Délmagyarország, 1990. május (80. évfolyam, 101-127. szám)

1990-05-15 / 112. szám

fMjtto -A Aj? DELMAGYAR0RSZA6 80. évfolyam, 112. szám 1990. május 15., kedd POLITIKAI NAPILAP Havi előfizetési díj: 101 forint Ara: 4,30 forint Nem sietős a kilépés Bizottsági hajrá a Parlamentben — Intézmény lesz az ingyenkonyha - A nemzeti kisgazdák válasza Az ügyeletes szerkesztő kétszer jőn zavarba: ha vannak szenzációs események — s ha nincsenek. Most minden zavartság nélkül ajánlhatja a tegnapi híreket. Szolid napja volt hétfő az országnak is, meg a világnak is. Mintha politikusaink elkezdenének dolgozni. Kevés látványosság, annál több megfontolt elemzés a parlamenti bizottságokban. A honatyák a külügyi bizottságban úgy foglaltak állást, hogy nem ke l kapkodni a szövetségi hovatartozást illető téma megtárgyalásával... A hazai sajtó sorsának, tulajdonosi hovatartozásának tisztázása azonban legalább is elidegenítési tilalom kimondásával lenne elérhető ... Egyre nagyobb anyagi és technikai tehertételt jelent az országnak, hogy a beteg Románia beteg polgárai az amúgy is meggyötört magyar egészségügytől várják gyógyításukat. S minthogy nincs nap áremelési ijesztgetések nélkül, újabban a honi casco „átalakítását" fontolgatják. Odakinn Is lassan indul a hét. Baker Moszkvába indult, a Pravda magyarázza a kelet-európai helyzetet. Bukarestben nem tágítanak a „csavargók", az egyiptomi elnök a kiadós tartózkodás után elröpült a szovjet fővárosba. már csak a pont hiányzik a német—német megállapodásról, s megszólalt Zsivkov testőrségének parancsnoka... Szegeden szintén csak enyhe politikai hőemelkedés történt. A JATE rektora nem nyilatkozik a Ságvári gimnázium igazgatóválságáról. Speter Erzsébet annál beszédesebb volt a színházi páholyban. Fájdalmas szomorúsággal szorítottunk helyet mai lapunkban a szerveződő magyarországi ingyenkonyha-hálózat tervéről szóló tudósításnak. Fényképes igazolvánnyal látják majd el a rászorulókat. Tehát a hazai fotóipar még fellendülhet... Csöndes nap — mégis sok keresgélnivaló. Sz. Simon István Egyre több beteg jön Romániából ból nem csak betegek, hanem orvosok és gyógyszerészek is szép számmal érkeznek, s mind többen kívánják nálunk honosítani diplomájukat. Tavaly több mint 200 diplomahonosítási kérelmet adtak be. Mind a mai napig semmiféle követelményt nem támasztott a magyar egészségügyi hatóság, bár az nyilvánvaló, hogy Romániában más az egyetemi tananyag, az ide érkezők nem ismerik a kórházi eszközöket és az itt használatos gyógyszereket. Aggályos az is — mondotta Pusztai Erzsébet (MDF) —, hogy az áttelepülő orvosok tudásfelmérés nélkül kapnak állást, s többen közülüli helyismeret nélkül dolgoznak vidéken körzeti orvosként. Az albizottság tagjai egyetértettek abban, hogy mielőbb rendezni kell ezt a helyzetet, s addig is fel kell függeszteni a külföldi orvosi diplomák honosítását. A külügyi bizottság vizsgálódik A Magyarországra tömegesen érkező romániai betegek ellátásának, gyógykezelésének megoldása az egyik legsürgősebb egészségügyi feladat — hangzott el az Országgyűlés egészségügyi albizottságának hétfői ülésén. Ezzel kapcsolatban Csehák Judit ügyvezető miniszter elmondta, hogy egyre nagyobb számban érkeznek román és magyar anyanyelvű betegek magyarországi kezelésre, orvosi ellátásuk csak az egyetemi klinikák kimutatása szerint napi 1—3 millió forintba kerül. Eddig nem sikerült az érintettek számára ingyenes gyógykezelés anyagi fedezetét megteremteni. kudarcba fulladtak a román egészségügyi kormányzattal folytatott tárgyalások is. Felvetődött az albizottság ülésén az is, hogy Romániás& * ..íff: MA FELADJA , HOLNAP OLVASHATJA! „' & j.