Délmagyarország, 1990. május (80. évfolyam, 101-127. szám)

1990-05-03 / 102. szám

2 1990. május 3., csütörtök (Folytatás az 1. oldalról.) A kormány tagjai minden erejükkel meg akartak fe­lelni szerepüknek, ezért az elmúlt másfél esztendőt ke­mény munkával töltötték. Kijelentette: a népszerűtlen intézkedéseket vállalva mű­ködőképes országot hagy hátra a leköszönő kormány. Reményét fejezi ki, hogy a hosszabb távon megoldható feladatokhoz — és csakis azokhoz — a következő kor­mánynak sikerül nagyobb türelmet nyernie a társa­dalomtól, mint amit az előd kapott a hatalomba, a harcba indulóktól. Utalt ar­ra, hogy most nem válasz­tást kell megnyerni, ha­nem a társadalmat, a gaz­daságot kell átformálni so­kak együttműködésével. Németh Miklós végül be­jelentette: az újrakezdés egyik formális feltételeként, az alkotmány előírásainak megfelelően benyújtja kor­mánya lemondását. Azt kí­vánta az új Parlamentnek, a megalakuló kormánynak, hogy minden erejével és energiájával a hőn óhajtott európai Magyarország meg­teremtésén tudjon munkál­kodni, ne vonja el figyel­mét semmiféle áldatlan bel­ső politikai harc. Mivel az új kormány megválasztásá­nak feltétele a kormány­program egyidejű bemuta­tása, bejelentette: a lekö­szönő Minisztertanács min­den olyan segítséget megad a kormányprogram kidolgo­zóinak, amelyet a központi kormányzati szervektől igé­nyelnek. Az új kormány hi­vatalba lépéséig a Miniszter­tanács eleget tesz alkotmá­nyos kötelezettségének, amelyhez kérte az Ország­gyűlés támogatását. llt Rádiótelex f ' ..:íÍ^;:\j:.«?« í: i. \ ii# r < ísisíiss; • ; .\A •l ; Nagy László felvétele Az arcok csak részben, a szerepek teljesen újak. Göncz Árpád, az Országgyűlés elnöke. Szabad György és Szűrös Mátyás alelnökök Ái első törvény A kormány lemondásának tudomásulvételét követően a plénum 366 egyetértő szava­zattal törvényt alkotott az 1956-os októberi forradalom és szabadságharc jelentősé­géről. E törvény kimondja, hogy 1956 őszének magyar forra­dalma megalapozta a re­ményt: létrehozható a de­mokratikus társadalmi rend, és a haza függetlenségéért semmilyen áldozat nem hiá­bavaló. Az új Országgyűlés pedig kötelességének tartja, hogy ébren tartsa és ápolja '56 emlékét; egyben kinyil­vánítja, hogy '56 szellemé­nek megfelelően mindent megtesz a többpártrendsze­rű demokrácia, az emberi jogok és a nemzet független­ségének védelme érdekében. A törvény rögzíti azt is: ok­tóber 23-át, az 1956-os októ­beri forradalom és szabad­ságharc kezdetének, vala­mint a Magyar Köztársaság 1989-es kikiáltásának napját nemzeti ünneppé nyilvánít­ja. A határozathozatal után az elnöklő Szabad György bejelentette, hogy az Európa Tanács parlamenti gyűlésé­nek elnöke. Anders Björck üzenetet intézett a magyar Országgyűléshez. Balogh Gábor jegyző is­mertette az üzenetet, amely­ben Anders Björck, az Eu­rópa Tanács parlamenti gyű­lése nevében kifejezte a ma­gyar Országgyűlés megnyitó ülése alkalmából jókívánsá­gait, és nagy örömét afelett, hogy Magyarország vissza­nyerte demokratikus, plura­lista és szabadon választott parlamenti intézményeit. A parlamenti gyűlés tudatában van azon feladat fontosságá­nak, amely az új Parlament­re vár, hogy kidolgozza a jogállamot, az emberi jogok tiszteletben tartását erősítő, és az alapvető szabadságjo­gok gyakorlását biztosító re­formokat. Kijelenti azon szi­lárd akaratát, hogy támogat­ja a közös kincsünket jelen­tő ezen eszmék érvényesü­lését. örül Magyarország Európa Tanácsba