Délmagyarország, 1990. április (80. évfolyam, 77-100. szám)

1990-04-03 / 78. szám

10 1990. április 4., szerda (Folytatás az 1. oldalról.) — Azt szeretném, hogy Csongrádon főiskola lenne a szociális munkások ki­képzésére, ha visszaállítanák ebben a városban a bírósá­got, az ügyészséget, a köz­jegyzőt. A Csongrád székhe­lyű Független Magyar Ke­reskedelmi és Iparkamara bejegyzésével kapcsolatos következményekről is be­széltem a jelölőgyűléseken, vagy arról, hogy miképpen fogja fölvásárolni a Széche­nyi István Import—Export Kft. a primőrárut, a szabad­földi zöldségeket. A válasz tási körzetem most három­szor akkora, mint az előző ciklusban. Azon nem szeret­nék változtatni, hogy a vá lasztópolgárok ügyes-bajos dolgaiban személyesen is tudjak segíteni Képviselő­ként legfontosabb felada tómnak azt tartom, hogy az ország egészségügyi ellátá­sát sokkal jobbá tegyük, hogy a hazai tudomány meg­kapja a kibontakozás lehe­tőségét. Rendkívül fontos­nak tekintem, hogy a Tár­sadalombiztosítási Alap élén létrejöjjön egy széles körű, tényleges társadalmi önkor­mányzat, amely biztosítani képes, hogy ennek az Alap­nak minden fillére 'a nyug­díjak stabilitására haszná­lódjon föl. — A hivatalos jelöltekkel szemben választották meg 1985-ben képviselőnek. Mennyiben más most a hely­zet? — Azok, akik ellenezték képviselőségemet, most ugyanolyan pozícióból tud­ják akadályozni munkámat, megválasztásomat. A pártok viszont a sajátos hatalom­átvétel érdekében dolgoz­nak. Sokkal tisztább, szaba­dabb választási légkört vár­tam. — A választási légkört be­folyásolja a képviselőjelölte­ket érő (jogos és jogtalan) támadások, önt most körze­te választási bizottságának elnöke vádolja „. dr Eke Károly magatartásával nem tette lehetővé a bizottság számára azt, hogy az aján­lási szelvényekkel kap­csolatban a törvényben elő­irt kötelezettségét maradék­talanul teljesítse..." — A szükséges jelölőcédu­lákat a választási bizottság rendelkezésére bocsátottam. Ellenben különleges kötele­zettségemnek tekintettem a hozzám bizalommal fordu­—SZOMSZÉDOLÓ" lók adatainak védelmét. Ezért a számomra legbiz­tonságosabbnak vélt helyen, a fegyveres őrséggel védett Magyar Rádió székházában, ott is egy páncélszekrény­ben, lepecsételt csomagban őriztem 6608 kopogtatócédu­lát. Ezt nyilvánosságra hoz­tam. A választási bizottság eljárását törvénytelennek tartom: a jelöltek által le­adott kopogtatócédulákat a választási bizottság elnöke kivitte a városi tanácsházá­ról, és az általa vezetett üzemben, sokak szemeláttá­ra, két párt képviselőjének jelenlétében, a titkosságot nélkülözve égette el. A vá­lasztói törvény hibájának, s az Országos Választási Bi­zottság mulasztásának tu­dom be, hogy mindenre ki­terjedően nem szabályozták a jelölőcédulák megsemmi­sítésének módját (sem). A választási bizottság elnöké­nek vádjára az a válaszom, hogy a nálam őrzött aján­lási cédulákat — a válasz­tási kampány finise miatt március 25-éig Csongrádra szállítani nem állt módom­ban — március 26-án a tit­kos iratok és a szigorúan titkos akták megsemmisíté­sére szolgáló „darálógép" martalékává tettem. Ezt öt tanú igazolja. A megsemmi­sítési aktusról szóló jegyző­könyvet március 27-én az Országos, március •28-án a Körzeti Választási Bizottság átvette. Ezért úgy ítélem meg, hogy a választási tör­vény megsértését jelenti, hogy ezek után a megyei hírlap március 31-i számá­ban a személyem ellen irá­nyuló nyilatkozatot jelente­tett meg a helyi választási bizottság