Délmagyarország, 1990. május (80. évfolyam, 101-127. szám)

1990-05-03 / 102. szám

DEIMAGYAR0RSZA6 80. évfolyam, 102. szám 1090. május 3., csütörtök POLITIKAI NAPILAP Havi előfizetési díj: 101 forint Ara: 4,30 forint Újra többpárti Parlament Az ideiglenes államfő Göncz Árpád (SZDSZ), a házelnök Szabad György (MDF) — Nem kamarillapolitikai? — Ügyvezető kormány — A nemzeti média nem pártcsatatér Űj ideiglenes államfője van az országnak. Göncz Árpád. aki az MDF és az SZDSZ megegyezése értelmében rövidesen véglegesen is Magyarország köztársasági elnöke lesz. A megállapodás eredményeként az SZDSZ-es államelnök mellé MDF-es Ház-elnököt választottak. Szabad György személyében. A megegyezésről minden bizonnyal sokat beszélünk még — egyelőre a másik négy parlamenti párt képviselői nyilvánítottak — megértő — véleményt. Németh Miklós kormánya lemondott, tegnaptól ügyvezetőként van hivatalában. Minden jel szerint, Antall József ma kap megbízást kormányalakításra. A tegnapi ünnepi és jelképes aktusok után megkezdődött a munka, megválasztották a tisztségviselőket, törvényt alkottak az 1956-os forradalom és szabadságharc jelentőségéről, és nyilatkozattervezetet fogadtak el az Európa Parlamenthez való csatlakozás szándékáról. Szegeden magánrendőrség kezdte meg működését; régi konyhájuktól kapják az ebédet a nyugdíjasok; pofozkodtak a Vigadóban — még az ünnep éjszakáján. Sulyok Erzsébet Alakuló ülés Az Országgyűlés ünnepelt Demokratikus, szabad választás eredményeként tegnap újra többpárti Parlament ült össze Magyarországon (az előzőt 1949. április 12-én oszlatta föl Szakasits Árpid). Az alakuló ülés előtt ökumenikus istentiszteletet tartottak a Szent István Bazilikában, a KDNP kezdeményezésére, felújítva a hagyományt. Az Országgyűlés első. ünnepi pillanatai: Himnusz, Petőfi-vers, A nemzetgyűléshez című, a díszvendégek — köztük Habsburg Ottó — köszöntése, az ideiglenes elnök, Szűrös Mátyás megnyitó beszéde, Varga Bélának, az 1946os Nemzetgyűlés volt elnökének szavai: minden magyar fejben és szívben tudatosulnia kell, hogy Magyarország Európához tartozik — ahogyan ezt ezer évvel ezelőtt Szent István látta; Vörös Vincének, az Ideiglenes Nemzetgyűlés és a Nemzetgyűlés volt jegyzőjének beszéde: mutassák meg a képviselők a világnak, hogy ez az ország egységes, életképes, s minden erőnket felhasználjuk azon népek megértésének és bizalmának elnyerésére, melyek mellénk kívánnak állni, segíteni, támogatni szándékoznak bennünket. A házszabályok értelmében a korelnök, a 89 éves Kéri Kálmán (MDF) lépett a pulpitusra (segítői a legfiatalabbak, a Fidesz képviselői), történelmi áttekintést adott az idestova 100 évről, amelyet átélt, beszélt a közelmúltról és a holnapi teendőkről. Korosztályban oly távol, eszmékben oly közel: Göncz Árpád és Deutsch Tamás A tisztségviselők A választási bizottság beszámolója Közfelkiáltással elfogadták az alakuló ülés tárgysorozatát. Az Országos Választási Bizottság beszámolt a választásokról. Németh Járnos elnök szóbeli kiegészítésében elmondta: a Legfelsőbb Bíróság döntése értelmében a Heves megye) 1. számú választókerületben megszületett a végső határozat: az eredeti szavazati sorrend maradt, azaz az MDF jelöltje lett a képviselő. Ez egyben azt is jelenti, hogy a választókerület két szavazókörében nem kell ismételt szavazást tartani, s az OVB — megismerve a vitatott toredékszavazatok pontos számát — átadhatta a Magyar Szocialista Párt országos listáján mandátumot szerzett képviselő eddig visszatartott megbízólevelét Budapest 11. számú egyéni választókerületében a jogorvoslati eljárás még nem zárult le. Az Országos Választási Bizottság a Parlament alakuló ülése napjának reggelén kapta meg a dokumentumokat, amelyeket ma bírál el. Az eljárás azonban ezzel feltehetően még nem zárul le, mert