a leendő önkormányzati tulajdon alapjának védelme érdekében korlátozza, ellenőrzés alá vonja az állam tulajdonában levő ingatlanok tulajdon-, illetve kezelői jogának átruházását. Kivétel ez alóla lakóházakban a bérlők, továbbá a lakóház építésére szolgáló telkek magánszemélyek részére történő elidegenítése, valamint az Állami Vagyonügynökség hatáskörébe tartozó tulajdonés/vagy kezelői jog átruházása. Az ellenőrzés joga a megyékben létrehozandó (SZDSZ) és Pálos Miklós Országgyűlés Gazdasági Bi(KDNP). Végül is az utóbbi zottságának ülése, a képvisejelölt személye mellett dön- lók Bod Péter Akos ipari ketöttek. reskedelmi miniszterjelöltet — Folytatódott kedden az hallgatták meg elsőként. Iparválság Bod Péter Ákos — aki közgazdász és többek között a Szovjetunióban, Hollandiában, Dániában és az Egyesült Államokban is dolgozott rövid ideig — elmondotta; a jelenleginél mindenképpen kisebb szervezetre van szükség az összevont minisztérium működtetéséhez, még akkor is, ha ez a tárca egyaránt foglalkozik iparral és belkereskedelemmel. Mint miniszternek, feladata lesz, hogy új energiakoncepciót dolgozzon ki, elősegítse Magyarországnak a nyugateurópai energiarendszerekhez való csatlakozását. A feldolgozóiparban elsősorban a privatizáció révén gyorsítható fel a struktúraváltás és hasonlóképpen nagy lehetőségeket szánnak a magántulajdonnak a belkereskedelemben is. A képviselők arról faggatták a miniszterjelöltet: hogyan akarja a nagyvállalatok lobbizását megszüntetni, a fizetésképtelenné vált cégeket felszámolni. Bod Péter Ákos szerint a privatizáció elősegítése érdekében mielőbb társaságokká kell alakítani a nagyvállalatokat is, kivéve azokat, amelyek alapvető közellátási tevékenységet végeznek. A társaságokban az igazgatótanács váltja fel a vállalati tanácsok tevékenységét, s így ezek a szervezetek nem tudják tovább akadályozni a szervezeti átalakulásokat. Ugyanakkor szükséges az is, hogy a jelenlegi likviditási válságot — amely az ipar egy jelentős részét megbénítja — rövid időn belül megoldják. Sorba kell venni azt a néhány vállalatot, amely a legkedvezőtlenebb helyzetben van, s esetükben elkerülhetetlen a csődeljárás szigorú lefolytatása. Elképzelhető, ha néhány ilyen ügyet rendezni tudnak, ez fontos üzenet lesz a többi cég számára, s hozzájárul a fizetési fegyelem számottevő javulásához. Az érintett néhány nagyvállalat felszámolása nem okozhat problémát, mivel termelőeszközeik — ha részben elavultak is — értékesíthetők, a kisvállalkozók azokat hajlandók megvásárolni. A bizottság végül Gyö*-iványi Sándor munkaügyi miniszterjelöltet hallgatta meg, aki legfontosabb feladatának a széttagolt munkaügyi politika egységesítését tartotta. Véleménye szerint a jövőben a bérkérdésekben érdekegyeztetéses alapon kell meghozni a döntéseket, s a munkavállalók és a munkaadók közötti szerződéssel kell rendezni az ilyen ügyeket. A képviselők elsősorban arról fagatták a miniszterjelöltet, hogyan vélekedik a leendő munkanélküliségről, és mit tervez a várhatóan növekvő gondok megoldására. E téren túlzottan megnyug(Folytatás a 2. oldalon.) vagyonellenőrző bizottságokat illeti majd, ezeket a bizottságokat a belügyminiszter hozza létre. A bizottság döntött arról is, hogy a sajtóval kapcsolatos vizsgálóbizottságba Debreczeni Józsefet (MDF) delegálja. Az alkotmányügyi bizottság meghallgatta dr. Balsai Istvánt (MDF), az igazságügyi tárca várományosát. A 43 esztendős ügyvéd meglehetősen járatos a minisztérium napi ügyeiben, s ott semmiféle jelentősebb szervezeti vagy személyi változást nem tervez. Rendkívül fontosnak tartja egyebek között a nemzetközi szerződések megkötésének és elfogadásának rendjére vonatkozó űj szabályozás mielőbbi kialakítását, a büntetőjog sokrétű, mélyreható módosítását, az ügyészség különálló hatalmi szerepének megszüntetését, a bírósági szervezet alapvető átalakítását. Az alkotmányügyi bizottság is megválasztotta a vizsgálóbizottságba delegált tagját. A javasoltak között volt Eörsi Mátyás Nyertek! Tegnap a Dugonics téren Szeged reprezentáns együttesének, a Molnár Dixielandnak a közreműködésével olvasóinkkal, előfizetőinkkel együtt ünnepeltük a DM születésnapját. Ez alkalomból sorsoláson vehettek részt azok, akik beküldték a megrendelőlapot. Féléves Délmagyaroriszág-elófizetést nyert: Sziládi Éva (Háló utca 1.), Ágoston Gáborné (Bajcsy-Zsilinszky utca 19.), Hulmán Józsefné (Csongrádi sugárút 89.), Tóthné Farkas Éva (Gyöngyvirág utca 11/B), Zsiga Sándor (Jókai utca 4.), Keresztúri Endréné (Fürj utca 65.), Zombori Elek (Fazekas Utca 23.), Ábrahám Józsefné (nem 'közölte lakcímét), Csiki Istvánné (nemi közölte lakcímét), Fodor Józsefné (József Attila sugárút 142/B), Magyar Mária (Sándorfalva, Kossuth utca 10.), Börcsök István (Zsámbok-réti sor 10.), Oláh Istvánné (Röszke, III. kerület 15.), Németh Lászlóné (nem közölte lakcímét), Vincze Mihályné (Tiszasziget, Kossuth utca 10.), Medvecz Éva (nem közölte lakcímét), Kopaszné Aczél Ágnes (Űrhajós utca 5/B), Takács Zsuzsanna (Csongrádi sugárút 94/A), Szőke Jánosné (Kereszttöltés utca 25/B), 20. nyertesünk a szelvényt „miniszterialáírással" küldte be, ezért csak személyi számát tudjuk közölni: 1 36 08 12 1177. Tárgynyereményt vehet át: Böröcz Lajos (Bécsi körűt 2.), Bajusz János (Hóbiárt basa utca 14—16.), Németi Irén (Tabán utca 5.), Eszék Józsefné (Gábor Áron utca 87/B), Ferenczi Mihályné (nem közölte lakcímét). A tárgy nyereményeket csütörtöktől szerkesztőségünkben átvehetik (Tanácsköztársaság útja 10.).