Délmagyarország, 1990. május (80. évfolyam, 101-127. szám)

1990-05-16 / 113. szám

1990. május 16., szerda 3 Ölni vagy nem ölni - ez itt a kérdés (Jegyzetek az alternatív polgári szolgálatról) „Szabad-e ölni, embert ölni" — éneklik Szörényiék a Kőműves Kelemenben. A jóérzésű ember azonnal hallja szivében a választ: nem szabad embert ölni. Ez a természetes érzés. Ha nem szabad embert ölni. akkor engem sem szabad megölni, akkor én is. mj mindnyájan nyugodtan élhetjük napja­inkat, mert ölni nem sza­bad. Emberek! Ne féljetek! Az egyértelmű tiltó mon­dat után a történelemben, jogalkotásban és államgya­korlatban nem pont van, hanem vessző. Embert ölni nem szabad,... kivéve, ha jogosan halálra ítélték. Vagy ha önvédelemből tették. Vagy ha megszületése' nem kívánatos. Vagy ha közpon­ti akarattal kijelölik ellen­ségnek. Vagy ha cigány, zsidó, szatír, boszorkány, másként gondolkodó stb. Az emberélet erőszakos kioltá­sa csak akkor_ bosszantja a társadalmat, 1ia "jogi sza­bályozáson túlmenően gyil­kol valaki. A jog szerinti emberölés erény, a jogtalan bűn. Így szoktatják, szok­tatjuk hozzá eszünket ah­hoz, hogy a saját szempon­tunk szerint taglaljuk a dolgot. S mi lenne, ha for­dítanánk? A gyilkos gyilko­sa gyilkos. Szegény Ceau­sescu ..., szegény csengelei, szegény ellenség ... A halálbüntetés kiszabá­sára jogosult bíróság mel­lett, s ennél sokkal szerve­zettebben ott van a nagy „gyilkosképző", a hadsereg. Dollár-, márka-, forint-, lej­stb. milliárdokkal készítik fel a kormányok fiaikat és leányaikat arra, hogy ügye­sen, pontosan, eredménye­sen képesek legyenek ölni. „Aki velünk céloz, biztosan talál" — hangzott a hirde­tése az egyik nyugati fegy­vergyártó cégnek. A plaká­ton pedig egy tökéletesen eltalált, húzott szemű „el­lenség" omlott össze. Gra­tulálunk, emberiség, jól szervezed magad! Fiúk, lányok, csatasorba! A haza védelme szent köte­lesség, az ősi, nemes földért vérünket adjuk (miközben másokét ontjuk)! Rajta! Előre! A felkészített, csőre töltött profi vagy néphad­sereg alig várja a cél feltű­nését. Eddig emberalakra lőttünk, most emberre. S ha a technika fejlődik, ak­kor majd nem is kell lőnr," csak nyomni a gombot, és nyomtalanul eltűnik az, aki ellenség. Egyiket Joe-nak hívták, másikat Ivánnak — talál­kozhattak volna az egyete­men is. De nem oda küld­ték őket, hanem a lövész­árokba. Milyen természetes a nemzeti elhatárolódás ka­tonai biztosítása, milyen büszke és dicső a harcos, aki jól teljesíti a parancsot, és jól Tr^észárolja anyák­apák gyermekeit, fiúk-lá­nyok szeretőit, iskolák di­ákjait. A következő történelmi perc kutatásai és tömegsí­rok fölötti tárgyalásai per­sze kimutatják, hogy bár érthető volt, de nem volt igazságos. Bár kivédhetetlen volt, de csak az összefüggé­sek hiányos ismerete miatt. Az a néhány százezer hős és áldozat, néhány tucat parancsnok, és a nacionalis­ta történelmi folytonosság kikezdhetetlenségéből faka­dó tanulópénz. Aki leteszi a katonai es­küt, az véglegesen kiszol­gáltatja magát ennek a me­chanizmusnak. Az ellenség­kijelölés, engedelmesség, tö­megsír megbonthatatlan egymásutánjának. Hazánkban sokáig nem volt választási lehetőség. Aki nem akarta lelkét bele­csúsztatni a mindig igaza van, kérdés nincs parancs­nokok zsebébe, az mehetett Baracskára, 3 évre, ahol szintén parancsokat kapott, de nem kellett kitanulnia a honszolgálati emberölés di­cső mesterségét. Az európai fejlqdés csak az utóbbi év­tizedben