a választójogi törvény alapján az érintettek az OVB döntése ellen további jogorvoslatot vehetnek igénybe. Ily módon az OVB feltehetőleg csak a jövő héten lesz olyan helyzetben, hogy a Magyar Közlönyben nyilvánosságra hozhatja a választások hivatalos eredményét. A szünet után az elnöklő Kéri Kálmán beszámolt arról, hogy a korjegyzőkből és a korelnökből álló mandátumvizsgáló bizottság ellenőrizte a 379 képviselő megbízólevelét és a választási jegyzőkönyveket. Ennek alapján megállapította, hogy azok mindegyike megfelel a törvényben előírtaknak. Szelényi Zsuzsa korjegyző felolvasta a 379 képviselő nevét, majd a Parlament tagjai 349 igen szavazattal igazolt képviselőknek ismerték el társaikat. Ezután a képviselők letették az ünnepélyes esküt, amelynek szövegét Deutsch Tamás korjegyző olvasta. A korelnök bejelentette: a parlamenti pártok megalakították képviselőcsoportjaikat. A Magyar Demokrata Fórum Antall Józsefet, a Szabad Demokraták Szövetsége Tölgyessy Pétert, a Független Kisgazdapárt Torgyán Józsefet, az MSZP Pozsgay Imrét, a Fiatal Demokraták Szövetsége Orbán Viktort, a Kereszténydemokrata Néppárt Füzessy Tibort választotta a csoport vezetőjévé. A független képviselők megbízottja Fodor István lett. Ezután az Országgyűlés tisztségviselőinek megválasztása következett. A képviselők 99 százaléka egyetértett azzal, hogy a pártfrakciók és a független képviselők megbízottja előzetes megállapodásának megfelelően a T. Háznak 3 alelnöke és 8 jegyzője legyen. Az elnöklő Kéri Kálmán emlékeztetett arra, hogy a pártcsoportok és a független képviselők korábban megállapodtak a jelölés elveiben, miszerint a legnagyobb parlamenti párt, az MDF- jelölné az Országgyűlés elnökét, aki egyben az ideiglenes köztársasági elnöki teendőket is ellátja, három alelnökére pedig az SZDSZ, a Független Kisgazdapárt és az MSZP tesz javaslatot. Utalt arra, hogy a megállapodás azt is lehetővé teszi, hogy két párt a fentiektől eltérő egyezségre jusson egymással, ha azzal nem sérti más párt pozícióját. E lehetőséget kihasználva az MDF és az SZDSZ olyan megállapodást kötött, hogy az eredeti elképzelésektől eltérően az SZDSZ állít jelöltet. a házelnöki posztra, az MDF pedig az egyik alelnök személyére tehet javaslatot. A nyolc jegyzői helyre az előzetes tárgyalások eredményeként a Fidesz és a Kereszténydemokrata Néppárt 2—2, a többi párt pedig 1—1 személyt jelölt. A korelnök ismertette a jelöltek névsorát. A szünet után Kéri Kálmán ismertette: az Országgyűlés tisztségviselőire 379 szavazatot adtak le, ezek közül 370 volt érvényes. A Tisztelt Ház felállva, tapssal köszöntötte Göncz Árpádot (SZDSZ), a Parlament újonnan megválasztott elnökét, akire 339-en voksoltak. Mint ismeretes, az alkotmány értelmében ezzel Göncz Árpád lett az ideiglenes köztársasági elnök. Az Országgyűlés alelnökévé választották Szabad Györgyöt (MDF) 348 szavazattal, Vörös Vincét (FKgP) 358 szavazattal, és Szűrös Mátyást (MSZP), 353 szavazattal. (Az Országgyűlés ideiglenes elnöki tisztét Szabad György tölti be.) Az Országgyűlés jegyzője lett Bálás István (MDF) 365 igenlő szavazattal, Kóródi Mária (SZDSZ) 368, Bárdos Balázs (FKgP) 370, Bossányi Katalin (MSZP) 362, Glattfelder Béla (Fidesz) 368, Trombitás Zoltán (Fidesz) 367, Balogh Gábor (KDNP) 368 és Tóth Sándor (KDNP) 370 szavazattal. MDF-SZDSZ paktum A tegnapi Népszabadság címoldalán Csófi György, az MDF titkárságának vezetője az esetleges MDF— SZDSZ nagykoalíció esélyeiről a következőket nyilatkozta: „Ez az értesülés nem nélkülöz minden alapot." Ehhez képest ugyanezen kérdésre tegnap délben a Parlament Gobelintermében rendezett sajtótájékoztatón Antall József így reagált: „e híresztelések, közlemények minden alapot nélkülöznek." Mint látható, a két nyilatkozat „enyhén" ellentmond egymásnak, de a logika