Délmagyarország, 1990. április (80. évfolyam, 77-100. szám)

1990-04-12 / 86. szám

1990. április 12., csütörtök 3 Beszélgetés Keleti György ezredessel Politikamentes honvédség - új miniszterrel A támogató: a Szegedért Alapítvány A múlt év decemberében tette közzé lapunkban a Szegedért Alapítvány elnöksége, hogy három kuratóriuma pályázók jelentkezését várja anyagi támogatásra. Hetvenkét kérelmet bíráltak el azóta, a kuratóriumi döntéseket tegnap erősítette meg az alapítvány elnöksége. (A támogatottak neve után zárójelben a témát közöljük, s az odaítélt összeget). Tudományos kuratórium: dr. Pitrik József — JGYTF , (Környezetalakítási kutatóés oktatómunka — két éven keresztül 60—60 ezer forint); dr. Kedves Miklós — JATE (A Fosszilis zárvatermő pollenszemek című monográfia angol nyelvű kiadása — 100 ezer forint); dr. Balogh Tibor — JGYTF (A Személyiségkoncepciók című kiadvány megjelentetése — 100 ezer forint) ; Madártani Egyesület 37. sz. újszegedi helyi csoportja (Természetvédelmi és madártani táborok szervezése, gyűjtő- és kutatómunka — 100 ezer forint); dr. Sebéné dr. Madácsy Piroska — JGYTF (Az 1990. október 4-én Szegeden tartandó nemzetközi összehasonlító irodalomtudományi konferencia anyagának megjelentetése — 100 ezer forint); JATE Természetföldrajzi tanszék (Támogatás Szeged környezetállapot térképének elkészítéséhez — 105 ezer forint)'; dr. Csizmazia György — JGYTF (A szegedi Fehértó című kötet megjelentetése — 50 ezer forint); dr. Makra László — JATE (Kínába induló kutatóexpedíció támogatása — 100 ezer forint); JATE új- és legújabbkoni egyetemes történeti tanszék" (Szeged térségének talajvizére vonatkozó kutatások támogatása — 150 ezfer forint); Tomka Béla — JATE (NSZK-beli tanulmányú thöz útiköltség — 16 ezer forint); dr. Fülöp Zoltán és dr. Vágvölgyi Sándor — JATE (Franciaországi konferenciára útiköltségtámogatás — 32 ezer forint); dr. Földes Csaba — JGYTF (ICOS "konferencián részvételhez útiköltségtámogatás — 28 ezer forint). Művészeti kuratórium: Tandi Lajos (Szeged képzőművészei A-tól Z-ig katalógus elkészítése és kiadása — 200 ezer forint); POMPEI Szerkesztősége (Művészeti lap kiadásának indítása — 150 ezer forint); Csongrád Megyei Népművészeti Egyesület (Munkaeszközök és -anyagok beszerzése — 300 ezer forint); Salieri Kamar»'enekar (1990. évi működés támogatása — 300 e2er ionntl; Atlantis Színház BT (Napforduló-fesztivál sorozatos megrendezése — 150 ezer forint). Társadalmi-állampolgári kuratórium: Belvárosi római katolikus plébánia (A Fogadalmi templom temetkezési emlékhelyének kialakítását szolgáló rekonstrukció — 360 ezer forint) ; Telefonos lelki segélyszolgálat (A működés támogatása — 100 ezer forint); Ifjúsági Ideggondozó Intézet (Számítógép beszerzése — 200 ezer fórint); Royal Irodalmi Kávéház (A működés támogatása — 100 ezer forint); Juhász Gyula Tanárképző Főiskola versenyszervezö bizottsága (Az egyetemi és főiskolai hallgatók Szép magyar beszédversenyén legsikeresebben szereplő szegediek díjazása — 40 ezer forint); Kiss Ferenc Természetvédelmi Egyesület (Tanulmányutak — 60 ezer forint); Megyei Művelődési Központ (Algyői szociológiai tábor támogatása — 60 ezer forint); Tömörkény István Gimnázium és Művészeti Szakközépiskola (Zenésztanulók NSZKbeli szakmai továbbképzéséhez támogatás — 60 ezer forint; dr. Rákóczi Zsuzsanna — JATE (A XJI. szociológiai