jutott el odáig, hogy a helyettesítő polgári szolgálat vállalási lehetősé­gét alapvető emberi jognak deklarálják. Hazánkban is törvénybe iktatták ezt a lehetőséget. A mai válasz­tás a barna csokoládé, és a szintén barna, de nem cso­koládé közötti választáshoz hasonlít. Aki lelkiismereti ok miatt nem akar katona lenni 12 hónapig, az lehet civil munkaszolgálatos, 28 hónapig, havi 780 forintért. A mai napon az egész vi­lágon azokat ünnepelik, akik sokat szenvedtek a civil szolgálat bevezetéséért. •Szegeden, a Dugonics té­ren délután ötkor kezdődik a megemlékezés, fél nyolc­kor pedig nyilvános vita lesz az érintettekkel és az illetékesekkel. A rendezők — a Bokor Katolikus Bázis­közösség, az „Egyházfó­rum" Közéleti Társaság és a Fidesz szegedi csoportja — hozzá akar járulni ezzel a folyamathoz, amelynek a végén majd olyan világban élhetünk, ahol az „embert ölni nem szabad" kijelentés végére pontot lehet tenni. Máté-Tóth Afdrás A kíméletes fagyosszentek ellenére Á ráfázás még nem kizárt A tulajdonviszonyok, közgazdasági szabályozók válto­zásának képlékeny szakasza a mezőgazdaságban nem je­lenti azt, hogy az átmenetben a parasztember ölbe tett kézzel várhatna, mi sül ki mindebből. Vet, ültet, majd arat is, s bízik a jó szerencsében, hogy árában kel el a porté­kája. Addig nem is annyira a híreket figyeli, inkább az eget kémleli. Ebben a kérdésben szeretne borúlátó lenni. A csapadékhiány szinte általános, s mindent eldönt, hogy az eső az utolsó előtti vagy utáni pillanatban érkezett-e. A bizakodás vagy^ lehangoltság terepeit néha egy dúlőút vá­lasztja csak el. Itt 20 milliméter esett a hét végén, ott csak elverte a porját. A különbség: termő vagy felsült gabona, elfonnyadt vagy megfogant paradicsom- és paprikapalánta. Az viszont az esélyeket javítja, hogy az idén a fagyos­szentek kíméletesen bantak a természettel. A szőlő- és gyümölcstermést nem szüretelték le idő előtt. A Deszki Maros Tsz-ben pritamin, fehér és kalifor­niai paprikából száz hek­tárt meghaladó területet ültetnek be a napokban. Eb­ben a térségben az idén reqdkívül ritka vendég vólt az eső. Még szerencse, hogy 600 hektár körüli területen az elmúlt években kiépítet­ték az öntözőrendszert. A palántázott növények mel­lett. az aprómagvasok és a kukorica is kapott az élte­tő öntözésből. Az állandó­sult aszály miatt a szarvas­marhákat egyre nehezebb takarmánnyal ellátni. A gyengébb hozamok miatt kellett uz idén 150 hektár­ral növelni a lucernaterüle­tet. Zsombón, a Gyümölcsös Szakszövetkezetben vannak olyan táblák, ahol kezdenek felsülni a gabonák. A házi kertekben, kis parcellákon az egyik leggazdaságosabb tevékenység most a locsolás. A nagyüzemekben erre itt nincs lehetőség. A 3 hektá­ros földiepresben épp ma lesz az első szedés, a víz­hiány miatt azonban a vártnál soványabb lesz a zsákmány. Ennek a keres­kedelemben most keresnek gazdát, a később beérő sze­mekből a hűtő- és konzerv­ipar is részesül. A Csengelei Aranyhomok Tsz- ben hatszáz hektáron áztatta el a hét végén az eső a levágott lucernát. Nem bánták, majd felszá­rad. Az 50 hektárnyi para­dicsom palántázásához ugyanis menetrend szerint érkezett ez a 23 milliméter csapadék. Hatvan hektáron vetettek burgonyát az idén, szépen zöldülnek a sorok. A korai fóliás krumpli ára a termelők szerint túl ko­rán lejött a 25-30 forintos szintre, s ez a szabadföldi termés alacsonyabb árát is előrevetíti. Egyébként a zöldségter­melésben — ha nem