történő be­lépési kérelmének, mely új perspektívát biztosít Euró­pa gazdasági és szociális fej­lődésének közös előmozdítá­sához. Sikereket kívánunk törvényhozásuknak — tar­talmazza Anders Björck üzenete. bizottságának és parlamenti gyűlésének példamutatóan nagylelkű döntéseiért, hogy az Országgyűlés hat tagja 1989 júniusa óta különleges meghívottként részt vehet a gyűlés munkájában, orszá­gunk más hivatalos képvise­lői pedig részt vehetnek az Európa Tanács különböző fórumainak tevékenységé­ben. Az Országgyűlés hangot ad annak a reményének, hogy Magyarország rövid időn belül az Európa Ta­nács teljes jogú tagjává vál­hat" — tartalmazza a nyi­latkozat. A T. Ház végezetül egyet­értett azzal, hogy az alakuló ülésre díszvendégként meg­hívott, de lábadozása miatt távol levő Sütő Andráshoz táviratot intéznek, amelyben kifejezik jókívánságaikat. Az elnökfő Szabad György valamivel 15 óra után be­rekesztette az alakuló ülés első munkanapját. Az új Parlament képviselői ma reggel folytatják ülésüket. Szép magyar retorika A régi, múlt századi diétákra emlékezvén — tanul­mányaink alapján — Kölcsey, Eötvös Józsej vagy Deák ékesszólása ötlik eszünkbe, amely országgyűlési felszó­lalások nem csupán tartalmukban, de formá­jukban is pallérozottak voltak. Ehhez képest az új Parlament tegnapi ülésének felszólalói nem javasoltat­nak Kazinczy-díjra ... Néhány gyöngyszem az elhang­zottakból: „Idestova egy évszázad áll itt, önök előtt, a pulpi­tuson" (Kéri Kálmán). Aztán: (az új Parlament) „meg­bízza Szabad Györgyöt az Országgyűlés megbízott elnö­ki teendőivel" (Göncz Árpád). Továbbá: „összekötő ka­pocsként állok itt" (Vörös Vince). A szépségdíjas alko­tás is az FKGP volt vezetőjétől, a Parlament új alel­nökétől származik: „A teherautó platóján éreztem az idő zimankós vasfogát." S. I. Életrajzok Szándéknyilatkozat Szabad György emlékezte­tett arra: már az elmúlt parlamenti ciklusban tár­gyalások kezdődtek arról, hogy hazánk az Európa Ta­nács és annak parlamenti gyűlése teljes jogú tagjává váljék. Ügy vélekedett, hogy e törekvés folytatását a most megalakult Országgyűlés a legjobban azzal fejezhetné ki, ha arról már a mostani ülésszakán szándéknyilatko­zatot tenne közzé. A parlamenti képviselő­csoportok vezetői és a füg­getlen képviselők megbízott­ja által előzetesen támoga­tott. a törvényhozásban pe­dig egyhangúlag elfogadott szándéknyilatkozat szerint „A Magyar Köztársaság 1990. március 25-én és április 8­án szabadon és demokrati­kusan megválasztott Ország­gyűlése, az Országgyűlésben képviselt valamennyi politi­kai párt ünnepélyesen ki­nyilvánítja eltökéltségét, hogy alkotmányosan bizto­sítja az Európa Tanács alap­okmányában megfogalmazott eszmék és célok megvalósí­tását, valamint az emberi jogok és alapvető szabadság­jogok oltalmáról Rómában, 1950. november 4-én aláírt Európai Egyezmény tiszte­letben tartását. Az Ország­gyűlés kifejezésre juttatja elismerését és köszönetét az Európa Tanács miniszteri Göncz Árpád, az OnszAGKfvűlÉS olnr>k>e. ideiBiianes {köztársasági elnök 1922-txm Budapestem szü­letett. Jogi taTiuiimámyaát a Páz­mány Páter egyetemen végezite, ISW+ben doktorált. Az FKíJP­ben kezdte polittükial oályaíutá­sát. áhol a párt főtitkárának titkára volt. a FűageUen Hiú­ság 'buKtaoesti szervezetiét ve­zette. valamint felelős szerkesz­tő ie volt a Nemzedék című tie­ttlaonalk. Négy évig tanúit a Gödöllői Agrártudományi Egye­temen. ationmam 1956 végién tá­volították éL 1958-toan a Bilbó­per másodrendű vádiiotUaként ítéltek élatfogvtigHami börtön­büntetésre : 1963-bain ajmmeszttá­Val szabadult. 