elnöke. Az emlí­tett törvénysértések miatt a helyi választási bizottság el­nöke elvesztette bizalmamat. Ügy érzem, teljesen elfogult az én esetemre vonatkozó­an, ezért azt tanácsolom ne­ki: mondjon le a bizottság elnöki tisztéről. ön Budapesten él és dolgozik. Maradéktalanul el tudja látni az itt élők kép­viseletét? — Két város és több falu tartozik a választási körzet­hez. Az a vád nem érhet, hogy a körzet egyik vagy másik településén lakom, mindegyiktől egyenlő távol­ságra, helyesebben egyenlő „közelségben" élek. Az or­szág koncentrált felépítésé­ből viszont következik, hogy az ügyek jó részét Buda­pesten lehet elintézni. — Hogyan értékeli a vá­lasztási küzdelem első for­dulójában elért első helye­zést? — Hálával gondolok azok­ra, akik rám szavaztak. En egy pontosan kifejtett prog­ramot képviselek felszólalá­saimban. Most azt tartom fontosnak, hogy a választás második menetében minél többen éljenek szavazati jo­gukkal, s abban bízom, so­kan csatlakoznak a rám sza­vazókhoz. — Ha megválasztják kép­viselőnek, lemond rádiós munkájáról, s „hivatásos po­litikus" lesz? — Nekem az tetszene, ha a továbbiakban is társadal­mi munkában lennénk kép­viselők, mert akkor a fize­téssel nem lennénk semmi­lyen irányban elkötelezettek. Ha az új Parlament más­képpen dönt, ahhoz alkal­mazkodom: a nép, a vá­lasztóim képviseletének tu­dom szentelni magam. Űjszászi Ilona Eddig COCOM-listán voltak Tudnivalók — a második forduló előtt Nagy László felvétele A választás második for­dulójában, április 8-án, az állampolgárok csak állandó lakóhelyükön szavazhatnak. Akik március 25. után vál­toztatták meg állandó lakó­helyüket, azok a korábbi lakcím szerint illetékes ta­nácstól kérhetnek igazolást arról, hogy ott törölték őket a választók névjegyzékéből. Az igazolást a személyi iga­zolvánnyal együtt április 8-án az új lakóhely szerinti szavazókörben kell a szava­zatszámláló bizottságnak be­mutatni. Ideiglenes tartóz­kodási helyen csak akkor le­het szavazni, ha az ugyan­abban a választókerületben van, mint a választópolgár állandó lakóhelye. Ez első­sorban a vidékieket érinti. Akik március 25. és április 8. között töltik be 18. élet­évüket, vagy házasságkötés miatt npgykorúvá válnak, már részt vehetnek a máso­dik fordulóban. Egyébként valamennyi szavazókörben új névjegyzéket használnak majd. így aki legutóbb iga­zolással szavazott, annak a választópolgárnak a neve most az állandó lakóhelye szerinti szavazókör jegyzé­kén szerepel. Az is fontos tudnivaló, hogy április 8-a előtt a vá­lasztópolgárok nem kapnak kopogtatócédulát, személyi igazolványával mindenki ab­ban a szavazókörben voksol­hat, ahol az első fordulóban. Biztonság — profi módra Választási szövetségek A Magyarországi Szociál­demokrata Párt Csongrád megyei vezetői március 29-i megbeszélésükön egyeztet­ték elképzeléseiket arról, hogy a szocdemek melyik je­löltet támogassák az egyes választókerületekben. Ennek megfelelően, a szocdemek kérik a választópolgárokat, hogy mindazok, akik támo­gatják a nemzetközi szociál­demokrácia eszméit, a máso­dik fordulóban szavazzanak Rózsa Editre (SZDSZ, 3. sz. választókerület), dr. Kertész Dezsőre (SZDSZ, 7. sz. vk.), Pintér Istvánra (FKGP, 4. sz. vk.), dr. Szabó Lajosra (FKGP, 6. sz. vk.). A választási bizottság tá­jékoztatása szerint a Csong­rád megyei 6. számú vá­lasztókerületben (Hódmező­vásárhely) Farkas \Ferenc, az SZDSZ színeiben indult kép­viselőjelölt visszalépett. Sza­vazóit és az SZDSZ szimpa­tizánsait arra szólítja fel, hogy a körzet kisgazdapárti jelöltjét, dr. Szabó Lajost támogassák — tudtuk meg az SZDSZ irodájából. * A Nemzeti Kisgazda és Polgári Párt Csongrád me­gyei és Szeged városi szer­vezete és vezetősége egy­öntetű állásfoglalása szerint a 4. számú választókörzet független képviselőjelöltjét, dr. Eke Károlyt kívánja tá­mogatni a választások má­sodik fordulójában. Felkér­ték a párt valamennyi tag­ját arra, hogy szavazatukat Eke Károly független jelölt­re adják le. Á „tűzhely" megközelítése Bolyai János 1823 novemberében (Petőfi Sándor születési évében va­gyunk!) Temesvárról hosszú levél­ben számolt be Marosvásárhelyt élő édesapjának, a polihisztor Bolyai Farkasnak kutatási eredményeiről. A tudománytörténeti jelentőségű le­vélből egy mondatot érdemes idéz­ni: „...semmiből egy új, más vi­lágot teremtettem." Már ekkor bir­tokában volt a nem euklideszi geo­metria gondolatának, amit később egységes rendszerbe foglalt. Később az apa jelentős matematikai műve. a Tentamen első kötetének végén. Appendix (Függelék) címmel jelent meg — ez a cím a nyomdászmester, a felsővistai Káli Simon szülemé­nye volt, ugyanis Bolyai János a Scientia Spatii (A tér tudománya) címet írta föl kéziratára. Így Loba­csevszkij, Gauss és a többi nagy el­me mellett előfutára volt a világ­űrtudománynak (hogy csak a lehető leglátványosabb „hasznosítását" em­lítsük e műnek). ... Az erdélyi, romániai forrada­lom két kulcsvárosa, Temesvár és Marosvásárhely így kerül egymás mellé ezen dolgozatban, nemcsak az egyoldalú visszavetités okán. A to­vábbiakban ugyanis jórészt Maros­vásárhelyről lesz szó, melyr.ek kö­zépkori neve Székelyvásárhely volt. Bolyai Farkast 1804 februárjában domáldi birtokán marosvásárhelyi diákküldöttség kereste föl azzal a kéréssel, hogy meghívja őt a kollé­gium matematika-, fizika- és kémia­tanszékére, professzornak. Ez a kol­légium akkor már 250 éves volt... Jelenleg Bolyai Farkas nevét vise­li. A Kolozsvári Tudományegyetem, az erdélyi magyarság jelenlegi nagy reménysége Bolyai Jánosról kapta nevét; rövid szóhasználatban Bolyai tudományegyetemként említik. Hasznosnak tartottam mindezt tisz­tázni. mivel a magyarországi köz­tudatban igencsak összekeveredik a két intézmény neve. A továbbiakban a Marosvásár­hely történetében beállt etnikai változásokról szólok, ezek ugyanis — meglátásom szerint — döntően hozzájárultak ahhoz, hogy a mai ellentétek véres összetűzésekké fa­jultak. Míg Bolyai Farkas idejében Marosvásárhely mintegy ötezer la­kosú kisváros volt nagyobb törté­nelmi ugrással szemlélve fejlődését a kiegyezés után, majd az első vi­lágháború előestéjére megsokszoro­zódott az itt élők lélekszáma. A környék erdeire alapozva, a faipar (-feldolgozás és bútorgyártás) vitte a prímet a munkahely-biztosítás terén. Trianon után közvetlenül 87 százalékban magyar, 7 százalékban román és 5 százalékban német volt a lakosság etnikai aránya. A román hatalomátvétel egyértelműen azzal járt, hogy az újonnan kinevezett tisztviselők a Kárpátokon túlról ke­rültek a városba. Mellettük a hely­őrség, a hatalom minden új képvi­selője hasonló cipőben járt A kommunista rendszerváltás évei óriási változást idéztek elő et­nikai vonatkozásban a felső-Maros­völgye legfontosabb városában. Már Gheorghe Gheorghiu-Dej országlása idején megkezdődött a magyar tan­nyelvű iskolák lassú, észrevétlen le­morzsolása. Ezzel egyidejűleg mind több román tanárt helyeztek a vá­rosba. Az iparosítás úgyszintén