Délmagyarország, 1990. április (80. évfolyam, 77-100. szám)

1990-04-10 / 84. szám

DELMAGYAR0RSZA6 80. évfolyam, 84. szám 1990. április 10., kedd Havi előfizetési díj: 101 forint Ara: 4,30 forint Egy hónap a kormányalakításra Á majdnem biztos végeredmény — Olajzűrök a Barátsággal és az úttesten Választottunk, Magyarországon megtörtént a politikai rendszerváltozás. Az. új, a jelek szerint MDF—kereszténydemokrata—kisgazda koalíciós kormány április végére, május elejére megalakul. Ellenzéke remélhetően kellőképpen erős lesz. A helyzetünket figyelő külföld konstatálja a rendszerváltozás tényét, és máris a jövendő kormány(program) esélyeit, jellemzőit latolgatja, új nemzetközi kapcsolatrendszerünket saccolja. Mi itthon mindannyian tudjuk — talán —, hogy a hétköznapjaink egyelőre nem változnak. Nem fogunk holnap jobban élni, mint ma. A győztes párt(ok) rákényszerülnek tehát, hogy türelmet kérjenek tőlünk. Talán tudják, hogy a türelmünk véges. Talán a kampány során fólkorbácsolódott indulatok az idővel csitulnak, és kulturálttá válik — miként az demokráciákban szokás — a politikai élet. Akkor pedig hisztéria-, butaság-, rosszindulatmentesen, tehát megfontoltan, de sürgősen, racionálisan, országérdek-küzpontuan hozzá lehet látni a föladathoz: lelépni a kényszerpályákról. A világ persze nemcsak ránk figyelt az utóbbi napokban: bizonyos, hogy Lettország követi Litvánia példáját, független állammá kíván válni. Sulyok Erzsébet A képviselői helyek megoszlása Szólt arról, hogy a párt az európai integráció mellett híve az atlanti gondolatnak is, és meggyőződése, hogy az egyesült Európa és ÉszakAmerika szervesen összetartozik. Az MDF azonban más régiókkal szintén jó kapcsolatokra törekszik, így például Japánnal, valamint azokkal a kelet-közép-európai nemzetekkel, amelyekkel eddig Magyarország a KGSTbe volt beiekényszerítve. A Szovjetunióval korrekt gazdasági kapcsolatok kiépítése a cél — folytatta Antall József — s reményét ' fejezte ki, hogy a szovjetunióbeli folyamatok végül is sikeres reformot eredményeznek, s nem egy új diktatúra irányába hatnak. SZDSZ: Áz ellenzéké nem páriaszerep A parlamenti számítógépes szavazato&szesítő központ hétfőn 0 óra 35 perckor nem végleges, előzetes eredmenyt adott ki arról, hogy a különböző pártok országos összesítésben hány képviselői helyet szereztek meg. 'Ez az előrejelzés már tartalmazza mind a 386 képviselői hely megoszlását; a számitógépes rendszer 3 556 881 érvényes szavazatot, 176 választókerület adatait dolgozta fel. Pártok rjtycni területi ornrágos mandátum (1. (ord.) (várható) összeaen izazalek MDF 114 40 11 165 42.75 SZDSZ 35 34 23 92 23.83 FKGP 11 16 17 44 11,40 MSZP 1 14 18 33 8,55 Fidesz 1 8 12 21 5.44 KDNP 3 8 10 21 5.44 Agrirszöv. 1 0 0 1 0,26 Független 6 0 0 6 1.55 Közös jelölt 4 0 0 4 1,04 Pártálláspontok MDF: A nép reflexei nem változtak Gratulálok a győztes pártnak, a Magyar Demokrata Fórumnak — ezekkel a szavakkal nyitotta meg Magyar Bálint ügyvivő hétfőn a Szabad Demokraták Szövetségének nemzetközi sajtóértekezletét. A választási eredményeket értékelve elmondta: az SZDSZ a közvélemény-kutatási adatokból kiindulva, illetőleg az első forduló eredményeit figyelembe véve jobb eredményre számított. Az első és második forduló végkimenetelében tapasztalható jelentős