Délmagyarország, 1990. április (80. évfolyam, 77-100. szám)

1990-04-03 / 78. szám

10 1990. április 4., szerda (Folytatás az 1. oldalról.) — Azt szeretném, hogy Csongrádon főiskola lenne a szociális munkások kiképzésére, ha visszaállítanák ebben a városban a bíróságot, az ügyészséget, a közjegyzőt. A Csongrád székhelyű Független Magyar Kereskedelmi és Iparkamara bejegyzésével kapcsolatos következményekről is beszéltem a jelölőgyűléseken, vagy arról, hogy miképpen fogja fölvásárolni a Széchenyi István Import—Export Kft. a primőrárut, a szabadföldi zöldségeket. A válasz tási körzetem most háromszor akkora, mint az előző ciklusban. Azon nem szeretnék változtatni, hogy a vá lasztópolgárok ügyes-bajos dolgaiban személyesen is tudjak segíteni Képviselőként legfontosabb felada tómnak azt tartom, hogy az ország egészségügyi ellátását sokkal jobbá tegyük, hogy a hazai tudomány megkapja a kibontakozás lehetőségét. Rendkívül fontosnak tekintem, hogy a Társadalombiztosítási Alap élén létrejöjjön egy széles körű, tényleges társadalmi önkormányzat, amely biztosítani képes, hogy ennek az Alapnak minden fillére 'a nyugdíjak stabilitására használódjon föl. — A hivatalos jelöltekkel szemben választották meg 1985-ben képviselőnek. Mennyiben más most a helyzet? — Azok, akik ellenezték képviselőségemet, most ugyanolyan pozícióból tudják akadályozni munkámat, megválasztásomat. A pártok viszont a sajátos hatalomátvétel érdekében dolgoznak. Sokkal tisztább, szabadabb választási légkört vártam. — A választási légkört befolyásolja a képviselőjelölteket érő (jogos és jogtalan) támadások, önt most körzete választási bizottságának elnöke vádolja „. dr Eke Károly magatartásával nem tette lehetővé a bizottság számára azt, hogy az ajánlási szelvényekkel kapcsolatban a törvényben előirt kötelezettségét maradéktalanul teljesítse..." — A szükséges jelölőcédulákat a választási bizottság rendelkezésére bocsátottam. Ellenben különleges kötelezettségemnek tekintettem a hozzám bizalommal fordu—SZOMSZÉDOLÓ" lók adatainak védelmét. Ezért a számomra legbiztonságosabbnak vélt helyen, a fegyveres őrséggel védett Magyar Rádió székházában, ott is egy páncélszekrényben, lepecsételt csomagban őriztem 6608 kopogtatócédulát. Ezt nyilvánosságra hoztam. A választási bizottság eljárását törvénytelennek tartom: a jelöltek által leadott kopogtatócédulákat a választási bizottság elnöke kivitte a városi tanácsházáról, és az általa vezetett üzemben, sokak szemeláttára, két párt képviselőjének jelenlétében, a titkosságot nélkülözve égette el. A választói törvény hibájának, s az Országos Választási Bizottság mulasztásának tudom be, hogy mindenre kiterjedően nem szabályozták a jelölőcédulák megsemmisítésének módját (sem). A választási bizottság elnökének vádjára az a válaszom, hogy a nálam őrzött ajánlási cédulákat — a választási kampány finise miatt március 25-éig Csongrádra szállítani nem állt módomban — március 26-án a titkos iratok és a szigorúan titkos akták megsemmisítésére szolgáló „darálógép" martalékává tettem. Ezt öt tanú igazolja. A megsemmisítési aktusról szóló jegyzőkönyvet március 27-én az Országos, március •28-án a Körzeti Választási Bizottság átvette. Ezért úgy ítélem meg, hogy a választási törvény megsértését jelenti, hogy ezek után a megyei hírlap március 31-i számában a személyem ellen irányuló nyilatkozatot jelentetett meg a helyi választási bizottság