Délmagyarország, 1990. május (80. évfolyam, 101-127. szám)
1990-05-16 / 113. szám
1990. május 16., szerda 50 (Folytatás az 1, oldalról.) gősségi kérelmet azonban 232 ellenszavazattal, 106 igennel szemben elvetette. A képviselők egyetértettek viszont azzal, hogy Tamás Gáspár Miklós (SZDSZ) indítványát a szomszédos országokban élő magyar kisebbség jogainak védelme érdekében sürgősséggel tárgyalják. A képviselők ugyancsak támogatták Fodor Tamás (SZDSZ) indítványát, amely a lapeladási ügyletek kivizsgálását szorgalmazza. Kit kell meghallgatni? Hatalomátmentés a minisztériumokban ? Ezt követően rendkívüli ügyben, napirend előtti felszólalásra kért lehetőséget dr. ömolnár Miklós (FKGP). Megosztotta képviselőtársaival az utóbbi hetekben a minisztériumokban újságíróként szerzett tapasztalatát, amely szerint dokumentumokkal alátámasztható hatalomátmentés folyik vezető minisztériumi tisztségviselők közreműködésével. Véleménye szerint kft.-k be, részvénytársaságokba mentik az állami vagyont, amelynek következtében az új minisztereket kiürült kassza fogadja több helyen. Számos főhatóságnál szétosztották az egész évre szóló kereteket, látszattevékenységeket. indokolatlan külföldi utakat finanszírozva. A minisztériumok jelentős részében jogszabálymódositá5Í láz tört ki — jelentette ki a képviselő, s példaként emiitette a MÉM-et, ahol tíz nap alatt 19 miniszteri rendeletet módosítottak — vélhetően az átmentést segítve. Ezért javasolta parlamenti vizsgáló bizottság felállítását, amely független szakértők segítségével feltárná a minisztériumokban történteket. Az elhangzottakra Szabó Ferenc MEM államtitkár röviden reagálva kijelentette: az általános vád nem igaz. Egyébként a Kisgazdapárt — az MDF-fel ellentétben — nem élt azzal a minisztérium által felkínált lehetőséggel, hogy folyamatosan kísérje figyelemmel, a MÉM tevékenységét. Szabad György úgy ítélte meg, hogy mivel Omolnár Miklós javaslata nem felel meg a formális önálló képviselői indítvány alaki követelményeinek, azt a házbizottsághoz továbbítja sürgős vizsgálatra. Az újabb napirend tárgyalása előtt Németh Miklós kért szót. Emlékeztetett arra, hogy a szünet előtt az ügyvezető kormányt, annak egyes minisztériumait és tisztségviselőit súlyos vádakkal illette Omolnár Miklós. Kérte a kisgazdapárti képviselőt: a konkrét ügyek megjelölésével adja át a szóban forgó dokumentumokat, hogy mielőbb megindíthassa a vizsgálatot. Hozzátette: a konkrétumok nélküli, csupán az általánosság szintjén mozgó vádakat sem elfogadni, sem visszautasítani nem tudja. Ugyancsak napirend előtt jelentkezett Király Zoltán (MDF), az újságírók védelmében kérve szót. Felhívta a figyelmet arra, hogy a külföldi tudósítókat „kitessékelték" a sajtópáholyból, s a hazai újságírók is meglehetősen mostoha munkafeltételek közepette dolgoznak a Parlamentben. E helyzetet — mint hangsúlyozta — minél előbb rendezni kell az Országgyűlésről szóló tisztességes, és'korrekt tájékoztatás érdekében. Két órán át tartó, olykor nem is konkrétan a törvényjavaslathoz kopcsolódó vita jellemezte, 25 vélt vagy valós vádakat, védekezéseket, ironikus megjegyzéseket és viszontválaszokat tartalmazó felszólalás kísérte az államtitkárok jogállásának és felelősségének átmeneti szabályozásáról szóló törvénytervezet tárgyalását. Ez a törvényjavaslat az Alkotmányügyi, Törvényelőkészítésére néhány adat: a 25 hozzászólás