eltérést egyebek közt azzal magyarázta, hogy Magyarországon a politikai pártok struktúrája új. s meglehetősen nagy a bizonytalan szavazói réteg. A második fordulóban az MDF jelentősen növelte előnyét, ami egyrészt azzal a nemzetközi tapasztalattal is magyarázható, hogy a bizonytalan szavazók szívesebben voksolnak a vezető pártra. Ugyancsak nagymértékben közrejátszott a Fórum győzelmében, hogy az első fordulóban a más pártokra szavazók jelentős része rá voksolt. ,lgy a Kereszténydemokrata Néppárt és a Független Kisgazdapárt hívei, valamint az MSZP szimpatizánsai is inkább az MDF-et részesítették előnyben. Az SZDSZ a többpártrendszerű demokrácia fontos feltételének tartja, hogy a parlamenti ellenzék jogai, a kisebbségek jogai biztosítva legyenek, továbbá, hogy a sajtó és a médiumok függetlenül működhessenek — mondta egy kérdésre válaszolva Pető Iván. az SZDSZ szóvivője. Kifejtette: remélhető, hogy a kormányzó párt biztosítani fogja a nyugat-európai szokásoknak megfelelő jogokat az ellenzéknek mind a Parlamentben, mind azon kívül. Egy másik kérdésre válaszolva Magyar Bálint elmondta, hogy a kétharmados s'zavazati többséget szükségesnek tartják az alkotmányerejű törvények esetében, kivéve a költségvetést. Annál is inkább — fűzte hozzá —, mert ellenkező esetben a parlamenti ellenzéket könnyen páriaszerepre kényszeríthetnék a kormánykoalíciót alkotó pártok. A választásokat követően, hétfőn délelőtt nemzetközi sajtótájékoztatót tartott Antall József, a győztes párt elnöke. Örömét fejezte ki az MDF nagyarányú győzelme felett, amely mint mondotta: biztos záloga a leendő kormány stabilitásának. A pártelnök különös jelentőségűnek minősítette, hogy a középpárti választási szövetség, azaz az' MDF, a Független Kisgazdapárt és a Kereszténydemokrata Néppárt összességében annyi mandátumot szerzett, amennyit 1943 novemberében az akkori Független Kisgazdapárt. Ez a tény bizonyítja, hogy a magyar nép politikai reflexei a több évtizedes diktatúra nyomására sem változtak meg. A koalíciós elképzelésekről szólva kijelentette: az MDF vitathatatlanul az ország legerősebb politikai pártjaként került ki a választásokból, s ez lehetőséget ad arra, hogy koalíciós partnereivel szilárd kormányt alakítson. Az MDF továbbra is fenntartja együttműködési készségét a Független Kisgazdapárttal és a Kereszténydemokrata Néppárttal. de számít a kormányban azoknak a függetk len képviselőknek a részvételére is, akik rokonszenveznek az MDF-fel. Mindent egybevetve az MDF úgy számítja, hogy sikerül a mandátumok 60 százalékát elérni a kormánykoalícióban. A pártelnök kifejtette: amennyiben az MDF kormányra jut, úgy legfontosabb céljának az egységes Európába jutást tekinti. Kisgazdapárt: A földművelési tárcát mindenképpen... A választások második ményeikról, s beszámoltak fordulóját követő napon, koalíciós elképzeléseikről, hétfőn a Kisgazdapárt kép- Torgyán József, a Fügviselői a nemzetközi sajtó- getlen Kisgazda-, Fóldmunközpontban tájékoztatták az újságírókat választási ered- (Folytatás a 2. oldalon.) Csúcs Pozsonyban Magyarország, Lengyelország és Csehszlovákia állam- és kormányfőinek, valamint külügyminisztereinek részvételével hétfőn délelőtt a pozsonyi várban magyar—lengyel— csehszlovák hármas csúcstalálkozó kezdődött, amelyre megfigyelői státussal