elnöke. Az említett törvénysértések miatt a helyi választási bizottság elnöke elvesztette bizalmamat. Ügy érzem, teljesen elfogult az én esetemre vonatkozóan, ezért azt tanácsolom neki: mondjon le a bizottság elnöki tisztéről. ön Budapesten él és dolgozik. Maradéktalanul el tudja látni az itt élők képviseletét? — Két város és több falu tartozik a választási körzethez. Az a vád nem érhet, hogy a körzet egyik vagy másik településén lakom, mindegyiktől egyenlő távolságra, helyesebben egyenlő „közelségben" élek. Az ország koncentrált felépítéséből viszont következik, hogy az ügyek jó részét Budapesten lehet elintézni. — Hogyan értékeli a választási küzdelem első fordulójában elért első helyezést? — Hálával gondolok azokra, akik rám szavaztak. En egy pontosan kifejtett programot képviselek felszólalásaimban. Most azt tartom fontosnak, hogy a választás második menetében minél többen éljenek szavazati jogukkal, s abban bízom, sokan csatlakoznak a rám szavazókhoz. — Ha megválasztják képviselőnek, lemond rádiós munkájáról, s „hivatásos politikus" lesz? — Nekem az tetszene, ha a továbbiakban is társadalmi munkában lennénk képviselők, mert akkor a fizetéssel nem lennénk semmilyen irányban elkötelezettek. Ha az új Parlament másképpen dönt, ahhoz alkalmazkodom: a nép, a választóim képviseletének tudom szentelni magam. Űjszászi Ilona Eddig COCOM-listán voltak Tudnivalók — a második forduló előtt Nagy László felvétele A választás második fordulójában, április 8-án, az állampolgárok csak állandó lakóhelyükön szavazhatnak. Akik március 25. után változtatták meg állandó lakóhelyüket, azok a korábbi lakcím szerint illetékes tanácstól kérhetnek igazolást arról, hogy ott törölték őket a választók névjegyzékéből. Az igazolást a személyi igazolvánnyal együtt április 8-án az új lakóhely szerinti szavazókörben kell a szavazatszámláló bizottságnak bemutatni. Ideiglenes tartózkodási helyen csak akkor lehet szavazni, ha az ugyanabban a választókerületben van, mint a választópolgár állandó lakóhelye. Ez elsősorban a vidékieket érinti. Akik március 25. és április 8. között töltik be 18. életévüket, vagy házasságkötés miatt npgykorúvá válnak, már részt vehetnek a második fordulóban. Egyébként valamennyi szavazókörben új névjegyzéket használnak majd. így aki legutóbb igazolással szavazott, annak a választópolgárnak a neve most az állandó lakóhelye szerinti szavazókör jegyzékén szerepel. Az is fontos tudnivaló, hogy április 8-a előtt a választópolgárok nem kapnak kopogtatócédulát, személyi igazolványával mindenki abban a szavazókörben voksolhat, ahol az első fordulóban. Biztonság — profi módra Választási szövetségek A Magyarországi Szociáldemokrata Párt Csongrád megyei vezetői március 29-i megbeszélésükön egyeztették elképzeléseiket arról, hogy a szocdemek melyik jelöltet támogassák az egyes választókerületekben. Ennek megfelelően, a szocdemek kérik a választópolgárokat, hogy mindazok, akik támogatják a nemzetközi szociáldemokrácia eszméit, a második fordulóban szavazzanak Rózsa Editre (SZDSZ, 3. sz. választókerület), dr. Kertész Dezsőre (SZDSZ, 7. sz. vk.), Pintér Istvánra (FKGP, 4. sz. vk.), dr. Szabó Lajosra (FKGP, 6. sz. vk.). A választási bizottság tájékoztatása szerint a Csongrád megyei 6. számú választókerületben (Hódmezővásárhely) Farkas \Ferenc, az SZDSZ színeiben indult képviselőjelölt visszalépett. Szavazóit és az SZDSZ szimpatizánsait