közül 13 az MDF, 6 az SZDSZ, 4 a Független Kisgazdapárt, 2 a Fidesz képviselője részéről hangzott el. Az MDF képviselői közül dr. Kónya Imre háromszor, dr. Salamon László két alkalommal, dr. Torgyán József (FKGP) három ízben, az SZDSZ képviselői közül pedig dr. Hankó Faragó Miklós és dr.. Tölgyessy Péter kétkét esetben kért szót. késznek fog bizonyulni arra, hogy példát mutasson a térségben saját, türelmes, toleráns, nagylelkű kisebbségi politikájával. Azt kell felmutatnunk, hogy Magyarországot nem nemzeti önzés vezérli — noha a féltést, a gondot, az érzelmeket nem kívánjuk letagadni —, a kérdést demokratikus alapelvek alapján kívánjuk rendezni. Kifejezte meggyőződését, hogy a magyar Országgyűlés határozatával történelmi ajánlatot tesz szomszédainak. Magyarország kétoldalú szerződések sorozatával szeretné a kelet-közép-európai nemzeti kisebbségek kulturális autonómiáját létrehozni, ennek révén elősegíteni a térség békés együttműködésén alapuló demokratikus fejlődését. Hazánk békejobbot nyújt szomszédainak, akkor is, ha azt egyelőre még nem fogadják el — mondta. Az Országgyűlés Külügyi Bizottságának határozati javaslatát,, az Emberi Jogi, Kisebbségi és Vallásügyi Bizottság módosító indítványaival a plénum ellenszavazat nélkül, három tartózkodással fogadta el. Többórás vitát váltott ki a következő napirendi pont témája, nevezetesen az Axel Springer Budapest Kft. lapvásárlási ügyleteivel kapcsolatos előterjesztés Abban a felszólalók többsége egyetértett, hogy bizottságot szükséges felállítani az ügy kivizsgálására, ám igencsak nagy volt a nézeteltérés a bizottság hatáskörére vonatkozóan. Fodor Tamás (SZDSZ) — ragaszkodva eredeti indítványához — hangoztatta, hogy kizárólag az Axel Springer ügyeivel foglalkozzon a testület, ne vizsgálódjon más lapeladások felől. Végül megszavazták, hogy a felállítandó bizottság hatásköre kiterjed a nyomtatott és elektronikus sajtó privatizációs eljárásainak kivizsgálására, s ezen belül is elsősorban az Axel Springer Budapest Kft. ügyleteinek feltárására. A bizottság legkésőbb 1990. június 30-ig tesz jelentést az Országgyűlésnek. Magyar állampolgárok... A testület ezt követően rátért a magyar állampolgárságtól megfosztó hatarozatok hatályon kivtil helyezéséről szóló 1990. évi XXVII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat megtárgyalására. A napirendet az Alkotmányügyi, Törvényelőkészítő és Igazságügyi Bizottság képviseletében dr. Salamon László (MDF) terjesztette elő. A bizottsági előadó utalt arra, hogy a korábbi Országgyűlés a törvény megalkotásával a történelem régi tartozását törlesztette a haza méltatlanul megtagadott fiaival szemben. Ez azonban nem tekinthető tökéletes megoldásnak, mert a törvény csak az élő állampolgárok tekintetétben rendelkezett: külön kérelemhez kötötte az állampolgárság visszaszerzését. Az elhunytak esetére nem tartalmazott egyértelmű rendelkezést. Ezt a hiányt pótolja a mostani törvényjavaslat. A képviselők 339 igen, i ellenszavazattal elfogadták a törvényjavaslatot. Az elfogadott módosítás értelmében a törvény rögzíti, hogy az elhunyt személyek esetében hatálytalannak kell tekinteni a jogfosztó intézkedést, tehát magyar állampolgárságukat nem veszítették el. tő és Igazságügyi Bizottság pénteki állásfoglalása alapján új változatban, karcsúsított formában került a törvényhozók asztalára. Lényege — miként a bizottság