Délmagyarország, 1990. április (80. évfolyam, 77-100. szám)

1990-04-12 / 86. szám

1990. április 12., csütörtök (Folytatás az 1. oldalról.) szláv jellegű. A jugoszláv politikának ugyanis minden nemzet és nemzetiség és minden szuverén tagköztár­saság egyenjogúságán és megállapodásán kell alapul­nia. Nyitott tehát a kérdés: kié a néphadsereg? A puccs vagy a tekintélyelvű inter­venció valamilyen más for­mája lehetséges, de hosz­szabb távon semmit sem old meg, sőt, súlyosbítaná az amúgy is nehéz helyzetet — mutatott-rá végül a Danas. Magyarországnak könnyű ? A közép- és kelet-európai országok közül Magyaror­szágnak és Csehszlovákiá­nak van a legnagyobb esélye arra, hogy viszonylag rövid időn belül áttérjen a piac­gazdaságra. Az átmenet azonban ezekben az orszá­gokban is több évet igényel — állapították meg a fran­cia szenátusban tartott ta­nácskozáson. A szenátus az elmúlt hetekben különbi­zottságot küldött Magyaror­szágra, Csehszlovákiába és Lengyelországba Jean-Fran­cois Poncét szenátor, volt külügyminiszter vezetésével. A bizottság beszámolója után politikai és gazdasági szakértők bevonásával meg­rendezett kerekasztal-ta­nácskozáson megállapítot­ták; az áttérés számos gaz­dasági és társadalmi problé­mát is okozhat. Poncét beszámolójában ki­jelentette; a közép- és kelet­európai országokban bekö­vetkezett változás most már visszafordíthatatlan. Ezek az országok a Nyugathoz köze­lednek, s még egy, a Szov­jetunióban esetleg bekövet­kező visszarendeződés sem változtatna a helyzeten. Alá­húzta a magyarországi vá­lasztás jelentőségét, azt hangsúlyozva, hogy az — el­lentétben a térség több más országéval — nem a demok­ratikus átalakulás kezdetét jelenti, hanem bizonyos ér­telemben már egy huzamo­sabb idő óta megindult fo­lyamat betetőzésének te­kinthető. A főként gazdasági kérdé­sekkel foglalkozó kerekasz­tal-megbeszélésen a szakér­tők viszonylag kedvezőnek minősítették Magyarország helyzetét, Poncét beszámo­lója kiemelte, hogy a ma­gyar mezőgazdaságnak és élelmiszeriparnak sikerült magas fejlettséget elérnie. Lionel Stoléru tervezési ál­lamtitkár annak a vélemé­nyének adott kifejezést, hogy a gazdasági átalakítást az érintett országokban nem szabad hirtelen, kapkodva, a gazdaságot sokkoló mó­don megoldani, hanem biz­tosítani kell az átmenet fo­lyamatosságát. Az államtit­kár szükségesnek látta a re­gionális gazdasági együtt­működés kialakítását is Kö­zép-Európában. ter, a kereskedelmi minisz­térium főosztályvezetője vezette. A záróokmányban, amely­ben a kelet-európai álla­mok első ízben foglaltak ál­lást egyöntetűen a piacgaz­daság elvei mellett, a részt­vevők kinyilvánították szándékukat: olyan szabad és versenyképes piacgazda­ságot honosítanak meg, il­letve tartanak fenn, amely­ben a kínálat és a kereslet határozza meg az árakat. A helsinki tagállamok közö­sen kívánnak törekedni tar­tós gazdasági növekedésre, és emelkedő életszínvonalra — olvasható az okmányban. A konferencia egyik leg­fontosabb nemzetközi üze­nete a résztvevőknek az a kötelezettségvállalása, hogy megkönnyítik a határokat átszelő gazdasági együttmű­ködést, és javítják a beru­házások, valamint a külföl­di üzletemberek munkájá­nak feltételeit, kiváltképp pártfogolva a ikis és közepes vállalatok tevékenységét. Az összes valuta szabad átvált­hatóságát és a vállalati nye­reség átutallhatóságát je­lölték meg a jövőbeni össz­európai gazdasági rend alapjának. Hans-Dietrich Genscher, az NSZK alkancellárja és külügyminisztere beszédé­ben a bonni konferenciát fontos állomásnak nevezte az egyesült Európa felé vezető úton. Emellett — mondotta — szigte mérföldkónök szá­mít a helsinki folyamatban részt vevő államok ez év őszén megtartandó csúcsér­tekezletének megrendezése szempontjából. Ezen felvá­zolják az európai békerend távlatait, az 1992-re terve­zett soros helsinki utóérte­kezleten pedig az európai biztonság és együttműködés elveit lehet majd ünnepé­lyesen rögzíteni. Az NDK-sajtó élethalálharca Légi szülés Eggyel több utas érké­péit a vártnál Prágába hétfőn a CSA csehszlo­vák légitársaság Dzsakar­ta és Frankfurt közötti járatán. Ugyanis röviddel éjfél előtt egészséges le­ánygyermeknek adott élo­tet egy nyugatnémet asz­szony a repülőgépen. A könnyű szülésnél a Pozsonyba utazó malaj­ziai labdarúgó-válogatott orvosa segédkezett. A le­szállás után az anyát, s gyermekét egy prágai kórházba szállították. A CTK jelentése sze­rint első alkalommal for­dult elő, hogy gyermek