világkongresszuson részvételhez utazási támogatás — 30 ezer forint); Sport és Videó Menedzser Kft. (négy sportágban 35 iskola 65 csapata diáksportkupájának támogatása — 90 ezer forint). A kuratórium a rendelkezésre álló összegnél 100 ezer forinttal kevesebbet osztott ki. Ezt a pénzt a Szegedi Felsőoktatási Tanács részére biztosítja, fiatal oktatók és hallgatók tanulmányútjainak támogatására. — Milyen a hangulat a választások után a honvédség tisztikarában? Köztudott, hogy a katonatisztek túlnyomó többsége korábban az MSZMP tagja volt; s politikailag ma is az MSZP-hez, MSZMP-hez kötődik. Alakulóban van ma Magyarországon egy jobbközép kormány; felkészültek-e a hivatásos katonák az ebből adódó új helyzetre? — Az elmúlt évek tapasztalatai alapján valószínűsíthető, hogy a hadsereg tiszti állománya a baloldalra szavazott; bár konkrétan nem tudjuk, hogy jelenleg ki MSZP-s, ki MSZMP-s. Ugyanakkor minden tiszt megkapta azt a lehetőséget, hogy szabad idejében bármelyik politikai szervezetben tevékenykedhet; voltak tehát olyanok, akik más pártokra adták voksukat. Tény, hogy azon választókerületekben, ahol tiszti lakótelepek is vannak, a baloldal az országos átlagnál magasabb szavazati arányt ért el. A tiszti kar mindvégig a békés átmenet híve volt, s így természetesen elfogadja a jelenlegi politikai állapotokat. Fegyelmezetten tudomásul vették azt is, hogy a munkahelyeken — a laktanyákban, s másutt — nincs helye semmiféle politikai tevékenységnek. Tisztában vagyunk azzal is, hogy a rendszerváltás magával hozza többek közt a hadsereg élén történő személyi változásokat. Nagy valószínűséggel civil honvédelmi minisztert kapunk, s logikusnak tartjuk, hogy a kormányt alakító győztes párt a saját embereit kívánja e tárca élére állítani. — Milyen hatalmi poziciKcdden este Szegeden tartott előadást — hivatásos katonák számára — Keleti György ezredes, a Honvédelmi Minisztérium főosztályvezetője, sajtószóvivő. Programja végeztével interjút adott lapunknak; többek közt aktuális katonapolitikai kérdésekről, a szovjet csapatok kivonulásáról, a kormány- és rendszerváltás után a honvédelem területén kialakuló új helyzetről nyilatkozott. Q termelők többet kérnek a búzáért A január l-jétől érvényes, a tavalyinál magasabb árnál is többet akarnak kapni a termelők az étkezési búzáért — így foglalt állást a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelök Országos Szövetsége (MOSZ) gabonatermelőket tömörítő választmánya. A testület kevesli az első osztályú étkezési búza tonnánkénti 5700, illetve a másodosztályú 5100 forintos árát. A termelők szövetségében az első osztályú étkezési búzáért tonnánként legalább 1200 forinttal, a másodosztályúért 1300 forinttal többet követelnek. Ügy vélik ugyanis, hogy a termelői támogatások megvonását, továbbá a műtrágyák árának 75 százalékos, a növényvédő szerek, a szállítási és az energiaköltségek mintegy 30 százalékos nővékedését nem ellensúlyozza, hogy magasabb lett az erre az évre meghirdetett hatósági felvásárlási ár. A gabonatermelőket képviselő testület programjába fölvette a gabonafélék exportjával kapcsolatos kvótarendszer kidolgozását is. Eszerint egyetértenek a gabonát exportáló vállalatok monopolhelyzetének megtörésével. ókban várható csere, és melyik az a szint, amely alatt — a honvédség kötelékein belül — a régiek megmaradhatnak? — Véleményem