arra szólítja fel, hogy a körzet kisgazdapárti jelöltjét, dr. Szabó Lajost támogassák — tudtuk meg az SZDSZ irodájából. * A Nemzeti Kisgazda és Polgári Párt Csongrád megyei és Szeged városi szervezete és vezetősége egyöntetű állásfoglalása szerint a 4. számú választókörzet független képviselőjelöltjét, dr. Eke Károlyt kívánja támogatni a választások második fordulójában. Felkérték a párt valamennyi tagját arra, hogy szavazatukat Eke Károly független jelöltre adják le. Á „tűzhely" megközelítése Bolyai János 1823 novemberében (Petőfi Sándor születési évében vagyunk!) Temesvárról hosszú levélben számolt be Marosvásárhelyt élő édesapjának, a polihisztor Bolyai Farkasnak kutatási eredményeiről. A tudománytörténeti jelentőségű levélből egy mondatot érdemes idézni: „...semmiből egy új, más világot teremtettem." Már ekkor birtokában volt a nem euklideszi geometria gondolatának, amit később egységes rendszerbe foglalt. Később az apa jelentős matematikai műve. a Tentamen első kötetének végén. Appendix (Függelék) címmel jelent meg — ez a cím a nyomdászmester, a felsővistai Káli Simon szüleménye volt, ugyanis Bolyai János a Scientia Spatii (A tér tudománya) címet írta föl kéziratára. Így Lobacsevszkij, Gauss és a többi nagy elme mellett előfutára volt a világűrtudománynak (hogy csak a lehető leglátványosabb „hasznosítását" említsük e műnek). ... Az erdélyi, romániai forradalom két kulcsvárosa, Temesvár és Marosvásárhely így kerül egymás mellé ezen dolgozatban, nemcsak az egyoldalú visszavetités okán. A továbbiakban ugyanis jórészt Marosvásárhelyről lesz szó, melyr.ek középkori neve Székelyvásárhely volt. Bolyai Farkast 1804 februárjában domáldi birtokán marosvásárhelyi diákküldöttség kereste föl azzal a kéréssel, hogy meghívja őt a kollégium matematika-, fizika- és kémiatanszékére, professzornak. Ez a kollégium akkor már 250 éves volt... Jelenleg Bolyai Farkas nevét viseli. A Kolozsvári Tudományegyetem, az erdélyi magyarság jelenlegi nagy reménysége Bolyai Jánosról kapta nevét; rövid szóhasználatban Bolyai tudományegyetemként említik. Hasznosnak tartottam mindezt tisztázni. mivel a magyarországi köztudatban igencsak összekeveredik a két intézmény neve. A továbbiakban a Marosvásárhely történetében beállt etnikai változásokról szólok, ezek ugyanis — meglátásom szerint — döntően hozzájárultak ahhoz, hogy a mai ellentétek véres összetűzésekké fajultak. Míg Bolyai Farkas idejében Marosvásárhely mintegy ötezer lakosú kisváros volt nagyobb történelmi ugrással szemlélve fejlődését a kiegyezés után, majd az első világháború előestéjére megsokszorozódott az itt élők lélekszáma. A környék erdeire alapozva, a faipar (-feldolgozás és bútorgyártás) vitte a prímet a munkahely-biztosítás terén. Trianon után közvetlenül 87 százalékban magyar, 7 százalékban román és 5 százalékban német volt a lakosság etnikai aránya. A román hatalomátvétel egyértelműen azzal járt, hogy az újonnan kinevezett tisztviselők a Kárpátokon túlról kerültek a városba. Mellettük a helyőrség, a hatalom minden új képviselője hasonló cipőben járt A kommunista rendszerváltás évei óriási változást idéztek elő etnikai vonatkozásban a felső-Marosvölgye legfontosabb városában. Már Gheorghe Gheorghiu-Dej országlása idején megkezdődött a magyar tannyelvű iskolák lassú, észrevétlen lemorzsolása. Ezzel egyidejűleg mind több román tanárt helyeztek a városba. Az iparosítás