lesz kedvezőtlen az időjárás — túltermelési válság alakul­hat ki. A tagok kéréséré visszaadott földeken ugyan­is elsősorban ezt termelik. Mivel a szerződések becsü­lete évek során a mély­pontra zuhant, mindenki a szabadpiactól várja a sze­rencséjét. Ám nem valószí­nű, hogy az idén a fogyasz­tóknak több pénzük volna, mint tavaly. Sőt... Az ag­rár-külkereskedelem a ke­leti piacvesztést nem tudja egyik napról a másikra el­lensúlyozni, inkább keve­sebb áru kell, mint több. Ma imég nemigen , tudja senki megmondani, miből fizetik a gabonát, a felvásá­rolt ipari növényt. Bocsá­nat, már a gazdaságpolitika ingoványos terepére téved­tem. Jó lenne, ha az élet megcáfolna — lehetőleg még az idén. T. Sz. I. Lázár Mihály felvétele A deszld téeszben nagy táblában ültetik a pritaminpapri­kát. A háztájiparcellák határát egy-egy kis karó jelzi. Alighogy levonulnak a gcpek. a nyomukban már szerelik is össze az öntözőberendezéseket Festékszóróért kamion A STEYR-nek Szeged kell! A Volán az első hazai vállalat, amely az osztrák cégtől gépkocsikat vásárol. Ezek a dízelüzemű, 350 ló­erős, turbófeltöltős, 8 hen­geres V-motorral ellátott au­tók már az 1992-ben életbe lépő európai szabvány sze­rint készültek. Biztonsági fékrendszerük blokkolásgát­lóval szerelt, s a szervokor­mány is megfelel a legszi­gorúbb követelményeknek. A STEYR-től csak a gépes ko­csikat vásárolták meg a sze­gediek, vontatmányként LIAZ 3 tengelyes szerel­vényt, illetve a Hódgép Kö­GEL-licence alapján gyár­tott pótkocsiját akasztják majd rájuk. (Ez utóbbi fék­rendszere is megfelel már a közös piaci előírásoknak). Egy szerelvény 25 tonna hasznos terhet képes szállí­tani, mindenestől azonban 40-et nyom a megrakott ka­mion. Vásárolt tehát 8 gépkocsit a Tisza Volán, darabját át­lagosan 650 ezer schillingért, azaz, körülbelül 3,5 millió forintért. De az üzletnek ez csak az egyik része. Az au­tókkal együtt a magyaror­szági vevőszolgálati jogot is megkapták, s ezt kiszolgá­landó, a közeljövőben kon­szignációs raktár is épül Szegeden. Elnézve a sógo­rok lendületét, lépéselőny­ben van tehát a szegedi vál­lalat. Az osztrákok minden­képpen be akarnak törni Magyarországra, s ezt a szimpóziumon is kellőkép­pen bizonyították. Közel 100 szakembert, potenciális vá­sárlót hoztak össze Újszege­den * Gáti Gyulát, a Volán fő­mérnökét először arról kér­deztem, hogyan találtak rá a STEYR Trucks-ra. — Meglehetősen régen áhítoztunk már ezekre a ka­mionokra. Egymillió kilo­méter felett teljesített Rá­báink mára már elfáradtak. Mindenképpen olyan autó­Három csillogó kami­on álldogált méltóságtel­jesen tegnap délelőtt a szikrázó napsütésben a Forrás Szálló közelé­ben. Nem a Hungaro­ring vidéki tagozatára, hanem a Tisza Volán és az osztrák STEYR Trucks közös szimpóziu­mára érkeztek. Körülöt­tük nyakkendős urak, akiket minden érdekelt; az előrebillentett veze­tőfülke alól kibukkanó, erőt sugárzó motor, a futóművek felfüggeszté­se, de a bátrabbak — aznapi újságot leterít­ve — az autók alá» is merészkedtek. Miniszok­nyás lányokat most nem láttunk; ezek a kamio­nok már élesben futnak. kat kerestünk, amelyekkel változatlanul versenyképe­sek lehetünk a nemzetközi árufuvarozásban, hiszen je­lenleg is 100 kamionunk jár­ja a világot. — Miért pont az'osztrák cég ajánlatát választották? — Olcsóbbak, mint a töb­bi — "kicsit talán ismertebb — márka, technikailag azon­ban ugyanazt tudják. Eh­hez jön még természetesen a későbbi