Délmagyarország, 1990. május (80. évfolyam, 101-127. szám)

1990-05-22 / 119. szám

m 80. évfolyam, 119. szám 1990. május 22., kedd ALAPÍTVA: 1910-BEN Havi előfizetési díj: 101 forint Ára: 4,30 forint Dolgos bizottságok Miniszterjelöltek meghallgatása — Raffayról is szó esett A finn példa varázsa — A parasztpárt óv Bukarestben Egész estig tekergett a telexkígyó az országgyűlési bi­zottságok tegnapi üléseiről, melyeken a miniszterjelöltek meghallgatása volt a főmúsor. Izgalmas viták, fordulatok, a jövőről való felelős gondolkodás jellemezte a képviselői tudakozódásokat, továbbá a jelöltek eredeti és felelős rea­gálásai, de olykor pikáns fűszerekkel hintették meg a munkát a honatyák. Terjedelmi okok miatt képtelenség lenne a dolgos bizottságok munkájáról részletes tudósítá­sokat adni, összeállításunkban azonban fölvillantjuk a legérdekesebb epizódokat. A romániai választásoknak még nincs hivatalos vég­eredménye, de annyi már bizonyos: a Nemzeti Megmenté­si Front és Iliescu vágott az élre. Igen jól, a magyar nem­zetiségű lakosság arányában szerepelt, a Romániai Magya­rok Demokratikus Szövetsége, várhatóan a harmadik po­litikai erő lesz a választási rangsorban. Hivatalos meg­erősítés nélkül, különféle választási manipulációkról is pötyögtek a telexgépek. A parasztpárt máris óvást jelen­tett be... Végeredmény még nincs, csak a hét második felére ígérik. Panasz, óvás, kommentár máris tömegével. Sz. Simon István Á Front és Iliescu sem tudták befejezni az előrejelzéseket, mivel a vég­előírt időpontra. A szakem- eredményre napokig kell vá­biztos befutó Romániában rendkívül magas volt a vasárnap tar­tott első szabad, demokra­tikus választáson a résztve­vők aránya. Nyolc megyé­ben 100 százalékos ered­ményt értek el. Sok helyütt még jóval éjfél után is sza­vaztak. Bukarestben példá­ul éste 10- órakor olyan hosszú sorokban álltak a szavazóhelyiségek előtt, hogy egyes helyeken 6-7 órát kellett várakozniuk az ál­lampolgároknak arra, hogy bejussanak a szavazóhelyí­ségekbe. Az első gyorsmérleg sze­rint a Romániai Magyar De­mokrata Szövetség a képvi­selőházban és a szenátusban egyaránt 6 százalékos arány­ra számíthat. Az máris megállapítható, hogy a romániai választása várakozásoknak megfelelően alakult. A győztes forra­dalom után nyomban meg­alakult Nemzeti Megmenté­si Frontot támogatták a leg­többen, így ez a politikai párt változatlanul a legje­lentősebb politikai erő az országban. A vonzó prog­ramot a front jelentette, az­berek hétfőn a szavazatok összcszámlálásának folya­matában is készítenek újabb rakozni: hivatalos közlés szerint csak pénteken hir­detnek eredményt. Az MSZP az elnökválasztásról zal, hogy azok a jelentős változások, amelyek a for­radalom győzelme után be­következtek, mind a front nevéhez és jelenlétéhez fű­ződnek. Ez erősen befolyá­solta a választópolgárokat. Hasonló a helyzet a? el­nökválasztásnál. Ion Iliescu személye azért olyan nép­szerű, mert a diktatúra bu­kását követően ő jelent meg először a politikai életben, és mint vezető, sikeresen átvészelté az éllene irányu­ló támadásokat. Még a Bu­karestben az Egyetem té­ren levő folyamatos tünte­tés sem tudta megtörni ezt a népszerűséget, és a te­mesvári kilátvány nyolca­dik pontjának érvényre jut­tatásáért indított kampány sem érte el a kitűzött célt. A hajnali órákban befe­jeződött szavazás után azon­nal megkezdték a szavaza­tok összeszámlálását. Ezt a munkát gépek segítsége nél­kül végzik, s a megyei eredményeknek hétfő éjfé­lig kellene elkészülniük. Várható, hogy ebben is lesz eltolódás, mert a szavazást A Magyar Szocialista Párt hét végi kongresszusán vár­hatóan arról is állásfoglalás születik: a párt vezetése tá­mogatja-e népszavazás ki­írását a köztársasági elnök