Délmagyarország, 1990. április (80. évfolyam, 77-100. szám)

1990-04-03 / 78. szám

80. évfolyam, 78. szam 1990. április 3., kedd POLITIKAI NAPILAP Havi előfizetési díj: 101 forint Ara: 4,30 forint Kopogtatócédulák a „darálógépben" Még nincsenek meg a kazánkirály támadói — Az Alkotmánybíróság hajthatatlan — Szemtanúk Litvániából Az elmúlt hetekben, bizony, nem volt irigylésre méltó helyzetben a szerkesztő. A választások finisében, s még jó ideig utána, a „cipókanéi" volt a legfontosabb munkaeszköze. A sok hír. információ ugyanis legföljebb csak ezzel az eszközzel volt begyömöszölhető a lapba. Most meg?! Csak csörgedeznek a hírek. No, nem mintha ezen boszszankodnánk, hiszen igazán ránk fér már egy kis nyugalom ... Valami ..szenzációféle" azért mégiscsak a lap elejére kívánkozna! Felhívjuk a Bács-Kiskun Megyei Rendőr-főkapitányságot: Mi újság Morvái Ferenc támadói ügyében? Kiderült, sajnos, a tetteseket mind ez idáig nem sikerült elfogni. Legfeljebb gyanúsítottak vannak. De erről — érthetően —- még nem adnak tájékoztatást. Később azután érkeznek biztatóbb hírek is. Az Alkotmánybíróság a miniszterelnök kérésére sem bírálja felül döntését: nem lesz kamatadó! A választásokkal kapcsolatos híranyag is akad. Ha nem is szenzációkból, végül mégiscsak összeáll a lap: ilyen volt 1990. április 2-a Szegeden és a nagyvilágban Hazafelé menet nyugodt szívvel konstatáljuk, szomorú szenzáció sem akadt. Szerencsére. . Rafai Gábor Mától: DM választási különszám A választások eredményességéhes lapunk is hozzá kíván járulni — saját eszközeivel: mától az újságárusoknál megvásárolható 10 oldalas különszámunk, amelyben Csongrád megye politikai térképéről igyekszünk vázlatot adni, ebben az egyedi, történelmi pillanatban. — Milyen elképzelésekkel indul a politikus pályának? — Aggaszt a születő Parlament összetétele. Sok múlik azon, a Független Kisgazdapárt tölti-e be a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter tisztségét. Fő célomnak a jogtalanul elvett magántulajdon visszaadását tartom. Ez az 1947-es jogi állapot visszaállítását, az 1967-es IV. (a szégyenletes földjáradékra vonatkozó) törvény megszüntetését jelenti. A jogi helyzet rendezését követően a kereskedelem megreformálását sürgetem. Ezenkívül küzdeni fogok a rendkívül magas fizetések és nyugdíjak leszorításáért, az alacsony nyugdijak emeléséért. Arra fogok törekedni, hogy a nemzet fogyását megakadályozzuk, ezért például javasolni fogom, hogy a három gyermeket vállaló anya akkora jövedelemhez jusson, mint egy diplomás nő a munkahelyén. — Képviselőként körzete, megyéje vagy pártja érdekeit tartja majd szem előtt? — A körzet, a megye és a párt érdekei egybeesnek. A Független Kisgazdapárt szíve falun van! — ön gazdaember, sertésfarmja messze földön híres. Mi lesz a képviselő úr gazdaságával? — Fáj a szívem, mert 21 anyadisznómtól meg kell válnom ... Már hozzáláttam a gazdaságom fölszámolásához. Friss nyugdíjasként úgy gondolom, lesz elegendő időm a körzetemben, a megyémben élő emberek érdekeinek képviseletére. Ú. I. i" //Függetlenként' a választások légköréről Pintér gazda képviselő lesz A Független Kisgazda-, Földmunkás és Polgári Párt megyei listavezetője, Pintér István már biztosan tagja a Parlamentnek, a területi mandátum birtokosaként. Ez azonban nem jelenti azt, hogy föladja a harcot az egyéni