meghívást kapott Ausztria, Jugoszlávia és Olaszország külügyminisztere. A csúcstalálkozón Magyarországot Szűrös Mátyás ideiglenes köztársasági elnök, Németh Miklós kormányfő és Horn Gyula külügyminiszter képviselte. A tárgyalóasztal mellett foglaltak helyet a három ország politikai közvéleményének más neves személyiségei is. Magyarországról Kiss Gy. Csaba, Kulin Ferenc, Kőszeg Ferenc, Pozsgay Imre, Bod Peter Akos és Jakab Hóbertné érkezett Pozsonyba. A déli órákban zárt ajtók mögött folytatta munkáját Pozsonyban a csúcstalálkozó. Az eddig jobbára konkrétumok nélküli elvi deklarációkra szorítkoaó. meglehetősen laza tematikájú tanácskozás néhány főbb megállapítását Szűrös Mátyás ideiglenes köztársasági elnök foglalta össze a magyar sajtó munkatársainak kérdéseire válaszolva. Szűrös Mátyás elmondta: a tanácskozáson elhangzott bevezető nyilatkozatában — a magyar álláspontot képviselve — egyetértett azzal a megközelítéssel, miszerint a mostani tanácskozás legfontosabb célja, hogy a résztvevők megvitassák. hogy miként lehetne együtt, s nem egymás rovására viszszailleszkedni az európai fo. lyamatokba. A magyar megítélés szerint ehhez elengedhetetlenül szükséges, hogy jól működő demokráciák épüljenek ki az érintett országokban: ez annak felismerését tükrözi, hogy demokráciákkal csak demokráciák tudnak gyümölcsözően együttműködni. Az egymást erősítő kapcsolatrendszer kialakításához szükség van arra is, hogy az együttműködő felek rendezzék kétoldalú kontaktusaikat is. Ezen túlmenően a katonai tényezők szerepének csökkentésével párhuzamosan előtérbe kell helyezni a gazdasági együttműködés feladatait, az érintettek viszonyrendszerében. Végül a prosperáló kapcsolatépítés megkívánja az emberi és nemzetiségi jogok szavatoláR

örög a kerék. Mindenki a rulettgolyóra tapasztja a szemét. A tétek, az állítások mozdíthatatlanok; aki beszállt a ringbe, mindennel számoljon: 1, 2 . .. (a természetes szamok). Ez sem játék, ha a szentedely izzadtságcsöppjel átütik a fehér inget, ha sem a zakó, sem a nyakkendő nem takar; nyilt sisakkal a véletlen peremén. Mindenki abban bízik, hogy ő a kiválasztott. Az élet sodrásában a kiválasztottságban való hit a menedék. Es nincs más „választás". Pedig a választás és annak látszata, hogy a meggyőződés biztonságos kormányzó erő, mindig is két nagy csoportot alakít ki maga köré: a győztesek és a vesztesek táborát. Már maga a győzelem ténye biztonságot és azáltal hatalmat ad az Rulett ember kezébe A hatalom elkülönít a vesztesektől, s ettől kezdve kétarcú: megdöntésre vár egyszer, s másoknak járható, biztonságos utat jelent. Es mindkettő a hatalom természetéből fakad. Az utóbbi — ha máshogyan nem is —, mint sátorfa a sátor közepén, centrum, mely viszonyításul szolgál az induláshoz úgy, mint a behátráláshoz. De mindig a vesztesek kerülnek abba a helyzetbe, hogy vereségük által bölcsebbek legyenek. Ezt úgy is mondják, hogy saját kárán tanul az ember. A vesztes visszabújik odújába — az okos vesztes ilyen —, és elgondolkodik, meditál, hogy hogyan is történhetett vele mindez. Ilyenkor esetleg rádöbben, hogy az eszközeit nem jól válogatta meg. vagy méginkább arra, hogy ez nem az ő „sportága", ebben a versenyszámban nem érdemes többet indulnia. Mindenképpen kétségek között telnek napjai, s ez a ketkedés a