je­lentős román munkásréteget von­zott; e vonatkozásban ic észlelhető a hatalom tudatos politikája. A kor.dukátor színre lépése után, a hetvenes években döntő lépések következtek. Marosvásárhelyt stra­tégiai fontosságú katonai központtá avanzsálták — ennek arányában egyenesen növekedett az ide kihe­lyezett tisztek, tiszthelyettesek, ka­tonai mesterek száma. Családostul jöttek. A magyar orvosi egyetemet egy tollvonással katonaorvos-képzó­vé léptették elő, és a tanárképző főiskolát is megfosztották addigi jellegétől. A város népszerű labdarúgó-együttese fölvette az ASA (Hadsereg Klub) nevet — itt ját­szott évekig Bölöni László, az első romániai focista, aki elérte a 100. válogatottságot. E város esetében a „stratégiai fontosság" nem hibádzik, ugyanis innen irányították az erdé­lyi magyarság legéletrevalóbb tömb­je, a székelység elleni döntő etnikai támadást. Bár nincsenek kézzelfog­ható adataink (az úgynevezett hi­vatalos népszámlálás alkalmával egyértelműen manipuláltak), jelen­leg a város lakosságát mintegy 170 ez.er főre becsülik, s ez nagyjából fele-fele arányban oszlik meg a magyarok és románok között A „testvériség" jegyében felszá­molás előtt álló magyar anyanyelvi oktatás jogaiba való visszaállítása ellen elsősorban a városba az utol­só 10-15 esztendeje „áthelyezett" értelmiségiek tiltakoztak; ezt a lég­kört lovagolta meg a Vatra Roma­neasca szervezet (melynek szó sze­rinti fordítása Román Tűzhelyt je­lent). A posztsztálinizmus ezen szerves terméke Erdélyt olyan zsák­utcába terelné, melyből csak a ka­tonai diktatúra vezetne — valaho­vá ... Marosvásárhely további, fokoza­tos elrománosítása a bukott rend­szer folyamatosan megvalósított terve lett volna... A zárt városba csak hivatalos, állami kihelyezés révén lehetett letelepedni: ily mó­don ellenőrizték az etnikai arányok alakulását A ..tűzhely" azonban megközelít­hető a ,.tér igaz, tudománya" révén is; Európában már csak ez az egy út járható. Pataki Sándor A sikeres előkészítés után, csakis sikeres lehet a kiál­lítás, amely tegnap, hétfőn délelőtt nyílt. A Deák Fe­renc utcai helyőrségi műve­lődési otthonban professzio­nális biztonságtechnikai ter­mékek láthatók. így betö­résjelző készülékek, vészjel­ző berendezések, videómeg­figyelő rendszerek, pénzszál­lító gépkocsik technikai vé­delmét szolgáló eszközök, személygépkocsikra szerel­hető riasztók. A magánem­bert éppúgy érdekelhetik, mint a bankokat, biztosító­kat, múzeumokat, képtára­kat, kisebb-nagyobb va­gyonnal rendelkező társasá­gokat, téeszeket, vállalato­kat. A kiállító NSZK-beli Ur­baschek Elektro-Dienst ter­vező és kivitelező cég véd­jegye jól cseng a magyar fülnek is: Hirschmann-ter­mékeket, -berendezéseket használ biztonságtechnikai rendszereihez. S ha még vesszük a múlt keserű té­nyét, nevezetesen, hogy Ur­baschek úr nemigen keres­kedhetett volna itt, Szege­den, úgy két esztendővel ez­előtt, minthogy termékei a COCOM-listán szerepeltek, nos, akkor bátran állítható, már csak kíváncsiságból is sokan megfordulnak a helv­őrségi klubban. Egyébként a jelenleg Ma­gyarországon alkalmazott vagyonvédelmi eszközök — hallottam a megnyitón részt vevő szakemberektől — két­ségbeejtően primitívek, kez­detlegesek. Még szerencse, hogy az egyre nagyobb mé­reteket öltő honi bűnözés in­Litvánok Szegeden kább ösztönirányított, s még „nem termelődött ki" az in­tellektuális bűnözői réteg. Dőreség volna hinni azon­ban, hogy a várva várt vál­lalkozói világban nem lesz­nek „kelendőek" az ötletek, a szabadalmak, általában a vállalkozói tervek. S már most is jelzik a bűnügyi sta­tisztikák : meredeken emel­kednek a vagyon elleni bűn­cselekmények — ezek sem csökkennek a jövőben. A bankok, biztosítók biztonsá­gát pedig fölösleges magya­rázni. A vagyonvédelem, a vagyonbiztonság tehát köz­érdek, és az is lesz, persze, már saját zsebre. A Csongrád Megyei Rend­őr-főkapitányság által ren­dezett kiállítás megnyitóján ott láttam az OTP, az Álla­mi Biztosító igazgatóját, ke­reskedőket, s mint a rende­zők mondták, értesítést ka­pott a püspöki hivatal, szá­mos vállalat, téesz, gmk. Hadd lássák minél többen a profi technikát. A biztonság­nak természetesen ára is van, s azt ne kérdezzék tő­lem, mibe kerül egy betö­résbiztos panellakásajtó, vagy egy kocsi riasztó. Ta­lán a ma kezdődő úgyne­vezett szakmai napokon részt vevő tárgyalópartne­rek meg tudnak egyezni Ur­baschek úrral... A biztonságtechnikai ki­állítás április 12-ig tekinthe­tő meg naponta 10-től 18 óráig. Mellesleg Magyaror­szágon mi, szegediek sze­rencséltettünk először e tech­nikai csodák látványában. M. E. „Á szeretet hangjain szólva a Egle Vindasiené és férje, Algirdas Vindasius március 27-én indultak Magyaror­szágra a litvániai Kaunas­ból, azzal a litván kórussal, mely e számukra válságos időkben „a szeretet hangja­In szólva" beénekli Magyar­ország tájait. Tegnap, érke­zésüket követően kérdeztem őket függetlenségét kikiál­tott hazájuk jelenéről és re­ményeikről : — Éppen indulásotokat követően fordult válságossá az újabb ázovj'zt csapatok bevonulásával hazátok sor­sa. Közel egyhetes magyar­országi tartózkodásotok alatt tudtátok-e követni a litvá­niai eseményeket? — Minden este meghall­gattuk a Szabad Európa Rá­dió adásait, illetve tolmá­csaink segítségévlel néztük a magyar és a jugoszláv tele­víziót. Én megmondtam a többieknek — mondja Al­girdas —, hogy talán otthon kellett volna maradnunk, hogy ha kell, segíthessünk, de a többiek meggyőztek ar­ról, hogy turnénkkal is a független Litvániát szolgál­juk. — Milyen útlevéllel ér­hiztetek? — Természetesen szovjet útlevéllel, bár az otthoniak közül már sokaknak van litván személyi igazolványa. Legközelebb litván útlevél­lel szeretnénk jönni. — Miként éltétek meg a függetlenség kikiáltásának napját? — Mint mindenki Kau­nasban, 11-én este pezsgőt bontottunk, s másnap is ün­rtepeltünk. Az idősebbek örömükben gyakran sírva fakadtak, mert már nemigen remélték, hogy megélik ezt a napot. — A litván forradalom meglehetősen békésen érte el céljait. A szovjet csapa­tok jelenléte, majd későbbi akciói siem vezettek össze­tűzésekhez. Minek köszön­hető ez? — A litvánok befelé for­duló, nyugodt, békeszerető emberek. Biztosak voltunk abban, hogy az oroszok je­lenlétükkel provokálni akar­nak minket, hogy hasonló eseményekre kerülhessen sor, mint Karabahban, ezzel legalizálva ott-tartózkodásu­kat. Ezért is szeretnénk, ha minél több nemzet elismer­né önálló és sérthetetlen ál­lamiságunkat. Visszakérdez­nék: szerinted Magyarország mikor teszi ezt n>?g? Erre sajnos nem tudtam válaszolni. Azzal búcsúztunk, hoey vér nélküli jövőt és jó sze­replést kívántam nekik ma estére, mikor hét órakor a JATE aulájában felcsendül­nek a litván dallamok, ame­lyek ezután — hitük szerint — szabadon szárnyalhatnak. (Tegnap reggelre, a tila­lom ellenére Litvániában maradt tudósítókat is kiuta­sították a független ország jjrületérői a szovjet ható­ságok ...) (varga)

Next

/
Thumbnails
Contents