választókerületben. — ön a harmadik legtöbb szavazatot kapta abban a körzetben, ahol a csongrádi tanácsháza elé „tüntetésre vitt" disznók, az állattartási helyzeten változtatni akaró akciója miatt jól ismerik. — Nem én kaptam kevés szavazatot, hanem a korábbi képviselő, Eke Karoly kapott sokat. — ön már a Parlament tagja. Miért nem lép vissza a választási küzdelemből valamelyik jelölttársa javára? — A még versengő képviselőjelöltek között nincs olyan MDF-es, aki visszalépne egy kisgazdapárti jelölt javára, ezért én sem mondok le a versenyről. A párt tagjaival együtt mindent megteszünk a sikerért, annál is inkább, mert élvezem az SZDSZ, a Fidesz és az Agrárszövetség támogatását is. — Mit jelent dr. Eke Károly értelmezésében a kifejezes: „független képviselő?" — Mikor a Parlament közel 76 százaléka MSZMP-tag volt, akkor önállósult egy kis csoport — ennek vezetője voltam —, amely ettől a párttól, annak a módszereitől próbálta magát függetlenné tenni. Mikor megismertem az újjonnan alakult és a történelmi pártok programját, úgy láttam, ezután sincs olyan párt, melynek elképzeléseivel teljes mértékben azonosulni tudnék. — Milyen előnyei, illetve hátrányai vannak annak, hogy a választási küzdelemben valaki független képviselőjelöltként indul? — Hátrány, hogy nem rendelkezhettem annyi különpénzzel, mint a pártok képviselőjelöltjei, nem rendelkezhettem egy külön, szervezett pártapparátussal, amely például a plakátokat ragasztotta. Nekem mindenben a társadalmi felajánlásokhoz kellett alkalmazkodnom. No, nem panaszkodom, igen sokan támogatnak engem, s mindenféle ellenszolgáltatás nélkül állják a sarat a választási kampányban. A független jelöltség előnye ae, hogy a kampánynak a rosszhiszemű múltat idéző jellegzetességeitől idegenkedők az én választói nagygyűléseimre eljöttek, mert ott konkrétumokról volt szó. — Mit ígért híveinek? Változtatna-e korábbi képviselői magatartásán, mit szeretne elérni? (Folytatás a 2. oldalon.) Eldobott piacok Nekünk miért nem jó ? Az év elején egyetlen rendelettel lehúzta a kormány a rolót a szovjet export előtt. Az indok érthető: a keleti partner fizetési hátraléka annyira felszaporodott, hogy képtelenek voltunk tovább hitelezni, egyébként is gyenge lábukon álló gazdaságunk nem birta ezt tovább. Több száz vállalat, szövetkezet került egyik napról a másikra igencsak nehéz helyzetbe. Akik az elmúlt években erre a piac ra építettek, most hirtelen kenyér nélkül maradtak. — Szerencsére mi kaptunk külön engedélyt, így továbbra is folyamatosan szállitha tunk táskákat a Szovjetunióba. Szép-szép, hogy rendelettel igyekeznek bennünket a világpiac felé terelni, de vegyék már végre tudomásul, hogy ez nem megy ugrásszerűen — mondja Molnár Mi hályné, a Szegedi Bőrdíszmű Ipari Szövetkezet elnöke — Miért? — Mi akarjuk. Csak ..., csak éppen nincsenek meg az igazi lehetőségeink. Egyszerűen a nyugati piacokon nem vagyunk versenyképesek 1988 végéig a kormány teljes importstoppal állta útját a nyugati technikának. Kőkorszaki gépekkel pedig nem lehet betörni a világpiacra. Hasonló gondot jelent az elmúlt évtizedekben idehaza kialakult alapanyag-lobby uralma. A hazai bőrárakat olyan magasra srófolták, hogy a nyugati vevő szabályos „röhögőgörcsöt'' kap az árainktól. A keleti, jó minőségű bőrárukat sokszor feléért, harmadáért megkapja. A választás aligha lehet