szerint elsősorban a minisztériumban történnek ezek a személycserék — amelyek, mint hangsúlyoztam, természetesek, hiszen ilyen fontos minisztérium élére a hatalmat gyakorló párt nyilván a saját embereit állítja —, s nem a hadsereg katonai vezetésében. Biztosan lesznek olyan személyek, akik nyugállományba helyezésüket kérik; elképzelhető, hogy egyes emberek, akik valamely politikai szervezethez kötődnek, komolyabb beosztást kapnak. Raffay Ernő, mint miniszter? — Mind a sajtóban, mind egyéb „jól informált" körökben elterjedt az a hír, hogy az MDF Raffay Ernőt (aki az Országgyűlésben legutóbb a hadseregen belüli visszaélések kivizsgálására alakult bizottságot vezette) kívánja a Honvédelmi Minisztérium élére állítani. Mi erről a véleménye? (Annál is inkább, mert úgy tudom, személyesen ismerik egymást, együtt tettek látogatást még a télen Bukarestben.) — Valóban, tegező viszonyban vagyunk egymással, jól ismerem Raffay Ernőt; fölkészült, intelligens, kulturált embernek tartom, ugyanakkor kétségtelen, hogy katonai, szakmai kérdésekhez nem ért. Amenynyiben valóban ő lenne az új miniszter — erről egyébként magam is csak ilyen szinten értesültem, mint ön, azaz a Magyar Hírlap egyik cikkéből —, eredményes működésének a biztosítékai a következők lehetnek: bizalma legyen a hadsereg vezetői és tisztikara iránt; s rendelkezzen nagy szakmai tudású tanácsadókkal. — A szovjet hadsereg kivonulása után az eddig általuk ellátott feladatok egy részét a magyar hadseregnek kell átvenni. Ugyanakkor hadseregünkben létszámleépítést terveznek, s a tárca költségvetését jelentősen megnyirbáltak. Biztositható-e ilyen Körülmények között az ország védelme? — Az európai egyensúly fenntartása indokolttá tette korábban — a Varsói Szerződés és a NATO közti komoly szembenállás miatt — a szovjet csapatok magyarországi tartózkodását. Ugyanakkor a szovjet csapatok egyetlen hadműveleti tervben sem ugy szerepeltek, hogy az ország védelmét ók hivatottak ellátni. Ez mindig is a magyar honvédség felelőssége és feladata volt. Az európai politikai helyzet változása miatt jelenleg a szovjet csapatok itteni jelenlétét semmilyen politikai vagy katonai szempont nem indokolja. Az európai erőegyensúlyban bizonyos területi eltolódás következik be; a magyar hadsereg ezentúl is, a szovjet csapatok távozása után is saját területének védelmét kell ellássa, s erre alkalmas. A bécsi tárgyalások feltehetőleg a nyugati országokban is jelentős létszámleépítést eredményeznek. Magyarország nem határós egyetlen NATO-tagországgal sem; egyetlen NATO-tagországot sem tekintünk ellenségünknek; ellenségünk viszont minden olyan erő, amely Magyarország ellen bármiféle agressziót követ el. A szovjet csapatok kivonulása után bizonyos belső átrendeződés következik be a magyar hadseregen belül, főleg a területi elosztást tekintve. Tizenkét hónap — sorkatonaként — Mekkora létszámmal állandósul az új magyar hadsereg; mennyi időre csökken a sorkatonai szolgálat ideje? — A jelenlegi 106 ezer 800 fős hadsereget a tervek szerint 75 ezer főre csökkentjük. A demográfiai helyzetet és egyéb körülményeket figyelembe véve továbbra is szükséges fenntartani hazánkban a sorozáson alapuló katonai szolgálatot. Mivéi a létszámot- egyharmaddal csökkentjük, így egyharmaddal csökkenthetővé válik a szólgálati idő is, amelyet feltehetőleg 12 hónapban állapítunk meg. Természetesen a Parlament ettől különböző döntést is hozhat. Következetesek leszünk ugyanakkor abban, hogy a sorkatonáinkat — tekintve, hogy intenzívebb kiképzésre lesz szükség a rövidebb szolgálati idő alatt — ne vegyék igénybe a mezőgazdasági munkáknál vagy különböző építőipari tevékenységnél. — Mennyire realitás a határörségnek a honvédelmi tárcához való kapcsolása? — Mintegy másfél éve született egy ilyen terv, ez azonban a Belügyminisztérium ellenállásán meghiúsult. Valószínűleg e kérdés újból napirendre kerül; elképzelhető, hogy a későbbiekben nem honvédségről, hanem egységes fegyveres erőről fogunk beszélni, amelynek része lesz a határőrség és része a magyar honvédség. — Időről időre fölröppen a román katonai fenyegetés „réme". Mit tud erről mondani? Igaz-e, hogy karácsony előtt román támadás fenyegette Magyarországot? Nem támadtak a románok — Olyan információink voltak, hogy a Securitate december 26-ra határprovokációt készít elő. Minthogy december 23-án a romániai forradalom győzött, s a hadsereg átállt a nép oldalára, ez a provokáció nem következett be. — Veszély fenyegette ekkor a Paksi Atomerőmüvet is? — Kétségtelen, hogy Paks mindig veszélyes hely volt, és veszélyes hely lesz, ám a megfelelő katonai védelme biztosított, így ilyen jellegű támadást kizártnak tartunk. — Végezetül, engedjen meg egy személyes jellegű kérdést: ön sajtószóvivőként, televíziós szerepléseivel nagy népszerűségre tett szert. Hogyan képzeli el saját további karrierjét? — Munkámat eddig úgy végeztem, hogy nem hoztam szégyent a hadseregre. Meggyőződésem, hogy a most hatalomra jutó kormánynak nem érdeke bizonyos szakmai tudással rendelkező embereket „félreállítani". Ugyanakkor megérteném, ha saját pártjának soraiból egy új szóvivőt nevezne ki az új miniszter — ez természetes. Mindenesetre mi az utolsó percig becsületesen ellátjuk feladatainkat; ha továbbra is szükség lesz ránk, szívesen dolgozunk régi munkakörünkben; ha szakmai okok miatt esetleg mások kerülnek a helyünkre, sok szerencsét kívánunk nekik. Sandi István GOMBOS ERZSÉBET fl A Ml nyolcvanasaink Nyolcvanéves lett a Délmagyarország. Ebből az alkalomból, ahogy meghirdettük, féléves előfizetéssel kínáltuk meg a lapunkkal egy idős olvasóinkat. Mi újsággal. ók meg nyolcvanéves kézfogásukkal, telefonjaikkal, leveleikkel ajándékoztak meg bennünket. Napokon át szinte kizárólag az övék voltam. Nekem jutott ugyanis az a szerepkör — aki akár az unokájuk is lehetnék —. hogy megszorítsam a kezüket meghalljam a szavukat, olvassam soraikat, ök lettek — több mint kétszázan — az én nyolcvanasaim. A Ml nyolcvanasaink. Róluk íródnak a sorok. * Ugyanúgy szorongatja kezében a személyi igazolványt, akár a többi jelentkező. A nevét olvasva, megáll kezemben a toll. Alig merek felnézni, és ezt az öreg férfitekintet azonnal észreveszi. Némán áll mellettem, és egy halom fényképet vesz elő kabátja belső zsebéből. Festményekről készültek a fotók. A senki mástsal össze nem téveszthető stílusú művész képei. Ott az önarckép is az egyiken. Vendégem velem együtt nézegeti. Aztán kezembe adja az Ausztriában összeégett autó képmását, a temetés pillanatfelvételeit, és most már kiszakad belőle a fájdalom. Mintha megkönnyebbülne, hogy újra beszélhet róla. Vajon hanyadszorra meséli el a baleset történetét, hány embernek adta már kezébe ezeket a képeket? Nem, ő