előadója, dr. Balsai István (MDF) is vázolta —. hogy megszűnik a miniszterhelyettesi funkció, továbbá az a gyakorlat, hogy országos hatáskörű szerveket is államtitkárok irányítanak. Ezzel szemben lesz politikai (parlamenti), címzetes (a kormánybiztos és a tárca nélküli miniszter közötti), közigazgatási, valamint helyettes (minisztériumi) államtitkár. A törvényjavaslat szerint az államtitkárokat a miniszterelnök javaslatara a köztársasági elnök nevezi ki, illetve menti fel. Elhangzott az is, hogy e tervezet törvényerőre emelése nélkülözhetetlen a kormányalakításhoz. A plenáris vita érzékelteKirály Zoltán (MDF) a tőle megszokott határozottsággal felkérte a Parlament tisztikarát: a továbbiakban ne adjanak, vagy vonják meg a szót, ha a képviselő eltér a tárgytól, mert nem a politikai egyeztető tárgyalásokon ülnek, hanem a törvényhozásban. Végül is az SZDSZ — a Fidesz áthidaló javaslatát elfogadva — szűkítette módosító indítványát. csupán ahhoz ragaszkodott, hogy a közigazgatási államtitkar kinevezése történjék az illetékes miniszter javaslatára —. a miniszterelnök útján —, és csak a közigazgatási államtitkárokat hallgassák meg az illetékes parlamenti bizottságok. A plénum a tervezetet — az SZDSZ módosító javaslatával — 309 egyetértő szavazattal. ellenszavazat nélkül, 12 tartózkodással elfogadta. Egy hét múlva újra A kérdésekre adott válaszokkal befejezte plenáris ülését az Országgyűlés. Szűrös Mátyás bejelentette: a Parlament soron következő ülését az elnök május 22-én, kedden 15 órára hívja össze. A várhatóan kétnapos ülés napirendjen szerepel majd a kormányprogram megvitatása és a miniszterelnök megválasztása, s ekkor mutatkozik be az új kormány. A képviselők megtárgyalják a tanácsok mandátumának meghosszabbításáról szóló törvényjavaslatot. Szűrös Mátyás kérte: mivel az Országgyűlés idő hiányában elhalasztotta az Interparlamentáris Unió magyar tagozatának megalakítását, a külügyi bizottság a Parlament elnökének egyetértesével döntsön a május 21. és 25. között megrendezendő bonni leszerelési világkonferencián részt vevő magyar delegáció összetételéről. Rádiófelex Békejobb szomszédainknak Ezután a szomszédos államokban élő magyar nemzeti kisebbségek helyzetéről folytatandó tárgyalások megkezdésére vonatkozó országgyűlési határozati javaslatot vitatták meg. Tamas Gáspár Miklós (SZDSZ), az önálló indítvány beterjesztője felszólalásában egyetértett a Külügyi Bizottság által végleges formába öntött határozati javaslattal, s elfogadhatónak nevezte az Emberi Jogi, Kisebbségi és Vallásügyi Bizottság módosító javaslatait is. Véleménye szerint a magyar Országgyűlés Együtt keressük a megoldásokat Premierre készül a 23 európai parlumenti demokráciát tómöritó Európa Tanács: szerdától péntekig Budapesten, az Országgyűlés épületében parlamenti közgyűlésének számos tagja és több nemzetközi szervezet vezetője tanácskozik majd. A konferencia címe beszédes: „A gazdasági reformok Közép- és KeletEurópában: kihívás egész Európa számára". A szónokok listája impozáns: Catherine Lalumiere, az Európa Tanács főtitkára; Michel Camdessus, a Nemzetközi Valutaalap vezérigazgatója; Anders Björck, az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének elnöke; magyar részről Antall József — és hosszan sorolhatnánk még. Az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének múlt heti strasbourgi ülésszakán Dame Peggy Fenner