megválasztásának módjáról. Ezt Polgár Viktor, az MSZP szóvivője közölte az MTI érdeklődésére arinak kap­csán, hogy Pécsett és Ka­posvárott a párt helyi szer­vezetei aláírásgyűjtést kez­deményeztek annak érdeké­ben. hogy a nép döntsön az elnök személyéről. A szó­Vivő hangsúlyozta, hogy mi­vel ez nem felső sugallatra történt, a Szocialista Párt helyi szervezeteinek joguk van helyi akciók indításá­ra. A szóvivő elmondta: az MSZP-nek továbbra is azaz álláspontja, hogy a köztársa­sági elnököt ne a Parla­ment, hanem a nép válassza meg. Mindez azonban nem azt jelenti, hogy a pártnak Göncz Árpád személye el­len kifogása van. A párt nem tartja szerencsésnek, ha a pillanatnyi pártérdekek­nek megfelelően alakul az örszág alkotmányos rendje. A demokratikus játéksza­bályok hosszú távú kiala­kítására lenne most szük­ség, nem pedig arra, hogy mindig az adott parlamenti erőviszonyok határozzák meg az alaptörvényt. Ameny­nyiben az Országgyűlés vá­lasztaná meg az elnököt, fennállna annak a veszé­lye, hogy a parlamenti több­séggel rendelkező párt a sa­ját akaratát viszi keresztül, s az ország teljes tiszti ka­rát saját tagjaiból választ­ja meg. Most ugyan nem igy történt, — az MDF— SZDSZ megállapodás értel­mében az elnököt az SZDSZ adja —, de ki garantálja, •hogy egy következő válasz­tás után a győztes párt nem tart meg magának vala­mennyi kulcspozíciót? Ha a nép választaná meg a köz­társasági elnököt, akkor el­vileg lehetőség van arra is, hogy ne a győztes párt je­löltje töltse be az elnöki po­zíciót. Parlamenti színek Döntő fontosságú kérdés­nek ítélte az önálló, nem­zeti szellemű hadsereg megteremtését Für Lajos honvédelmi miniszterjelölt. A honvédelmi tárca váro­mányosa az illetékes parla­menti bizottság előtti hét­fői meghallgatáson szólt erről, hangsúlyozva, hogy a 'magyar 'történelem sorsfor­dulóinál mindig nagy sze­rep hárult a honvédségre. Hozzátette: napjai nkiban Sincs ez másképp, hiszen je­lenleg nemcsak a demokra­tizálódás, hanem a nemzeti szuverenitás ügye is napi­renden van. A bizottsági bemutatkozá­son nem voltaik megkerül­hetők azok a sajtóban nap­világot látott írások, ame­lyek a honvédelmi tárca jö­vendő politikai államtitká­rát, Raffay Ernőt érintet­(Folytatás a 2. oldalon.) Vitézkedő magyarok Brazíliában Miközben a dél-amerikai magyarság nagy többsége őszintén örül Antall József új polgári demokratikus kormányának, és egyre több jele van az óhazához való egyéni és társulásos kap­csolódásnak, égy kisebbség­ben levő nosztalgikus cso­port a hét végén Buenos Airesben „vitézi avatással" hívta fel magára a figyel­met. A háború előtti Magyar­ország vitézi rendjének Dél­Amerikába vándorolt tag­jai Ladányi Domokosnak és Kesserű Istvánnak, a dél­amerikai és az argentin Vi­tézi Rend kapitányának ve­zetésével Brazíliában élő magyarokat avattak vitézzé a Buenos Aires-j Hungaria Egyesület székházában, a rend által ébren tartott ha­gyományos ünnepi külsősé­gek közepette. A dél-amerikai magyar­ság ultrakonzervatív szár­nyát képviselő vitézi rend arról híres a déli féltekén, hogy magát és eszméit ajánlja egy üj Magyaror­szág számára, és elégedet­len a hazai választási ered­ményekkel. Soraiban egyko­ri nyilasok és nácibarát elemek' is helyet foglalnak. Kapcsolódik az Erdélyi Vi­lágszövetség nevű szervezet­hez is, és vele együtt többé­kevésbé nyíltan irredentá követelések hirdetője. A Vitézi Rend mindeddig megtagadta, hogy hivatalos kapcsolatot létesítsen a Ma­gyar Köztársasággal és unt­nak Buenos Aires-i nagykö­vetségével. Egyik vezetőjük a minap annak a reményé­nek adott hangot, hogy az új magyar kormány mielőbb vérbeli arisztokratát bíz majd meg a Magyar KöZr társaság Buenos Aires-i nagykövetségének irányítá­sával. A szélsőjobboldal