szabályai szerint az utóbbi felel meg az igazságnak, tekintve, hogy később született, s magasabb beosztású személyiségétől származik ... Antall József egyébként megerősítette, hogy az MDF változatlanul a kisgazdapárttal és a kereszténydemokratákkal kíván koalícióra lépni, ám tárgyalásokat folytatnak a Fidesz képviselőivel is. Ezúttal hivatalosan is bejelentették, hogy az MDF és az SZDSZ megegyezett abban ; közösen támogatják Göncz Árpádot (SZDSZ), a Magyar Írószövetség elnökét az Országház elnöki tisztébe, Szabad Györgyöt (MDF) pedig első alelnöknek javasolják. Ez azt jelenti, hogy Göncz Árpád ideiglenes köztársasági elnöki, Szabad György pedig ideiglenes parlamenti elnöki funkciókat lát el. Valószínű, hogy még a nyári szünet előtt az Országgyűlés megválasztja a köztársasági elnököt — tehát semmissé tétetik a most leköszönt Parlament egyik utolsó döntése, mely szerint népszavazás útján kell betölteni e legfelsőbb állami méltóságot — se két párt e tisztre ugyancsak Göncz Árpádot javasolja majd. Megjegyzendő, hogy a sajtótájékoztatón mind Antall József, mind az SZDSZ képviseletében jelenlévő Tölgyessy Péter már kész tényként beszélt e két személy új pozíciójáról, holott őket az Országgyűlés csak a délutáni órákban választotta meg... Tölgyessy Péter három okot nevezett meg, melyek miatt az SZDSZ — a nemzet sorsa iránt érzett felelőssége tudatában — megállapodást kötött fő ellenlábasával. Az egyik; az ország kormányozhatóságát mindenképpen biztosítani kell; a másik: olyan elnök álljon a köztársaság élén, aki nem kifejezetten pártpolitikus, s aki — személyében — a nemzet egységét jelképezi; a harmadik: kiküszöbölni a jelenleg hatályos alkotmány számos hibáját. Ez utóbbiak közt említette meg, hogy a nemzetiségek országgyűlési képviseletének behívásos útja nem demokratikus; szükséges — valamennyi nemzetiség jogainak és érdekeinek védelmére — egy ún. „ombudsman", azaz nemzetiségi jogok biztosa megválasztása. A következő parlamenti választásokon az állampolgár szabadon dönthet arról, hogy a területi pártlistára vagy a nemzetiségi listára adja voksát. A televízió, a rádió és az MTI vezetőire a miniszterelnök tesz javaslatot, majd őket a köztársasági elnök nevezi ki. Egy 18 főből álló bizottság őrködik azon, hogy ezen nemzeti médiák ne válhassanak pártpolitikai csatározások színterévé. A bizottság hat tagját a hat parlamenti párt, három-három tagját a tévé és a rádió munkatársai, további . hat tagját pedig „külső" szervek (a kormány, az alkotmánybíróság, az újságírószövetség, az írószövetség, a film- és tévéművészek szövetsége, s a Magyar Tudományos Akadémia) delegálja. A megyei lapokról nem szól a k"' pórt közötti megállapodás. agy kérdésre válaszolva Antall József elmondotta, hogy Für Lajos ez év januárban lemondott az MDF köztársasági elnökjelülti tisztéről, így tehát az e poszt betöltésére vonatkozó tárgyalások során neve föl sem merült. Arra a megjegyzésre, hogy e személyi döntéseket ismét egy „kamarilla" hozta, a széles néptömegek megkérdezése nélkül, mind az MDF, mind az SZDSZ frakcióvezetője elutasítóan reagált. Holott.., (sandi) A Németh-kormány búcsúja Németh Miklós miniszterelnök kért szót ezután. Bejelentette: benyújtja kormánya lemondását. Elöljáróban utalt arra, hogy 16 hónappal ezelőtt egy másik Országgyűléstől kapott feladatot és bizalmat, hogy a történelemben minden bizonnyal ritkaságnak számító folyamatban — a békés átmenet idején — vezesse a kormányt. Sokan voltak, akik ennek az útnak nem adtak esélyt, s vannak, akik ma sem hisznek benne. A kormány azonban hitt abban, hogy megvalósítható e folyamat, s ezért azon dolgozott, hogy az esély valóra váljon. Vállalta, hogy az átmenet kormánya legyen, nem gondolva arra: szerepük, felelősségük is csak átmeneti. (Folytatás a 2. oldalon )