úgyszintén jelentős román munkásréteget vonzott; e vonatkozásban ic észlelhető a hatalom tudatos politikája. A kor.dukátor színre lépése után, a hetvenes években döntő lépések következtek. Marosvásárhelyt stratégiai fontosságú katonai központtá avanzsálták — ennek arányában egyenesen növekedett az ide kihelyezett tisztek, tiszthelyettesek, katonai mesterek száma. Családostul jöttek. A magyar orvosi egyetemet egy tollvonással katonaorvos-képzóvé léptették elő, és a tanárképző főiskolát is megfosztották addigi jellegétől. A város népszerű labdarúgó-együttese fölvette az ASA (Hadsereg Klub) nevet — itt játszott évekig Bölöni László, az első romániai focista, aki elérte a 100. válogatottságot. E város esetében a „stratégiai fontosság" nem hibádzik, ugyanis innen irányították az erdélyi magyarság legéletrevalóbb tömbje, a székelység elleni döntő etnikai támadást. Bár nincsenek kézzelfogható adataink (az úgynevezett hivatalos népszámlálás alkalmával egyértelműen manipuláltak), jelenleg a város lakosságát mintegy 170 ez.er főre becsülik, s ez nagyjából fele-fele arányban oszlik meg a magyarok és románok között A „testvériség" jegyében felszámolás előtt álló magyar anyanyelvi oktatás jogaiba való visszaállítása ellen elsősorban a városba az utolsó 10-15 esztendeje „áthelyezett" értelmiségiek tiltakoztak; ezt a légkört lovagolta meg a Vatra Romaneasca szervezet (melynek szó szerinti fordítása Román Tűzhelyt jelent). A posztsztálinizmus ezen szerves terméke Erdélyt olyan zsákutcába terelné, melyből csak a katonai diktatúra vezetne — valahová ... Marosvásárhely további, fokozatos elrománosítása a bukott rendszer folyamatosan megvalósított terve lett volna... A zárt városba csak hivatalos, állami kihelyezés révén lehetett letelepedni: ily módon ellenőrizték az etnikai arányok alakulását A ..tűzhely" azonban megközelíthető a ,.tér igaz, tudománya" révén is; Európában már csak ez az egy út járható. Pataki Sándor A sikeres előkészítés után, csakis sikeres lehet a kiállítás, amely tegnap, hétfőn délelőtt nyílt. A Deák Ferenc utcai helyőrségi művelődési otthonban professzionális biztonságtechnikai termékek láthatók. így betörésjelző készülékek, vészjelző berendezések, videómegfigyelő rendszerek, pénzszállító gépkocsik technikai védelmét szolgáló eszközök, személygépkocsikra szerelhető riasztók. A magánembert éppúgy érdekelhetik, mint a bankokat, biztosítókat, múzeumokat, képtárakat, kisebb-nagyobb vagyonnal rendelkező társaságokat, téeszeket, vállalatokat. A kiállító NSZK-beli Urbaschek Elektro-Dienst tervező és kivitelező cég védjegye jól cseng a magyar fülnek is: Hirschmann-termékeket, -berendezéseket használ biztonságtechnikai rendszereihez. S ha még vesszük a múlt keserű tényét, nevezetesen, hogy Urbaschek úr nemigen kereskedhetett volna itt, Szegeden, úgy két esztendővel ezelőtt, minthogy termékei a COCOM-listán szerepeltek, nos, akkor bátran állítható, már csak kíváncsiságból is sokan megfordulnak a helvőrségi klubban. Egyébként a jelenleg Magyarországon alkalmazott vagyonvédelmi eszközök — hallottam a megnyitón részt vevő szakemberektől — kétségbeejtően primitívek, kezdetlegesek. Még szerencse, hogy az egyre nagyobb méreteket öltő honi bűnözés inLitvánok Szegeden kább ösztönirányított, s még „nem termelődött ki" az intellektuális bűnözői réteg. Dőreség volna hinni azonban, hogy a várva várt vállalkozói világban nem