nem akar felejteni, ö emlékezni akar. . Arra, mit mondott a fia. amikor útnak indult. Arra. miért vette az alsóvárosi napsugaras házat. Mire vágyott, mi mindent akart még megfesteni. Az ő festő fia: ZOLTANFY ISTVÁN. A levél Sándorfalvárói érkezett „Délmagyarország szerkesztősége. Tárgy: Az újság féléves nem befizetése. Születtem: 1910. V. 2." Név, lakcím, személyi szám, személyi igazolvány száma és egy 50 forintos okmánybélyeg. Nem értem, miért küldték?! Minek, minek — hallom, ahogyan a bácsi dohogna. — Maga ennyit sem tud! Nálunk mindig, minden kérelemhez bélyeg kell. Istenem, kenyérre, tejre is költhette vólna. A bélyegnek éppen csak a széle ragad a levélpapírhoz, így sikerül épségben megmentenem. Borítékba teszem, visszaküldöm Remélem, a postán megértik a bácsi tévedését, és „forintositják" a nekünk szánt küldeményt. * Magunk sé nagyon igazödunk el ebben az összekuszálódott világban, akkor egy 83 éves nénitől hogyan várhatnánk ezt... Levélírónk mindenesetre úgy gondolta, biztos, ami biztos. „DM 80. (embléma) — vezetőinek. Király Zoltán és Raffay Ernő. A Délmagyaro.-szág napilapból olvastam, hogy a 80 éves Délmagyarország keresi 80 éves előfizetőit. Tisztelettel özv. Ragán Jánosné értesítem a vezetőséget, 1906. szeptember 7-én születtem Szegeden, mint magyar állampolgár. 1950 óta lakom a Rákóczi u 42. sz. kis magánházban, jelenleg is előfizetője vagyok a Délmagyarország napilapnak. Egy-két hónapig lemondtam az áremelés végett, de visszarendeltem, mert nagyon hiányzott, és úgy döntöttem, inkább másról lemondok. De a lapról nem, mivel teljesen egyedül élek, és ez után figyelem a világ eseményeit. Ha netán úgy döntenének, hogy személy szerint engemet is érint kedves figyelmességük, tisztelettel köszönöm. Szavazókötelességemnek eleget tettem. Egy 83 éves, régi előfizető vagyok, és maradok még akkor is, ha névváltoztatás lész is." Köszönjük a hűségét. Kár, hogy nem fiatalabb égy kicsit. Tetszik tudni, nem tehetünk kivételt, csak az éppen most nyolcvanévesek kaphatják meg a kedvezményt. Különös küldemények... Kapok kottapapíron kért „besorolási kérelmet", a becsületesség zálogaként temérdek kis előfizetési nyugtát, sőt még választási értesítőt is, a nyolcvan esztendő igazolásául. A legnagyobb megdöbbenés akkor ér, amikor egy nemrégiben elhunyt asszony személyi igazolványának fénymásolatát hajtom szét, és megborzongva olvasom, a nevére kérik a kedvezményt... Fáj a szivem a feledékenyekért, akik se nevet, se címet nem írtak. Örülök viszont a törődésnek, amit a gyerekek, az unokák, a szomszédok, a gondozónők, a rendelői asszisztensek tanúsítanak lapunk kedvezményezettjei iránt. * Végezetül „nyolcvanasaink'' elfogultságai. Ez egyszer engedtessék meg nekünk, hogy közzétegyük. Íme, a vissza-visszaköszönő mondatok: „Hozzánk nőtt az újság, minden reggel az a legelső, hogy elolvassam. Türelmetlenül várom mindennap. Újság nélkül mégsem lehetünk, még ha felemelték is az árát, akkor is járatjuk. Csak kell tudnom, mi történik a világban. Sajnos, én is nyolcvanéves vagyok szép gesztus ez önöktől, hogy ránk gondoltak, velünk akarnak ünnepelni. Kisnyugdíjas vagyok, jól jön minden anyagi segítség. Köszöntöm kedves mindnyájukat. újságíróstul, gépíróstul, titkárnőstül." Mi tagadás, jólesik, hogy velünk vannak, és. kérjük, olvassák még sokáig erőben. egészségben a Délmagyarországot.