született a csehszlovák lé­gitársaság egyik gépén. Szolzsenyicin jogai Gazdasági rend — Európának Az európai biztonsági és együttműködési folyamat­ban részt vevő 35 állam bonni gazdasági értekezle­tén, szerdán egyhangúlag elfogadták a záróokmányt. Az aláírók ebben hi tet tesz­nek a szabad választások, a többpártrendszer, a jogálla­miság, a piacgazdaság, a magántulajdon és a valuták átválthatósága mellett is. Az értekezlet miniszteri szintű befejező szakaszán Bonnban tartózkodik Beck Tamás ke­reskedelmi miniszter. A ma­gyar küldöttséget a konfe­rencia ideje alatt Balázs Pé­Aiekszandr Szolzsenyicin világhírű író szovjet állam­polgárságának helyreállítását es jogainak maradéktalan visszaadását sürgeti Mihail Gorbacsovhoz intézett, a Li­tyeratúrnaja Gazeta leg­újabb számában megjelent nyílt levelében IFjodor Bur­laokij, a hetilap nemrégiben kinevezett főszerkesztője. iBurlackij a helsinki és bécsi dokumentumokra hi­vatkozva követeli, hogy minden formalitás nélkül érvénytelenítsék azokat a korábbi döntéseket, ame­lyekkel önkényesen fosztot­tak meg embereket szovjet állampolgárságuktól. A Lityeraturnaja Gazeta főszerkesztője rámutat arra, hogy Szolzsenyicin könyvei ismét megjelenhetnek a Szovjetunióban, de állam­polgári rehabilitációja, a korábbi törvénytelen dön­tések érvénytelenítése még mindig késik. Burlacjkiij a szovjet elnök személyes közbenjárását kéri. A csodálatos időjárással beköszöntő április a nyárias melegen kívül hidegzuhany­nyal is „kedveskedett" az NDK lakosainak — leg­alábbis az újságolvasó töme­geknek. Drasztikus áremelé­sek léptek életbe: a napila­pok ára 3-4-szerasére emel­kedett, a hetilapok, folyóira­tok esetében pedig 200-300 százalékos drágulás tapasz­talható. Az ok a gazdasági kény­szer; az állam-, illetve párt­kasszából érkező szubven­ciók megszűnése. A sajtóra is érvényes a piacgazdaság­ra áttérni akaró NDK-kor­mány jelszava; a gazdasá­gosság érdekében önelszá­molónak, lehetőleg nyeresé­gesnek kell lenniük a lapok­nak, máskülönben lehúzhat­ják a redőnyt. Az évi több­milliós ártámogatások kora végleg elmúlt. A kényszerhelyzetbe ke­rült kiadóhivatalok és szer­kesztőségek alaposan meg­nyomták a ceruzát. Az NDK­beli újságolvasókra egyszer­re szakadt rá az a teher, amelyhez a magyar olvasó­közönség az elmúlt 15 évben fokozatosan szokhatott hoz­zá. A 15-20 pfenniges új­ságárak 50-55 pfennigre szöktek föl, és természetesen a havi előfizetési díjak is ennek megfelelő arányban növekedtek. A drágulás az NDK-ban is az előfizetések tömeges le­mondásához vezetett, és bi­zonyos, hogy a kioszkokon is kevesebb fogy a hazai naT pilapokból. Ráadásul már­cius 5. óta jelen van — és egyre szembetűnőbben ter­jeszkedik — az NDK-ban a nyugatnémet és nyugat­berlini konkurencia. Mivel a nemzeti kerekasztal és az országos sajtófelügyelö ta­nács nem engedélyezte, hogy a német posta (NDK) ter­jessze a legálisan behozott nyugati lapokat, azok kiadói saját kocsijukon hozzák és terítik naponta az árut. Az újságosstandok kivé­telével — ezek ugyanis a német posta tulajdonában vannak — minden . lehetsé­ges és elképzelhető helyen lehet ma már Kelet-Berlin­ben nyugati újságokat, fo­lyóiratokat vásárolni. A 70­80 nyugatnémet pfenniges ár helyett az NDK-beliek ál­talában 2 keleti márkáért juthatnak hozzá a vaskos napilapokhoz. A folyóiratok, színes magazinok árszorzó­ja 1:3. Már ez az átszámítás is számos olvasót csábított át a nyugati konkurenciához, jól­lehet a keletnémet lapok vi­tán felül olvasmányosabbak ma, mint a Honecker-kor­szak emészthetetlen nyom­datermékei. Ugyanakkor a hetilapok bizonyos típusa körül kitört árháború előre­vetíti az árnyékát annak, hogy tovább csökken a nyu­gati lapok ára, s ez végleg beteheti a kaput az NDK-be­li sajtónak. Például a színes rádió- és tv-műsor újságoknak, ame­lyek az NDK-ban is nagy népszerűségnek örvendenek. A kezdetben mind a négy nyugatnémet lapkiadó által respektált 1:3 átszámítást először a Burda cég rúgta föl. Arra hivatkozva, hogy egyik műsorújságját az NDK-ban nyomják, 1:1 arányban számította át az eladási árat. Több sem kel­lett a konkurens Bauer, Springer, valamint Gruner­Jahr cégnek; március 22. óta ők is ugyanannyi keleti márkáért árulják tv-újság­jaikat, mint amennyi DM-be azok az NSZK-ban kerülnek. Az egyetlen lehetőség arra, hogy hihessen a szemének... KONTRAX-FÉNYSZÖV SZEMVIZSGÁLÓ SZALON Szeged, Kölcsey u. 4 TELEFON: 22-177 * TELEFAX: (36) 62-22-177

Next

/
Thumbnails
Contents