^paaaiiiwtÉjMaMMaati^^ ÚJ SZOLGÁLTATÁS Mindenféle hirdetést 24 oran belül közlünk Az Országgyűlés Külügyi Bizottsága hétfői ülésén nagy szótöbbséggel úgy döntött: a testület nem támogatja a Szabad Demokraták Szövetsége parlamenti csoportjának indítványát arról, hogy az Országgyűlés sürgősséggel tűzze napirendjére Magyarország és a Varsói Szerződés viszonyának kérdését. Mint ismeretes, a törvényhozás legutóbbi ülésén az SZDSZ képviseletében Vásárhelyi Miklós tett javaslatot a Varsói Szerődéshez fűződő magyar kapcsolatok felülvizsgálatára. A javaslat lényege az volt, hogy Mamagyarország állítsa helyre az 1956. november 1-jének megfelelő állapotot, amikor is a forradalmi magyar kormány bejelentette Magyarország kilépését a Varsói Szerződésből. A külügyi bizottság most azzal az indoklással foglalt állást a sürgősségi indítvány elutasítása mellett, hogy Magyarország VSZ-beli tagságának igen összetett nemzetközi-politikai. nemzetközi-jogi, biztonságpolitikai, illetve gazdasági összefüggései vannak. E bonyolult viszonyrendszer hosszasabb vizsgálódást igényel. A probléma sürgősségi tárgyalása esetén azonban az átfogó elemzésre nem jutna elég idő. A külügyi bizottság ezért azt ajánlja, hogy magyarország és a VSZ viszonyának értékelésével bízzák meg a külügyi, a honvédelmi és az alkotmányügyi bizottságot. A testület erről szóló állásfoglalását benyújtja a törvényhozás elnökének. A sürgősségi indítványról folytatott vita után a külügyi bizottság az SZDSZ nemzeti kisebbségvédelmi felhívásának tervezetét vette nagyító alá. Részletekbe menő szövegezési procedúra eredményeként kidolgoztak egy országgyűlési határozattervezetet. amelyet a Parlament plénuma elé terjesztenek. A törvényhozás elé kerülő tervezet abból indul ki, hogy a szomszédos országokban élő magyar nemzeti kisebbség helyzete aggasztóan alakul, illetve hogy a hazai és a nemzetközi közvélemény nyugtalansággal szemléli a közép-kelet-európai térségben fellobbant nacionalista indulatokat. Ennek kapcsán a határozattervezet rámutat, hogy nemzeti kisebbségekkel szembeni tolerancia hiánya, jogos igényeik elutasítása súlyosan veszélyezteti az egész régió demokratizálódási folyamatait, a jószomszédi kapcsolatok kibontakozását. A tervezet értelmében a törvényhozás arra kérné fel a kormányt, hogy továbbra is ösztönözze a nemzeti kisebbségek jogainak nemzetközi kodifikációs munkálatait, illetőleg kezdjen tárgyalásokat a szomszédos államokkal a nemzeti kisebbségek jogainak védelméről szóló szerződések kidolgozásáról, figyelembe véve az ezzel kapcsolatos európai tapasztalatokat. A tervezet állást foglal a nemzeti kisebbségek önazonosságának védelme és fejlesztése, a térségben élő nemzeti kisebbségek egyéni és kollektív jogainak törvényes biztosítása mellett. Javaslat lapeladási tilalomra Leggyorsabban a •<í¥Í; mm 1 - " hirdethet Smpiii •Í.-S.-i^á ÍBS-UY A kulturális, oktatási tudományos, sport-, televizióés sajtóbizottság — amelyet az egyik képviselő szellemesen „korcs" (KORTTSS) bizottságnak rövidít — soraiból kiküldött két albizottság hétfőn egy-egy, a legutóbbi plenáris ülésen elhangzott javaslatot tűzött napirendjére. A sajtóalbizottság ad hoc vizsgálóbizottság felállítását ajánlja a sajtó területén — esetleg • külföldi szakértők bevonáV - / sával — a monopolhelyzetek kialakításának meggátlására. a külföldi tőkebeáramlás körülményeinek vizsgálatá«K*fr»»>X* -ban ra. E javaslat — amelyet a kulturális bizottság kedden reggel tárgyal, s várhatóan még aznap a Parlament elé terjeszt — annyiban különbözik az SZDSZ javaslatától, hogy nem kizárólag az Axel—Springer Budapest Kft. lapvásárlásait kívánja megvizsgáltatni, hanem kiterjed az országos napilapok, a hetilapok átalakulásának körülményeire, valamint minden eladott, vagy el nem adott megyei lap helyzetére. A tervezet — a vizsgálóbizottság életre hi(Folytatás a 2. oldalon.) Suzuki: Esztergom a nyerő Kedvező hírt kaptak az Esztergomi Városi Tanács vezetői a Suzuki gyártására alakult vegyes vállalat Japánból visszatért vezetőitől. Eszerint megszületett a végleges döntés arról, hogy mindenképpen Esztergomban építik fel a Suzuki Swift személygépkocsik öszszeszerelésére alkalmas új üzemcsarnokot. Az esztergomiak nagy örömmel fogadták a hírt, hiszen ,az új gyár jó munkalehetőséget kínál az egyébként foglalkoztatási gondokkal küszködő és évtizedek óta hátrányos helyzetben levő városnak. Ez év elején Írták alá a