lesznek „kelendőek" az ötletek, a szabadalmak, általában a vállalkozói tervek. S már most is jelzik a bűnügyi statisztikák : meredeken emelkednek a vagyon elleni bűncselekmények — ezek sem csökkennek a jövőben. A bankok, biztosítók biztonságát pedig fölösleges magyarázni. A vagyonvédelem, a vagyonbiztonság tehát közérdek, és az is lesz, persze, már saját zsebre. A Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság által rendezett kiállítás megnyitóján ott láttam az OTP, az Állami Biztosító igazgatóját, kereskedőket, s mint a rendezők mondták, értesítést kapott a püspöki hivatal, számos vállalat, téesz, gmk. Hadd lássák minél többen a profi technikát. A biztonságnak természetesen ára is van, s azt ne kérdezzék tőlem, mibe kerül egy betörésbiztos panellakásajtó, vagy egy kocsi riasztó. Talán a ma kezdődő úgynevezett szakmai napokon részt vevő tárgyalópartnerek meg tudnak egyezni Urbaschek úrral... A biztonságtechnikai kiállítás április 12-ig tekinthető meg naponta 10-től 18 óráig. Mellesleg Magyarországon mi, szegediek szerencséltettünk először e technikai csodák látványában. M. E. „Á szeretet hangjain szólva a Egle Vindasiené és férje, Algirdas Vindasius március 27-én indultak Magyarországra a litvániai Kaunasból, azzal a litván kórussal, mely e számukra válságos időkben „a szeretet hangjaIn szólva" beénekli Magyarország tájait. Tegnap, érkezésüket követően kérdeztem őket függetlenségét kikiáltott hazájuk jelenéről és reményeikről : — Éppen indulásotokat követően fordult válságossá az újabb ázovj'zt csapatok bevonulásával hazátok sorsa. Közel egyhetes magyarországi tartózkodásotok alatt tudtátok-e követni a litvániai eseményeket? — Minden este meghallgattuk a Szabad Európa Rádió adásait, illetve tolmácsaink segítségévlel néztük a magyar és a jugoszláv televíziót. Én megmondtam a többieknek — mondja Algirdas —, hogy talán otthon kellett volna maradnunk, hogy ha kell, segíthessünk, de a többiek meggyőztek arról, hogy turnénkkal is a független Litvániát szolgáljuk. — Milyen útlevéllel érhiztetek? — Természetesen szovjet útlevéllel, bár az otthoniak közül már sokaknak van litván személyi igazolványa. Legközelebb litván útlevéllel szeretnénk jönni. — Miként éltétek meg a függetlenség kikiáltásának napját? — Mint mindenki Kaunasban, 11-én este pezsgőt bontottunk, s másnap is ünrtepeltünk. Az idősebbek örömükben gyakran sírva fakadtak, mert már nemigen remélték, hogy megélik ezt a napot. — A litván forradalom meglehetősen békésen érte el céljait. A szovjet csapatok jelenléte, majd későbbi akciói siem vezettek összetűzésekhez. Minek köszönhető ez? — A litvánok befelé forduló, nyugodt, békeszerető emberek. Biztosak voltunk abban, hogy az oroszok jelenlétükkel provokálni akarnak minket, hogy hasonló eseményekre kerülhessen sor, mint Karabahban, ezzel legalizálva ott-tartózkodásukat. Ezért is szeretnénk, ha minél több nemzet elismerné önálló és sérthetetlen államiságunkat. Visszakérdeznék: szerinted Magyarország mikor teszi ezt n>?g? Erre sajnos nem tudtam válaszolni. Azzal búcsúztunk, hoey vér nélküli jövőt és jó szereplést kívántam nekik ma estére, mikor hét órakor a JATE aulájában felcsendülnek a litván dallamok, amelyek ezután — hitük szerint — szabadon szárnyalhatnak. (Tegnap reggelre, a tilalom ellenére Litvániában maradt tudósítókat is kiutasították a független ország jjrületérői a szovjet hatóságok ...) (varga)