1965-től szabald­foglalkozású író. Tagja az Iro­dalmi Állapnak. 1989 végén meg­választották a Magyar írószö­vetség elnökének. 1963-ban Jó­zsef AtüLa-díjat kapott. vala­m'nit tulajdonosa a Wlteatland­dílnak is. Alapító tagja a Sza­bad Kezdeményezésiek Hálózatá­nak. az SZDSZ-nek és a Törté­nelmi Igazságtétel Bizottságá­nak. Jelenleg az SZDSZ Orszá­gos Tanácsának tagja. Szabad György, az Ország­gyűlés alelnöke, megbízott elnö­ke 1931. augusztus 4-én Aradon született. Az érettségi vizagát azonban már Budapesten tett. 1850-ben fejezte be tanulmánya­it történelem—levéltár szakon, az. ELTE Bölcsészkarán. Az Or­szágos Levéltárnak 1949-től volt munkatársa, 1954-től egyetemi adjunktus. liBee-teJ egyetemi dooens 1970-től pedig egyetemi tanár lett. A 'Magyar Tudomá­nyos Akadémiának 1982-től le­velező tagja. A Mlagyar Demok­rata Fóruimlban, imint alapító tag 1987 óta fejt ki ipolitiikai te­vékenységet. 1989-től az MDF Országos Elnökségénleik taigSa. Szűrös Mátyás, az Országgyű­lés alelnöke püsipökladányban született -1833-ban. Tanulmánya­it a moszkvai Nemzetközi Kap­csolatok Intézetéiben, vaJEimirut a Marx Károly Közgazdaságtudo­mányi Egyetemen végezte. 1958­töl a Külügyminisztériumban dolgozott, majd a berlini ma­gyar nagykövetség titkára. 1865­töl az MSZMP KB Külügyi Osz­tályának munkatársa, majd ha­zánk berlini, később moszkvai nagykövete. Hazatérése uáán a KB Külügyi Osztályának vezető­je, 1983-tól a KB titkára. 198S-től képviselő, '1989 márciusában megválasztották a Parlament eü­nökénak. 1989. október 23-áiból a Magyar Köztársaság ideiglenes elnöke volt. Valami új kezdődött Tán a Kossuth tér sem olyan, mint régen volt. De a sürgés-forgás egész biztos, hogy más, mint a korábbi országgyűlések idején meg­szoktuk. A diplomáciai rendszámú fekete Mercedesek is sűrűbben jár­nak, a tömeg is nagyobb. Forgató­csoportok — tán tucatnál is több — állítják meg, már a téren az új Parlament új tagjait. Kisebbfajta tömeg, táblákkal — soproni fiata­lok. Sokat utaztak, hogy kifejezzék rajongásukat. „Na, ugye, hogy Szá­jer!" feliratú transzparensük nem hogy kétséget afelől, hogy korosztá­lyuk pártjának képviselőjét kísérték el. A sajtóbejáratig tartó úton fantá­ziálgat az ember. Tán a kormány­őrök sem a régiek, tán más ruhá­ban (díszmagyarban?) állják a sa­rat A találgatások ideje rövid, a felismerés sem meglepő: ugyanolyan katonák állnak a kapuban, mint „régen", s a táskánkat is ugyanúgy áttúrják, mint azelőtt. Csak a be­menni vágyó sajtósok hada na­gyobb, az viszont alapos. Kiváltsá­gosnak is érezzük magunkat, mikor végre bejutunk, valamennyi igazi kiváltságos után. Az ügyesek a nagykapun is találnak kiskaput: hiába, nagy a konkurencia; a Iszo­kásos 100-150 újságíróval szemben most 700 kért bebocsátást a nyi­tányra. Még az átkos időkből maradt, rossz szokás szerint a büfében mér­jük fel legelébb a terepet, s azt rögtön látjuk: az üzemeltetők 30-50 százalékos áremeléssel adták meg a jeles alkalom módját. Sebaj, leg­alább a képviselőurak és -hölgyek, ha máshol nem, a Parlament büfé­jében megtapasztalják a zsebre me­nő valóságot, vidéki tudósító pedig kiszorít a napidíjából egy adag ci­berelevest Gyarapszik a tömeg, nem győz­zük legeltetni a szemünket az is­merős, ebben a környezetben mégis ismeretlen arcokon. Ilyen „társaság­ban" aztán a legfurcsább látvány — a bevonuló