aszszony, brit konzervatív képviselő — aki személyesen is szerepet játszott az értekezlet kezdeményezésében, s aki az általános beszámolót tartja a tanácskozáson — válaszolt az MTI tudósítójának kérdéseire. — Mi indította az Európa Tanácsot e konferencia megszervezésére? — Azok a nagy demokratikus változások ösztönöztek bennünket, amelyek Közép-Kelet-Európában valósultak meg Ügy véltük, hogy természetesen Közép-Európában kell megtartani, így esett végül a választás Budapestre, miután a magyar Országgyűlés Is kész volt az együttműködésre. — Milyen meggondolások játszottak szerepet a résztvevők és meghívottak listajának összeállításában? — Azt akartuk, hogy jó szakemberek jöjjenek el az Európa Tanács más országaiból és a térség érdekelt országaiból, és hogy ott legyenek az ilyen kérdésekben járatos, a térségben érdekelt nemzetközi szervezetek magas rangú képviselő is. Ezért hívtuk meg a Nemzetközi Valutaalap, a Világbank stb. illetékeseit. Minden lehetőséget meg akartunk teremteni ahhoz, hogy az Európa Tanács és e szervezetek sokrétű tapasztalatait felhasználhassák önök. Mint ismeretes, az Európa Tanács országai is különbözők, vannak elsősorban magángazdaságra alapozó országok, másutt jelentős a köztulajdon aránya is. — Sokfélék a közép-kelet-európai országok is. — Igen, ezt is figyelembe kellett venni. Természetesen arra számítunk. hogy nemcsak a mi oldalunk: fog beszélni, hanem élénk párbeszéd alakul majd ki a közép- és kelet-európai országok képviselőivel — Általában kétféle forgatókönyvet tartanak lehetségesnek nálunk a közgazdászok. Az egyik szerint Magyarország külföldi adóssága olyan magas, hogy ez el fogja riasztani a külföldi tökét, és az elkövetkező évek még nehezebbek lesznek. A másik szerint a demokratikus keretek létrejöttével és nyugati tökével viszonylag hamar megkezdődhet a gazdasági talpra állás, ön melyik forgatókönyvet tartja reálisnak? — Mindkettő lehetséges, de erről elsősorban a Nemzetközi Valutaalap és a Világbank vezetőinek véleménye lesz érdekes, hiszen ők eljönnek Budapestre. Ok jól ismerik a struk. túraátalakítás módszereit és problémáit. Az Európa Tanács annak idején kampányt folytatott a déli fejlődő országok adósságproblémája ügyében, és ekkor is nagy szerepet játszott ez a két szervezet. Most a közép?- ós kelet-európai országokon a sor. Noha ismerjük a nagy adósság elriasztó hatását, azt is tudjuk, hogy Magyarország már hosszabb ideje megindult a gazdasági és politikai demokrácia irányában. Ismerjük a külföldi beruházásra vonatkozó igényt is, tudjuk, hogy szüksége van erre a talpra álláshoz. — Egy dolog a nemzetközi szervezetek álláspontja, de a döntó a magántőke magatartása: megindul-e igazán Magyarország, a térség felé? — Nem lehet rögtón a nyugati tő. ke rohamára számítani, de már az a tény is, hogy önöknél szabad, demokratikus választásokat tartottak, bizalmat teremt — Mit vár magától a budapesti tanácskozástól? — Remélem: őszinte párbeszédre ad lehetőséget a hatékony segítségnyújtás módozatairól, és azt is; hogv konszenzusra egyetértésre jutunk a tennivalókat illetően é« erről kiadhatunk majd egy állásfoglalást nevezzük például budapesti nyilatkozatnak. Reméljük, hogy ebben tisztázni lehet, majd, melyek Közép- és Kelet-Európ>a igényei, szükségletei, Déldául műszaki ismeretek, menedzsment stb. téren, és milyen jellegű segítséget tud nyújtani ehhez Európa másik