szerződést Budapesten a Suzuki személygépkocsikat gyártó japán—magyar vegyes vállalat megalakítására, s már akkor Esztergomot jelölték ki az új gyár telephelyéül. Rövidesen azonban bizonytalanná vált, hogy Esztergom kapja-e meg a sok előnnyel járó gyárépítés jogát. Időközben ugyanis még 5-6 magyar város pályázta meg a letelepítési jog megszerzését azzal az ígérettel, hogy az esztergomiaknál jobb feltételt, infrastruktúrát biztosítanak a Suzuki-gyár felépítéséhez, működtetéséhez. E városok pályázatát is gondosan mérlegelve döntött most Esztergom javára a japán cég. Így az építkezés az év második felében már megkezdődhet. A tervek szerint 1992 második felében indul a gyártás, s ettől kezdve a harmadik év végére ötvenezer darab 1000 és 1300 köbcentiméteres, ötajtós Suzuki személyautót szerelnek össze Esztergomban. Ebből harmincezret értékesítenek Magyarországon. & változások visszéÉi ihatatlanok Göncz Árpád nyilatkozata az USA-ban Heltai András, az MTI tudósítója jelenti: „Mindenekelőtt szeretném megismertetni George Bush elnökkel, az amerikai törvényhozókkal az újonnan született, tíznapos magyar demokrácia első eredményeit, és biztosítani őket: megbízható partnerként számíthatnak Magyarországra mind politikai, mind gazdasági szempontból: hazánkban létrejött a politikai életnek olyan formája, amely sima kormányzást, egyúttal erős ellenzéket biztosít" — jelentette ki az MTI tudósítójának jövő heti washingtoni látogatásáról Göncz Árpád. Az ideiglenes köztársasági elnök Indianapolisban nyilatkozott, ahol vasárnap a Butler Egyetem évzáró ünnepségén beszélt, s átvette az egyetem díszdoktori oklevelét. Az államelnök az MTInek arra az érdeklődésére, hogy ml a véleménye George Bush elnök szombati javaslatáról, kijelentette: országunk örömmel fogadja azt a tervet, hogy amerikai önkéntesek segítsék a fejlődést a magyar gazdaságban és az élet más területein. — Az Egyesült Államoktól elsősorban erkölcsi támogatásra számítunk, de nagy szükség van a működő tőke bevonására is — mondotta. Arra a kérdésre, hogy felveti-e majd az amerikai kormány vezetői előtt a szomszédos országokban élő magyar kisebbségek kérdését, az államfő kijelentette: „Ahhoz, hogy biztosítani tudjuk a határainkon kívül élő nemzetiségek kollektív és egyéni emberi jogait, mindenféleképpen fenn kell tartanunk őszinte, hátsó gondolatok nélküli barátságunkat a szomszédos országokkal. Magyarországon senki nem gondol a fennálló határok megváltoztatására, de hiszünk abban, hogv átjárható határok teszik lehetővé a szakadatlan kapcsolatot az anyaország és a határainkon túl élő magyarság között. A csehszlovákiai és a romániai forradalom után az ott élő magyarság immár saját sorsának intézője, nemcsak elszenvedője lett Amerikai tudósítók kérdéseire válaszolva Göncz Árpád hangoztatta: — A Magyar Köztársaság jó viszonyt kíván a Szovjetunióval, s úgy véljük, hogy a Szovjetunió is erre törekszik, bár nem tudhatjuk, milyen politikát fog a jövőben követni. Véleményem szerint a kommunizmus végérvényesen kimúlt Kelet-Európában, s a magyarországi változások visszafordíthatatlanok. Országunk sorsa immár nem Gorbacsov elnöktől, hanem elsősorban önmagától függ. Göncz a sajtó képviselői előtt kijelentette, hogy az új kormánynak mindenekelőtt gazdaság; kérdésekkel kell megbirkóznia,, s e kérdésekben számíthat az ellenzék támogatására is. — A mozgástér annyira szűk, hogy mindenféleképpen a politikai, a nemzeti összefogás szolgálhat alapul a problémák megoldásához — mondotta. — Az előttünk álló fél évben meg kell alkotni a törvényes kereteket, amelyek között az alkotmányos élet megszilárdítható. A magyar államfő hétfőn indianai üzletemberekkel és a Hudson Tudományos Kutatóintézet munkatársaival találkozott, este New Yorkba repült. Kedden tanácskozik a Zsidó Világkongresszus és más zsidó szervezetek vezetőivel, valamint John Whitehead volt első külügyminiszter-helyettessel. New York-i magyarokkal is találkozik, majd szerdától az amerikai kormány és a törvényhozás vezetői fogadják Washingtonban.