minisztertanács. Rez­zenéstelen, mosolytalan arcok. Rá­juk van írva: még pár óráig ők itt a házigazdák, mégis idegenek már ebben a környezetben. Elmaradnak a szokásos hátba veregetések, kedé­lyes kézfogások i& De hát ki is ve­regetné hátba ezeket a minisztere­ket ebben a Parlamentben ...? Szo­morkás hangulatban, de — Németh Miklós ebben nem téved — emelt fővel búcsúznak. Eközben a sajtópáholy már nem is zsúfolásig, csordultig tele. A rosz­szul helyezkedők csak a különterem monitorján követhetik az eseménye­ket, hallgathatják a 43 év után ha­zatért Varga Béla megható szavait. S aztán a kevesebb idő után vissza­térők kevésbé megható szavait is. A nyitány kicsit hosszúra sikerül. Üj programszervezők és új képvi­selők egyaránt keresik a helyüket. Délutánra meghozza első törvé­nyét is a hosszú idő után először szabadon választott Parlament. Az elsó nagyobb vita még várat magá­ra — egyelőre a régi időkből meg­szokott, 99 százalékos egyetértés a jellemző —, de kétségtelen: túl va­gyunk az új korszak nyitányán. Már a sajtópáholyba is be lehet férni, már a sztárképviselőket is meg lehet közelíteni. A falakat ren­gető csoda — az új képviselők hata­lomátvétele — órák alatt csaknem hétköznapi valósággá válik Csak vá­gyaink nagyobbak a korábbiaknál, ami ténykedésüket kíséri. Remény­kedünk: most tényleg valami új kezdődött. Balogh Tamás DRÁGÁBB A KORONA. Csütörtöktől a csehszlovák korona esetében a bankjegy és utazási csekk eladási ár­folyama 100 egységre vetítve 266 forint, ami az eladási árfolyam esetében a forint közel 20 százalékos leértékelé­sét jelenti a cseh koronához viszonyítva. A vételi árfolyam változatlan maradt. Az új eladási árfolyammal kapcsolat­ban Hárshegyi Frigyes, az MNB ügyvezető igazgatója az MTI-nek azt nyilatkozta, hogy az nem a két állam közötti megállapodáson alapul. A Magyar Nemzeti Bank egyoldalú banktechnikai lépése a spekuláció ellen irányul, a cseh korona tömeges felvásárlásának megakadályozása érdeké­börx született MEGÁLLAPODÁS A PÉNZÜGYI UNIÓRÓL. Az NDK és az NSZK kormányai megállapodtak a gazdasági -pénz­ügyi és szociális uniót rögzítő államszerződés alapelvei­ben. A részletekről Mathias Gehler kormányszóvivő tájé­koztatta szerdán Berlinben az újságírókat. Eszerint a ke­letnémetek fizetését, munkabérét és nyugdíját július 2-ától 1:1 arányban számítják át nyugatnémet márkára Az át­számítás alapját a május l-jén érvényes összegek képe­zik. Az adósságokat, illetve pénzügyi követeléseket (kint­levőségeket) 2:1 aráfolyamon száJnítják majd át. Az NSZK-márka turistaárfolyamát Berlin azonnali hatállyal 1 a 2-re csökkentette, az eddigi 1 a 3-as árfolyam helyett. ÉHSÉGSZTRÁJK ULÁNBÁTORBAN. A sajtószabad­ságért és a gyors demokratikus változásokért folytatott éhségsztrájk támogatásának jegyében Ulánbátor főterén szerdán hetvenen telepedtek le, és tartottak többórás tün­tetést kíváncsi járókelők százainak gyűrűjében. A bámész­kodók a transznarenseken az északnyugati Moron városá­ban éhségsztrájkoló 17 ellenzéki akcióját támogató jelsza­vakat olvashattak. A rendőrség nem avatkozott be. Ellen­zéki források szerint négy másik mongóliai városban is voltak ülőtüntetések az éhségsztrájk támogatására, ame­lyet az váltott ki. hogy a hatóságok illegális gyűlés szer­vezéséért letartóztattak kilenc ellenzéki aktivistát. WEIZSACKER VARSÓBAN. Wojciech Jaruzelski len­gyel köztársasági elnök fogadta a varsói repülőtéren Ri­chárd von Weiz&ackert, az NSZK elnökét, aki