együttműködés is, így komplett az üzlet. — Honnan szerezte a Vo­lán ezt a temérdek schillin­get? — Csak forintunk volt, a Technoimpexen keresztül bo­nyolítottuk le a bartell-ügy­letet. Ezek a kamionok tu­lajdonképpen festékszórók ellenében jöttek be. — Létezik már egy EU­ROSERVICE-hálózat, ebben önök is benne lesznek? — Az osztrákok a kom­puterrendszerüket is elhoz­ták Szegedre. Ennek köszön­hetően ők otthon azonnal tudomást szerezhetnek egy­egy kamion meghibásodásá­ról. Egyszer majd mi is sze­retnénk egy ilyet, s akkor újabb lehetőségeink is lesz­nek. * — Már régóta igyekszünk betörni — mondja W. Ehr­lich úr, a STEYR igazgató­sági tagja — . csak az el­lentételt kerestük sokáig. — Éppen a festékszóró­kat ...? — Egy grazi vállalat vá­sárolta meg ezeket a be­rendezéseket, így jöhetett létre az üzlet. — Jó vásárló a Tisza Vo­lán. A szervizszolgálat mű­szaki háttere? — Biztos vagyok benne, hogy fel tud készülni au­tóink fogadására, mi elég­ségesnek találtuk ehhez a Volán lehetőségeit. — Szeged nem éppen az ország közepe, miért ide jöttek? — Az a plusz 200 kilo­méter már nem távolság, a város fekvéséről pedig csak annyit, hogy három ország határán van, s ez a jövő­ben még jó üzlet lehet. * A vásárt tető alá hozó Technoimpex vállalat — le­het, hogy további üzletek re­ményében — szintén részt vett a tegnapi bemutatón. Kovács Miklós osztályveze­tőt arról faggattam, nehéz volt-e összehozni ezt a bar­tellt. — A dolog ott kezdődik, hogy a volánoknak mindig vannak igényei, s mi folya­matosan keressük az ellen­tételeket, hiszen amúgy is gépipari termékek külke­reskedelmével foglalkozunk. — Jelentett valami köny­nyebbséget, hogy a szegedi­ek képszpénzben fizettek? — Lízingnél bonyolultabb lett volna mindez, s nem­csak az 1,4—1,5-ös szorzó miatt. Ebben az esetben ugyanis többletdevizát kel­lene produkálnia a Volán­nak. Most a készpénz miatt forintból megúszott min­dent. Kovács András Iparunió A hétfői zárt ülés után kedden folytatta munkáját Budapesten a Nemzetközi Iparunió (IGU) és tagszer­vezetei . A Kisiparosok Országos Szervezetének, és a Magyar Gazdasági Kamara kis- és középüzemi tagozatának meghívására hazánkba ér­kezett szervezeteik vezetői előadásokat tartanak a kéz­műipar, valamint a kis- és középüzemek Európai Kö­zösségen belüli működési feltételeiről, a réteget érintő banki beruházási kérdésék­ről, valamint Kelet-Európa, ezen belül Magyarország kis- és középüzemeinek tá­mogatásáról. Kétszer 200 dollár nélkül ? A 200 dolláros jugoszláv belépőről reményt keltő híreket toptunk Belgrádból. A miniszterelnöki hivatal, ban jugoszláv újságírók kérdéseire válaszolva elmond­ták: a közép, és kelet-európai bevásárlóturizmus-áradat megállítására hozott intézkedést a határátkelőhelyeken kialakult áldatlan állapotok indokolták. A határőrizeti és vámszervek gyakorlatilag nem tudták elvégezni munkájukat. A jugoszláv devizatartalékok megvédéséről szóló indoklás tehát a múlté. Ezzel egyidejűleg Jugoszlávia résnyire nyitotta kapuit a magyar egyéni turisták előtt, mikor pénteken bejelentette: évente két alkalommal mentesülhetünk a beváltás glól. A mentesség feltételeit rövidesen — várhatóan még ezen a héten — a kor­mány hivatalos közleményéből tudhatjuk meg. A 200 dolláros rendelet teljes eltörléséről — belg­rádi követségünk információi szerint — tegnap elsőként az NDK külügyminisztériumával tárgyaltak a jugo­szláv kormányszervek. (varga)

Next

/
Thumbnails
Contents