része. Baracs Dénes GÖNCZ ARPAD PROGRAMJA. Göncz Árpád ideiglenes köztársasági elnök hétfőn este Indianapolisból New Yorkba érkezett. Kedden, New Yorkban a Freedom House, majd az Amnesty International emberjogi szervezet vendége. Később ebéden vesz részt, amelyet Edgár Bronfman, a Zsidó Világkongresszus elnöke ad tiszteletére. Találkozik a nagy amerikai zsidó szervezetek vezetőivel is. Az államfő megbeszélést folytat John Whiteheaddel, az amerikai kormány által felállított magyarországi beruházási alap igazgató tanácsának elnökével, este piedig amerikai magyarokkal találkozik. BAKER MEGÉRKEZETT. Kedden, a kora esti órákban Moszkvába érkezett James Baker, Az Egyesült Államok külügyminisztere szerdától péntekig folytat hivatalos tárgyalásokat szovjet kollégájával, Eduárd Sevardnadzével. Várható, hogy a korábbi külügyminiszteri tárgyalások „menetrendjéhez" hasonlóan, Bakert fogadja majd Mihail Gorbacsov szovjet államfő is. Az amerikai politikust a moszkvai repülőtéren AJekszandr Besszmertnih első külügyminiszter-helyettes köszöntötte. A május 30.—június 3. között az Egyesült Államokban sorra kerülő újabb szovjet —amerikai csúcstalálkozót előkészítő miniszteri megbeszélések napirendjét a „szokásos" témakörök alkotják: leszerelés: regionális válságok; a kétoldalú kapcsolatok; kereskedelmi-gazdasági együttműködés; transznacionális problémák. BOEGAR KEREKASZTAL. Bulgáriában a júniusi parlamenti választásokon nem alkalmazzák a „nicaraguai módszert", azaz nem festik be a választók ujját a csalások megakadályozására — erről született megállapodás kedden Szófiában, a nemzeti kerekasztal-tárgyalásokon. Aláírták a választási kampány etikai kódexét, döntöttek a rádió és televízió választási kampányba történő bevonásának alapvető kérdéseiről. Ezeket a dokumentumokat néhány nap múlva hozzák nyilvánosságra Bulgáriában. GORBACSOV — HATVANEGY SZAZALÉK. A szovjet eLnököt az SZKP júliusi kongresszusának küldöttévé választották, de az erre jogosult moszkvai kerületben a párttagoknak mindössze 61 százaléka szavazott rá. A hírt kedden Moszkvában egy párttisztségviselő közölte Gorbacsov után Valerij Baranov — egy üzemi szintű pártvezető — kapta a legtöbb voksot, az összes szavazatok harminchat százatékát. Baranov a párton belül a „radikális demokratikus platformot" képviseli. Az SZKP vezetése a műit hónapban nyílt levélben szólította fel e platform híveit, hogy változtassák meg nézeteiket, vagy távozzanak a pártból. BURGENLANDI MAGYAROK. Az ausztriai nemzetiségek — köztük a burgenlandi magyar kisebbség — helyzetének megiavítására irányuló követelésekről sajtóértekezletet tartottak kedden Bécsben, az osztrák államszerződés aláírásának 35. évfordulója alkalmából. A nemzetiségek vezető kéDviselői közős szervezetük, az ausztriai népcsoportok tájékoztató közoontja által rendezett értekezleten ismertették a kormányzathoz intézett memorandumukat, amely,. a kisebbségek védelmére és jogainak fokozottabb érvényesítésére elengedhetetlennek minősített, a következő öt évben megvalósítandó törvényhozási és egyéb intézkedéseket foglalja össze. KIGYULLADT A BUGACI CSÁRDA. Kedden délután, feltehetően villámcsapás következtében, kigyulladt a bugaci csárda nádtetőzete. A tűzoltók nagy erőkkel vonultak a helyszínre, és a tüzet rövid időn belül eloltották. Személyi .sérülés nem történt, a becsült kárérték körülbelül 25 millió forint.