hit „előjátéka", hogy rátaláljon arra a terepre, melyen a legtöbbel szolgálhatja önmagát, s azok békességét, akik akár vele, akar ellene eszmei sikon, de a mindennapok „játékosai". A győztes viszont még csak félkarú óriás, hisz ellenfele nem a másikban, hanem önmagában lakozik. A győztes az. aki a vereségre is felkészült a „játék" kezdetén, és legfőbb hatalma az alázat; esendősége, melyet soha nem felejt. A kerék tovább pörög, A szemek a golyóra tapadnak. A véletlen kiveti hovatartozásuk. Bár inkább biztosra mennénk. Podmaniczky Szilárd sát, érvényre juttatását is — mondta Szűrös Mátyás, hozzátéve, hogy a tanácskozás résztvevői nagyjából ezeknek az elvi álláspontoknak megfogalmazásáig jutottak el a déli órákig. Mutatkozik „bizonyos feszültség" Václav Havel megnyitó beszédének egyes részei, s Szűrös Mátyás és Wojciech Jaruzelski utána következő beszédei között — jelentette ki a pozsonyi csúcstalálkozó első óráiról beszámolva a csehszlovák külügyi szóvivő. Lubos Dobrovsky kiemelte, hogy Szűrös Mátyás szerint a kétoldalú kapcsolatok tisztázása fontos előfeltétele annak, hogy szó lehessen a közös visszatérésről Európába. A csúcson Václav Havel — elörebocsátva, hogy a találkozó fő témája az Európába való közös visszatérés — azt hangsúlyozta, hogy megfeleld ütemtervet kell kidolgozni a visszatérésre. E folyamat egyik fázisa lehetne a csehszlovák kezdeményezés, amiről Prága nemrégiben tájékoztatta a helsinki folyamatban részt vevő országokat. Szerinte reális lehetőség, hogy a helsinki folyamatban részt vevő országok őszi csúcstalálkozóján a csehszlovák javaslatnak megfelelően az új európai biztonsági rendszer első építőköveként létrehozzák az európai biztonsági bizottságot. A Hel9inki—2 tanácskozás történelmi céltunak azt nevezte, hogy le kell fektetnie az uj Európának, a független nemzetek és demokratikus államok baráti közösségének az alapjait. Az elnök tíz témát sorolt fel, amiről szerinte véleményt cserélhetnének a találkozón. Mint mondotta, egyebek között arra kellene választ adni, hogy lehetséges-e az együttműködés az Európához való visszatérésben. milyen legyen a viszony a Varsói Szerződéshez és a KGST-hez, együtt tudnak-e működni az érintett államok a környezetvédelmi, szociális, kulturális, gazdasági, politikai és biztonsági problémák megoldásában? Szót kellene ejteni Lengyelország problémaköréről, az emberi jogi és nemzetiségi kérdésekről is — mondta. A nemzetiségi probléma a térségben a totalitárius rendszerek öröksége, mert azok nem oldották • meg ezt a problémát, és egyformán elnyomták az összes nemzetet és nemzetiséget — hangoztatta Václav Havel. Szerinte fel kell tenni azt a kérdést: „Képesek vagyunk-e egyesíteni akaratunkat, hogy mindent megtegyünk azért, hogy körülöttünk senki se szenvedjen pusztán azért, mert más nyelvet beszél, mert az egyik vagy a másik nemzethez tartozónak érzi magát? Képesek vagyunk-e minden nemzetnek es nemzeti kisebbségnek olyan környezetet kialakítani, amelyben szabadon fejlesztheti identitását? Képesek vagyunk-e a kollektív jogok érvényesítésének a hatékony garanciarendszerével gátat vetni bármiféle nacionalizmusnak és sovinizmusnak?" Václav Havel azt is indítványozta. hogy a pozsonyi csúcson cseréljenek véleményt a Szovjetunió. Kína és a harmadik világ problémaköréről is.