háromnapos hivatalos látogatásra érkezett Lengyelországba szerda dél­előtt. Weizsacker Jaruzelski mellett a lengyel politikai élet minden jelentős képviselőjével találkozik, és ellátogat Gdanskba, Lech Walesához, a Szolidaritás elnökéhez is, Weizsacker és Genscher missziót teljesít jelenlegi útjával. Kohl nevében meg kell győzniük a lengyeleket, hogy a hamarosan egyesülő 80 milliós Németország nem veszé­lyezteti az éppen csak születőben levő lengyel független­séget és szuverenitást, s létrejötte nem jelenti az ország nyugati határainak megkérdőjelezését. A JOGSZABÁLY MINDENKIRE VONATKOZIK. Le­véltári anyagnak kell tekinteni és védelemben kell része­síteni azokat a történeti jellegű iratokat, amelyek vala­mely szerv működésével, illetve hivatalos személy tevé­kenységével kapcsolatban keletkeztek — tájékoztatta az MTI-t a Művelődési Minisztérium. A védelem a levéltári anyagot annak keletkezési idejétől, őrzési helyétől és tu­lajdonosától függetlenül megilleti. Különösein aktuálissá teszik ezt az elmúlt napok eseményei, az „El nem égetett dokumentumok" című könyv megjelenése, és az ezzel kapcsolatban elhangzott nyilatkozatok. A minisztérium már íráshan is felszólította Grósz Károly volt miniszter­elnököt, a volt MSZMP főtitkárát és Koltay Gábort, a Szabad Tér Kiadó igazgatóját a hatályos levéltári jogsza­bályok előírásainak betartására. A rendelkezések előírják, hogy a védett anyagokat állami nyilvántartásba kell ven­ni. Az a magánszemély, aki levéltári anyagot birtokol, kö­teles ezért azt a megszerzéstől számított 30 napon belül a művelődési miniszternek bejelenteni. A JAPÁN KÜLÜGYMINISZTER PRÁGÁBAN. Két­napos hivatalos látogatásra szerdán Frágáha érkezett Na­kajama Taro japán külügyminiszter. A japán külpolitika vezetője Jiri Dienstbier külügyminiszterrel. Marian Galfa miniszterelnökkel tárgyal, és fogadja őt Václav Havel ál­lamfő is. Az AFP szerint a látogatás kifejezésre juttatja Japán érdeklődését általában a kelet-európai országok: iránt, és jelzi Tokiónak azt a készségét, hogy elmélyítse a Csehszlovákiához fűződő politikai, gazdasági és kulturális kapcsolatokat. FRANCIAORSZÁGBAN LITVÁNIÁRÓL A litván parlament is jóváhagyta Landsbergis államfő egyetértő vá­laszát Mitterrand és Kohl levelére. Ezt Roland Dumas francia külügyminiszter jelentette be a nemzetgyűlés szerdai ülésén, a jobboldali ellenzék bíráló megjegyzései­re válaszolva. A francia jobboldal a két nyugati vezető közös levelének közzététele óta szünet nélkül Litvánia „kiárusításával" vádolja a francia kormányt, s egy szerdai interpellációban is az szerepelt, hogy Párizs .,úi München­re" vállalkozott. A külügyminiszter határozottan elutasí­totta ezt az állítást. Megállapította ugyan, hogy a litván helyzet továbbra is aggodalomra ad okot, s a gazdasági blokád elfogadhatatlan, de azt mondotta, hogy a francia állásoont szerint továbbra is a tárgyalások útja az egyet­len járható út. A Dél-magyarországi Regionális Gazdasági Kamara 1990. május 10-én egész napos vámszakmai szemináriumot rendez Szegeden. Érdeklődni: 62/21-343 sz. telefonon. A Szegedi Tejüzem (Szeged, Budapesti út 6.) FELVÉTELT HIRDET az alábbi munkakörbe: hűtőkompresszor­kezelő Jelentkezni lehet az üzemi munkaügyön személyesen, vagy a 25-822/196-os telefonon. Foka marosi homok és folyami kavics oooooo értékesítés, házhoz szállítással. OOOOOO MEGRENDELHETŐ: SZEGED, DÓZSA GY. U. 5. Telefon: 62/13-318. Telex: 82-354.

Next

/
Thumbnails
Contents