szám­szerűleg ugyan nem jelen­tős, befolyása azonban meg­haladja létszámát. Képvise­lői általában jól szituált, jó­módú Orvosok, vállalkozók, katonatisztek. Befolyásuk mindazonáltal visszaszoruló­ban van, amióta Magyaror­szágon többpártrendszer jött létre. Találkoztunk Maradonával — avagy: Randevú Focitáliában Már csak tizennyolc nap, és kezdődik egy olyan játék világtalálkozója, mely mil­liókat hoz -lázba. Pontosan harminchárom napon ke­resztül mérkőzik majd a világ legjobb 24 labdarúgó­válogatottja. A helyszín pe­dig Olaszország, ahol a ha­zai válogatott a Spanyolor­szágban megszerzett, de négy évvel ezelőtt Mexikó­ben elveszített trófeát akar­ja visszahódítani. Itália fel­készült, Itália óriási üzletet lát a Mondialéban. Mostan­ság riporterek ezrei lepik el az azzurik. földjét, sze­retnének mindent a legap­róbb részletekig megtudni. Könyvek, kiadványok, füze­tek jelennek meg az előké­születekről. A napokban ke­rült a piacra többek" között Temesi Láizló: Randevú Fo­citáliában című riportköny­ve is, ami sok hasznos tud­nivalót tartalmaz az 1990. június 8-án kezdődő világ­bajnokságról. Ezenkívül sztorikat is talál az olvasó ebben a nyolcvannyölc ol­dalas kiadványban. Többek között megszólal a fel^te gyöngyszem, Pelé. Sőt mi több, Temesi Lászlónak si­került Maradona közelébe is férkőzni. Erről a találkozás­ról a riporter holnaptól kezdve lapunkban -tsr:beszá­mol, sőt mi több, a nagy Diegótól a Délmagyarország olvasói — a sorozat végén — ajándékot is kapnak. Hogy ez mi lesz? Maradjon egyelőre titokban ... Díszpolgárokat avattak Tegnap az ünnepi városi tanácsülésen — amelyet május 21-én, Szeged napján tar­tottak — három új díszpolgárt avattak, is­n-et meghonosítva e régi. nemes szokást. Mint dr. Müller Józsefné tanácselnök-he­lyettes elmondotta, igen neves személyek — például gróf Széchenyi István (1833), Deák Ferenc (1848), Kossuth Lajos (1848), Jókai Mór (1893), Szent-Györgyi Albert (1937) és mások — kapták meg korábban e megtisztelő címet. Utalt arra, hogy az ün­nepi tanácsülés dátuma mégegyezik a III. Károly király által 1719-ben Szeged váro­sának adományozott oklevél aláírásának évfordulójával, s egyúttal — az ünnepi al­kalomkor — méltatta 80. születésnapját ün­neplő lapunkat, a Déimagyarországot. Király Zoltán országgyűlési képviselő ünnepi beszédében aktuális politikai kér­déseket is érintett. Hangsúlyozta, hogy az elkövetkezendő időszak egyik legfontosabb feladata: sikerül-e olyan önkormányzati törvényt alkotni, amely biztosítja a szabad­ságot minden település számára. Szólt az MDF—SZDSZ politikai egyezségéről is, mely pozitív jellegének hangsúlyozása után megjegyezte- ilyen horderejű egyezmény nem lehet csak pártvezetők ügye. E döntés előkészítésébe ugyanúgy nem vonták be á pártok tagságát, mint korábban, az állam­párt idején a hasonló döntések meghozata­lakor. Ez az egyezség megfosztja a népet azon — alkotmányban rögzített — jogától, hogy maga válasszon köztársasági elnököt. Ezért — mint Király Zoltán bejelentette — népszavazást kíván kezdeményezni ez ügy­ben: ne pártvezetők döntsenek párnázott ajtók mögött, hanem maguk az állampol­gárok arról, hogy rábízzák-e a Parlamentre a köztársasági elnök választását, vagy ma­guk kívánják ezt, közvetlen úton megtenni. Az új díszpolgárok — Buday György grafikusművész, akinek távollétében dr. Buday Margit föorvosnó vette át a díszes oklevelet; dr. Straub F. Brúnó akadémikus (volt államelnök) és Varga Mátyás díszlet­tervező — nevében a kétszeres Kossuth-dí­jas professzor mondott köszönetet. Meg­elégedésének adott hangot, hogy e nagy múltú város tanácsa olyan szemelveket választott díszpolgáraivá, akik a kultúrát képviselik. S. I. Nagy László felvétele

Next

/
Thumbnails
Contents