kétséges. — Az elmúlt hónapokban rendkívül intenzív piackutatásba fogtunk. Es meglepődtünk. Kiderült, ahonnan mi kivonulni szeretnénk, oda mások bemenni akarnak A tőkés nagyvállalatok ugrásra készen állnak, mikor lephetik el a szovjet piacot. Ekkora lehetőséget eldobni őrültség. Az elszámolást kellene megváltoztatnunk, még akkor is, ha kezdetben ez nekünk fájdalmas lesz. A magyaroknak milyen szerepet szánnak a piaci hadműveletekhez a nyugati cégek? — Szerintem fontosat. A hagyományos kapcsolataink ra alapozva rajtunk keresz tül szeretnének betörni Es mi hogyan fogadjuk mindezt? — Ma még csak próbálkozunk. Mi például egy vegyes vállalattal, ötmillióért már hoztunk is be egy új tűzőgépet. Csak a dolog nem ilyen egyszerű. Most tárgyalunk egy osztrák világcéggel. Ok Szegedre szeretnének ipart telepíteni Akkor minden megy a maga útján/ — Nem egészen. Nekünk nincs akkora vagyonunk, hogy elég lenne a puszta apport a vállalkozáshoz. Pénz is kellene És itt jön a bök" kenő Kölcsönt nem akarunk felvenni, hiszen olyan magas a kamat, hogy azt nem lehet kitermelni. Az a tapasztala tom, hogy a bankoknak ked vezöbb a kölcsön kihelyezése, mint beszállni a termelésbe És ez szomorú, mert egy egészséges gazdaságban pont fordítva működik min den — Mi lesz a tel? szövetkezet Sziklánk sincsen Dédapám az átkosban a választásoknak köszönhette, hogy tekintélyesnek mondható vagyon, amolyan kis mintagazdasága elúszott. Az árverezés utáni adósságokból még apáméknak is jutott Éppen annyi, hogy talpalatnyi saját földjük se maradjon. Az eseményele után 60 holdat kellett bérelniük, hogy annak hasznából lerendezhessék az örökölt adósságot. Az mar csak keserű csattanó, hogy mire nullára írták a hátralékot addigra tetemes bérleményével családom kuláklistara került. » kezdhette elölről a törlesztést. Történt pedig. hogy néhány nagygazda, köztük dédapám, amolyan takarékszövetkezet-félét a me. gyeszékhelyhez tartozó fiókbankot hozott létre a faluban. A gazdák összeadták a pénzt, s kölcsönt vehetett fel a faluból bárki, aki vállalta a kamatot. A bank kuratóriumának elnöke a helyi plébános úr lett. A politikus vénával megáldott egyházfi Tolna megyéből származott, s szülőföldjén jelöltette magát képviselőnek. A választási hadjárat miatt, gondolom, sokat lehetett távol szolgálati helyétől, így nem nagyon tudott időt szakítani arra, hogy a bank ügyeiről az alapítókkal elbeszélgessen. Igaz, a templomba járó gazdák sem töltötték az időt azzal, hogy az elnököt elszámoltassák, hiszen vakon megbíztak benne. Sajnos, mint kiderült, nem szolgált rá a bizalomra. Mire a gazdák észbe kaptak, pénzük elúszott, a Tolna megyei korteshadjáratokon. A váltók csak azután kezdtek érkezni, mikor a képviselőjelölt úr már elhagyta a falu parókiáját. Nem lett belőle parlamenti honatya. s a kampány után nem soká el is költözött az örök vadászmezőkre Előtte azonban ágyához hívatta a derék gazdákat, akik természetesen mindent megbocsátottak a haldoklónak. Dédapám pedig földjét, lovait, teheneit, cséplőgépét és más ingóságait adta a sikertelen kampányért. Anélkül, hogy tudta volna, mire megy ki a játék. Nem tehetek róla. hogy családom tagjai éppen ilyen szerencsétlen élményeket asszociálnak a választási hadjáratokhoz. Nyilván, ez az apám által sokat emlegetett, sorsdöntő momentum is befolyásolt abban, hogy az elmúlt hónapokban fenntartasokkal figyeltem az egyre nagyobbra duzzadó kampányt. Persze, esküszöm, eszem ágában sem volt arra gondolni, hogy most valakinek elúszik a vagyona, vagy netán valamelyik jelölt elsikkasztja a falu, a tanács, az egyház, vagy a téesz pénzét, hiszen az említett intézmények kasszái igencsak üresek. Tudom azt is, a pártoknak költségvetése van, és elszámolási kötelezettsége. Tehát semmiféle visszaélést nem gyaníthatunk a választási harcok mögött. Nekem azért, mint szabad állampolgárnak, mégis szabadjon annyit megjegyeznem, kicsit túl nagy a rongyrázás, s nagyon cifra nyomorúság szaga van az országot megváltani igyekvő akciónak. Görögországban a sziklák oldalára s az úttestre festik fel öles belükkel a Paszok jelszavait Nagyon ronda, de olcsó. Szórólapjaik, plakátjaik is csak fekete-fehéreit, legfeljebb zöldek, A mieink között vannak olyanok, amelyek nyomdai csúcstechnikával készültek. S a gyermekarcok virágok, galambok, jelszavak, ellenjelszavak. ígéretek nem tudni, mennyit kóstálnak. Jó-jó. tudom, ez a belépő a demokráciába. Elhiszem, miattam, az én szebb jövőmért is megy a harc. S tudom, ilyenolyan konvertibilis pénznembeli, külföldi támogatás van a szuperkivitelű propaganda mögött. Méeis, mikor az ablakunk alatt, az öles plakátok tövében elhelyezett kukákból penészes kenyeret turkálgat a rosszul öltözött választópolgár — mit mondjak —, a kontraszt bizarr. S bár a több száz órás tévévirrasztási törekvéseket nagyon tisztességes szándékúnak ítélem, úgy érzem, a közvetítés ellenértéke szintén nem lehet bagó. S ha jól sejtem, a rosíszul működő számítógépek üzemeltetése ugyanannyiba került, mintha azok kitűnően szuperáltak volna. A „Nincs adat" kiírás talán hasonló mennyiségű elektromos és emberi energiát fogyasztott, mint a kecskeméti, vagy a karakószorcsögi részeredmény képernyősítése Szóval, én igazán büszke vagyok, hogy jól vizsgáztunk az első szabad választás első fordulójában Európa és a világ előtt. Csak azt nem tudom, mibe került ez nekünk? Nem sajnálom én a pénzt, csak érdekelne a mérleg. Bocsánat, ha türelmetlen s netalán igazságtalan vagyok, tudom, a hatékonyság fogja eldönteni, megérte-e a befektetést a parádés akció. Az új Parlament, melyet a határon inneni és tengerentúli fedezetből, tetetemes összegért váltottunk meg, reméljük, majd megéri a pénzét S talán nem bizonyul utólag afféle Só Mihály show-jának ez az első szabad . . . Pacsika Enülia — Erre az évre még bőven akad munkánk. Továbbra is szállítunk a szovjeteknek. Közben pedig új piacokat keresünk. — Hogyan fogadják a váltást a tagok? — Nehezen. Az elmúlt negyven évben sikerült úgy elhanyagolni ezt a szakmát is, hogy a termelési kultúránk már nem megfelelő a nyugati minőséghez. — Mit tesznek most? — Egyelőre csak néhány embert tanít majd be az új technológiára a nyugati partner. De egy biztos: előbbutóbb mindenkinek váltani kell. Hiszen mi senkit sem szeretnénk az utcára tenni. — Milyen termékkel pályáznák a vilagptacra? — Elsősorban jó minőségű apróárukkal: levéltárcákkal, pénztárcákkal, kulcstartókkal. Táskagyártásban ugyanis hatalmas a konkurencia, nem bírnánk a versenyt. Minden azon múlik, a bőrdíszművesek hogyan tudnak gyorsan, rugalmasan alkalmazkodni az újhoz. Változó korunkban alighanem egyre többen kerülünk majd hasonló t.ehéz döntési helyzet elé. De nincs mas út .. Rafai Gábor